Trianoni békediktátum 100

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

K

Kopi2000

Guest
Van néhány jó meglátása a krapeknek. Pld., hogy a magyar jobboldal (jelenleg is!) szélsőséges, nyugat és nemzetiség ellenes, ami ellentétes a környező országok átlagos jobboldali attitűdjével. Halkan teszem hozzá, ez eredményezi a nagy orosz-pártiságot is. Trianonban is közrejátszottak ezek a tényezők... Aki a téma iránt érdeklődik, hallgassa meg. Az a baj, sokan csak a sablonok és a jelszavak skandálásáig jutnak, mélyebben nem érdeklik Őket az összefüggések, a miértek...
 
K

Kopi2000

Guest
Akit érdekel, hogy miért is lett végl Trianon olyan, amilyen, az hallgassa meg a z alábbi három beszélgetést. Előre elárulom, a magyar politika is astagon benne olt a helyzet ilyetén alakulásában...



A beszélgetés első része márcsak linkként ért ide...de ez nem baj, mert ezt a részt az előző oldalra már betettem...

https://www.youtube.com/watch?v=kr54hQ4e8wI&t=6s
 

szuvorov

Well-Known Member
2014. május 16.
7 385
23 123
113
Aki szerint annyira elnyomtuk a kisebbségeinket, annak egy térkép, amelyen jól látszik hogy a elnyomó Tisza Pista féle Szabadelvű párt (alig 30 évig volt hatalmon) kiknek a szavazataival biztosította a hatalmát:

8b075446046e5e180dcae1e19f2e73fb.gif



és szomorúan jegyzem meg, a nagyhatalmak döntésének a hátterében, szigorúan csak a stratégiai érdekek álltak, semm más!

és a határok ezért húzódnak ott ahol:
Vasút ami miatt ide került a határ
0256ffab0db0892e54682da6a455b96a.jpg


Lehet írni bármit, egyet kell tudomásul venni:
A nagyhatalmak nem a kisországok érdemei, hanem a saját érdekeik szerint döntenek!
 

PavolR

Well-Known Member
2020. július 2.
5 088
13 491
113
Aki szerint annyira elnyomtuk a kisebbségeinket, annak egy térkép, amelyen jól látszik hogy a elnyomó Tisza Pista féle Szabadelvű párt (alig 30 évig volt hatalmon) kiknek a szavazataival biztosította a hatalmát:
Az ot élo felso 5-6 százalék szavazataival! :rolleyes: Mivel csak azoknak volt szavazati joguk. :oops:
Ha bovult volna a szavazati jog, azzal nagyot buknának tiszáék, ezért foggal korommel harcoltak az ellen. Ezzel megakadályozva azt, hogy az ország egyes csoportjainak (nem csupán nemzetiségeknek) méltányos/sabb képviselete legyen, hogy jobban váljanak érdekelté az ország ugyeiben és nemutolsósorban, hogy az egyes politikusok megtanuljanak legalább bizonyos témákban egyutmukodni egymással.
Emiat 1918 végén hirtelen úgy tortek fel politikai érok, hogy senki nem bízot meg senkiben, plusz az uralkodón kívul nem volt olyan intézményi, amivel identifikálódni tudhattak volna.
Így bármilyen magyar részrol hirtelenibe megfogalmazot ajánlat suket fulekre talált, nem léteztek társadalmi súlyal rendelkezo egyutmukodni hajlando nemzetiségi politikusok és még a magyar politikai erok maguk se voltak képesek oszefogni a kommunistákkal szemben, mint azt az osztrák politikusok tették. Ezért az egészre még egy Tanácskoztársaság is rápotyant, ami mondhassuk mindmáig még egy kulon terhet jelent a magyar társadalomnak.

Ha egy országban nincsen legalább legalapvetobb kérdésekben egység, annak az országnak vége és egy legerossebb által kieroszakolt látszategység, csak ideig óráig képes kibírni.
 

szuvorov

Well-Known Member
2014. május 16.
7 385
23 123
113
Az ot élo felso 5-6 százalék szavazataival! :rolleyes: Mivel csak azoknak volt szavazati joguk. :oops:
Ha bovult volna a szavazati jog, azzal nagyot buknának tiszáék, ezért foggal korommel harcoltak az ellen. Ezzel megakadályozva azt, hogy az ország egyes csoportjainak (nem csupán nemzetiségeknek) méltányos/sabb képviselete legyen, hogy jobban váljanak érdekelté az ország ugyeiben és nemutolsósorban, hogy az egyes politikusok megtanuljanak legalább bizonyos témákban egyutmukodni egymással.
Emiat 1918 végén hirtelen úgy tortek fel politikai érok, hogy senki nem bízot meg senkiben, plusz az uralkodón kívul nem volt olyan intézményi, amivel identifikálódni tudhattak volna.
Így bármilyen magyar részrol hirtelenibe megfogalmazot ajánlat suket fulekre talált, nem léteztek társadalmi súlyal rendelkezo egyutmukodni hajlando nemzetiségi politikusok és még a magyar politikai erok maguk se voltak képesek oszefogni a kommunistákkal szemben, mint azt az osztrák politikusok tették. Ezért az egészre még egy Tanácskoztársaság is rápotyant, ami mondhassuk mindmáig még egy kulon terhet jelent a magyar társadalomnak.

Ha egy országban nincsen legalább legalapvetobb kérdésekben egység, annak az országnak vége és egy legerossebb által kieroszakolt látszategység, csak ideig óráig képes kibírni.
De ugyan ez igaz az ellenzékre is, a magyar többségű területeken is csak 5-6%-nak volt szavazati joga. :cool:

Tisza tudta hogy ha kiterjeszti a választójogot elveszti a kormányzást, de nem a kisebbségektől félt, ellenkezőleg!

"Tisza István álláspontját - pragmatikus államférfi lévén - az általános választójog bevezetésének lehetséges következményei szabták meg. A választásra jogosultak számának lényeges emelkedése és a titkos szavazás a vidéki körzetekben megváltoztathatta a parlamenti erőviszonyokat, és veszélyeztethette volna az úniót Ausztriával, mivel a függetlenségi eszmék számíthattak a magyarok többségének támogatására. Tiszának meggyőződése volt, hogy Magyarország integritása csak a Monarchia keretében tartható fenn. A Habsburg védernyő nélkül azonban az országnak semmi esélye nem lett volna a történelmi határok közötti fennmaradásra, kisebbségeinek követeléseivel és a szomszédos államok irredentizmusával szemben. Ez a tökéletesen elképzelhető kétfelvonásos forgatókönyv (először elválás Ausztriától, majd felosztás) tette Tiszát „hajlíthatatlanná”.22 "

Ez volt a választójog akkor:


Az 1874/XXXIII választójogi törvény

Az 1874-es választójogi törvény, a maga idejében korszerűnek és demokratikusnak tekinthető módon az 1848-as választójogi törvény alapvető rendelkezéseit részben módosítva, néhol kiegészítve ismételte meg. A hazai törvényhozás ugyan a későbbiekben is foglalkozott a választójoggal összefüggő kérdésekkel, de az eredeti törvény komolyabb változtatások nélkül egészen 1913-ig érvényben maradt.

A választáshoz való jogosultság a következő esetekben illette meg a lakosságot:

  • Minden 20. életévét betöltött férfi, ha
  • Magyarországi születési helye van (magyar honosság)
Kizáró okok:

  • ha nem áll atyai, vagy más gondnoki gyámság alatt
  • ha nem cseléd, ipari tanonc, vagy egyéb szolga
  • ha nincs ellene folyamatban lévő csődeljárás és nem áll fenyíték alatt
  • katonák (hivatásos és sorkatonák) pénzügyőrök, csendőrök-rendőrök, elítéltek, csődeljárás alatt állók és azok akiknek az állam felé adótartozása van nem szavazhattak. (az adóhátralékosok kizárását később az 1899/XV tc. feloldja)
Cenzus:

A 48-as törvénnyel szemben, amely a választójog megszerzését közvetlenül a ház- vagy földbirtokra, illetőleg a tőkerész utáni jövedelemre alapozta, az 1874-es törvény a cenzusok megállapításakor nagyrészt az adóalapot és a kivetett adókat vette figyelembe, a földtulajdon mellett megfelelő nagyságú föld-, ház- és jövedelemadóval is szavazati joghoz lehetett jutni. A vagyoncenzusok közül a földbirtok volt a legfontosabb.

  • Akik az 1848-tól 1872-ig készített választói névjegyzékek valamelyikében szerepeltek
  • Földcenzus: Feltétel városokban (törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú településeken) olyan föld, melyre 16 forint tiszta jövedelem után rótták ki az adót. Vidéken (nagy- és kis községekben) az ¼ úrbéri értelemben vett telek után fizetett földadó jelentette a földcenzust.
  • Házcenzus: az értékcenzus helyébe (1848-ban azok választhattak, akiknek tulajdonában háromszáz ezüst forint értékű ház volt) az ország minden városában a három lakrészű és házadó alá eső ház cenzusát helyezte.
  • Adócenzus: Akik sem a föld sem a házcenzus alsó értékét nem tudták elérni választójogot szerezhettek még a jövedelemadójuk alapján. Itt alapvető feltétel a 105 forint adóköteles évi jövedelem kimutatása volt, ennek alapján a kereskedők, gyárosok és a városi kézművesek választójogot kaptak. Községekben a kézműveseknek egy segéd után fizetett jövedelmi adót kellett igazolniuk.
  • Szellemi cenzus: A megfelelő ún. szellemi cenzussal rendelkezőktől sem vagyont, sem jövedelmet, sem adófizetést nem kívánt meg a törvény. Ide tartoztak az Akadémia tagjai, a kinevezett tanárok, tanítók, a kisdedóvók, orvosok, gyógyszerészek, okleveles gazdák, mérnökök, jegyzők, a hivatalosan alkalmazott lelkészek és segédlelkészek Ebből a kategóriából került ki a választók 7–8%-a.
  • Nyílt választás

Itt egyébként a cenzus mint korlátozó tényező nem az ördögtől való, pl. ha egy nincstelen és egy olyan ember szavaz aki évente 10 milliárdot adózik, mind kettő szavazata ugyanannyit ér, de az egyik sokkal többet tesz be a "közösbe", tehát elvileg nagyobb szavának kellene lennie, hogy az adóforintjait mire költik. Vagy egy hat elemit végzet funkcionális analfabéta és egy akadémikus professzor szavazata is egyenlő, bár utóbbi talán picit jobban átlátja a politikai összefüggéseket és nem lehet megtéveszteni olcsó eszközökkel vagy megvenni pár zsák krumplival.
 

szuvorov

Well-Known Member
2014. május 16.
7 385
23 123
113
Érdekesség képpem:
Voltak aki nem akartak a csehekhez csatlakozni

mottó:
“Mindannyiunk lelkében lobogjon a magyar haza emléke, mert ezer esztendős magyar uralom alatt nem szenvedtünk annyit, mint a cseh uralom hat éve alatt.”
Andrej Hlinka páter a Szlovák Néppárt vezetője 1925. június 4-én



 
K

Kopi2000

Guest
"Nyugat-Magyarország/Deutsch West-Ungarn/(Vier) Burgenland/Őrvidék. Miért tekintünk egy egységként erre a területre és hogyan került Ausztriához (vagy Magyarországhoz) az I. világháború után? Erről és még sok minden másról beszélgettünk Révész Tamással."

 

Bubu bocs

Well-Known Member
2021. január 6.
3 714
15 497
113
Amihez a tetvek, jó eséllyel MOL-os gázolajat raktak a daruba. Ez kb olyan mint amikor a románok az I. VH-ban magyar lőszerrel lőttek minket.
Ahogy a háború után meg a Károlyiék által az erdélyi román szerveknek adott fegyverekből lőttek minket a legagyásodott regátiak.
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby