1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Type 212

Diskurzus a(z) 'Dízel-elektromos meghajtású vadásztengeralattjárók' témában - Tcat által indítva @ 2013. január 6..

  1. dudi

    dudi Well-Known Member

    1.tétel:Hajózz be egy tetszőleges angol kikötőbe.
    2.tétel:Torpedózd meg a Bözsit,kizárólag szimultán mert most haverok vagytok.
    3.tétel:mészárolj a keleti part mentén békés kereskedelmi hajókat(ezt is szimulálva persze).
     
  2. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    Mi lehet az a vizeletminta a periszkóp oldalán? És mik ezek az angol feliratok?
     
  3. notaricon

    notaricon Well-Known Member

    Interesting image of a german submarine Type212 SSk. Attached to the Propeller hub seems to be a propeller boss vortex diffuser. These devices are typically fitted to increase efficiency and lower proppeller noise.
    [​IMG]

    [​IMG]
     
    endre, Kurfürst, rudi and 2 others like this.
  4. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    Szerintem, ha működne, nem engedték volna lefényképezni.
     
  5. wankel

    wankel Well-Known Member

    A német U-36-os tengeralattjáró tengerfenéknek ütközött kedden, miután elhagyta a norvég
    Haakonsvern kikötőjét. Jelenleg búvárok ellenőrzik a kár mértékét. A Bundesmarine számára ez nagyon rossz hír, mivel ez a hajó több mint egy éves javítás után tért vissza a haditengerészet kötelékébe.
     
    fip7, fishbed, KoviUbi and 2 others like this.
  6. dudi

    dudi Well-Known Member

    Veszélyesek ezek a norvég vizek...
     
    HAndrás likes this.
  7. KoviUbi

    KoviUbi Well-Known Member

    Van lejjebb a németeknek?De most úgy őszintén...
     
  8. fapp_supervisor

    fapp_supervisor Well-Known Member

    Az ottani delfinek állítólag elég agresszívak. Ráadásul csak oroszul értenek.
     
    fip7, HAndrás, tomka03 and 1 other person like this.
  9. wankel

    wankel Well-Known Member

    Szerencsére kisebb a baj, mint elsőnek írták. Az egyik X kormánylapát ütődött sziklának.
     
  10. Cifu

    Cifu Well-Known Member

    Olaszország további négy Type-212 tengót vásárol, darabját cirka 588 millió euróért. A Type-212A-nál modernebb változatok Lítium-Ion akkumulátorokat kapnak (az első ilyen európában, ugyebár a japánok voltak az elsők a világon), illetve egy sor rendszert (pl. elektronikai hadviselés, antenna- és periszkóp-mozgató rendszerek, mentőrendszerek) a korábbi német gyártmányok helyett olasz gyártmányúak lesznek.

    A tengeralattjárók kapcsán csak egy kép: az egyik olyasz Type-212A, a Salvatore Todaro 8000 yardra megközelítette a USS Theodore Roosevelt repülőgép-hordozót észrevétlenül egy 2008-as hadgyakorlaton:

    [​IMG]
     
    fip7, fishbed, notaricon and 4 others like this.
  11. DINAMO

    DINAMO Well-Known Member


    Az a 8000 yard nem veletlen 8000 !!! Ez az a tavolsag ahonnan egy tengo cca 80% os eselyel tud torpedot inditani. A legtobb ersetben ennel messzibrol nem is latjaka celt. Illetve ha igen akkor az is oket.
     
  12. dudi

    dudi Well-Known Member

    Ennyi idő kell ahhoz,hogy eredményesen lehessen ellentevékenységet folytatni?
    Gondolom nem a 8000 yard a lényeg(miután pusztán manőverezéssel esély nincs kitérni egy mai torpedó elől),hanem az,hogy az ellentevékenységhez minimum szükséges idő alatt egy mai torpedó kb 8000 yardot tesz meg.
     
  13. DINAMO

    DINAMO Well-Known Member

    Ha a tengonak kell vadasznia a celra es nem csak varni ra mert az keresi ot akkor bizony sokkal sokkal nehezebb dolga van . Ahoz hogy eredmenyes tuzelesi pozicioba keruljon ahoz cca ez a tavolsag az idealis. Meg egy DE tengo is tud lenni konyu celpont ha neki kell vadasznia es igy hangosan gyorsan mennie.
     
  14. dudi

    dudi Well-Known Member

    A torpedót is úgy kell elképzelni mint egy légvédelmi rakétát?Indítom és egy számolt találkozási pont felé megy?Én azt olvastam,hogy ezek inkább hasonlítanak félig autonóm drónokra akik képesek kihasználni a tengerfeneket,gyorsítani ha kell vagy ha elvesztik a célpontot akkor képesek megkeresni.Ha ez utóbbi igaz akkor nekem az a logikus,hogy egy torpedót ne a hatótávolsága széléről indítsak hanem minél közelebbről,hogy ki lehessen használni a benne rejlő képességeket.
     
  15. Cifu

    Cifu Well-Known Member

    Azért HPASP szonáros hsz.-sorozata után szerintem egyértelmű, hogy nem ennyire egyszerű a helyzet. ;)

    De az tény, hogy 8000 yard az olyan kis távolság, hogy innen már ha elindít egy DE tengó hat darab torpedót, akkor a célpont esélyesen csúnya véget ér...

    A DE tengó (még ha AIP is) nem tud úgy "vadászni", ahogy azt a laikus gondolja, hiszen egyszerűen nem tud "versenyezni" egy felszíni hajóval, pláne nem egy atommeghajtású hordozóval.
    Ha megfigyeljük a képet, látható, hogy a cél 'előtt' van, tehát feltehetően sikerült olyan helyzetbe manővereznie, hogy a hordozó viszonylag közel haladt el hozzá. Tippre a Roosevelt egy biztonsági cellában rohangált fel-alá a repülőgépek indításához és fogadásához, amit a kísérőflottája biztosított. A Todaro pedig addig lopakodott és figyelt, amíg valahogy nem tudott a repülőgép-hordozó által használt cellában olyan helyre kerülni, hogy egyfelől a kísérőhajók nem vették észre, másfelől a Roosevelt viszonylag közel haladt el hozzá.
     
    fip7, fishbed, notaricon and 4 others like this.
  16. DINAMO

    DINAMO Well-Known Member


    A gyakorlatok mar csak ilyenek. Meg ha nagy is az a "teglalap" az akkor is csak egy fi terulet. Haboruban mar nem ennyire fair play az ellenseg.
     
    Littlejohn and molnibalage like this.
  17. dudi

    dudi Well-Known Member

    A fent említett sorozat kapcsán az is kederült,hogy a felszíni egységeknél nem nagyon törekednek a csendességre mert értelmetlen,más módszerekkel próbálják zavarni az azonosítást.Így szonárral elég nagy távolságról hallhatóak egy tengeralattjáróval összegasonlítva.
     
  18. Cifu

    Cifu Well-Known Member

    Nem, először is a legtöbb komolyabb torpedó legalábbis részben drótvezérlésű, így az indító jármű (legalábbis az út első szakaszában) képes irányítani a torpedót úgy, hogy az a megfelelő helyre kerüljön ahhoz, hogy után akár már önirányítással (akár passzív szonárral, akár aktív szonárral) rá tudja vezetni magát.

    Ha a torpedó már önirányításos fázisban van, és elveszti a célt, akkor az előre beprogramozottan kezd el viselkedni, általában cikk-cakkban megy vagy spirális keresésbe kezd, hátha ráakad a célra.

    Ebből fakadóan a taktika összetett lehet. Cirka 20 éve már léteztek 30-40-50km hatótávolságú nehéz torpedók, ott már simán opció az is, hogy a tengó (akár a tengerfenéken feküdve, ha sekély a víz (értsd: 300 méternél sekélyebb)) több tíz kilométerre van a kinézett találkozási ponttól, és a torpedót előre küldi.

    Persze, az ideális az, hogy minél közelebbről indíthassa a torpedót, mert így kevesebb ideje van a célpontnak reagálni, mikor a torpedó támadási sebességre gyorsít. Ezért tényező a 8000 yard (ami kb. 4 tengeri mérföld, vagyis 7,2 km), mert ez viszonylag kis távolság, ilyen közelről indított torpedó esetén a célpontnak még akkor sincs sok esélye, ha egyből elfordul a torpedótól és teljes sebességre gyorsít...
     
    fip7, fishbed, endre and 5 others like this.
  19. DINAMO

    DINAMO Well-Known Member


    Ez igy van! De a felszinieknek van ket hatalmas elonyuk a tengovalszemben. Az egyiket aktiv szonarnak hivjak. Mivel eleve zajosak oket az aktiv szonar nem fogja elarulni de cserebe sokkal nagyobb detektalasi tavolsagot ad. A masik elonyt pedig ugy hivjak hogy helikopter. Plusz meg ott van az ujgeneracios katonai navradarok amelyeknek mar van dedikalt periszkokereso uzemmodjuk algoritmusuk.
     
  20. dudi

    dudi Well-Known Member

    Ez rendben van,csak azért írtam mert felmerült a "cikksorozat",higy nem olyan egyszerű a szonárral meghallani bármit is.
     

Ezen oldal megosztása