UFO / UAP (Unidentified Aerial Phenomena)

[Pogány]

Ha csak töredék idődet használnád képtelenebbnél képtelenebb teóriák után kutatás helyett;


Egyetemi tanulmány a vizes homokos tesztről;

Sled Theory Test Is Another Success!! - Earth Pyramid

We've carried out another test on moving large stones based on research from the team at Amsterdam University: pulling a sled across damp, compacted sand.

www.earthpyramid.org

Görgetés;

Rolling Stone Theory Test a Success!! - Earth Pyramid

We are pleased to announce that the first theory tested at the Earth Pyramid test site has been a great success: Indiana State Uni's 'Rolling Stone' theory.

www.earthpyramid.org

Tèny, hogy nem èpítenek fel egy komplett Piramist a kedvedèrt, de demonstrálták, hogy pár ember is képes komoly tömeget mozgatni. Innen már csak a megfelelő skalázás, és rabszolga sereg kérdése a dolog. Annak meg megint nem voltak híján akkoriban.
De majd biztos jól megindoklod majd, hogy ezek a bizonyítások miért nem validak. És vissza is èrkeztünk ide;

Ezek tök jó dolgok, csak rakják már fél méterrel odébb a sík, steril, csökkentett súrlódású kísérleti terepükről a tárgyaikat. Aztán kezdődhet a fejvakarás.

De, hogy ne csak ellentmondjak, nemcsak ennyit csináltak az emberek, hogy egy-egy darab kővel, x méteren, y emberrel, a sikeres kísérleti körülmények hosszas kikísérletezése után sikeres rövidtávú kísérletet terjesztenek ki a hetven tonnás vörösgránit tömbök hetven méterre való felemelésére is, mert a kísérleti pályán ment a szán a homokon.

Ott van Yoshimura fáraó piramisa. Illetve, hát volt, aki a csapatával '78-ban ugyanezen 'bizonyítékokat' hangoztatva, ugyanezen arroganciával neki is látott egy nagyszerű 12 méteres puha mészkő piramisnak. Igaz, előre kivágott tömbökkel kezdték, mert ennyi előnyt adtak maguknak, meg aztán inkább csak tonnás tömbökkel, mert hát csak könnyebb, mint a 2,5-es átlag, de nézzük el nekik. Hangzatos lesajnálásával a TUDOMÁNY elutasítóival szemben, önmaga által szabott határidőre, piramis lesz, korszakos módszerekkel. Így neki is láttak, korabeli homokkal kővel rézvésővel, ahogy illik. Ezzel el is baszták az első kövekre az TUDOMÁNYOS határidejük jelentős százalékát, pedig egyre több, fizikai terheléshez szokott helyi erőt vettek igénybe. De készek lettek velük. Az első nagy dilemmájuk az lett, hogy a nem kimondottan tükör sík terepen sem tudtak elegen, elég erőkarral alányúlni, hogy megemehessék, de nem akadtak fenn ezen. Ahogy a korabeliek, úgy ők is hívtak egy darusautót, az pedig segített rajtuk. Miután görgőkre helyezték a tonnás mészkőtömböt, elkezdték kivontatni a kőbányából. A görgők persze állandóan elakadtak a legapróbb egyenetlenségen és törmeléken is, de a lecsúszó követ a késő kőkori darusautó készséggel visszahelyezte.

Majd a kőbányából kiérve kiderült, hogy a szemét homok is piramidióta ami nem hisz a TUDOMÁNYBAN, mert a görgők használhatatlanok lettek, ellenben a súrlódási együttható olyan mértéket öltött, hogy száz ember bevonásával sem sikerült az első követ a nem messze levő utómunka állomásig eljuttatni. De hát minek van az embernek darusautója, ha nem használja nem igaz? A kövek lecsiszolása aztán olyan szinten ette mind az embereket mind az eszközöket, hogy a határidő újabb jelentős százaléka ment kárba, de hát a hülyeségekben hívőkkel szemben A TUDOMÁNY már csak ilyen, hiszen azért TUDOMÁNY, hogy tudja, ráadásul jobban.

Mikor némi modern csiszológépeket igénybe véve, mint az ókori egyiptomiak, megvolt a késztermék, megint vonszolták kicsit, majd ráhelyezték A FASÍNRE, MERT AZ TUDOMÁNYOS és az elsőt el is törték a saját súlya által. Majd a következőt is, de gyakorlat teszi a mestert.

Hogy a TUDOMÁNYNAK IGAZA legyen, a bányában ekkorra már csak vésőgéppel és csiszológéppel dolgoztak, hiszen a határidőt A TUDOMÁNY betartja a mindenféle álmodókkal szemben. Hogy ne veszítsenek annyi időt daruk emelték szintén fáraók korabeli teherautókra a megmunkált darabokat amik egyből az építés helyére vitték a tömböket ahol megint csak mobil daruk emelték a helyükre, de hát a határidő az határidő.

A végén A TUDOMÁNY csillogó bizonyítékaként a kisebb csúcskövet géppel emelt töltésről fasínről helyezték fel. A piramis alsó harmadáig. Majd egy daru felemelte a csúcsára, ezzel megmutatva a hitetleneknek, hogy márpedig a korabeli módazerekkel sima ügy a piramisépítés és a világ rájuk figyelő részének gúnyos kacaja közt hazamentek a szobájuk mélyén sírva felejteni.

Gyönyörű, ahogy kopácsolják az oldalát, mint egy számítógépes játékban, ahol ha kopácsolják, épül.

Összegezve, bocs, de vicces a gyakorlat pusztító, csak mára elhallgatott kudarca után a sok TUDOMÁNYOS elmélet ami így végső soron piramidiotizmus.

Ja, ez a szar amit összeraktak leomlott egy kis földrengéskor. Ugye A TUDOMÁNY.

 

[Veér Ispán]

Ezek tök jó dolgok, csak rakják már fél méterrel odébb a sík, steril, csökkentett súrlódású kísérleti terepükről a tárgyaikat. Aztán kezdődhet a fejvakarás.

De, hogy ne csak ellentmondjak, nemcsak ennyit csináltak az emberek, hogy egy-egy darab kővel, x méteren, y emberrel, a sikeres kísérleti körülmények hosszas kikísérletezése után sikeres rövidtávú kísérletet terjesztenek ki a hetven tonnás vörösgránit tömbök hetven méterre való felemelésére is, mert a kísérleti pályán ment a szán a homokon.

Ott van Yoshimura fáraó piramisa. Illetve, hát volt, aki a csapatával '78-ban ugyanezen 'bizonyítékokat' hangoztatva, ugyanezen arroganciával neki is látott egy nagyszerű 12 méteres puha mészkő piramisnak. Igaz, előre kivágott tömbökkel kezdték, mert ennyi előnyt adtak maguknak, meg aztán inkább csak tonnás tömbökkel, mert hát csak könnyebb, mint a 2,5-es átlag, de nézzük el nekik. Hangzatos lesajnálásával a TUDOMÁNY elutasítóival szemben, önmaga által szabott határidőre, piramis lesz, korszakos módszerekkel. Így neki is láttak, korabeli homokkal kővel rézvésővel, ahogy illik. Ezzel el is baszták az első kövekre az TUDOMÁNYOS határidejük jelentős százalékát, pedig egyre több, fizikai terheléshez szokott helyi erőt vettek igénybe. De készek lettek velük. Az első nagy dilemmájuk az lett, hogy a nem kimondottan tükör sík terepen sem tudtak elegen, elég erőkarral alányúlni, hogy megemehessék, de nem akadtak fenn ezen. Ahogy a korabeliek, úgy ők is hívtak egy darusautót, az pedig segített rajtuk. Miután görgőkre helyezték a tonnás mészkőtömböt, elkezdték kivontatni a kőbányából. A görgők persze állandóan elakadtak a legapróbb egyenetlenségen és törmeléken is, de a lecsúszó követ a késő kőkori darusautó készséggel visszahelyezte.

Majd a kőbányából kiérve kiderült, hogy a szemét homok is piramidióta ami nem hisz a TUDOMÁNYBAN, mert a görgők használhatatlanok lettek, ellenben a súrlódási együttható olyan mértéket öltött, hogy száz ember bevonásával sem sikerült az első követ a nem messze levő utómunka állomásig eljuttatni. De hát minek van az embernek darusautója, ha nem használja nem igaz? A kövek lecsiszolása aztán olyan szinten ette mind az embereket mind az eszközöket, hogy a határidő újabb jelentős százaléka ment kárba, de hát a hülyeségekben hívőkkel szemben A TUDOMÁNY már csak ilyen, hiszen azért TUDOMÁNY, hogy tudja, ráadásul jobban.

Mikor némi modern csiszológépeket igénybe véve, mint az ókori egyiptomiak, megvolt a késztermék, megint vonszolták kicsit, majd ráhelyezték A FASÍNRE, MERT AZ TUDOMÁNYOS és az elsőt el is törték a saját súlya által. Majd a következőt is, de gyakorlat teszi a mestert.

Hogy a TUDOMÁNYNAK IGAZA legyen, a bányában ekkorra már csak vésőgéppel és csiszológéppel dolgoztak, hiszen a határidőt A TUDOMÁNY betartja a mindenféle álmodókkal szemben. Hogy ne veszítsenek annyi időt daruk emelték szintén fáraók korabeli teherautókra a megmunkált darabokat amik egyből az építés helyére vitték a tömböket ahol megint csak mobil daruk emelték a helyükre, de hát a határidő az határidő.

A végén A TUDOMÁNY csillogó bizonyítékaként a kisebb csúcskövet géppel emelt töltésről fasínről helyezték fel. A piramis alsó harmadáig. Majd egy daru felemelte a csúcsára, ezzel megmutatva a hitetleneknek, hogy márpedig a korabeli módazerekkel sima ügy a piramisépítés és a világ rájuk figyelő részének gúnyos kacaja közt hazamentek a szobájuk mélyén sírva felejteni.

Gyönyörű, ahogy kopácsolják az oldalát, mint egy számítógépes játékban, ahol ha kopácsolják, épül.

Összegezve, bocs, de vicces a gyakorlat pusztító, csak mára elhallgatott kudarca után a sok TUDOMÁNYOS elmélet ami így végső soron piramidiotizmus.

Ja, ez a szar amit összeraktak leomlott egy kis földrengéskor. Ugye A TUDOMÁNY.

a) a régiek esetleg más határidőkkel dolgoztak
b) ők nem csak elméletben tudták hogy kell csinálni ezeket a dolgokat, de gyakorlottak voltak benne, sokkal nagyobb számú gyakorlott szakmunkásuk volt
c) az utat megfelelően előkészíthették, annak sincs semmi akadálya

Ha végigolvasod amit írtál minden a limitált erőforrás és időkeret miatti probléma, illetve ennek egy változata: hogy először csinálták, ez az első rézkori technológiával piramisépítésük volt.

Lehet, hogy majd a Tiszai MOL művek nagy kolonnájának szálítását is megpróbálják párezer év múlva modellezni, és arra jutnak, hogy bár teherautóval megoldható a szállítás, de egy kanyar bevételénél a korabeli úton nehézségekbe ütköznek, és inkább antigrav daruval beforgatják... mert nem tudják, hogy le kellett bontani az út mellett tereptárgyakat, villanyvezetékeket, stb. Attól még ezek alapján a kísérlet bizonyította, hogy lehetséges, csupán erőforrás igényesebb mint becsülték.

Az, hogy sima ügy lett volna akkoriban, azt senki nem állította, ez egy korabeli megaprojekt volt, azok soha nem sima ügyek. Elemei mind simán megoldhatóak, de a mérete, összetettsége miatt nem sima ügy.

 

[merleg]

Ezek tök jó dolgok, csak rakják már fél méterrel odébb a sík, steril, csökkentett súrlódású kísérleti terepükről a tárgyaikat. Aztán kezdődhet a fejvakarás.

De, hogy ne csak ellentmondjak, nemcsak ennyit csináltak az emberek, hogy egy-egy darab kővel, x méteren, y emberrel, a sikeres kísérleti körülmények hosszas kikísérletezése után sikeres rövidtávú kísérletet terjesztenek ki a hetven tonnás vörösgránit tömbök hetven méterre való felemelésére is, mert a kísérleti pályán ment a szán a homokon.

Ott van Yoshimura fáraó piramisa. Illetve, hát volt, aki a csapatával '78-ban ugyanezen 'bizonyítékokat' hangoztatva, ugyanezen arroganciával neki is látott egy nagyszerű 12 méteres puha mészkő piramisnak. Igaz, előre kivágott tömbökkel kezdték, mert ennyi előnyt adtak maguknak, meg aztán inkább csak tonnás tömbökkel, mert hát csak könnyebb, mint a 2,5-es átlag, de nézzük el nekik. Hangzatos lesajnálásával a TUDOMÁNY elutasítóival szemben, önmaga által szabott határidőre, piramis lesz, korszakos módszerekkel. Így neki is láttak, korabeli homokkal kővel rézvésővel, ahogy illik. Ezzel el is baszták az első kövekre az TUDOMÁNYOS határidejük jelentős százalékát, pedig egyre több, fizikai terheléshez szokott helyi erőt vettek igénybe. De készek lettek velük. Az első nagy dilemmájuk az lett, hogy a nem kimondottan tükör sík terepen sem tudtak elegen, elég erőkarral alányúlni, hogy megemehessék, de nem akadtak fenn ezen. Ahogy a korabeliek, úgy ők is hívtak egy darusautót, az pedig segített rajtuk. Miután görgőkre helyezték a tonnás mészkőtömböt, elkezdték kivontatni a kőbányából. A görgők persze állandóan elakadtak a legapróbb egyenetlenségen és törmeléken is, de a lecsúszó követ a késő kőkori darusautó készséggel visszahelyezte.

Majd a kőbányából kiérve kiderült, hogy a szemét homok is piramidióta ami nem hisz a TUDOMÁNYBAN, mert a görgők használhatatlanok lettek, ellenben a súrlódási együttható olyan mértéket öltött, hogy száz ember bevonásával sem sikerült az első követ a nem messze levő utómunka állomásig eljuttatni. De hát minek van az embernek darusautója, ha nem használja nem igaz? A kövek lecsiszolása aztán olyan szinten ette mind az embereket mind az eszközöket, hogy a határidő újabb jelentős százaléka ment kárba, de hát a hülyeségekben hívőkkel szemben A TUDOMÁNY már csak ilyen, hiszen azért TUDOMÁNY, hogy tudja, ráadásul jobban.

Mikor némi modern csiszológépeket igénybe véve, mint az ókori egyiptomiak, megvolt a késztermék, megint vonszolták kicsit, majd ráhelyezték A FASÍNRE, MERT AZ TUDOMÁNYOS és az elsőt el is törték a saját súlya által. Majd a következőt is, de gyakorlat teszi a mestert.

Hogy a TUDOMÁNYNAK IGAZA legyen, a bányában ekkorra már csak vésőgéppel és csiszológéppel dolgoztak, hiszen a határidőt A TUDOMÁNY betartja a mindenféle álmodókkal szemben. Hogy ne veszítsenek annyi időt daruk emelték szintén fáraók korabeli teherautókra a megmunkált darabokat amik egyből az építés helyére vitték a tömböket ahol megint csak mobil daruk emelték a helyükre, de hát a határidő az határidő.

A végén A TUDOMÁNY csillogó bizonyítékaként a kisebb csúcskövet géppel emelt töltésről fasínről helyezték fel. A piramis alsó harmadáig. Majd egy daru felemelte a csúcsára, ezzel megmutatva a hitetleneknek, hogy márpedig a korabeli módazerekkel sima ügy a piramisépítés és a világ rájuk figyelő részének gúnyos kacaja közt hazamentek a szobájuk mélyén sírva felejteni.

Gyönyörű, ahogy kopácsolják az oldalát, mint egy számítógépes játékban, ahol ha kopácsolják, épül.

Összegezve, bocs, de vicces a gyakorlat pusztító, csak mára elhallgatott kudarca után a sok TUDOMÁNYOS elmélet ami így végső soron piramidiotizmus.

Ja, ez a szar amit összeraktak leomlott egy kis földrengéskor. Ugye A TUDOMÁNY.

Nem csak maga az építmény ami érdekes. Hanem az is, hogy piramisok a világ minden táján vannak, nem csak Egyiptomban. Valahogy mindenhol kényszert érezhettek, hogy piramisokat építsenek.

 

[Pogány]

a) a régiek esetleg más határidőkkel dolgoztak
b) ők nem csak elméletben tudták hogy kell csinálni ezeket a dolgokat, de gyakorlottak voltak benne, sokkal nagyobb számú gyakorlott szakmunkásuk volt
c) az utat megfelelően előkészíthették, annak sincs semmi akadálya

a) mennyire értek rá az isteni uralkodó 'síremlékével'?
b) az elsőhöz, aztán az új verziós kivitelezésűhöz honnan is voltak gyakorlott 70 tonnás gránit kőtömb milliméter pontosra csiszoló mestereik? Emelő szakemberek, tömeges orvosi ellátásra berendezkedett rendelőik, konyháik? Étel és ruhazati és szerszám logisztikusaik? Hajósaik, favágóik akik hol is éltek, állatartóik, közben a rendes papi hivatali élet kiszolgálói, írnokok, rabszolgafelügyelők és még katonák is?

Hány ilyen volumenű projektet bírna el a mai szuperfejlett gazdaság láncban? Hol is vannak az előzőből csettintésre kifejlődött szakemberek ma?

C) jaja, a többszáz kilométer szárazföldi és vizi útra is voltak hibaelhárító lerakataik és osztagaik, akik tükör, konkrétan tükör szinten tartották az utakat a fentieken kívül?

 

[Pogány]

Ha végigolvasod amit írtál minden a limitált erőforrás és időkeret miatti probléma, illetve ennek egy változata: hogy először csinálták, ez az első rézkori technológiával piramisépítésük volt

Az időkeretet A TUDOMÁNY által határozták meg ami megmondja nekünk, mennyi idő alatt épült fel a korabeli módszerekkel egy piramis.

 

[Veér Ispán]

a) mennyire értek rá az isteni uralkodó 'síremlékével'?

Gyakorlatilag akármennyire, legrosszabb esetben majd a következő uralkodót temetik bele Mindenképp jobban, mint egy egeytemi projekt.

b) az elsőhöz, aztán az új verziós kivitelezésűhöz honnan is voltak gyakorlott 70 tonnás gránit kőtömb milliméter pontosra csiszoló mestereik? Emelő szakemberek, tömeges orvosi ellátásra berendezkedett rendelőik, konyháik? Étel és ruhazati és szerszám logisztikusaik? Hajósaik, favágóik akik hol is éltek, állatartóik, közben a rendes papi hivatali élet kiszolgálói, írnokok, rabszolgafelügyelők és még katonák is?

Mondjuk onnan, hogy egy teljes állam állt rendelkezésükre, nem csak egy egyetemi projekt?
Mondjuk onnan, hogy a kor kőfaragói tapasztaltabbak voltak a kor eszközeiben, technológiájában?
Egy működő birodalom volt, hadsereggel, szervezett közigazgatással, stb. Nehogy már ezt is a földönkívüleiknek vagy időutazó logisztikusoknak, ősi számítógépes adatbáziskezelőknek kelljen a számlájára írni.

Durva, de pl. voltak trigonometriai táblázatok is a számítógép előtt is! Bármennyire is nehéz a ma emberének elképzelni. Szépen papíron (vagy homokban/palán/agyagban, hol mi volt) kiszámolták fejben az értékeket. Bármennyire is nehéz a ma emberének elképzelni, hogy mennyi fegyelem, kitartás, szervezettség, türelem és emberi erőforrás kellett.

Miért nehéz elképzelni, hogy több tízezer embert állíthattak egy projektre? Dokumentált, hogy Caesar Hispániában óriási építkezéseket kivitelezett. Dokumentált, hogy a Gödrögök félbevágtak egy hegyet, hogy görgőkön szállíthassák át a hajóikat. Miért hihetelen, hogy az egyiptomiak a saját eszközeikkel, és sok sok munkával megcsináltak valami ezekkel már összemérhető léptékűt? A Tisza szabályozását kézi és állati erővel vitték véghez nagyrészt. Ha az lehetséges volt, akkor egy rámpa építése a Piramishoz pl. miért lehetelen? A rómaiak úthálózatot építettek szerve a birodalmukban. Akkor miért nehéz elképzelni, hogy az egyiptomiak a megaprojektjükhöz utakat csináltak, és nem csak a vakvilágba tolták azt az kőtömböt?

Elszámolta magát a tudós a becslésnél amit hiányos adatok alapján csinált? Nem jött be a projekt terv? Akkor tehát CÁFOLVA van hogy lehetséges? Hány évet csúszik egy-egy atomerőmű építés? Mekkora költségei voltak pl. a Manhattan projektnek (konkrétan a teljes nemzeti ezüstkészletre szükségük volt az elektromágnesekben)? Akkor ezek is lehetelenek, talán meg sem történtek, mert nem minden számítás a projekt előttről pontos? A TUDOMÁNY LEBŐGÖTT?

Hány ilyen volumenű projektet bírna el a mai szuperfejlett gazdaság láncban? Hol is vannak az előzőből csettintésre kifejlődött szakemberek ma?

A magyar egyet sem, mert még a Paks2 is meghaladja a képességeit, de ez a TUDOMÁNYT TAGADÓ emberek miatt van, akik miatt megy a sok hülyeség egyfelől, meg akik miatt kevés a szekember, és akik mindent elhisznek, kivéve azt, ami tényleg megaprojekt.

Manhattan projekt? Szovjet atomprogram? Holdraszállás? Kínai óriás gát? Kis országoknak egy-egy atomerőmű építése? CERN?

C) jaja, a többszáz kilométer szárazföldi és vizi útra is voltak hibaelhárító lerakataik és osztagaik, akik tükör, konkrétan tükör szinten tartották az utakat a fentieken kívül?

Lehet, hogy okosabbak voltak az ősök, mint a mai ember gondolja (legalábbi mint te gondolod róluk)? Lehet, hogy pl. a homokot el tudták gerebléyzni, vagy más olyan trükkjeik voltak, amiket még nem találtunk fel újra, mert ma más van jobb alternatívánk, ezért nem kell annyit törni a fejünk rajta?

 

[Veér Ispán]

C) jaja, a többszáz kilométer szárazföldi és vizi útra is voltak hibaelhárító lerakataik és osztagaik, akik tükör, konkrétan tükör szinten tartották az utakat a fentieken kívül?

Amúgy a rómaiaknak pl. voltak. A mongoloknak is meg volt szervezve. Ne legyünk már annyira rasszisták, hogy az egyiptomiakból nem nézünk ki ilyet.

 

[Pogány]

Gyakorlatilag akármennyire, legrosszabb esetben majd a következő uralkodót temetik bele Mindenképp jobban, mint egy egeytemi projekt.


Mondjuk onnan, hogy egy teljes állam állt rendelkezésükre, nem csak egy egyetemi projekt?
Mondjuk onnan, hogy a kor kőfaragói tapasztaltabbak voltak a kor eszközeiben, technológiájában?
Egy működő birodalom volt, hadsereggel, szervezett közigazgatással, stb. Nehogy már ezt is a földönkívüleiknek vagy időutazó logisztikusoknak, ősi számítógépes adatbáziskezelőknek kelljen a számlájára írni.

Durva, de pl. voltak trigonometriai táblázatok is a számítógép előtt is! Bármennyire is nehéz a ma emberének elképzelni. Szépen papíron (vagy homokban/palán/agyagban, hol mi volt) kiszámolták fejben az értékeket. Bármennyire is nehéz a ma emberének elképzelni, hogy mennyi fegyelem, kitartás, szervezettség, türelem és emberi erőforrás kellett.

Miért nehéz elképzelni, hogy több tízezer embert állíthattak egy projektre? Dokumentált, hogy Caesar Hispániában óriási építkezéseket kivitelezett. Dokumentált, hogy a Gödrögök félbevágtak egy hegyet, hogy görgőkön szállíthassák át a hajóikat. Miért hihetelen, hogy az egyiptomiak a saját eszközeikkel, és sok sok munkával megcsináltak valami ezekkel már összemérhető léptékűt? A Tisza szabályozását kézi és állati erővel vitték véghez nagyrészt. Ha az lehetséges volt, akkor egy rámpa építése a Piramishoz pl. miért lehetelen? A rómaiak úthálózatot építettek szerve a birodalmukban. Akkor miért nehéz elképzelni, hogy az egyiptomiak a megaprojektjükhöz utakat csináltak, és nem csak a vakvilágba tolták azt az kőtömböt?

Elszámolta magát a tudós a becslésnél amit hiányos adatok alapján csinált? Nem jött be a projekt terv? Akkor tehát CÁFOLVA van hogy lehetséges? Hány évet csúszik egy-egy atomerőmű építés? Mekkora költségei voltak pl. a Manhattan projektnek (konkrétan a teljes nemzeti ezüstkészletre szükségük volt az elektromágnesekben)? Akkor ezek is lehetelenek, talán meg sem történtek, mert nem minden számítás a projekt előttről pontos? A TUDOMÁNY LEBŐGÖTT?




A magyar egyet sem, mert még a Paks2 is meghaladja a képességeit, de ez a TUDOMÁNYT TAGADÓ emberek miatt van, akik miatt megy a sok hülyeség egyfelől, meg akik miatt kevés a szekember, és akik mindent elhisznek, kivéve azt, ami tényleg megaprojekt.

Manhattan projekt? Szovjet atomprogram? Holdraszállás? Kínai óriás gát? Kis országoknak egy-egy atomerőmű építése? CERN?


Lehet, hogy okosabbak voltak az ősök, mint a mai ember gondolja (legalábbi mint te gondolod róluk)? Lehet, hogy pl. a homokot el tudták gerebléyzni, vagy más olyan trükkjeik voltak, amiket még nem találtunk fel újra, mert ma más van jobb alternatívánk, ezért nem kell annyit törni a fejünk rajta?

Ha a nagy piramis 40 évig épült, minden egyes nap 24 órában, akkor óránként 7 darab kőnek kellett kibányászódnia, megmunkálódnia, úton lennie, végmegmunkálódnia, feljutnia a helyére, beillesztődnie, az állványzatnak, rámpának áthelyeződnie. Ha, 40 éven át non-stop tolták. De ugye 20 évről van általában szó, csak a nem termelős időszakban rabszolgák nélkül nappal, szóval 20/3*365*12 órájuk volt, így ez 86 darab átlagos 2-2,5 tonnás kőtömb óránként az összes ponton hússzor egyharmad évig minden fél napon át, az összes segéd és ellátási művelettel, úgy, hogy közben teljes templomkomplexumokat építettek szintén nagy kövekből, tehát a nyersanyag és erőforrások ugye megoszlottak, a szakemberek és logisztika és kiszolgálás és munkásgádák is mind. Közben komplett földalatti komplexumokat vájtak ki és juttattak le beléjük sokszor 10-50-70 tonnás szarkofágokat, amit a a 70 tonnás szarkifágcsiszoló mesterek csináltak rutinból tükörre, közben többszázezer edényt csiszoltak ki kőből, közben be is balzsamoztak többszázezer álatot...

Én vagyok aki többnyire ugyanolyan értelmesnek tekinti a régi korok emberét mint a mait, de gondolj bele, hogy soha nem volt kész a nagy projekt, hanem generációkkal nem csináltattak mást A TUDOMÁNY szerint, csak a melójuk végeztével az államapparátus teljes fenntartása mellett kihajtották piramist építeni. Biztos jobban ráértek Az Isteni Uralkodó síremlékével mint egy egyetemi projekttel, megaztán ki is dobhatták a hulláját, amit az utódja lelkesen végignézett és megrendelte a következő ilyen szart?

Meddig tudod a terrorjóskát előadva akár kordában tartani az embereket akikkel ezt csináltatod a pihenő időszakukban évek óta akik bizony értelmes emberek és semmilyen technológiai fölényed nincs velük szemben?

 

[Pogány]

Attól hogy ma élsz és vannak jó kőművesek, nem vagy jó kőműves. A kor kőfaragóinak edényt, oszlopot, szobrot, templomkövet kellett faragnia a piramiskövek mellett. Mennyi kőfaragó szakit képeztek a népből vajon százalékos arányban? Mennyi csiszolómester, polírszakértőt?

Ami kicsiben sima ügy, nagyban nem. Egy 132 kilós üvegtáblá síkon elviszek egy hozzám hasonló emberrel kézben is, messzire is mielőtt le kell tennem, mert elfáradok a terheléstől. Ugyanez a tábla egy lépcsőházban a tizedikre hat erős és terheléshez szokott ember, két fordulónként szusszanva. 3x emberigény, időigény csak mert felfelé kell dolgozni.

De elég ha csak eléd teszek egy puha modern modellező műanyagból fél, egy és két milli vastag lapot meg egy modern sniccert vagy szikét vágj belőlük nekem 30 centi hosszú végig azonos szélességű csíkokat. Kézi erővel. Pontosra. Aztán a két milliméteresnél majd várom a káromkodásodat meg a hibákat. Pedig ugyanaz az anyag. Nem centik, kőből.

 

[Veér Ispán]

Ha a nagy piramis 40 évig épült, minden egyes nap 24 órában, akkor óránként 7 darab kőnek kellett kibányászódnia, megmunkálódnia, úton lennie, végmegmunkálódnia, feljutnia a helyére, beillesztődnie, az állványzatnak, rámpának áthelyeződnie. Ha, 40 éven át non-stop tolták. De ugye 20 évről van általában szó, csak a nem termelős időszakban rabszolgák nélkül nappal, szóval 20/3*365*12 órájuk volt, így ez 86 darab átlagos 2-2,5 tonnás kőtömb óránként az összes ponton hússzor egyharmad évig minden fél napon át, az összes segéd és ellátási művelettel, úgy, hogy közben teljes templomkomplexumokat építettek szintén nagy kövekből, tehát a nyersanyag és erőforrások ugye megoszlottak, a szakemberek és logisztika és kiszolgálás és munkásgádák is mind. Közben komplett földalatti komplexumokat vájtak ki és juttattak le beléjük sokszor 10-50-70 tonnás szarkofágokat, amit a a 70 tonnás szarkifágcsiszoló mesterek csináltak rutinból tükörre, közben többszázezer edényt csiszoltak ki kőből, közben be is balzsamoztak többszázezer álatot...

Én vagyok aki többnyire ugyanolyan értelmesnek tekinti a régi korok emberét mint a mait, de gondolj bele, hogy soha nem volt kész a nagy projekt, hanem generációkkal nem csináltattak mást A TUDOMÁNY szerint, csak a melójuk végeztével az államapparátus teljes fenntartása mellett kihajtották piramist építeni. Biztos jobban ráértek Az Isteni Uralkodó síremlékével mint egy egyetemi projekttel, megaztán ki is dobhatták a hulláját, amit az utódja lelkesen végignézett és megrendelte a következő ilyen szart?

Meddig tudod a terrorjóskát előadva akár kordában tartani az embereket akikkel ezt csináltatod a pihenő időszakukban évek óta akik bizony értelmes emberek és semmilyen technológiai fölényed nincs velük szemben?

Ha 40 évig épült... Ha terror kellett, hogy rávegyék a munkára a népeket...

Egyébiránt lehet párhuzamosítani munkafolyamatokat, óránként 7nek kellett szállításra késznek lennie aszerint a számítás szerint. (így is irreális többezer kő egyidejű megmunkálása, de nem technikailag lehetetlen).

Ez az "A TUDOMÁNY"-ozás egy szalmabáb érvelési hiba. A tudomány mai állása szerint lenne a helyes megfogalmazás, és ami mondjuk előre is tudja vinni a párbeszédet, mert az ellenvélemény élből dehonesztálása nem fog sok jóra vezetni, max válaszul rád lesz aggatva a KONTEÓS UFÓHÍVŐ címke. Tudunk valamit, és az alapján sem technikailag lehetetlen. A részleteknél látszik, hogy nem pontos a tudásunk még, de az is látszik, hogy nem is feltétlen kategorikusan hibás. Sok ilyen dolog volt a TUDOMÁNY történetében. Akár csak az ufós témában lépten-nyomon előrángatott éter elmélet. A TUDOMÁNY le tudott írni dolgokat, és volt prediktív ereje, és volt egy modelljük az éterrel, ami csomó dologra működött, aztán kiderült, hogy mire nem jó, és tovább lett finomítva.

 

[Veér Ispán]

Attól hogy ma élsz és vannak jó kőművesek, nem vagy jó kőműves. A kor kőfaragóinak edényt, oszlopot, szobrot, templomkövet kellett faragnia a piramiskövek mellett. Mennyi kőfaragó szakit képeztek a népből vajon százalékos arányban? Mennyi csiszolómester, polírszakértőt?

Valószínűleg arányaiban sokkal többet mint ma. Ma más technológiákkal oldjuk meg azokat a feladatokat amiket akkor úgy csináltak, és ehhez több szakma együttműködése és nagy fokú gépesítés kell, hogy a végén egy bizonyos szakma képviselője azt a feladatot megoldja és készen átadja. (akár a műkő nem csak kőfaragót igényel, erőművek kellenek mögé, azokat működtetni kell, csomó olyan infrastruktúra kell ami akkor kevesebb kellett, pl akkor farmer, kovács, bányász, favágó, szénégető, kőfaragó már tudtak a kőfaragónak szerszámot előállítani együttműködésükkel, ma sokkal szerteágazóbb a függősége mindennek, mert minden eszközünk összetettebb)

Ami kicsiben sima ügy, nagyban nem. Egy 132 kilós üvegtáblá síkon elviszek egy hozzám hasonló emberrel kézben is, messzire is mielőtt le kell tennem, mert elfáradok a terheléstől. Ugyanez a tábla egy lépcsőházban a tizedikre hat erős és terheléshez szokott ember, két fordulónként szusszanva. 3x emberigény, időigény csak mert felfelé kell dolgozni.

Épp ezért bizonyították hasonló léptéken a kísérletekkel a megvalósíthatóságot.

De elég ha csak eléd teszek egy puha modern modellező műanyagból fél, egy és két milli vastag lapot meg egy modern sniccert vagy szikét vágj belőlük nekem 30 centi hosszú végig azonos szélességű csíkokat. Kézi erővel. Pontosra. Aztán a két milliméteresnél majd várom a káromkodásodat meg a hibákat. Pedig ugyanaz az anyag. Nem centik, kőből.

Én azért el tudom képzelni, hogy esetleg az ókori kőfaragó is használt más segédeszközöket is, sőt, esetleg a végén igazításokat is eszközölt, nem előre legyártotta milliméter pontosra... Megint fals hasonlat, olyan kitalált megkötéseket teszel, hogy lehetetlen lehessen a feladat, amiről közel sem tudhatjuk, hogy valóban létező kötöttség volt (valószínűleg nem).

 

[Pogány]

Ha 40 évig épült... Ha terror kellett, hogy rávegyék a munkára a népeket...

Egyébiránt lehet párhuzamosítani munkafolyamatokat, óránként 7nek kellett szállításra késznek lennie aszerint a számítás szerint. (így is irreális többezer kő egyidejű megmunkálása, de nem technikailag lehetetlen).

Ez az "A TUDOMÁNY"-ozás egy szalmabáb érvelési hiba. A tudomány mai állása szerint lenne a helyes megfogalmazás, és ami mondjuk előre is tudja vinni a párbeszédet, mert az ellenvélemény élből dehonesztálása nem fog sok jóra vezetni, max válaszul rád lesz aggatva a KONTEÓS UFÓHÍVŐ címke. Tudunk valamit, és az alapján sem technikailag lehetetlen. A részleteknél látszik, hogy nem pontos a tudásunk még, de az is látszik, hogy nem is feltétlen kategorikusan hibás. Sok ilyen dolog volt a TUDOMÁNY történetében. Akár csak az ufós témában lépten-nyomon előrángatott éter elmélet. A TUDOMÁNY le tudott írni dolgokat, és volt prediktív ereje, és volt egy modelljük az éterrel, ami csomó dologra működött, aztán kiderült, hogy mire nem jó, és tovább lett finomítva.

Azért TUDOMÁNYozom ezt, mert ezzel érvelve szokták magas lóról piramidiótázva ignorálni ezeket az egyszerű és logikus kérdéseket sokszor akkor is, ha eléjük teszed Yoshimura fáraó esetét aki pontosan ezt tette, hogy bizonyítsa a piramidiótáknak, hogy hülyék, aztán ugye inkább ritkán ismert esetté vált.

 

[Zaphod Beeblebrox]

Ezek tök jó dolgok, csak rakják már fél méterrel odébb a sík, steril, csökkentett súrlódású kísérleti terepükről a tárgyaikat. Aztán kezdődhet a fejvakarás.

De, hogy ne csak ellentmondjak, nemcsak ennyit csináltak az emberek, hogy egy-egy darab kővel, x méteren, y emberrel, a sikeres kísérleti körülmények hosszas kikísérletezése után sikeres rövidtávú kísérletet terjesztenek ki a hetven tonnás vörösgránit tömbök hetven méterre való felemelésére is, mert a kísérleti pályán ment a szán a homokon.

Ott van Yoshimura fáraó piramisa. Illetve, hát volt, aki a csapatával '78-ban ugyanezen 'bizonyítékokat' hangoztatva, ugyanezen arroganciával neki is látott egy nagyszerű 12 méteres puha mészkő piramisnak. Igaz, előre kivágott tömbökkel kezdték, mert ennyi előnyt adtak maguknak, meg aztán inkább csak tonnás tömbökkel, mert hát csak könnyebb, mint a 2,5-es átlag, de nézzük el nekik. Hangzatos lesajnálásával a TUDOMÁNY elutasítóival szemben, önmaga által szabott határidőre, piramis lesz, korszakos módszerekkel. Így neki is láttak, korabeli homokkal kővel rézvésővel, ahogy illik. Ezzel el is baszták az első kövekre az TUDOMÁNYOS határidejük jelentős százalékát, pedig egyre több, fizikai terheléshez szokott helyi erőt vettek igénybe. De készek lettek velük. Az első nagy dilemmájuk az lett, hogy a nem kimondottan tükör sík terepen sem tudtak elegen, elég erőkarral alányúlni, hogy megemehessék, de nem akadtak fenn ezen. Ahogy a korabeliek, úgy ők is hívtak egy darusautót, az pedig segített rajtuk. Miután görgőkre helyezték a tonnás mészkőtömböt, elkezdték kivontatni a kőbányából. A görgők persze állandóan elakadtak a legapróbb egyenetlenségen és törmeléken is, de a lecsúszó követ a késő kőkori darusautó készséggel visszahelyezte.

Majd a kőbányából kiérve kiderült, hogy a szemét homok is piramidióta ami nem hisz a TUDOMÁNYBAN, mert a görgők használhatatlanok lettek, ellenben a súrlódási együttható olyan mértéket öltött, hogy száz ember bevonásával sem sikerült az első követ a nem messze levő utómunka állomásig eljuttatni. De hát minek van az embernek darusautója, ha nem használja nem igaz? A kövek lecsiszolása aztán olyan szinten ette mind az embereket mind az eszközöket, hogy a határidő újabb jelentős százaléka ment kárba, de hát a hülyeségekben hívőkkel szemben A TUDOMÁNY már csak ilyen, hiszen azért TUDOMÁNY, hogy tudja, ráadásul jobban.

Mikor némi modern csiszológépeket igénybe véve, mint az ókori egyiptomiak, megvolt a késztermék, megint vonszolták kicsit, majd ráhelyezték A FASÍNRE, MERT AZ TUDOMÁNYOS és az elsőt el is törték a saját súlya által. Majd a következőt is, de gyakorlat teszi a mestert.

Hogy a TUDOMÁNYNAK IGAZA legyen, a bányában ekkorra már csak vésőgéppel és csiszológéppel dolgoztak, hiszen a határidőt A TUDOMÁNY betartja a mindenféle álmodókkal szemben. Hogy ne veszítsenek annyi időt daruk emelték szintén fáraók korabeli teherautókra a megmunkált darabokat amik egyből az építés helyére vitték a tömböket ahol megint csak mobil daruk emelték a helyükre, de hát a határidő az határidő.

A végén A TUDOMÁNY csillogó bizonyítékaként a kisebb csúcskövet géppel emelt töltésről fasínről helyezték fel. A piramis alsó harmadáig. Majd egy daru felemelte a csúcsára, ezzel megmutatva a hitetleneknek, hogy márpedig a korabeli módazerekkel sima ügy a piramisépítés és a világ rájuk figyelő részének gúnyos kacaja közt hazamentek a szobájuk mélyén sírva felejteni.

Gyönyörű, ahogy kopácsolják az oldalát, mint egy számítógépes játékban, ahol ha kopácsolják, épül.

Összegezve, bocs, de vicces a gyakorlat pusztító, csak mára elhallgatott kudarca után a sok TUDOMÁNYOS elmélet ami így végső soron piramidiotizmus.

Ja, ez a szar amit összeraktak leomlott egy kis földrengéskor. Ugye A TUDOMÁNY.

Az alap állítás is arra vonatkozott, hogy az UFO-k építettèk a piramisokat.

Lehet azon lamellálni, pontosan milyen technikával, mekkora aparatussal, szervezèssel stb, de a hozott példák alkalmasak arra, hogy bionyitsák emberi erő emberi technológia és akarat emelte. Nyilván nem maradt fenn pontos leírás az èpitesről, mondjuk ami maradt az is ezeket támassza alá.
El tudom fogadni, hogy egyes eljárást megkèrdőjelezel, de tedd fel magadnak a kèrdést, az egyben bizonyíték arra, hogy az èlienek keze van a dologban?

Jön egy csillagközi utazásra képes faj, aki nyilván ismer nagyszilárdsagú fémeket, ötvözeteket, modern építési eljárásokat, kötőanyagot, beton fajtákat, stb. Úgy dönt, hogy épit egy (száz) jóformán funkció nélküli épületet, és nem használ semmit a modern építészeti megoldásokból, helyette a homokköveket faragja és azokból épít halmokat. Egy nyomorult spéci eszközének egy pici darabkája se veszik el a homokban ami fennmaradt volna. Minden csak pont kő meg rèz.

A történelmi példákból pont azt tanulható, hogy amit nem értett a kor embere, arra talált ki isteni közbeavatkozást, hasonló Spiri dolgokat. Most sincs ez máskepp. Nem teljesen világos hogyan epültek a piramisok = UFOk építettek. Aha.

 

[Zaphod Beeblebrox]

Nem csak maga az építmény ami érdekes. Hanem az is, hogy piramisok a világ minden táján vannak, nem csak Egyiptomban. Valahogy mindenhol kényszert érezhettek, hogy piramisokat építsenek.

Speciel ez a tény pont azt mutatja, hogy ahol az emberi civilizació elért egy kőkori szintet kellően fejlett volt és építkezni akart a legalapabb legegyszerűbb formához nyúlt. Ez a piramis. Ennek egyszerűbb megfelelőjét èpiteti minden gyerek a homokozóban 4evesen amikor magasabb várat akár felhúzni.

 

[Pogány]

Az alap állítás is arra vonatkozott, hogy az UFO-k építettèk a piramisokat.

Lehet azon lamellálni, pontosan milyen technikával, mekkora aparatussal, szervezèssel stb, de a hozott példák alkalmasak arra, hogy bionyitsák emberi erő emberi technológia és akarat emelte. Nyilván nem maradt fenn pontos leírás az èpitesről, mondjuk ami maradt az is ezeket támassza alá.
El tudom fogadni, hogy egyes eljárást megkèrdőjelezel, de tedd fel magadnak a kèrdést, az egyben bizonyíték arra, hogy az èlienek keze van a dologban?

Jön egy csillagközi utazásra képes faj, aki nyilván ismer nagyszilárdsagú fémeket, ötvözeteket, modern építési eljárásokat, kötőanyagot, beton fajtákat, stb. Úgy dönt, hogy épit egy (száz) jóformán funkció nélküli épületet, és nem használ semmit a modern építészeti megoldásokból, helyette a homokköveket faragja és azokból épít halmokat. Egy nyomorult spéci eszközének egy pici darabkája se veszik el a homokban ami fennmaradt volna. Minden csak pont kő meg rèz.

A történelmi példákból pont azt tanulható, hogy amit nem értett a kor embere, arra talált ki isteni közbeavatkozást, hasonló Spiri dolgokat. Most sincs ez máskepp. Nem teljesen világos hogyan epültek a piramisok = UFOk építettek. Aha.

Nem, nem.gondolom, hogy élienek építették, engem az a faszság zavar csak, ahogy kőforgató arc előáll a tükör betontömbjével a tükör betonfelületén és máris lelkesen bólogatunk ahelyett, hogy megkérnénk, hogy mutassa már be egy kőbánya talaján is, aztán más meg szintén erre épít, hogy mennyire meg lehet csinálni, de nem voltak tükörre dolgozva ám a kövek. Fasza tudom én is, csak mondd meg a görgőknek is, hogy szarják már le a fizikát amikor egy rücsökhöz vagy mélyedéshez érnek. Mindezt az egyik szerint tükör úton, a másik szerint nem és nem érzékelik, hogy minden megmunkálás mennyi idő, de a hiánya amivel időt szeretnének nyerni ezek miatt még sokkal-sokkal több idő. Arról nem is beszélve, hogy mennyi extra munka a burkoló mészkőelemek homogén felületté megmunkálása kézműves egyedi munkaként kövenkét, amik a nem annyira kimunkált, egymástól teljesen eltérő alaprétegekre ülnek fel.

 

[Zaphod Beeblebrox]

Nem, nem.gondolom, hogy élienek építették, engem az a faszság zavar csak, ahogy kőforgató arc előáll a tükör betontömbjével a tükör betonfelületén és máris lelkesen bólogatunk ahelyett, hogy megkérnénk, hogy mutassa már be egy kőbánya talaján is, aztán más meg szintén erre épít, hogy mennyire meg lehet csinálni, de nem voltak tükörre dolgozva ám a kövek. Fasza tudom én is, csak mondd meg a görgőknek is, hogy szarják már le a fizikát amikor egy rücsökhöz vagy mélyedéshez érnek. Mindezt az egyik szerint tükör úton, a másik szerint nem és nem érzékelik, hogy minden megmunkálás mennyi idő, de a hiánya amivel időt szeretnének nyerni ezek miatt még sokkal-sokkal több idő. Arról nem is beszélve, hogy mennyi extra munka a burkoló mészkőelemek homogén felületté megmunkálása kézműves egyedi munkaként kövenkét, amik a nem annyira kimunkált, egymástól teljesen eltérő alaprétegekre ülnek fel.

Ok, de látod elbeszelünk egymás mellett, miközben egyetértünk abban, hogy nem az élienek építették.

A TUDOMÁNY-t mint szemlélet pont, attól erős, hogy lehet próbára tenni, megismételni, cáfolni, jobb magyarázatot adni.
De, és szerintem ez egy fontos alap állás, azt kell bizonyítani ami az állítás illetve, egy rendkívüli állítás, rendkívüli bizonyítékot igényel. Minél valószínűtlenebb egy bizonyos állítás a témával kapcsolatos meglévő bizonyítékok alapján, annál fajsújosabb bizonyítás, bizonyíték ami elvárható!

 

[Pogány]

Ok, de látod elbeszelünk egymás mellett, miközben egyetértünk abban, hogy nem az élienek építették.

A TUDOMÁNY-t mint szemlélet pont, attól erős, hogy lehet próbára tenni, megismételni, cáfolni, jobb magyarázatot adni.
De, és szerintem ez egy fontos alap állás, azt kell bizonyítani ami az állítás illetve, egy rendkívüli állítás, rendkívüli bizonyítékot igényel. Minél valószínűtlenebb egy bizonyos állítás a témával kapcsolatos meglévő bizonyítékok alapján, annál fajsújosabb bizonyítás, bizonyíték ami elvárható!

Igen, de a bizonyíték megszületett Yoshimura arrogáns kísérletével és gyászos kudarcba fulladt, ennek ellenére ugyanaz van sulykolva.

 

[Zaphod Beeblebrox]

Igen, de a bizonyíték megszületett Yoshimura arrogáns kísérletével és gyászos kudarcba fulladt, ennek ellenére ugyanaz van sulykolva.

Kicsit olyan a probléma természete, mintha odaadnád valakinek a dobos torta hozzávalóit recept nélkül, hogy készítse el. Megkockáztatom, hogy egy a sütèsben jártas ember se tudná a recept nélkül elsőre rekonstruálni a "pattanós" bevonatot, vagy a ideális krém állagot. De pár félresikerült próbálkozás után se gondolnám, hogy a torta elkészítése csak földöntúli beavatkozás eredménye lehet.

Szerintem jelenleg a konteósokat kivéve nincs akkora érdeklődés a dolog iránt, hogy a kisebb teszteken túlmenően bárki megfinanszírozzon egy komolyabb projektet a technológia rekonstruktálására.

 

[Pogány]

Kicsit olyan a probléma természete, mintha odaadnád valakinek a dobos torta hozzávalóit recept nélkül, hogy készítse el. Megkockáztatom, hogy egy a sütèsben jártas ember se tudná a recept nélkül elsőre rekonstruálni a "pattanós" bevonatot, vagy a ideális krém állagot. De pár félresikerült próbálkozás után se gondolnám, hogy a torta elkészítése csak földöntúli beavatkozás eredménye lehet.

Szerintem jelenleg a konteósokat kivéve nincs akkora érdeklődés a dolog iránt, hogy a kisebb teszteken túlmenően bárki megfinanszírozzon egy komolyabb projektet a technológia rekonstruktálására.

Yoshimura egyiptológus volt, túl mindenféle konferencián ahol meghatározták a népnek, hogy mi az igazság. Majd hosszú tanakodás és szakértők szakértése és felkészülés után álltak bele a projektbe, rengeteg helyi kőfaragót is alkalmazva.

Ideálisabb nem lehetett volna a nagy igazsággal felvértezve a dolog. Nekiálltak és teherautókkal és darukkal és vésőgépekkel és csiszológépekkel ment is. Mert azokkal a módszerekkel, amiket ma is tolnak a fejekbe, nem ment.

Megtörtént a bizonyítás 1978-ban és kudarc volt. Innentől már csak maszatolás a mentegetés.

 

[Veér Ispán]

Yoshimura egyiptológus volt, túl mindenféle konferencián ahol meghatározták a népnek, hogy mi az igazság. Majd hosszú tanakodás és szakértők szakértése és felkészülés után álltak bele a projektbe, rengeteg helyi kőfaragót is alkalmazva.

Ideálisabb nem lehetett volna a nagy igazsággal felvértezve a dolog. Nekiálltak és teherautókkal és darukkal és vésőgépekkel és csiszológépekkel ment is. Mert azokkal a módszerekkel, amiket ma is tolnak a fejekbe, nem ment.

Megtörtént a bizonyítás 1978-ban és kudarc volt. Innentől már csak maszatolás a mentegetés.

Az szovjetek is rakétatudósokkal álltak bele a holdprogramba, és nem sikerült nekik a holdraszállás, sőt, a nehézrakétájuk is felrobbant, csak egy könnyű kis robotot tudtak letenni az égitestre, ezzel a könnyítéssel ment csak nekik. Tehát lehetetlen, innen tudjuk, és ezért nyilvánvaló, hogy az amcsik csak lefotózták az egészet egy hangárban (Kubrick műve, nagyon ügyes!).