Tengerészeti atomreaktorok

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

T

Törölt tag 1945

Guest
Amennyiben érdeklődés (like) mutatkozik, belekezdenék egy, az atom-tengeralattjáróknál alkalmazott reaktor típusok bemutatásáról szóló sorozatba.*

*mivel csak műkedvelője vagyok a tengeralattjáró hadviselésnek (ez ugye nem légvédelem), így a sorozatot vitaindítónak szánom.
A források a sorozat végén lesznek felsorolva.


Wilkinson-Message.jpg
 
T

Törölt tag 1945

Guest
Egy tengeralattjáróban alkalmazott nyomottvizes reaktor elvi vázlata.

generic-drawing.jpg


A nyomott-vizes reaktor (angolul Pressurized Water Reactor, PWR, oroszul Вода-Водяной Реактор, ВВР, VVR) a nukleáris reaktorok egyik típusa, amelyben a fűtőelemeket nagynyomású víz veszi körül.
A víznek kettős szerepe van, egyrészt ez szolgál moderátorként, másrészt a nagynyomású vizet gőzfejlesztőbe vezetik, ahol a termelt hőt átadja a szekunder köri tápvíznek elforralva azt, a keletkezett gőzt azután a fő és segéd gőzturbinákba vezetik.
Ezzel biztosítható, hogy a reaktor aktív zónájával érintkező (és így radioaktív elemeket tartalmazó) primer köri víz zárt rendszerben keringjen.

A folyamatosan üzemelő segéd gőzturbina meghajtja a fő elektromos generátort, biztosítva a tengeralattjáró elektromos energia ellátását (klimatizálás, világítás, fedélzeti rendszerek, szonárok, stb).
A fő gőzturbinára eresztett gőz mennyiségével szabályozható a tengeralattjáró sebessége, annak tengelye egy kuplungon és fordulatszám reduktoron keresztül a tengeralattjáró csavar tengelyére dolgozik.
Vészhelyzetben pár csomós haladás lehetséges a fő gőzturbina leállítása, és kuplungjának nyitása után, a reduktorhoz csatlakoztatott elektromos motor használatával is.

A fáradt gőzt a kondenzátorban külső hűtővíz felhasználásával lecsapatják, és az elektromos tápszivattyú segítségével juttatják vissza a gőzfejlesztőbe.

Atmoszferikus nyomáson a primerköri víz nagy hőmérsékleten gőz fázisban lenne, hogy ezt elkerüljék, a vizet nagy nyomás alatt tartják, így nem tud gőzzé alakulni.
Mivel a reaktor által leadott teljesítmény a tengeralattjáró propellerének fordulatszámának függvényében rövid idő alatt is jelentősen változhat, ezért nagyon fontos a primerköri nyomás állandó szinten való tartása, amit a nyomástartó berendezés végez. Nyomáscsökkenéskor villamos fűtőtesteket kapcsolnak be, míg nyomás növekedéskor a gőztérbe fecskendeznek be vizet a keringető hurok hideg ágából és így csökkentik a nyomást.

Persze ezt egy 8m átmérőjű hajótestbe beépíteni jelentős kihívás.

Nautilus.jpg


A meghajtás vezérlése a tengeralattjáró hátuljában lévő reaktorvezérlő gépteremből történik, a hídról hang és elektromos jelzések képében kapják az utasításokat a szükséges teljesítmény fokozat, vagy sebesség (propeller fordulatszám) elérésére.

consoles-full.jpg


Középen ül az RPO (Reactor Plant Operator), feladata a primer kör szabályzása (nyomás és hőmérséklet üzemi szinten tartása) a folyamatosan változó reaktor teljesítmény igény függvényében.
A jobboldalon ülő EPO (Electrical Plant Operator) felel a tengeralattjáró elektromos táplálásáért, generátorok üzemeltetéséért, és az akkumulátor töltöttségéért.
A baloldalon ülő (Throttleman) feladata a fő gőzturbinára jutó gőz mennyiségének, és ezáltal a tengeralattjáró propeller fordulatszámának szabályzása.
A Throttleman összeköttetésben áll a híddal, ahonnan (a Hellmsman) egy kör alakú műszeren (és szóban is) utasítják:
állj - előre ⅓ - előre ⅔ - előre normál – előre teljes – előre maximum (a fő gőzturbina fordulatszáma 20%-os lépésekben nő)
állj - hátra ⅓ - hátra ⅔ - hátra teljes – hátra maximum (a fő gőzturbina fordulatszáma 25%-os lépésekben nő)
Előre a nagyobbik kerék forgatásával, hátra a kisebbikkel lehet a gőz mennyiséget szabályozni.
A hídról szóban kérhetnek a fenti sztenderd beállításokon kívül adott propeller fordulatszámot, vagy tengeralattjáró sebességet is.

Atom tengeralattjáró meghajtásának – reaktorának legfontosabb tervezési szempontjai:
- tengeralattjáró csavarra leadott mechanikus teljesítmény (a tengeralattjáró ellen indított ellenséges torpedó elkerüléséhez szükséges sebesség elérésére)
- méret (főleg az átmérő a kritikus – nagyobb reaktor átmérő – nagyobb tengeralattjárót eredményez)
- élettartam (hosszadalmas reaktormag cserék közötti időintervallum – amíg az egység kiesik a szolgálatból)
- alacsony zajszint (az ellenfél észrevétlen megközelítéséhez szükséges)

Létezik egy jópofa közelítő képlet, amivel megbecsülhetjük egy adott tengeralattjáró típus meghajtása által elérhető maximális sebességét, ezt a későbbiekben gyakran alkalmazzuk majd.

V = K (P / (L x D x 10.76))^⅓

V – tengeralattjáró maximális sebessége csomóban
K – hajócsavar számától függő koefficiens (25 egypropelleres egységekre, 24 kétpropelleresre)
P – meghajtás tengelyteljesítménye LE-ben
L – tengeralattjáró hossza méterben
D – tengeralattjáró átmérője méterben

2019-10-17-10-41-40-Window.jpg

A fenti közelítő képlettel számoltam egy átlagos 10m átmérőjű, és 100m hosszú tengeralattjáró sebességéhez (vízszintes tengely - csomóban) szükséges mechanikai teljesítményt (függőleges tengely - LE).
Figyelem, a függőleges tengely logaritmikus skálával került ábrázolásra.
Érdemes a sebességekhez szükséges teljesítmény értékeket számszerűen is megvizsgálni:

10 csomó – 700LE
15 csomó – 2’300LE
20 csomó – 5’500LE
25 csomó – 10’800LE
30 csomó – 18’600LE
35 csomó – 29’500LE
40 csomó – 44’000LE
45 csomó – 62’700LE
50 csomó – 86’000LE
55 csomó – 114’500LE

Látható, hogy a 30 csomót jelentősen meghaladó sebességek eléréséhez hatalmas mechanikai teljesítmény többlet szükséges.


Az amcsiknál a reaktorok jelzése (S5W, S6G) két betűből áll, amik egy számot vesznek körbe. (X#X)
Az első betű a reaktort hordozó egység fajtáját jelzi.
S – Submarine – tengeralattjáró
A – Aircraft Carrier – repülőgép hordozó
C – Cruiser – cirkáló
D – Destroyer – romboló

Az utolsó betű a gyártót jelzi.
W – Westinghouse
G – General Electric
C – Combustion Engineering

A két betű közötti szám, az adott gyártó reaktor típusának a sorszáma.

A Szovjeteknél a máshol is megszokott eklektikus jelölési rendszer (VM, RM, OK, stb) volt, amit természetesen menet közben is változtattak.
Fontosabb szovjet reaktor tervezőirodák (és mai logójuk):

nikiet-e1491394784559.jpg

NIKIET (Dollezhal Research and Development Institute of Power Engineering), Moszkva

Az 1952-ben alapított NIKIET a Szovjetunió/Oroszország egyik legnagyobb nukleáris technológiai és mérnöki kutatási és fejlesztési központja.
A nukleáris tengeralattjárók reaktorának fejlesztésére létrehozott intézet 1954-ben tervezte a Szovjetunió első nukleáris tengeralattjárójának meghajtó rendszerét.

Gidropress.jpg

OKB Gidropressz, Moszkva
Az 1946-ban alapított Gidropressz 1955-ben az első szovjet nyomott-vizes reaktort tervezte.

OKBM-Afr.jpg

OKB Afrikantov, Nyizsnyij Novgorod
1945-ben alapított iroda, többek között a Lenin jégtörő meghajtását is megtervezte.

Következik az STR…
 
M

molnibalage

Guest
Egy tengeralattjáróban alkalmazott nyomottvizes reaktor elvi vázlata.

generic-drawing.jpg


A nyomott-vizes reaktor (angolul Pressurized Water Reactor, PWR, oroszul Вода-Водяной Реактор, ВВР, VVR) a nukleáris reaktorok egyik típusa, amelyben a fűtőelemeket nagynyomású víz veszi körül.
A víznek kettős szerepe van, egyrészt ez szolgál moderátorként, másrészt a nagynyomású vizet gőzfejlesztőbe vezetik, ahol a termelt hőt átadja a szekunder köri tápvíznek elforralva azt, a keletkezett gőzt azután a fő és segéd gőzturbinákba vezetik.
Ezzel biztosítható, hogy a reaktor aktív zónájával érintkező (és így radioaktív elemeket tartalmazó) primer köri víz zárt rendszerben keringjen.

A folyamatosan üzemelő segéd gőzturbina meghajtja a fő elektromos generátort, biztosítva a tengeralattjáró elektromos energia ellátását (klimatizálás, világítás, fedélzeti rendszerek, szonárok, stb).
A fő gőzturbinára eresztett gőz mennyiségével szabályozható a tengeralattjáró sebessége, annak tengelye egy kuplungon és fordulatszám reduktoron keresztül a tengeralattjáró csavar tengelyére dolgozik.
Vészhelyzetben pár csomós haladás lehetséges a fő gőzturbina leállítása, és kuplungjának nyitása után, a reduktorhoz csatlakoztatott elektromos motor használatával is.

A fáradt gőzt a kondenzátorban külső hűtővíz felhasználásával lecsapatják, és az elektromos tápszivattyú segítségével juttatják vissza a gőzfejlesztőbe.

Atmoszferikus nyomáson a primerköri víz nagy hőmérsékleten gőz fázisban lenne, hogy ezt elkerüljék, a vizet nagy nyomás alatt tartják, így nem tud gőzzé alakulni.
Mivel a reaktor által leadott teljesítmény a tengeralattjáró propellerének fordulatszámának függvényében rövid idő alatt is jelentősen változhat, ezért nagyon fontos a primerköri nyomás állandó szinten való tartása, amit a nyomástartó berendezés végez. Nyomáscsökkenéskor villamos fűtőtesteket kapcsolnak be, míg nyomás növekedéskor a gőztérbe fecskendeznek be vizet a keringető hurok hideg ágából és így csökkentik a nyomást.

Persze ezt egy 8m átmérőjű hajótestbe beépíteni jelentős kihívás.

Nautilus.jpg


A meghajtás vezérlése a tengeralattjáró hátuljában lévő reaktorvezérlő gépteremből történik, a hídról hang és elektromos jelzések képében kapják az utasításokat a szükséges teljesítmény fokozat, vagy sebesség (propeller fordulatszám) elérésére.

consoles-full.jpg


Középen ül az RPO (Reactor Plant Operator), feladata a primer kör szabályzása (nyomás és hőmérséklet üzemi szinten tartása) a folyamatosan változó reaktor teljesítmény igény függvényében.
A jobboldalon ülő EPO (Electrical Plant Operator) felel a tengeralattjáró elektromos táplálásáért, generátorok üzemeltetéséért, és az akkumulátor töltöttségéért.
A baloldalon ülő (Throttleman) feladata a fő gőzturbinára jutó gőz mennyiségének, és ezáltal a tengeralattjáró propeller fordulatszámának szabályzása.
A Throttleman összeköttetésben áll a híddal, ahonnan (a Hellmsman) egy kör alakú műszeren (és szóban is) utasítják:
állj - előre ⅓ - előre ⅔ - előre normál – előre teljes – előre maximum (a fő gőzturbina fordulatszáma 20%-os lépésekben nő)
állj - hátra ⅓ - hátra ⅔ - hátra teljes – hátra maximum (a fő gőzturbina fordulatszáma 25%-os lépésekben nő)
Előre a nagyobbik kerék forgatásával, hátra a kisebbikkel lehet a gőz mennyiséget szabályozni.
A hídról szóban kérhetnek a fenti sztenderd beállításokon kívül adott propeller fordulatszámot, vagy tengeralattjáró sebességet is.

Atom tengeralattjáró meghajtásának – reaktorának legfontosabb tervezési szempontjai:
- tengeralattjáró csavarra leadott mechanikus teljesítmény (a tengeralattjáró ellen indított ellenséges torpedó elkerüléséhez szükséges sebesség elérésére)
- méret (főleg az átmérő a kritikus – nagyobb reaktor átmérő – nagyobb tengeralattjárót eredményez)
- élettartam (hosszadalmas reaktormag cserék közötti időintervallum – amíg az egység kiesik a szolgálatból)
- alacsony zajszint (az ellenfél észrevétlen megközelítéséhez szükséges)

Létezik egy jópofa közelítő képlet, amivel megbecsülhetjük egy adott tengeralattjáró típus meghajtása által elérhető maximális sebességét, ezt a későbbiekben gyakran alkalmazzuk majd.

V = K (P / (L x D x 10.76))^⅓

V – tengeralattjáró maximális sebessége csomóban
K – hajócsavar számától függő koefficiens (25 egypropelleres egységekre, 24 kétpropelleresre)
P – meghajtás tengelyteljesítménye LE-ben
L – tengeralattjáró hossza méterben
D – tengeralattjáró átmérője méterben

2019-10-17-10-41-40-Window.jpg

A fenti közelítő képlettel számoltam egy átlagos 10m átmérőjű, és 100m hosszú tengeralattjáró sebességéhez (vízszintes tengely - csomóban) szükséges mechanikai teljesítményt (függőleges tengely - LE).
Figyelem, a függőleges tengely logaritmikus skálával került ábrázolásra.
Érdemes a sebességekhez szükséges teljesítmény értékeket számszerűen is megvizsgálni:

10 csomó – 700LE
15 csomó – 2’300LE
20 csomó – 5’500LE
25 csomó – 10’800LE
30 csomó – 18’600LE
35 csomó – 29’500LE
40 csomó – 44’000LE
45 csomó – 62’700LE
50 csomó – 86’000LE
55 csomó – 114’500LE

Látható, hogy a 30 csomót jelentősen meghaladó sebességek eléréséhez hatalmas mechanikai teljesítmény többlet szükséges.


Az amcsiknál a reaktorok jelzése (S5W, S6G) két betűből áll, amik egy számot vesznek körbe. (X#X)
Az első betű a reaktort hordozó egység fajtáját jelzi.
S – Submarine – tengeralattjáró
A – Aircraft Carrier – repülőgép hordozó
C – Cruiser – cirkáló
D – Destroyer – romboló

Az utolsó betű a gyártót jelzi.
W – Westinghouse
G – General Electric
C – Combustion Engineering

A két betű közötti szám, az adott gyártó reaktor típusának a sorszáma.

A Szovjeteknél a máshol is megszokott eklektikus jelölési rendszer (VM, RM, OK, stb) volt, amit természetesen menet közben is változtattak.
Fontosabb szovjet reaktor tervezőirodák (és mai logójuk):

nikiet-e1491394784559.jpg

NIKIET (Dollezhal Research and Development Institute of Power Engineering), Moszkva

Az 1952-ben alapított NIKIET a Szovjetunió/Oroszország egyik legnagyobb nukleáris technológiai és mérnöki kutatási és fejlesztési központja.
A nukleáris tengeralattjárók reaktorának fejlesztésére létrehozott intézet 1954-ben tervezte a Szovjetunió első nukleáris tengeralattjárójának meghajtó rendszerét.

Gidropress.jpg

OKB Gidropressz, Moszkva
Az 1946-ban alapított Gidropressz 1955-ben az első szovjet nyomott-vizes reaktort tervezte.

OKBM-Afr.jpg

OKB Afrikantov, Nyizsnyij Novgorod
1945-ben alapított iroda, többek között a Lenin jégtörő meghajtását is megtervezte.

Következik az STR…
Pár gondolattal és véleménnyel kiegészíteném.
  • A fenti elvi vázlat igen közel esik a mai 2 és 2.5 gen. civil PWR reaktorokhoz, az alapelv szinte azonos még a segédberendezéseket nézve. A mai reaktorokban több biztonsági rendszer van (gondolom én), mert elfér a szárazföldön.

  • A nyomástartót helyenként tágulási tartálynak hívják. Civil reaktoroknál gőz vagy gázpárnát tartanak fent vagy fúvatnak le, ha valamiért túl gyors üzemi vagy üzemzavari tranziens lenne, de természetesen a fűtés/hűtés is megvan. Reaktor leállás esetén meg a nyomásmentesítés is ezen keresztül történik.
  • A Giropressz ma is aktív civil atomerőmű piacon is.

  • Az egyenlet alapján pár kicsi, közepes, és nagyobb tengóra paraméterezett görében érdemes lenne megcsinánli a diagramot, hogy belőhető legyen, hogy adott tengó kialakítás esetén kb. hova esne a teljesítmény, hogy ne csak 1 görbe legyen. Megcsináljam ezt? Csak akkor valaki adja meg a tengók méretét és típusát, hogy mi legyen benne.

  • Esetleg LE helyett lehet, hogy kW-ban kellene gondolkodni az eredmények feltüntetésénél. A LE szerintem az autóiparban talán még elmegy, de a kW a szemléletes, mert könnyebb hozzáképzelni a reaktor hőteljesítményét.
 
  • Tetszik
Reactions: wolfram and Bleroka

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 786
75 819
113
Pár gondolattal és véleménnyel kiegészíteném.
  • A fenti elvi vázlat igen közel esik a mai 2 és 2.5 gen. civil PWR reaktorokhoz, az alapelv szinte azonos még a segédberendezéseket nézve. A mai reaktorokban több biztonsági rendszer van (gondolom én), mert elfér a szárazföldön.

  • A nyomástartót helyenként tágulási tartálynak hívják. Civil reaktoroknál gőz vagy gázpárnát tartanak fent vagy fúvatnak le, ha valamiért túl gyors üzemi vagy üzemzavari tranziens lenne, de természetesen a fűtés/hűtés is megvan. Reaktor leállás esetén meg a nyomásmentesítés is ezen keresztül történik.
  • A Giropressz ma is aktív civil atomerőmű piacon is.

  • Az egyenlet alapján pár kicsi, közepes, és nagyobb tengóra paraméterezett görében érdemes lenne megcsinánli a diagramot, hogy belőhető legyen, hogy adott tengó kialakítás esetén kb. hova esne a teljesítmény, hogy ne csak 1 görbe legyen. Megcsináljam ezt? Csak akkor valaki adja meg a tengók méretét és típusát, hogy mi legyen benne.

  • Esetleg LE helyett lehet, hogy kW-ban kellene gondolkodni az eredmények feltüntetésénél. A LE szerintem az autóiparban talán még elmegy, de a kW a szemléletes, mert könnyebb hozzáképzelni a reaktor hőteljesítményét.

Szerintem a legtöbb embernek a LE többet mind mint kW mert az autókból ez van a köztudatban.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and Celebra
T

Törölt tag 1945

Guest
Hyman-Rickover-inspecting-USS-Nautilus.jpg

Hyman G. Rickover admirális az SSN-571 USS Nautilus fedélzetén

Az amerikai tengeralattjáró reaktorok és meghajtás tárgyalásakor megkerülhetetlen Hyman G. Rickover admirális szerepe, aki még idejében felismerte a biztonságos üzemeltetés (mindenek feletti) jelentőségét, és tevékenységével jelentős kontrasztot ért el a US NAVY a szovjet flottához képest nukleáris biztonság szempontjából, amint az majd a vasárnapi posztból is kiderül.

1948 júniusában a haditengerészet 3 nyomott-vizes reaktort rendelt a Westinghouse cégtől.

Westinghouse S1W - Submarine Thermal Reactor (STR)

HD-6-D-002-10727647464.jpg

Naval Reactors Facility (NRF), Idaho

1950 augusztusában, Idaho államban kezdték meg a Westinghouse első tengeralattjáró meghajtására tervezett reaktorának építését.

Nautilus-SSN-571-Nuclear-rector-core.jpg

S1W reaktor

A 70MW-os reaktor a tengeralattjáró testet szimuláló 8.5m átmérőjű csőbe került, amit a hűtése miatt egy vízzel feltöltött tartályba helyeztek.

2019-10-17-11-49-04-Nuclear-naval-propulsion-pdf-Adobe-Acrobat-Reader-DC.jpg

A tüzelőanyag elemek szendvics szerkezetűek, U-ból és Zr-ből készülnek.
Az üzemanyag maximális hőmérséklete 340°C.

S1-W-reactor.jpg


A 13’700LE (10MW) mechanikai teljesítményű hajócsavar ellenállását vízfékezéssel szimulálták.

Az S1W 1953-ban készült el, májusban már 96 órát megszakítás nélkül üzemelt maximális teljesítményen, szimulálva az Atlanti Óceánon való nagysebességű átkelést.
1955-ben 66 napig üzemelt megszakítás nélkül, szimulálva a Föld teljes megkerülését kétszer…
1967-ben cserélték le S5W reaktorra, 1989-ig üzemelt oktató reaktorként, 12’500 haditengerészeti reaktor kezelőt képeztek ki rajta, üzemelésének 36 éve alatt.


Westinghouse S2W - Submarine Thermal Reactor (STR)

Nautilus-SSN-571-in-dry-dock-4-at-Mare-Island-completing-her-inactivation-She-was-in-this-dock-from-11-19-79-to-1-30-80.jpg

SSN-571 USS Nautilus

A világ első atommeghajtású tengeralattjárója a (Verne Gyula Némó kapitány hajója után elnevezett) Nautilus építése 1955-ben fejeződött be.
Westinghouse S2W nyomottvizes reaktora (S1W másolata) 70MW/13’400LE egy 8,5m átmérőjű, és 98m hosszú hajótestbe került, és két csavart hajtott meg.

Becsüljük meg a Nautilus maximális sebességét:

V – tengeralattjáró maximális sebessége csomóban <- ezt keressük
K – hajócsavar számától függő koefficiens (25 egypropelleres egységekre, 24 kétpropelleresre); 24
P – meghajtás tengelyteljesítménye LE-ben; 13’400LE
L – tengeralattjáró hossza méterben; 98m
D – tengeralattjáró átmérője méterben; 8.5m

V = K (P / (L x D x 10.76))^⅓ = 24 x ( 13’400LE / ( 98m x 8.5m x 10.76))^⅓ = 24 x (1.5)^⅓ = 24 x 1.14 = 27 csomó

A fenti sebesség akkoriban egészen elképesztő volt, nem csak a korabeli torpedóknál (Mk37 – 26 csomó, СЭТ-53 "Енот" – 23 csomó) de még a mechanikusan mozgatott aktív szonároknál is gyorsabb volt.
Elvi élettartalma 600 óra volt maximális teljesítményen. (600 EFPH - Equivalent Full Power Hours)
Az első utántöltésére 1957-ben került sor 62’000 mérföld megtétele után, így gyakorlati élettartalma 2 év volt.

Nautilus-polar.jpg

1958 augusztus 3-án Hawai-ból Európába menet a Nautilus áthajózott az Északi-sark alatt.


Westinghouse S2Wa - Submarine Thermal Reactor (STR)

A harmadik, még 1948-ban megrendelt STR reaktor 1958-ban a SSN-575 USS Seawolf egységbe került, az eredeti S2G helyére.

Holnap következik a kudarcos SIR és SFR…
 
M

molnibalage

Guest
QHB előtti aktív hajófedélzeti szonárokat -> erre.

QHB.jpg
Továbbra sem értem azt, hogy egy forgatott szenzorhoz képest hogyan méred sebességet. Hogy nem volt képes a szonár elég gyorsan forogni? Vagy, hogy a tengó gyorsabb volt, mint a hallgatozó romboló?
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 786
75 819
113
Továbbra sem értem azt, hogy egy forgatott szenzorhoz képest hogyan méred sebességet. Hogy nem volt képes a szonár elég gyorsan forogni? Vagy, hogy a tengó gyorsabb volt, mint a hallgatozó romboló?

Szerintem a jelfeldolgozásnál volt gyorsabb.A orgatásnál csak akkor lehet max gyorsabb ha nagyon közel van.
 
T

Törölt tag 1945

Guest
Továbbra sem értem azt, hogy egy forgatott szenzorhoz képest hogyan méred sebességet. Hogy nem volt képes a szonár elég gyorsan forogni? Vagy, hogy a tengó gyorsabb volt, mint a hallgatozó romboló?

Befordítottad a szonár projektorát az adott irányba, és kiadtál egy pinget.
Ezután hallgatóztál a tengeralattjáróról visszavert hangra. (minden 750m -enként egy-egy másodpercet)
Ha jött jel, akkor folyamatosan pingelted kicsit jobbra, kicsit balra, hogy tudjad szögben követni.
A fenti módszer működik egy 5 csomóval víz-alatt haladó D/E tengóval szemben, de egy 27 csomóval haladónál teljesen reménytelen.
Mégha egyszer sikerül is irányban mérned a távolságát, utána a következő pingjeid már csak a hűlt helyét találják, annyira elhalad oldalszögben.

A Nautilus szabályosan a bolondját járatta a NAVY egységekkel gyakorlatokon.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 786
75 819
113
Befordítottad a szonár projektorát az adott irányba, és kiadtál egy pinget.
Ezután hallgatóztál a tengeralattjáróról visszavert hangra. (minden 750m -enként egy-egy másodpercet)
Ha jött jel, akkor folyamatosan pingelted kicsit jobbra, kicsit balra, hogy tudjad szögben követni.
A fenti módszer működik egy 5 csomóval víz-alatt haladó D/E tengóval szemben, de egy 27 csomóval haladónál teljesen reménytelen.
Mégha egyszer sikerül is irányban mérned a távolságát, utána a következő pingjeid már csak a hűlt helyét találják, annyira elhalad oldalszögben.

A Nautilus szabályosan a bolondját járatta a NAVY egységekkel gyakorlatokon.

Mi lett erre a megoldás?
 
T

Törölt tag 1945

Guest
A folyékony-fém hűtésű reaktorok mind méretben, mind hatásfokban jelentős előnyöket kínáltak a nyomott-vizes rendszerekkel szemben.
Mivel a fémek a víznél jobb hővezetők, gyorsabban távolítják el a hőt a reaktor magból, így ugyanakkora méretben nagyobb teljesítménysűrűséget biztosítanak.
A nyomott-vizes reaktorban a primer kör nagy nyomáson üzemel, hogy növeljék a víz forráspontját, folyékony-fém hűtésű reaktorban nem szükséges nagynyomás a primer körben.
Mivel a folyékony fémek elektromosan vezetőképesek, elektromágneses szivattyúk segítségével (mozgó alkatrészek nélkül) lehet megoldani a primer köri hűtőközeg keringtetését.

A hátrányok között szerepelnek az átlátszatlan olvadt fémbe merített reaktor ellenőrzésével és javításával kapcsolatos nehézségek, és a fém választásától függően a tűzveszély (alkálifémek esetében), a korrózió és / vagy a radioaktív aktiváló termékek képződése.

Mivel 1948-ban nem volt még világos hogy a nyomott-vizes, vagy a nátriumhűtésű reaktor lesz a befutó, így a Westinghouse megrendeléssel párhuzamosan a General Electric-et is felkérték prototípus, illetve tengeralattjáróba épített reaktor elkészítésére.
A nátrium előnye hogy nem korrodálja a csöveket/reaktor tartályt, viszont levegővel érintkezve spontán meggyullad, vízzel érintkezve rendkívül heves reakcióba lép, miközben hidrogén gázt képez…


General Electric S1G – Submarine Intermediate Reactor (SIR)

SIRcontainment1.jpg

Horton Sphere, Kesselring Site, New York állam

Párhuzamosan a korábban ismertetett S1W STR-el, elkészült New York államban az S1G SIR kísérleti reaktor is, amit egy 70m átmérőjű gömb (Horton Sphere) közepén helyeztek el.

SIRsubmergencetank.jpg


A bonyolult U/Zr üzemanyag szendvicsek helyett itt rozsdamentes acél rudakban 90% dúsítású UO₂ töltöttek, és Berilliumot használtak moderátorként.


General Electric S2G – Submarine Intermediate Reactor (SIR)

USS-Seawolf-SSN-575.jpg

SSN-575 USS Seawolf

A világ első folyékony fém hűtésű reaktorral üzemelő tengeralattjárója a Seawolf építése 1955-ben fejeződött be.
General Electric S2G nátrium hűtésű reaktora (S1G másolata) 78MW/15’000LE egy 8,5m átmérőjű, és 103m hosszú hajótestbe került, és két csavart hajtott meg.

Becsüljük meg a Seawolf maximális sebességét:

V – tengeralattjáró maximális sebessége csomóban <- ezt keressük
K – hajócsavar számától függő koefficiens (25 egypropelleres egységekre, 24 kétpropelleresre); 24
P – meghajtás tengelyteljesítménye LE-ben; 15’000LE
L – tengeralattjáró hossza méterben; 103m
D – tengeralattjáró átmérője méterben; 8.5m

V = K (P / (L x D x 10.76))^⅓ = 24 x ( 15’000LE / ( 103m x 8.5m x 10.76))^⅓ = 24 x (1.6)^⅓ = 24 x 1.17 = 28 csomó

A fenti elvi sebességét soha sem érte el, mivel gőzfejlesztő repedései, és a primerköri Trícium képződés miatt csak 60% teljesítmény alatt (16 csomó) használták.
Elvi élettartalma 900 óra volt maximális teljesítményen. (900 EFPH - Equivalent Full Power Hours)
1958 decemberében kicserélték S2G nátrium hűtésű reaktorát a harmadik nyomott-vizes S2W reaktorra.

1959 április 18-án a Seawolf-ból kiszerelt S2G reaktort egy 10m magas rozsdamentes tartályba helyezték, és a Maryland-i partoktól 120 mérföld-re keletre, az Atlanti óceánba süllyesztették.
A 1980-as évektől a NAVY több sikertelen kísérletet tett a rektor megtalálására…
… remélhetőleg a radioaktív bomlás java lezajlik, mire az elveszett tartály kilyukad.


Westinghouse S3W, S4W – Submarine Fleet Reactor (SFR)

Mivel a Nautilus magas költségei aggodalmakat vetettek fel, így olcsóbb kisebb teljesítményű egységeket terveztek.
A Nautilus S2W STR nyomott-vizes reaktorát lekicsinyítették fele teljesítményre (38MW/7300LE).

2000 EFPH élettartalmú S3W STR került az SSGN-587 USS Halibut, és két Skate osztályú egységbe; SSN-578 USS Skate, SSN-583 USS Sargo.
2500 EFPH élettartalmú S4W STR került két másik Skate osztályú egységbe; SSN-579 USS Swordfish, SSN-583 USS Seadragon.

Skate-SSN-578-checking-the-ice-on-deck-while-above-the-Arctic-Circle-in-1959.jpg

SSN-578 USS Skate

Becsüljük meg a Skate maximális sebességét:

V – tengeralattjáró maximális sebessége csomóban <- ezt keressük
K – hajócsavar számától függő koefficiens (25 egypropelleres egységekre, 24 kétpropelleresre); 24
P – meghajtás tengelyteljesítménye LE-ben; 7’300LE
L – tengeralattjáró hossza méterben; 81.5m
D – tengeralattjáró átmérője méterben; 7.6m

V = K (P / (L x D x 10.76))^⅓ = 24 x ( 7’300LE / ( 81.5m x 7.6m x 10.76))^⅓ = 24 x (1.1)^⅓ = 24 x 1.03 = 24 csomó

Mire a Skate osztály egységei 1957..59 között elkészültek, nyilvánvalóvá vált, hogy az egypropelleres, nagy-sebességű tengeralattjáróké a jövő.

Holnap következik a VM-A, és az RM-1…
 

wolfram

Well-Known Member
2011. július 30.
5 852
4 132
113
  • A Giropressz ma is aktív civil atomerőmű piacon is.

A NIKIET és az Afrikantov is próbálkozik a civil piacon. Előbbi az ólomhűtésű BREST reaktorral, utóbbi meg a folyékony nátriumhűtésű BN-800-as és a közeljövőben várható BN-1200-as reaktorral. Ezek jelentős előnye a jelenleg elterjedt vízhűtésű reaktorokkal szemben, hogy már gyorsneutronos, zárt üzemanyagciklusú reaktorok. Az ólomhűtésű BREST nekem különösen szimpatikus amúgy.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7
T

Törölt tag 1945

Guest
NIKIET VVR VM-A


VMA.jpg

Az első tengeralattjáróba szánt Szovjet nyomott-vizes, 21%-os dúsítású uránt alkalmazó VM-A reaktor típust azonnal sorozatgyártásba küldték, és több mint 110 példányban készült 1957 és 1968 között.

Minden tengeralattjáró típusba egymás mögött két reaktor került beépítésre, a következő egységekben:
1958 1db pr627 (November)
1959..64 12db pr627A (November)
1960..62 8db pr658 (Hotel)
1960..63 5db pr659 (Echo-I)
1963..68 29db pr675 (Echo-II)

A gépészet főbb elemei:
2db VVR VM-A nyomottvizes reaktor, 2x 70MW hő teljesítménnyel
2db GTZA-601 gőzturbina, 2x 17’500LE mechanikai teljesítménnyel
2db GPM-21 generátor, 2x 1400kW elektromos teljesítménnyel
2db PG-117 dízelmotor, 2x 460LE mechanikai teljesítménnyel
2db PG-116 villanymotor, 2x 450LE mechanikai teljesítménnyel

Becsüljük meg a pr627A (November) egység maximális sebességét:

V – tengeralattjáró maximális sebessége csomóban <- ezt keressük
K – hajócsavar számától függő koefficiens (25 egypropelleres egységekre, 24 kétpropelleresre); 24
P – meghajtás tengelyteljesítménye LE-ben; 2x 17’500LE
L – tengeralattjáró hossza méterben; 107.4m
D – tengeralattjáró átmérője méterben; 7.9m

V = K (P / (L x D x 10.76))^⅓ = 24 x (35’000LE / (107.4m x 7.9m x 10.76))^⅓ = 24 x (3.8)^⅓ = 24 x 1.56 = 37 csomó

Ekkora sebességet a hajócsavarjainak kavitációja miatt szinte biztosan nem tudott elérni, de végsebessége bőven 30 csomó felett volt, amit az 1968-as eset is bizonyít, amikor az USS Enterprise repülőgép-hordozó 31 csomóval haladó kötelékét egy pr627A (November) könnyedén tudta követni.
Ezzel a sebességgel messze lehagyták a korabeli amerikai tengeralattjárókat, és még a torpedóikat is, az Mk48 1972-es megjelenéséig.


Az erőltetett ütemű és nagyarányú sorozatgyártás persze megbosszulta magát sok balesetet, és számomra megdöbbentő mennyiségű áldozatot szedtek a VM-A-val felszerelt egységek…


1963 októberében a K-151 pr659 (Echo-I) fedélzetén megszűnt a gőzfejlesztő tömítettsége, és gőz borította be a reaktor termet.
22 évvel később, 1985 augusztusában, Vietnami látogatásából hazafelé tartva a K-151 pr659 (Echo-I) 6-os rekeszén vízbetörés történt, amit a személyzet sikeresen betömített.

1965 februárjában a K-11 pr627A (November) üzemanyag csere közben daruval megemelték a reaktor fedelet, ahonnan radioaktív gőz tört ki.
Az összes sugárjelző riasztott, és 8 munkás szenvedett jelentős sugárterhelést.
Öt nappal később ismét megkísérelték a műveletet, ami ismét hasonló (radioaktív gőzkitörés) eredménnyel járt, plusz most még tűz is keletkezett a fedélzeten.
A sérült reaktor rekeszt kivágták, és a Novaya Zemlya sziget Abrosimova öblébe süllyesztették.

1965 novemberében a K-74 pr675 (Echo-II) segéd gőzturbinájának fordulatszáma megszaladt, majd felrobbant. A géptermet gőz borította be.

1967 júniusában a K-128 pr675 (Echo-II) az egész hajóra kiterjedő teljes rövidzárlat miatt, az automatikus rendszer mindkét reaktort vész leállította.

1967 júliusában a Feröer szigetek közelében a K-3 pr627 (November) 1-es rekeszében keletkezett hidraulika tűz, ami átterjedt a 2-es rekeszre is, a személyzet 38 tagjának életét követelve.

1968 márciusában miközben zajlott az Arab-Izraeli háború, és a K-172 pr675 (Echo-II) a Földközi tengeren a US NAVY kötelékét követte atomtöltetű robotrepülőivel, a 132 fős személyzet 126 tagja szenvedett el heveny higany mérgezést.
A 3-as, 8-as, és a 10-es rekeszekben szolgálók voltak a legerősebb mérgezésnek kitéve, ami a szellőző által terjedt.

1960 októberében a Barents tengeren a K-8 pr627 (November) fedélzetén megszűnt az egyik rektor primer körének tömítettsége, radioaktív gőz borította be a reaktor termet.
A személyzet 3 tagja szenvedett súlyos sugárbetegséget, a többiek “csak” 180..200REM sugárdózist szenvedtek el.

novemberssn-k-8.jpg

K-8 személyzet egy része a hajóorron, még annak elsüllyedése előtt

Tíz évvel később, 1970 áprilisában a Vizcayai-öbölben a K-8 pr627 (November) 3-as és 7-es rekeszében egyszerre keletkezett rövidzárlat okozta tűz, a személyzet 52 tagjának életét követelve (a kapitányt is beleértve).
A legénység 73 tagját sikerült kimenteni mielőtt a K-8 négy atomtorpedójával a fedélzetén végleg elsüllyedt.
Ez volt az első (nemzetközi vizeken) elsüllyedt szovjet atom tengeralattjáró, a roncs fölött éveken át váltásban őrjáratozott egy-egy szovjet hajó, hogy idegen hatalom (értsd az USA) ne férhessen hozzá.
A folyamatosan itt őrjáratozó szovjet hajók idővel szinte navigációs referencia pontként szolgáltak a többi hajós részére.

1976 szeptemberében az Atlanti óceánon a K-47 pr675 (Echo-II) 8-as rekeszében keletkezett tűz rövidzárlat miatt, ami átterjedt a 7-es rekeszre is, a személyzet 3 tagjának életét követelve.

1976 októberében 180m mélységben a K-181 pr627A (November) 5-ös rekeszében vízbetörés történt, a hajó sikeresen a felszínre emelkedett.

1978 augusztusában a K-1 pr675 (Echo-II) az automatikus rendszer mindkét reaktort vész leállította, mivel a szekunder körben megnőtt a sótartalom, amit a kondenzátor tömítettségének megszűnése okozott.
A sikeresen felszínre emelkedett egységet hazavontatták.

1979 júniusában a K-10 pr675 (Echo-II) akkumulátorainak töltése közben keletkezett hidrogéngáz berobbant az 1-es rekeszben, a hajó a felszínen tért haza.

1979 júliusában a Japán tengeren a K-116 pr675 (Echo-II) fedélzetén megszűnt az egyik rektor primer körének tömítettsége, radioaktív gőz borította be a reaktor termet.
A személyzet 8 tagja szenvedett súlyos sugárbetegséget.

1970 májusában a K-122 pr659T (Echo-I) turbina rekeszében tört ki tűz, amit sikerült ugyan gyorsan eloltani, de a gépterem 90°C-ra hevült, az ott tartózkodó személyzet a hőgutát és szénmonoxid mérgezést szenvedett.

2019-10-17-17-16-20.jpg

K-122 mentése

10 évvel később, 1980 augusztusában az Okinawa mellett a K-122 pr659T (Echo-I) 7-es rekeszében keletkezett tűz, amiben a személyzet 3 tagja életét vesztette.

1984 áprilisában a Barents tengeren a K-131 pr675 (Echo-II) 8-as rekeszében keletkezett tűz, ami átterjedt a 7-es rekeszre is, a személyzet 13 tagjának életét követelve.

1985 augusztusában egy súlyos (később részletesen tárgyalt) Csazsma öbölben (Vlagyivosztok mellett) történt hajógyári baleset következtében a közelben kikötött K-42 pr627A (November) egységet akkora sugárzás érte, hogy javíthatatlanná vált.
Az erősen sugárfertőzött hajótestet a Pavlovszki öbölbe vontatták.

1985 szeptemberében egy Etióp (Vörös tengeri Dahlak szigeti) kikötőben vendégeskedő K-175 pr675 (Echo-II) fedélzetén megszűnt az egyik reaktor primer körének tömítettsége, és jelentős radioaktivitás szabadult ki.
Több éven át folytak titokban az Etióp kikötő mentesítésének műveletei.

1987 decemberében a K-48 pr675 (Echo-II) akkumulátorainak töltése közben keletkezett hidrogéngáz berobbant a 2-es rekeszben.

1988 januárjában a K-178 pr658U (Hotel) turbina rekeszében keletkezett tűz, ami átterjedt a 7 és 8-as rekeszre is, a személyzet 1 tagjának életét követelve.

1989 júliusában a K-172 pr675 (Echo-II) egyik rektorának teljesítménye 55%-ra esett, majd megszűnt reaktor tömítettsége, a jelentős radioaktivitás miatt az egység javíthatatlanná vált.

1989 júliusában a Medve sziget mellett a K-116 pr675 (Echo-II) fedélzetén megszűnt az egyik rektor primer körének tömítettsége.
A hajó javíthatatlanná vált, selejtezték.

2003 augusztusában a már 14 éve (elhagyottan rozsdásodó) leszerelésre váró K-159 pr627A (November) egységet, a reaktor üzemanyagának eltávolítására vontatták, amikor az a Kildin sziget mellett vízbetörés után elsüllyedt.
A fedélzeten szolgáló személyzet mind a 9 tagja életét vesztette.
 
T

Törölt tag 1945

Guest
K-19 pr658 (Hotel) „Az Atomcsapda”

A pr658 (Hotel) osztály legelső egysége a K-19 ballisztikus rakétahordozó volt a flotta legpechesebb egysége.
Már az 1960-as augusztusi állami átvételi teszteken jelentkeztek az első problémák.
A merülési próbán 280m mélységben a rektor terembe a szerelő nyílás szigetelésén keresztül tengervíz spriccelt be.
A kapitány ennek tudatában is folytatta a merülési próbát, de 300m mélységben a gépteremben keletkezett sűrű ködtől a látótávolság gyakorlatilag megszűnt.
Csak ekkor rendelték el a ballasztok kifújását, és a vészemelkedést.

Pár hónappal később a szemétkidobó hibája miatt a 9. rekeszt harmadáig árasztotta el a víz.

Még mindig ugyanazon év decemberében az egyik rektor primer körének tömítettsége megszűnt, a primer köri nyomásvesztés miatt a keringtető szivattyú tönkre ment.

dvd-atomcsapda-k-19.jpg

K-19: Az Atomcsapda – Harrison Ford főszereplésével

1961 nyarán ismét megszűnt az egyik rektor primer körének tömítettsége, a rektort vész-leállították a reaktoron dolgozó 8 matróz 5~6000rem halálos sugárdózist szenvedett, a fedélzeten tartózkodók legalább 100rem jelentős sugárzásnak voltak kitéve.
Miután sikerült a hajót hazavontatni, a sérült rektor rekeszt kivágták, és a Novaja Zemlja sziget Abrosimova öblébe süllyesztették.
Új reaktor rekeszt építettek be.

c8ff65da48385bc8fc7b7ab888cc7994.jpg

1969 novemberében az SSN-615 USS Gato nekisodródott a K-19-nek annak követése közben, összetörve annak orr szonárját, torpedóvető nyílásait, és tornyát.

K-19f.jpg

K-19 felszínen a tűz után

1972 februárjában Új-Fundland-tól 1300km-re víz alatti menetben hidraulikus tűz keletkezett a 9-es rekeszben, ami átterjedt a 8-as és a 7-es rekeszre is, a személyzet 28 tagjának életét követelve.
40 nap alatt sikerült csak visszavontatni Murmanszkba.

A K-19-est ezek után is még 20 évig szolgálatban tartották, és csak 1992-ben vonták ki.
 
T

Törölt tag 1945

Guest
Gidropress VT RM-1

A tengeralattjáróba szánt Szovjet folyékony fém (ólom-bizmut) hűtésű RM-1 reaktor 1958-ban készült el.
Egyetlen pr645 (November) tengeralattjáróba egymás mögött két reaktor került beépítésre.

90%-os dúsítású uránt alkalmazó RM-1 reaktor 73MW/17’500LE teljesítményt adott le.

A gépészet főbb elemei:
2db VT RM-1 ólom-bizmut hűtésű reaktor, 2x 73MW hő teljesítménnyel
2db GTZA-601 gőzturbina, 2x 17’500LE mechanikai teljesítménnyel
2db ATG-610 generátor, 2x 1600kW elektromos teljesítménnyel
2db PG-117 dízelmotor, 2x 460LE mechanikai teljesítménnyel
2db PG-116 villanymotor, 2x 450LE mechanikai teljesítménnyel

Az ólom-bizmut fémet folyamatosan 125°C fölött kell tartani, különben megszilárdul, és károsítja a reaktor magot.
Üzem közben a primer kör hőmérséklete a reaktor után 440°C.

A K-27 pr645 (November) 1963-ban futott ki.

k-27-dumping.jpg

K-27 elsüllyesztése Novaja Zemlja partja mellett

1968 májusában a Barents tengeren a K-27 pr645 (November) fedélzetén megszűnt az egyik rektor primer körének tömítettsége, az egyik reaktor teljesítménye 60 másodperc alatt 83%-ról 7%-ra zuhant.
A reaktorteremben a gamma sugárzás szintje 150rad/óra fölé emelkedett, a teljes személyzet (124 fő) sugárfertőzést szenvedett el.
Hazavontatás után a javíthatatlan hajót Novaja Zemlja sziget partja mellett süllyesztették el, mindössze 33m mélységben.
2003-ig a 68-as személyzet negyede elhunyt a baleset alatt elszenvedett sugárterhelés hatására.


Jövő hét végén következik az amcsi nagy-sorozatban gyártott reaktor…
 
T

Törölt tag 1945

Guest
  • Az egyenlet alapján pár kicsi, közepes, és nagyobb tengóra paraméterezett görében érdemes lenne megcsinánli a diagramot, hogy belőhető legyen, hogy adott tengó kialakítás esetén kb. hova esne a teljesítmény, hogy ne csak 1 görbe legyen. Megcsináljam ezt? Csak akkor valaki adja meg a tengók méretét és típusát, hogy mi legyen benne.

- átlagos tengó (100m x 10m) kék
- szovjet Alfa (81.4m x 9.4m) piros
- szovjet Typhoon (175m x 23.3m) zöld

2019-10-20-14-51-44-Microsoft-Excel-SUBS-xls.jpg