NIKIET VVR VM-A
Az első tengeralattjáróba szánt Szovjet nyomott-vizes, 21%-os dúsítású uránt alkalmazó VM-A reaktor típust azonnal sorozatgyártásba küldték, és több mint 110 példányban készült 1957 és 1968 között.
Minden tengeralattjáró típusba egymás mögött két reaktor került beépítésre, a következő egységekben:
1958 1db pr627 (November)
1959..64 12db pr627A (November)
1960..62 8db pr658 (Hotel)
1960..63 5db pr659 (Echo-I)
1963..68 29db pr675 (Echo-II)
A gépészet főbb elemei:
2db VVR VM-A nyomottvizes reaktor, 2x 70MW hő teljesítménnyel
2db GTZA-601 gőzturbina, 2x 17’500LE mechanikai teljesítménnyel
2db GPM-21 generátor, 2x 1400kW elektromos teljesítménnyel
2db PG-117 dízelmotor, 2x 460LE mechanikai teljesítménnyel
2db PG-116 villanymotor, 2x 450LE mechanikai teljesítménnyel
Becsüljük meg a pr627A (November) egység maximális sebességét:
V – tengeralattjáró maximális sebessége csomóban <- ezt keressük
K – hajócsavar számától függő koefficiens (25 egypropelleres egységekre, 24 kétpropelleresre); 24
P – meghajtás tengelyteljesítménye LE-ben; 2x 17’500LE
L – tengeralattjáró hossza méterben; 107.4m
D – tengeralattjáró átmérője méterben; 7.9m
V = K (P / (L x D x 10.76))^⅓ = 24 x (35’000LE / (107.4m x 7.9m x 10.76))^⅓ = 24 x (3.8)^⅓ = 24 x 1.56 = 37 csomó
Ekkora sebességet a hajócsavarjainak kavitációja miatt szinte biztosan nem tudott elérni, de végsebessége bőven 30 csomó felett volt, amit az 1968-as eset is bizonyít, amikor az USS Enterprise repülőgép-hordozó 31 csomóval haladó kötelékét egy pr627A (November) könnyedén tudta követni.
Ezzel a sebességgel messze lehagyták a korabeli amerikai tengeralattjárókat, és még a torpedóikat is, az Mk48 1972-es megjelenéséig.
Az erőltetett ütemű és nagyarányú sorozatgyártás persze megbosszulta magát sok balesetet, és számomra megdöbbentő mennyiségű áldozatot szedtek a VM-A-val felszerelt egységek…
1963 októberében a
K-151 pr659 (Echo-I) fedélzetén megszűnt a gőzfejlesztő tömítettsége, és gőz borította be a reaktor termet.
22 évvel később,
1985 augusztusában, Vietnami látogatásából hazafelé tartva a
K-151 pr659 (Echo-I) 6-os rekeszén vízbetörés történt, amit a személyzet sikeresen betömített.
1965 februárjában a
K-11 pr627A (November) üzemanyag csere közben daruval megemelték a reaktor fedelet, ahonnan radioaktív gőz tört ki.
Az összes sugárjelző riasztott, és 8 munkás szenvedett jelentős sugárterhelést.
Öt nappal később ismét megkísérelték a műveletet, ami ismét hasonló (radioaktív gőzkitörés) eredménnyel járt, plusz most még tűz is keletkezett a fedélzeten.
A sérült reaktor rekeszt kivágták, és a Novaya Zemlya sziget Abrosimova öblébe süllyesztették.
1965 novemberében a
K-74 pr675 (Echo-II) segéd gőzturbinájának fordulatszáma megszaladt, majd felrobbant. A géptermet gőz borította be.
1967 júniusában a
K-128 pr675 (Echo-II) az egész hajóra kiterjedő teljes rövidzárlat miatt, az automatikus rendszer mindkét reaktort vész leállította.
1967 júliusában a Feröer szigetek közelében a
K-3 pr627 (November) 1-es rekeszében keletkezett hidraulika tűz, ami átterjedt a 2-es rekeszre is, a személyzet 38 tagjának életét követelve.
1968 márciusában miközben zajlott az Arab-Izraeli háború, és a
K-172 pr675 (Echo-II) a Földközi tengeren a US NAVY kötelékét követte atomtöltetű robotrepülőivel, a 132 fős személyzet 126 tagja szenvedett el heveny higany mérgezést.
A 3-as, 8-as, és a 10-es rekeszekben szolgálók voltak a legerősebb mérgezésnek kitéve, ami a szellőző által terjedt.
1960 októberében a Barents tengeren a
K-8 pr627 (November) fedélzetén megszűnt az egyik rektor primer körének tömítettsége, radioaktív gőz borította be a reaktor termet.
A személyzet 3 tagja szenvedett súlyos sugárbetegséget, a többiek “csak”
180..200REM sugárdózist szenvedtek el.
K-8 személyzet egy része a hajóorron, még annak elsüllyedése előtt
Tíz évvel később,
1970 áprilisában a Vizcayai-öbölben a
K-8 pr627 (November) 3-as és 7-es rekeszében egyszerre keletkezett rövidzárlat okozta tűz, a személyzet 52 tagjának életét követelve (a kapitányt is beleértve).
A legénység 73 tagját sikerült kimenteni mielőtt a K-8 négy atomtorpedójával a fedélzetén végleg elsüllyedt.
Ez volt az első (nemzetközi vizeken) elsüllyedt szovjet atom tengeralattjáró, a roncs fölött éveken át váltásban őrjáratozott egy-egy szovjet hajó, hogy idegen hatalom (értsd az USA) ne férhessen hozzá.
A folyamatosan itt őrjáratozó szovjet hajók idővel szinte navigációs referencia pontként szolgáltak a többi hajós részére.
1976 szeptemberében az Atlanti óceánon a
K-47 pr675 (Echo-II) 8-as rekeszében keletkezett tűz rövidzárlat miatt, ami átterjedt a 7-es rekeszre is, a személyzet 3 tagjának életét követelve.
1976 októberében 180m mélységben a
K-181 pr627A (November) 5-ös rekeszében vízbetörés történt, a hajó sikeresen a felszínre emelkedett.
1978 augusztusában a
K-1 pr675 (Echo-II) az automatikus rendszer mindkét reaktort vész leállította, mivel a szekunder körben megnőtt a sótartalom, amit a kondenzátor tömítettségének megszűnése okozott.
A sikeresen felszínre emelkedett egységet hazavontatták.
1979 júniusában a
K-10 pr675 (Echo-II) akkumulátorainak töltése közben keletkezett hidrogéngáz berobbant az 1-es rekeszben, a hajó a felszínen tért haza.
1979 júliusában a Japán tengeren a
K-116 pr675 (Echo-II) fedélzetén megszűnt az egyik rektor primer körének tömítettsége, radioaktív gőz borította be a reaktor termet.
A személyzet 8 tagja szenvedett súlyos sugárbetegséget.
1970 májusában a
K-122 pr659T (Echo-I) turbina rekeszében tört ki tűz, amit sikerült ugyan gyorsan eloltani, de a gépterem 90°C-ra hevült, az ott tartózkodó személyzet a hőgutát és szénmonoxid mérgezést szenvedett.
K-122 mentése
10 évvel később,
1980 augusztusában az Okinawa mellett a
K-122 pr659T (Echo-I) 7-es rekeszében keletkezett tűz, amiben a személyzet 3 tagja életét vesztette.
1984 áprilisában a Barents tengeren a
K-131 pr675 (Echo-II) 8-as rekeszében keletkezett tűz, ami átterjedt a 7-es rekeszre is, a személyzet 13 tagjának életét követelve.
1985 augusztusában egy súlyos (később részletesen tárgyalt) Csazsma öbölben (Vlagyivosztok mellett) történt hajógyári baleset következtében a közelben kikötött
K-42 pr627A (November) egységet akkora sugárzás érte, hogy javíthatatlanná vált.
Az erősen sugárfertőzött hajótestet a Pavlovszki öbölbe vontatták.
1985 szeptemberében egy Etióp (Vörös tengeri Dahlak szigeti) kikötőben vendégeskedő
K-175 pr675 (Echo-II) fedélzetén megszűnt az egyik reaktor primer körének tömítettsége, és jelentős radioaktivitás szabadult ki.
Több éven át folytak titokban az Etióp kikötő mentesítésének műveletei.
1987 decemberében a
K-48 pr675 (Echo-II) akkumulátorainak töltése közben keletkezett hidrogéngáz berobbant a 2-es rekeszben.
1988 januárjában a
K-178 pr658U (Hotel) turbina rekeszében keletkezett tűz, ami átterjedt a 7 és 8-as rekeszre is, a személyzet 1 tagjának életét követelve.
1989 júliusában a
K-172 pr675 (Echo-II) egyik rektorának teljesítménye 55%-ra esett, majd megszűnt reaktor tömítettsége, a jelentős radioaktivitás miatt az egység javíthatatlanná vált.
1989 júliusában a Medve sziget mellett a
K-116 pr675 (Echo-II) fedélzetén megszűnt az egyik rektor primer körének tömítettsége.
A hajó javíthatatlanná vált, selejtezték.
2003 augusztusában a már 14 éve (elhagyottan rozsdásodó) leszerelésre váró
K-159 pr627A (November) egységet, a reaktor üzemanyagának eltávolítására vontatták, amikor az a Kildin sziget mellett vízbetörés után elsüllyedt.
A fedélzeten szolgáló személyzet mind a 9 tagja életét vesztette.
