K
Trianoni békediktátum 100
- Téma indítója krokomach
- Indítva
K
Kopi2000
Guest
Károlyi Mihály megítéléséhez adalékok, a mítoszok rombolása...
K
Kopi2000
Guest
K
Kopi2000
Guest
Romsics professzor úr előadásai mindig lenyűgözőek. Trianon és a nagyhatalmak viszonyairól... Kicsit árnyalja a témát....a revízió megalapozásával, a II. VH előzményeként...
K
Kopi2000
Guest
Van néhány jó meglátása a krapeknek. Pld., hogy a magyar jobboldal (jelenleg is!) szélsőséges, nyugat és nemzetiség ellenes, ami ellentétes a környező országok átlagos jobboldali attitűdjével. Halkan teszem hozzá, ez eredményezi a nagy orosz-pártiságot is. Trianonban is közrejátszottak ezek a tényezők... Aki a téma iránt érdeklődik, hallgassa meg. Az a baj, sokan csak a sablonok és a jelszavak skandálásáig jutnak, mélyebben nem érdeklik Őket az összefüggések, a miértek...
K
Kopi2000
Guest
Az Osztrák-Magyar Monarchia anyanyelvi és vallási térképe 1910-ben
Az Osztrák-Magyar Monarchia anyanyelvi és vallási térképe 1910-ben, településszintű interaktív adatok, diagramok
Racionális mese a Trianon-tragédiáról, amely a szokásosnál is szívbemarkolóbb lett
A Béke - A nemzetek felett nagyszerű alkotás, még akkor is, ha semmi újat nem tudhatunk meg a száz évvel ezelőtt történtekről.
K
Kopi2000
Guest
Akit érdekel, hogy miért is lett végl Trianon olyan, amilyen, az hallgassa meg a z alábbi három beszélgetést. Előre elárulom, a magyar politika is astagon benne olt a helyzet ilyetén alakulásában...
A beszélgetés első része márcsak linkként ért ide...de ez nem baj, mert ezt a részt az előző oldalra már betettem...
https://www.youtube.com/watch?v=kr54hQ4e8wI&t=6s
A beszélgetés első része márcsak linkként ért ide...de ez nem baj, mert ezt a részt az előző oldalra már betettem...
https://www.youtube.com/watch?v=kr54hQ4e8wI&t=6s
Aki szerint annyira elnyomtuk a kisebbségeinket, annak egy térkép, amelyen jól látszik hogy a elnyomó Tisza Pista féle Szabadelvű párt (alig 30 évig volt hatalmon) kiknek a szavazataival biztosította a hatalmát:
és szomorúan jegyzem meg, a nagyhatalmak döntésének a hátterében, szigorúan csak a stratégiai érdekek álltak, semm más!
és a határok ezért húzódnak ott ahol:
Vasút ami miatt ide került a határ
Lehet írni bármit, egyet kell tudomásul venni:
A nagyhatalmak nem a kisországok érdemei, hanem a saját érdekeik szerint döntenek!
és szomorúan jegyzem meg, a nagyhatalmak döntésének a hátterében, szigorúan csak a stratégiai érdekek álltak, semm más!
és a határok ezért húzódnak ott ahol:
Vasút ami miatt ide került a határ
Lehet írni bármit, egyet kell tudomásul venni:
A nagyhatalmak nem a kisországok érdemei, hanem a saját érdekeik szerint döntenek!
Az ot élo felso 5-6 százalék szavazataival!
Mivel csak azoknak volt szavazati joguk. 
Ha bovult volna a szavazati jog, azzal nagyot buknának tiszáék, ezért foggal korommel harcoltak az ellen. Ezzel megakadályozva azt, hogy az ország egyes csoportjainak (nem csupán nemzetiségeknek) méltányos/sabb képviselete legyen, hogy jobban váljanak érdekelté az ország ugyeiben és nemutolsósorban, hogy az egyes politikusok megtanuljanak legalább bizonyos témákban egyutmukodni egymással.
Emiat 1918 végén hirtelen úgy tortek fel politikai érok, hogy senki nem bízot meg senkiben, plusz az uralkodón kívul nem volt olyan intézményi, amivel identifikálódni tudhattak volna.
Így bármilyen magyar részrol hirtelenibe megfogalmazot ajánlat suket fulekre talált, nem léteztek társadalmi súlyal rendelkezo egyutmukodni hajlando nemzetiségi politikusok és még a magyar politikai erok maguk se voltak képesek oszefogni a kommunistákkal szemben, mint azt az osztrák politikusok tették. Ezért az egészre még egy Tanácskoztársaság is rápotyant, ami mondhassuk mindmáig még egy kulon terhet jelent a magyar társadalomnak.
Ha egy országban nincsen legalább legalapvetobb kérdésekben egység, annak az országnak vége és egy legerossebb által kieroszakolt látszategység, csak ideig óráig képes kibírni.
De ugyan ez igaz az ellenzékre is, a magyar többségű területeken is csak 5-6%-nak volt szavazati joga.Az ot élo felso 5-6 százalék szavazataival!
Ha bovult volna a szavazati jog, azzal nagyot buknának tiszáék, ezért foggal korommel harcoltak az ellen. Ezzel megakadályozva azt, hogy az ország egyes csoportjainak (nem csupán nemzetiségeknek) méltányos/sabb képviselete legyen, hogy jobban váljanak érdekelté az ország ugyeiben és nemutolsósorban, hogy az egyes politikusok megtanuljanak legalább bizonyos témákban egyutmukodni egymással.
Emiat 1918 végén hirtelen úgy tortek fel politikai érok, hogy senki nem bízot meg senkiben, plusz az uralkodón kívul nem volt olyan intézményi, amivel identifikálódni tudhattak volna.
Így bármilyen magyar részrol hirtelenibe megfogalmazot ajánlat suket fulekre talált, nem léteztek társadalmi súlyal rendelkezo egyutmukodni hajlando nemzetiségi politikusok és még a magyar politikai erok maguk se voltak képesek oszefogni a kommunistákkal szemben, mint azt az osztrák politikusok tették. Ezért az egészre még egy Tanácskoztársaság is rápotyant, ami mondhassuk mindmáig még egy kulon terhet jelent a magyar társadalomnak.
Ha egy országban nincsen legalább legalapvetobb kérdésekben egység, annak az országnak vége és egy legerossebb által kieroszakolt látszategység, csak ideig óráig képes kibírni.
Tisza tudta hogy ha kiterjeszti a választójogot elveszti a kormányzást, de nem a kisebbségektől félt, ellenkezőleg!
"Tisza István álláspontját - pragmatikus államférfi lévén - az általános választójog bevezetésének lehetséges következményei szabták meg. A választásra jogosultak számának lényeges emelkedése és a titkos szavazás a vidéki körzetekben megváltoztathatta a parlamenti erőviszonyokat, és veszélyeztethette volna az úniót Ausztriával, mivel a függetlenségi eszmék számíthattak a magyarok többségének támogatására. Tiszának meggyőződése volt, hogy Magyarország integritása csak a Monarchia keretében tartható fenn. A Habsburg védernyő nélkül azonban az országnak semmi esélye nem lett volna a történelmi határok közötti fennmaradásra, kisebbségeinek követeléseivel és a szomszédos államok irredentizmusával szemben. Ez a tökéletesen elképzelhető kétfelvonásos forgatókönyv (először elválás Ausztriától, majd felosztás) tette Tiszát „hajlíthatatlanná”.22 "
Ez volt a választójog akkor:
A választójog változása Magyarországon 1848 és 1945 közt
Választójog és országgyűlések 1848 és 1945 között /Harmat Árpád Péter/
tortenelemcikkek.hu
Az 1874/XXXIII választójogi törvény
Az 1874-es választójogi törvény, a maga idejében korszerűnek és demokratikusnak tekinthető módon az 1848-as választójogi törvény alapvető rendelkezéseit részben módosítva, néhol kiegészítve ismételte meg. A hazai törvényhozás ugyan a későbbiekben is foglalkozott a választójoggal összefüggő kérdésekkel, de az eredeti törvény komolyabb változtatások nélkül egészen 1913-ig érvényben maradt.A választáshoz való jogosultság a következő esetekben illette meg a lakosságot:
- Minden 20. életévét betöltött férfi, ha
- Magyarországi születési helye van (magyar honosság)
- ha nem áll atyai, vagy más gondnoki gyámság alatt
- ha nem cseléd, ipari tanonc, vagy egyéb szolga
- ha nincs ellene folyamatban lévő csődeljárás és nem áll fenyíték alatt
- katonák (hivatásos és sorkatonák) pénzügyőrök, csendőrök-rendőrök, elítéltek, csődeljárás alatt állók és azok akiknek az állam felé adótartozása van nem szavazhattak. (az adóhátralékosok kizárását később az 1899/XV tc. feloldja)
A 48-as törvénnyel szemben, amely a választójog megszerzését közvetlenül a ház- vagy földbirtokra, illetőleg a tőkerész utáni jövedelemre alapozta, az 1874-es törvény a cenzusok megállapításakor nagyrészt az adóalapot és a kivetett adókat vette figyelembe, a földtulajdon mellett megfelelő nagyságú föld-, ház- és jövedelemadóval is szavazati joghoz lehetett jutni. A vagyoncenzusok közül a földbirtok volt a legfontosabb.
- Akik az 1848-tól 1872-ig készített választói névjegyzékek valamelyikében szerepeltek
- Földcenzus: Feltétel városokban (törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú településeken) olyan föld, melyre 16 forint tiszta jövedelem után rótták ki az adót. Vidéken (nagy- és kis községekben) az ¼ úrbéri értelemben vett telek után fizetett földadó jelentette a földcenzust.
- Házcenzus: az értékcenzus helyébe (1848-ban azok választhattak, akiknek tulajdonában háromszáz ezüst forint értékű ház volt) az ország minden városában a három lakrészű és házadó alá eső ház cenzusát helyezte.
- Adócenzus: Akik sem a föld sem a házcenzus alsó értékét nem tudták elérni választójogot szerezhettek még a jövedelemadójuk alapján. Itt alapvető feltétel a 105 forint adóköteles évi jövedelem kimutatása volt, ennek alapján a kereskedők, gyárosok és a városi kézművesek választójogot kaptak. Községekben a kézműveseknek egy segéd után fizetett jövedelmi adót kellett igazolniuk.
- Szellemi cenzus: A megfelelő ún. szellemi cenzussal rendelkezőktől sem vagyont, sem jövedelmet, sem adófizetést nem kívánt meg a törvény. Ide tartoztak az Akadémia tagjai, a kinevezett tanárok, tanítók, a kisdedóvók, orvosok, gyógyszerészek, okleveles gazdák, mérnökök, jegyzők, a hivatalosan alkalmazott lelkészek és segédlelkészek Ebből a kategóriából került ki a választók 7–8%-a.
- Nyílt választás
Itt egyébként a cenzus mint korlátozó tényező nem az ördögtől való, pl. ha egy nincstelen és egy olyan ember szavaz aki évente 10 milliárdot adózik, mind kettő szavazata ugyanannyit ér, de az egyik sokkal többet tesz be a "közösbe", tehát elvileg nagyobb szavának kellene lennie, hogy az adóforintjait mire költik. Vagy egy hat elemit végzet funkcionális analfabéta és egy akadémikus professzor szavazata is egyenlő, bár utóbbi talán picit jobban átlátja a politikai összefüggéseket és nem lehet megtéveszteni olcsó eszközökkel vagy megvenni pár zsák krumplival.
Érdekesség képpem:
Voltak aki nem akartak a csehekhez csatlakozni
mottó:
“Mindannyiunk lelkében lobogjon a magyar haza emléke, mert ezer esztendős magyar uralom alatt nem szenvedtünk annyit, mint a cseh uralom hat éve alatt.”
Andrej Hlinka páter a Szlovák Néppárt vezetője 1925. június 4-én
www.archivnet.hu
Voltak aki nem akartak a csehekhez csatlakozni
mottó:
“Mindannyiunk lelkében lobogjon a magyar haza emléke, mert ezer esztendős magyar uralom alatt nem szenvedtünk annyit, mint a cseh uralom hat éve alatt.”
Andrej Hlinka páter a Szlovák Néppárt vezetője 1925. június 4-én
Akik nem akarták Csehszlovákiát – A „keleti tót kérdés” a Jászi-féle nemzetiségi minisztériumnak küldött jelentések tükrében
Károlyi Mihály és Jászi Oszkár kül- és nemzet(iség)politikai stratégiája
K
Kopi2000
Guest
"Nyugat-Magyarország/Deutsch West-Ungarn/(Vier) Burgenland/Őrvidék. Miért tekintünk egy egységként erre a területre és hogyan került Ausztriához (vagy Magyarországhoz) az I. világháború után? Erről és még sok minden másról beszélgettünk Révész Tamással."
Ahogy a háború után meg a Károlyiék által az erdélyi román szerveknek adott fegyverekből lőttek minket a legagyásodott regátiak.
"Kevéssé ismert tény, hogy az angol titkosszolgálat, az MI5 már évekkel a trianoni döntés előtt azon munkálkodott, hogy Magyarországot az első világháború végén feldarabolják."
A film, amelyhez a román történészeket hiába keresték, nem akartak nyilatkozni
Mucsi Zoltán narrálja a trianoni döntésről szóló alkotást.
index.hu