Nekem igazából egy gyártási megközelítés jut eszembe erről. A gépiparban néhol bevett szokás, hogy a gépsort a tényleges legyártás előtt, még a tervezés során megépítik kartonból, így kézzelfoghatóbb és jóval könnyebben előjönnek a hibák is. Persze ez költséges és időigényes folyamat, de a kínaiaknak az elsőből bőven nincs hiányuk, a másodikat pedig a munkaerő mennyiségével tudják javítani.
Másrészt eléggé eltérő megközelítést használnak szerintem. Nem pont ezzel a rombolóval kapcsolatban, de a beton-repülőgéphordozó kapcsán az ötlött fel bennem, hogy ők alapvetően a kiképzés hatékonyságát akarják ezzel növelni. Mert normál esetben hol képzel tengerészt: szimulátoron és hajón. A szimulátor annyira nem megfelelő, a hajóknak meg a vízen a helye, korlátozott számú legénységgel, ellátással, stb. Viszont egy "szárazföldi hajó" köré annyi barakkot húzol fel, amennyit nem szégyellsz, a kiképzést blokkosíthatod a képzést, a kezdetektől fogva kézzelfogható tapasztalatot adhatsz át*, stb.
* szerintem a reflexből jövő eljárások betanítására ez nagyon hatékony módszer lehet.
Ma már túlhaladott az a gyakorlat amit pl az oroszok is alkalmaztak(a tengeralattjárót megépítették fából,hogy kiderüljenek a hibák)mert megjelentek a modern 3D- tervezőprogramok.