UFO / UAP (Unidentified Aerial Phenomena)

[honved]

Yoshimura egyiptológus volt, túl mindenféle konferencián ahol meghatározták a népnek, hogy mi az igazság. Majd hosszú tanakodás és szakértők szakértése és felkészülés után álltak bele a projektbe, rengeteg helyi kőfaragót is alkalmazva.

Ideálisabb nem lehetett volna a nagy igazsággal felvértezve a dolog. Nekiálltak és teherautókkal és darukkal és vésőgépekkel és csiszológépekkel ment is. Mert azokkal a módszerekkel, amiket ma is tolnak a fejekbe, nem ment.

Megtörtént a bizonyítás 1978-ban és kudarc volt. Innentől már csak maszatolás a mentegetés.

Többet nem tudunk, mint amennyit tudunk, az ókori Egyiptomról.
A piramisoknak volt egy sík felső kőlep burkolata, mai festett volt. Ez eltünt az évezredek során. Illetve sokszor azt is figyelmen kívül hagyja a nép, hogy a homok, bizony ennyi idő alatt sok mindet betemetett, ami egykor nem úgy volt. Ki tudja, mi van még a homok alatt. Ki kellene ásni az egész sivatagot szinte, a normál földrétegig.

 

[Zaphod Beeblebrox]

Yoshimura egyiptológus volt, túl mindenféle konferencián ahol meghatározták a népnek, hogy mi az igazság. Majd hosszú tanakodás és szakértők szakértése és felkészülés után álltak bele a projektbe, rengeteg helyi kőfaragót is alkalmazva.

Ideálisabb nem lehetett volna a nagy igazsággal felvértezve a dolog. Nekiálltak és teherautókkal és darukkal és vésőgépekkel és csiszológépekkel ment is. Mert azokkal a módszerekkel, amiket ma is tolnak a fejekbe, nem ment.

Megtörtént a bizonyítás 1978-ban és kudarc volt. Innentől már csak maszatolás a mentegetés.

1992-ben is volt egy teszt a PBS TV finanszírozásában a NOVA sorozatában. "S19E15 This is old Pyramid"
Ott kézi erővel építettek egy kis Piramist. Az a projekt sikeres volt.

Twelve quarrymen carved 186 stones in 22 days, and the structure was erected using 44 men
A 90perces doku egy rövidebb verziója;

Vagy ez nem ér mert a 78-as sikertelen volt és punktum!?

 

[Pogány]

1992-ben is volt egy teszt a PBS TV finanszírozásában a NOVA sorozatában. "S19E15 This is old Pyramid"
Ott kézi erővel építettek egy kis Piramist. Az a projekt sikeres volt.

Twelve quarrymen carved 186 stones in 22 days, and the structure was erected using 44 men
A 90perces doku egy rövidebb verziója;

Vagy ez nem ér mert a 78-as sikertelen volt és punktum!?

Ami kicsiben megy, nagyban nem ugyanaz még mindig.

Amúgy csodálatos bizonyító erejű dokumentum. A tömbök csak úgy ott lesznek a placcon. Három vaséket bevernek egy vaskalapáccsal egy kis kőfal aljába. Hány rézvésős és homokcsiszoló mester munkáját is követtük le ezalatt? Feltűnt a gépi kivágású bemarás a billegtettett kőtömb alján amit az ókoriak nem tartottak ennyire fontosnak? Három-ötszörös, százszoros súlyokról beszélünk egy normális piramis esetén. Hányan, milyen kiterjedésű, tömegű, milyen teherbírású fakereten vitték fel 100-150 méter magasba a csúcselemeket ezzel a módszerrel?

@fip7 vizes emelőkről beszélt. Kíváncsi vagyok, hogy hetven tonnához milyen anyagból készíthették az ellensúlymedencét ami az egyensúlyhoz hetven köbméteres tartály kellett legyen. De ugye inkább több. Milyen vászon, vagy egyéb anyag bírta ezt a víztömeget szakadás és szivárgásmentesen? Mennyi ideig tartott a feltöltése természetesen az emelendő súlynál magasabban? Mekkora erőkarral dolgozva emelhetett összeadva 150 tonnát? Ezzel milyen magasra emelhetett? Milyen tömege lehetett? A forgáspontjai miből készülve bírták ezt a terhelést törés, eldőlés nélkül? Hány darab ilyen volt a hetven méteres magasságig? A magasabban levőket mennyi időbe telt megtölteni? Hogy eresztették le? Volt ilyen tömeghez teherbíró szelepjük? Kivágták és hagyták kiömleni a vizet? Kivödrözték és az egészet természtesen, mert leakasztás után az ugye lebaszódott volna a tömegével? Mennyire lassította a munkát, hogy feltöltéskor, leeresztéskor ne áztassák el sem a saját, sem az alsóbb darukat? Ez vályúrendszert is minimum feltételez a folyamathoz. Vagy a hetvenöt-nyolcvan köbméteres tartály alá toltak lazán a széleken valami ilyen teherbírású kövecskét vagy faállványzatot?

És ezt mind egyesével kellett csinálni ugye mert ha előre feltöltesz hiaba akasztasz rá.

Mekkora volt ezen elméleti daruk kiterjedése? Akadályozta a szállítási fázist, tehát bontani kellett lerakás után? Meddig tartott a peremen egyensúlyozó gigászi faszerkezetek lesúlyozásához a követ, vagy homokot felhordani?

Miután a hetven tonna felért, hogyan mozgatták? Száz tonnás faszánon? Görgőn? Az ugye nem annyira megmunkált, szintkülönbségekkel terhelt építőkockákon ez mennyire kivitelezhető? Fapályát építettek ennek is? Mennyi fájuk volt? A bontása a pályának rombolós volt, hogy gyors legyen, vagy vigyázni kellett a teherbíró anyagra?

Megannyi kérdés, egy kétméteres, párszáz kilós kövekből álló piramismakett nem fog választ adni ezekre, sem a méretek miatt, sem azért mert arrogáns videót vágtak róla ahogy okoskodnak és hirtelen ott van az anyag síkra csiszolva.

 

[Zaphod Beeblebrox]

Ami kicsiben megy, nagyban nem ugyanaz még mindig.

Amúgy csodálatos bizonyító erejű dokumentum. A tömbök csak úgy ott lesznek a placcon. Három vaséket bevernek egy vaskalapáccsal egy kis kőfal aljába. Hány rézvésős és homokcsiszoló mester munkáját is követtük le ezalatt? Feltűnt a gépi kivágású bemarás a billegtettett kőtömb alján amit az ókoriak nem tartottak ennyire fontosnak? Három-ötszörös, százszoros súlyokról beszélünk egy normális piramis esetén. Hányan, milyen kiterjedésű, tömegű, milyen teherbírású fakereten vitték fel 100-150 méter magasba a csúcselemeket ezzel a módszerrel?

sejtettem, hogy ez nem ér, hiszen az 50perces tv epizódba nem rakták bele a több hetes munka minden pillanatát.

Nézd, azért azt szerintem abban megegyezhetünk, senki nem fog komplett Piramist építeni csak, hogy bizonyítsa lehetséges. Se pénz se embertömeg nem áll rendelkezésre. Ezért egyes technológia megoldásokat demonstrálnak. Ki lehet faragni egy követ kézi erővel? - Igen vagyis 100 000+ követ is ki lehet a megfelelő mennyiségű melóssal.
El lehet szállítani egy követ emberi erővel? - Igen vagyis 100 000+ követ is el lehet szallitani a megfelelő mennyiségű melóssal. Stb.
A 100méter magas beemeles mondjuk érdekes lehet. De azért megjegyzeném, a nagyobb kövek nem véletlen az aljában vannak.

Yoshimura egyiptológus volt, túl mindenféle konferencián ahol meghatározták a népnek, hogy mi az igazság. Majd hosszú tanakodás és szakértők szakértése és felkészülés után álltak bele a projektbe, rengeteg helyi kőfaragót is alkalmazva.

Ideálisabb nem lehetett volna a nagy igazsággal felvértezve a dolog. Nekiálltak és teherautókkal és darukkal és vésőgépekkel és csiszológépekkel ment is. Mert azokkal a módszerekkel, amiket ma is tolnak a fejekbe, nem ment.

Megtörtént a bizonyítás 1978-ban és kudarc volt. Innentől már csak maszatolás a mentegetés.

Ez a 78-as teszt is problémás. Kapásból beton alapra építették mert ahol kapták a helyet ott nem volt megfelelő alapkőzet. Most nem vagyok nagy statikus, de ha elkakulalták az alapot és az megsüllyed az egyik oldalán akkor akár mindegy hogyan pakolod rá a köveket.

 

[fip7]

@fip7 vizes emelőkről beszélt. Kíváncsi vagyok, hogy hetven tonnához milyen anyagból készíthették az ellensúlymedencét ami az egyensúlyhoz hetven köbméteres tartály kellett legyen.

Többször kértem a moderációt, hogy helyezze át a beszélgetés szálat, mert nem ide való.
A másik, hogy a piramis kövei inkább 2-3 tonnásak nem 50-70 tonnásak.
Alig pár kő (gránit tömb) volt ilyen súlyú.
Persze a világon mások is emeltek ilyen tömböket emberi erővel, elég rendszeresen, Etiópiától Rómáig.
Mivel náluk az UFO-k nem értek rá, ezért ők kénytelenek voltak darut használni:

A legjobb ókori/középkori daruk 14:1-hez erőátadást tudtak, ha izomerős emelésről van szó. Ezt 20% körüli vesztességgel hozták.
De voltak persze az általam, a megfelelő topikban említett ellensúlyos daruk is, mint pl. az amit ma gémeskútnak hívunk.
Illetve ellensúlyos teherliftek, amiknél két rámpa volt, csigákkal és kötéllel összekötve. Az egyikre rátették a pár tonnás követ, a másikra ráállt annyi ember, amennyi ahhoz kellet, hogy elinduljon a kő fölfele a rámpával, ők meg lefelé a rámpával.
Nagy köveket (20+ tonna) főleg daruztak, vagy rámpán ellensúllyal húztak fel. Lásd. fenti képet.
És még mindig ott tartunk, hogy a legnagyobb emberi erővel arrébb cipelt kő 1500 tonnás, és teljesen dokumentált.

 

[fip7]

Egy kis érdekesség, ha már jól dokumentált emelések:
1586-ban V. Szixtusz pápa úgy döntött, hogy a Circus Maximus 344 tonnás obeliszkjének az újonnan épült Szent Péter-bazilika előtti térre kell költöznie. Alig 256 méterrel arrébb, de a hatalmas követ mégis le kellett engedni, el kellett szállítani és újra fel kellett állítani.

Fontana részletesen dokumentálta a vállalkozást 1589-es könyvében "A vatikáni obeliszk mozgása". Addigra az emelőanyagok, eszközök és módszerek alig változtak a római idők óta, így feltételezhetjük, hogy a rómaiak is hasonló módon emelték ugyanazt a követ.

A munkát 27,3 méter magas faszerkezettel, 220 méter hosszú kötelekkel, 40 capstannal, 800 emberrel és 140 lóval végezték (az obeliszk leeresztésekor a munkaerő 907 emberből és 75 lóból állt).

Míg az egész vállalkozás több mint egy évig tartott - beleértve az obeliszk (görgőkön) szállítását és a torony, a capstanok és más emelőgépek összeszerelését -, a kő mindössze 13 óra 52 perc alatt felállt. A sikeres művelet eredményeként még több obeliszket szállítottak Róma környékére, amelyek közül az egyik 510 tonnát nyomott.

capstan: Vízszintes (járókerekes) csörlő

 

[Pogány]

Ez a 78-as teszt is problémás. Kapásból beton alapra építették mert ahol kapták a helyet ott nem volt megfelelő alapkőzet. Most nem vagyok nagy statikus, de ha elkakulalták az alapot és az megsüllyed az egyik oldalán akkor akár mindegy hogyan pakolod rá a köveket.

De ugye nem kalkulálhatták el, hiszen '78-ra már volt némi betonozási rutinja az embereknek, meg aztán ha a durva, eltérő kövekbe tökéletesen előre belevájt kis 'szellőzőket' nem kalkulálta el az ókori tervező, hát a mai nagyon fejlettségüno és tudományunk hangoztatása közben biztosan jól kellett betonozniuk.

Alig pár kő (gránit tömb) volt ilyen súlyú.
Persze a világon mások is emeltek ilyen tömböket emberi erővel, elég rendszeresen, Etiópiától Rómáig.
Mivel náluk az UFO-k nem értek rá, ezért ők kénytelenek voltak darut használni:

Kutyát nem érdekli, hogy csak pár kő volt ilyen súlyú, mert azt a pár követ ugyanúgy fel kellett juttatni 42-70 méter magasba mintha sok lett volna belőle.

A másik, hogy a piramis kövei inkább 2-3 tonnásak nem 50-70 tonnásak.

Nem érdekel senkit, mert az inkább 50-70 tonnásakról beszélünk most, nem a 2-3 tobnásakról.

A legjobb ókori/középkori daruk 14:1-hez erőátadást tudtak, ha izomerős emelésről van szó. Ezt 20% körüli vesztességgel hozták

A piramisoktól a római dolgokig kb. annyi idő telt el, mint a rómaiaktól máig. Szóval szívesen hozok igény szerint képet a Liebherr LTM 9.11200 terepes daruról és magyarázom meg belőle, hogy miért tudtak a rómaiak nagy súlyokat felállítani, emelni, csak ez ugye faszság lenne üvöltő neurózissal ugyanazon logika ellen kikelve, ami miatt a másik kétezer év nem faszság és az jó logika.

De voltak persze az általam, a megfelelő topikban említett ellensúlyos daruk is, mint pl. az amit ma gémeskútnak hívunk

Igen, aminek kicsit nehezebb ellensúlyának kell lennie azonos gémhosszal mindkét irányban, vagy jóval nehezebbnek rövidebb, az ellensúly felé kitartó gémhosszal. Mindennek úgy működőképesnek lennie, hogy a dimenziói nem ütköznek az építménybe. Tehát vagy igen messze elég nagy ilyen 'gémeskút' aminek a teherbírása értelemszerűen a távra alkalmatlan, vagy olyan masszív, ami ilyen kitartással is bírja a kétoldalt 150 tonnát, csak akkor maga a gém kinyúló tömege is óriási tehát még nagyobb ellensúly kell, amit még erősebb gémmel kell megtartanod, vagy igen kicsi, ami nem tud túl messzira/magasra dolgozni. Mivel a 'nagy' esetében is aligha számolhatunk átlagos szálfák akár kötegelt kiadásának hosszánál, az emelési magasság a függesztmény aljáig még annál sem túl combos. Szóval kel egypár ilyen egymás fölé, alsó hangon 150 tonna teherbírású forgási pont kialakításával, a felsőbb szinteken mindig annyival kitolva a kő szerkezetről, hogy forgásjépes legyen, tehát vagy 180 tonna teherbírású állványzatra telepítve, ami állványzat ne akadályozza a lejjebb, akár eltolásban levő darut, aminek le kellett tennie a terhét valahová az 51,5 fokos emelkedőn, ahol az első síkod majd 42.3 méter magasan lesz. Amikor letette, a 70-80 tonna ellensúly vagy aládúcolásra kerül és később a következő emeléshez azokat kivéve baszódik le és tépi le a darut, vagy azonnal a leoldáskor, vagy ha a vizes rémálmod az ellensúly, akkor kivödrözik a kb. tucatnyi tartályos félpót méretű medencéjét, ami medence önmagában a teherfelvétel pozíciójában a mérete miatt ütközik a piramissal amit épít, lefelé süllyedve elforgatás előtt ütközik a piramissal amit épít...

Illetve ellensúlyos teherliftek, amiknél két rámpa volt, csigákkal és kötéllel összekötve. Az egyikre rátették a pár tonnás követ, a másikra ráállt annyi ember

A hetve tonnás gránittömböt, majd az egészen apró kiterjedésű tálcára ráállt 700 db erre hizlalt 100 kilós ember, vagy 1000 db random... Lerajzolnád, hogy ez a daru hová emelte a követ?

agy köveket (20+ tonna) főleg daruztak, vagy rámpán ellensúllyal húztak fel. Lásd. fenti képet

Ki gondolta, hogy főleg daruzták?

És még mindig ott tartunk, hogy a legnagyobb emberi erővel arrébb cipelt kő 1500 tonnás, és teljesen dokumentált

Igen, egyszer. Meddig is tartott?

A munkát 27,3 méter magas faszerkezettel, 220 méter hosszú kötelekkel, 40 capstannal, 800 emberrel és 140 lóval végezték (az obeliszk leeresztésekor a munkaerő 907 emberből és 75 lóból állt

És az idevágott arroganciád csúcsa, amikor bebaszod ide ezt a cuccot. Tanító jelleggel, hiszen a vitapartnernek biztosan meg kell mutatni a korszakos darukat 2000 évvel későbbről, de nekem nem ez a bajom, teszek annyi engedményt, hogy fa-fa.

Csak gondolom egy percig sem gondoltál arra, hogy ezt egy 51,5 fokos piramis oldalára helyezd és aztán eltöprengj rajta, hogy mekkorának kellene lennie, hogy legyen egy értelmes emelési magasságod a függesztmény ajáig? Ha nem a 42.3 méter a célod elsőre, ebből is több kell egymás fölé. Nem tud oldalra dolgozni, tehá a fölé állványozott vagy az útjában lesz, vagy jó nagy vízszintes távolságokra kell lennie az egyik kb. közepének a másik aljától. Szóval egyrészt megintcsak, a nagy méretek ellenére nem lesz túl nagy emelési magasságod, másrészt a szerkezedeted belső lábait másfél tízemeletes panelház tetejéig 40-50 centis peremen tudod bármelyik fokon megtámasztani, ennyi helyed van rögzíteni, súlyozni. Az asszimmetrikussága miatt a munkavégzésre alkalmas magassága lófasz főleg a függesztmény mérete miatt. Ha kijjebb teszed, messze leszel a felemelt tömbbel a faltól,.mert a szerkezet tengelyében tudsz akadálymentesen emelni. Az átkötéshez le kell raknod a terhet. AZ ÖSSZES EDDIGI DARUTÍPUSOD A 25-70(80) TONNÁS HATALMAS BLOKKOKAT A 40-50 CENTIS PEREMRE TUDJA LERAKNI! Vagy aláállványozol a függesztmény alatt dolgozva napokig, hetekig olyan teherbírással amire a következő darut és aláállványozást is támaszthatod, majd a következőt is...

Míg az egész vállalkozás több mint egy évig tartott - beleértve az obeliszk (görgőkön) szállítását és a torony, a capstanok és más emelőgépek összeszerelését -, a kő mindössze 13 óra 52 perc alatt fel

Igen és a tömege, mérete ellenére valószínűleg ennyi idő előkészülettel is egyszerűbb folyamat volt, mint a 25-70(80) tonnákat 800 km-ről a gránitbányákból elszállítani és felemlelni 42-70 méterre.

Szóval jó ez hogy hozod a római darukat, de én az egyiptomit szetetném látni, ami vagy önmagában ezer tonna fa, vagy sok kisebb és ezer tonna fa állványzat az 51.5 fokos emelkedőn 40-50 centi munkaterületen.

 

[gafzhu]

De ugye nem kalkulálhatták el, hiszen '78-ra már volt némi betonozási rutinja az embereknek, meg aztán ha a durva, eltérő kövekbe tökéletesen előre belevájt kis 'szellőzőket' nem kalkulálta el az ókori tervező, hát a mai nagyon fejlettségüno és tudományunk hangoztatása közben biztosan jól kellett betonozniuk.

Kutyát nem érdekli, hogy csak pár kő volt ilyen súlyú, mert azt a pár követ ugyanúgy fel kellett juttatni 42-70 méter magasba mintha sok lett volna belőle.

Nem érdekel senkit, mert az inkább 50-70 tonnásakról beszélünk most, nem a 2-3 tobnásakról.

A piramisoktól a római dolgokig kb. annyi idő telt el, mint a rómaiaktól máig. Szóval szívesen hozok igény szerint képet a Liebherr LTM 9.11200 terepes daruról és magyarázom meg belőle, hogy miért tudtak a rómaiak nagy súlyokat felállítani, emelni, csak ez ugye faszság lenne üvöltő neurózissal ugyanazon logika ellen kikelve, ami miatt a másik kétezer év nem faszság és az jó logika.

Igen, aminek kicsit nehezebb ellensúlyának kell lennie azonos gémhosszal mindkét irányban, vagy jóval nehezebbnek rövidebb, az ellensúly felé kitartó gémhosszal. Mindennek úgy működőképesnek lennie, hogy a dimenziói nem ütköznek az építménybe. Tehát vagy igen messze elég nagy ilyen 'gémeskút' aminek a teherbírása értelemszerűen a távra alkalmatlan, vagy olyan masszív, ami ilyen kitartással is bírja a kétoldalt 150 tonnát, csak akkor maga a gém kinyúló tömege is óriási tehát még nagyobb ellensúly kell, amit még erősebb gémmel kell megtartanod, vagy igen kicsi, ami nem tud túl messzira/magasra dolgozni. Mivel a 'nagy' esetében is aligha számolhatunk átlagos szálfák akár kötegelt kiadásának hosszánál, az emelési magasság a függesztmény aljáig még annál sem túl combos. Szóval kel egypár ilyen egymás fölé, alsó hangon 150 tonna teherbírású forgási pont kialakításával, a felsőbb szinteken mindig annyival kitolva a kő szerkezetről, hogy forgásjépes legyen, tehát vagy 180 tonna teherbírású állványzatra telepítve, ami állványzat ne akadályozza a lejjebb, akár eltolásban levő darut, aminek le kellett tennie a terhét valahová az 51,5 fokos emelkedőn, ahol az első síkod majd 42.3 méter magasan lesz. Amikor letette, a 70-80 tonna ellensúly vagy aládúcolásra kerül és később a következő emeléshez azokat kivéve baszódik le és tépi le a darut, vagy azonnal a leoldáskor, vagy ha a vizes rémálmod az ellensúly, akkor kivödrözik a kb. tucatnyi tartályos félpót méretű medencéjét, ami medence önmagában a teherfelvétel pozíciójában a mérete miatt ütközik a piramissal amit épít, lefelé süllyedve elforgatás előtt ütközik a piramissal amit épít...

A hetve tonnás gránittömböt, majd az egészen apró kiterjedésű tálcára ráállt 700 db erre hizlalt 100 kilós ember, vagy 1000 db random... Lerajzolnád, hogy ez a daru hová emelte a követ?

Ki gondolta, hogy főleg daruzták?

Igen, egyszer. Meddig is tartott?

És az idevágott arroganciád csúcsa, amikor bebaszod ide ezt a cuccot. Tanító jelleggel, hiszen a vitapartnernek biztosan meg kell mutatni a korszakos darukat 2000 évvel későbbről, de nekem nem ez a bajom, teszek annyi engedményt, hogy fa-fa.

Csak gondolom egy percig sem gondoltál arra, hogy ezt egy 51,5 fokos piramis oldalára helyezd és aztán eltöprengj rajta, hogy mekkorának kellene lennie, hogy legyen egy értelmes emelési magasságod a függesztmény ajáig? Ha nem a 42.3 méter a célod elsőre, ebből is több kell egymás fölé. Nem tud oldalra dolgozni, tehá a fölé állványozott vagy az útjában lesz, vagy jó nagy vízszintes távolságokra kell lennie az egyik kb. közepének a másik aljától. Szóval egyrészt megintcsak, a nagy méretek ellenére nem lesz túl nagy emelési magasságod, másrészt a szerkezedeted belső lábait másfél tízemeletes panelház tetejéig 40-50 centis peremen tudod bármelyik fokon megtámasztani, ennyi helyed van rögzíteni, súlyozni. Az asszimmetrikussága miatt a munkavégzésre alkalmas magassága lófasz főleg a függesztmény mérete miatt. Ha kijjebb teszed, messze leszel a felemelt tömbbel a faltól,.mert a szerkezet tengelyében tudsz akadálymentesen emelni. Az átkötéshez le kell raknod a terhet. AZ ÖSSZES EDDIGI DARUTÍPUSOD A 25-70(80) TONNÁS HATALMAS BLOKKOKAT A 40-50 CENTIS PEREMRE TUDJA LERAKNI! Vagy aláállványozol a függesztmény alatt dolgozva napokig, hetekig olyan teherbírással amire a következő darut és aláállványozást is támaszthatod, majd a következőt is...

Igen és a tömege, mérete ellenére valószínűleg ennyi idő előkészülettel is egyszerűbb folyamat volt, mint a 25-70(80) tonnákat 800 km-ről a gránitbányákból elszállítani és felemlelni 42-70 méterre.

Szóval jó ez hogy hozod a római darukat, de én az egyiptomit szetetném látni, ami vagy önmagában ezer tonna fa, vagy sok kisebb és ezer tonna fa állványzat az 51.5 fokos emelkedőn 40-50 centi munkaterületen.

Akkor hogyan csinálták? Mert az vitathatatlan, hogy a piramisok ott vannak.

 

[fip7]

Igen és a tömege, mérete ellenére valószínűleg ennyi idő előkészülettel is egyszerűbb folyamat volt, mint a 25-70(80) tonnákat 800 km-ről a gránitbányákból elszállítani és felemlelni 42-70 méterre.

Szóval jó ez hogy hozod a római darukat, de én az egyiptomit szetetném látni, ami vagy önmagában ezer tonna fa, vagy sok kisebb és ezer tonna fa állványzat az 51.5 fokos emelkedőn 40-50 centi munkaterületen.

Ebből azért jól leszűrhető, hogy behisztiztél, így figyelmen kívül hagyod amiket írtam neked.
Akkor tisztázzuk újra.
1. A vízellensúlyos gémes emelőkkel 2-3 tonnás köveket emeltek, vagy bármit. Ahogyan az ellensúlyos teherliftekkel is.
2. Nagy tömegű tárgyakat vízszintes csőrlővel húztak fel, több csigás (max. 5) erőátadással. Ezek 14:1-hez tudnak erőt átadni 20% veszteség mellet. Vagyis 1 tonnás húzóerővel 11 tonnát tudsz biztonságosan felemelni.
3. A 344 tonnás obeliszk fölállítása és megemelése között nem nagyon van ám különbség.... Hiszen a fölállítás/lefektetés is emelés.
Az, hogy milyen magasra kell tenni, az megint irreleváns. Értelem szerűen egy sok 10 méter hosszú obeliszket nem emeltek föl a magasba, hanem a talajon állították fel. De egy szabályos kőtömböt, aminél a törés esélye sokkal kisebb, bizony simán föl lehet emelni.
Ha elosztod 4-el azokat a számokat amik az obeliszkhez kellettek, akkor megkapod, hogy kb. mekkora humán és állati erőre volt szükség az 50-70 tonnás gránitok mozgatásához.
4. A másik hülyeséged ez az 50 centis perem XD
A másik topikban elég világosan leírtam, és fényképes bizonyítékkel alá is támasztottam, hogy a piramisok belső váza zikurat forma. Vagyis méret függően van bennük 3-7 db 10-20 méter közötti függőleges falú, sík tetejű platz.
A lépcsős formát és végül a síklapos fedést utólag kapják.
A Zikurat szerinted miért néz ki úgy ahogyan?
Esetleg mert így lehet daruzni....
Így néz ki egy piramis magja amiről leomlott a külső lépcsős borítás:

Mintha egyenes falú lenne nem?
Minthogyha a tetején lennének rakodásra és daruzásra alkalmas felületek, nem?
Akkor meg miért is kell hülyeséget beszélni?

Az meg, hogy dr. tamagocsi egyiptológus hót hülye az építészethez, és pár gyíkvállú egyetemistával nem tud piramist építeni az nem meglepő.
Esetleg olyat kellene megkérdezni erről, aki rendelkezik építő ipari tapasztalattal, meg jártas az ipari forradalom előtti emelő szerkezetekben.

A másik hibás felvetésed, hogy 2000 év alatt (kre-2000 től 0-ig) mennyit fejlődött az emelő technika. Hát, lényegében semmit.
Gyakorlatilag 4-5000 éven át ugyan úgy emeltek tárgyakat az emberek.
A római kori emelőkkel is csak azért vagyunk tisztában, mert maradt némi leírás, ahogyan a görögöknél is.
Amikkel kapcsolatban meg tudni lehet (szintén forrásokból) , hogy Egyiptomi és Mezopotámiai emelőtechnikákon alapulnak.
Csak azokból a korokból már nem nagyon maradt fennt tárgyi bizonyíték.
Ahogyan a Pitagorasz tételről is ma már tudjuk, hogy nem ő találta ki. Először Egyiptomi forrásban találták meg, aztán nemrég meg lett a mezopotámiai forrás is rá. Ezt pár éve fedezték fel. Több mint 4000 éves....

De persze lehet azt feltételezni, hogy a világon mindenki tudott 10+ tonnákat emelni, csak pont azok az Egyiptomiak nem akik 100+ piramist építettek 1000+ éveken át XD
Nem, hozzájuk a földönkívüliek jártak ki alvállalkozásban gránitot emelni űrhajókkal. A többieknek be kellet érniük a fa darukkal....

 

[fip7]

És bocsánat ha arrogáns voltam, de mint már írtam, kevés dologgal lehet kihozni a béketűrésemből. Az egyik pont az "Ufo-k" építették a piramist téma. Nálam ez a holdraszállás tagadással és a laposföldezéssel egy szint. Bocsánat, de ez van

 

[merleg]

És bocsánat ha arrogáns voltam, de mint már írtam, kevés dologgal lehet kihozni a béketűrésemből. Az egyik pont az "Ufo-k" építették a piramist téma. Nálam ez a holdraszállás tagadással és a laposföldezéssel egy szint. Bocsánat, de ez van

De miért pont az UFO-k? Lehetett egy korábbi fejlettebb civilizáció is.

 

[fip7]

De miért pont az UFO-k? Lehetett egy korábbi fejlettebb civilizáció is.

Ezt ne tőlem kérdezd.
Főleg hogy a piramis építések viszonylag jól dokumentáltak abból a szempontból, hogy mikor épültek és ki volt a megrendelő.
Sok mindenről írnak, de pl. földönkívüli alvállalkozókról nem.

 

[Veér Ispán]

De miért pont az UFO-k? Lehetett egy korábbi fejlettebb civilizáció is.

Igaziból tök mindegy mi, mert simán meg lehetett oldani fa darukkal meg álványokkal. Ha régebbi civilizáció lenne, lennének OOPART-ok ott, nemde? Gigantikus vállalkozások voltak, de de nem lehetetlenek.

 

[merleg]

Ezt ne tőlem kérdezd.
Főleg hogy a piramis építések viszonylag jól dokumentáltak abból a szempontból, hogy mikor épültek és ki volt a megrendelő.
Sok mindenről írnak, de pl. földönkívüli alvállalkozókról nem.

Igen? Van például olyan forrás, ami a folyamatban lévő építkezésekről szól?

 

[Pogány]

Ezt ne tőlem kérdezd.
Főleg hogy a piramis építések viszonylag jól dokumentáltak abból a szempontból, hogy mikor épültek és ki volt a megrendelő.
Sok mindenről írnak, de pl. földönkívüli alvállalkozókról nem.

Látod ez történik, amikor ugyanazzal az arroganciával amivel a tudományos közösség is, nekiállsz a saját prekoncepciódra reagálva dorongolni. Senki nem beszélt az ufókról. Pont erről az arroganciáról beszéltem, amivel a faszságot sulykolják a tudósok azután is, hogy a mindössze 12 méteres piramis az általuk végső igazságként hirdetett módokon nem ment. Nem sikerült. Kudarc volt.

Nem az egyetemisták építettek, az egyetemisták az (általam is ismert felellésű, nem kell oktatnod kis szemüveggel hidd el) pitagoraszi és egyéb tudományokat szolgáltatták helyi kőfaragó mesterek részére, akik ugye sokkal fejlettebb tudományúak így az akkor 20. században nem? A kőfaragók meg kőfaragással foglalkozó emberek voltak akik követ faragtak. Szóval akárhányszor mondod el, hogy a tudósok vezetésével a kőfaragók megcsinálták régen mert ismerték a matekot, a mai egyetemisták meg tudósok irányításával a kőfaragók meg biztos elbasszák, csak hogy ezen keresztül próbáld degradálni a KIBASZOTT NAGY KUDARCOT, attól a faszság még faszság marad.

Engem az basz fel, hogy mindezek után is ugyanaz vam oktatva. Nincs kerék, nincs csiga, még nem találták fel. Ha egy egyiptológus tudóssal beszélgetnél, a csifás egyiptomi darud miatt betenne a hülye zsebbe téged azzal az arroganciával, ahogy te előadod most.

Az Asszuani gát építésekor 23 műemléket odébbhelyezett a modern világ. 50 ország állta ennek a projektnek a számláját, a láncban évtizedes csúcsépítményeket díszítő céllal gyártó Egyiptomnak nem ment. Öt ország építési vállalkozói, nehézemeléssel, szállítmányozással foglalkozó cégei (mielőtt belelendülnél itt is valamiféle degradálásba, ha nem is betűrendben, de fel tudom sorolni neked Spanyolországtól Indonéziáig az ezzel foglalkozó cégeket és el tudom mondani neked az általam ismert múltjukban és jelenükben sokuknál az alkalmazott technikai parkjukat és némelyikről azt is tudom mi rohad a telephelyükön) , szóval ezen államok és cégek kooperációjaban 60-63, tervezési fázis, 63-65, előkészítési fázis, 65-68-ig átszallítási fazisban, 30 tonnás darabokra vágtak ezertonnás szobrokat, templomokat. Vágógépekkel, darukkal, speciális teherautókkal, a kor modernitásának minden eszközével. Először valamiért szükségét érezték 17000 lyukat fúrni ezekbe, műgyantával kiönteni, majd körbevaspántolni a kiemelt darabokat.

1036 db ilyen elem és 1112 egyéb szikla áthelyezése 180 méterrel odébb, 64 méterrel magasabbra '60-as évekbeli, tehát elég jó, modern technikával 8 év. Nem 2,5 millió egy objektumhoz, egy komplexumban, amihez szintén tartoztak gigantikus szobrok és templomok, amiket biztos a piramis után csináltak amikor a következő piramist kellett csinálniuk igaz? Ahogy előadod, nem is értem, miért nem rézvésővel, vizes emelővel és szánokkal ugrottak neki az egyiptomiak, sokkal gyorsabban megoldották volna.

Ami pedig a mag elkészülte után egyből ráemelt kamra tömbjeit precízen illesztő és a felette öt sorban, felül, sátortetőkén felhelyezett tehermentesítő kamrák által formázott dzsed oszlop minden más előtti elkészültét illeti, hadd röhögjek egyet most.

Mekkora munkaterületet tudsz a mag tetején a 25-70 tonnás gránitlapok mozgatására elkülöníteni? Mutasd b+ azt a darut, amivel a legalsó tömböket 42,3 méterre felhúzták, majd az vagy befordult a függesztménnyel, vagy behúzták kötéllel azt, de akkor szükségszerűen a darunak sokkal magasabbnak kellett lennie! Mutasd azt, amivel aztán a tehermentesítő kamrák átlagosan 40-50 tonnás áthidalóit még feljebb vitték szinteket építve 70 méterig egyensúlyozva a magon mutasd a kibaszott erőteret, amivel az addig kétoldalon nyílt üregbe rengéscsillapítónak töltött homok bentmaradt amíg a piramis utolérte a kamrákat! Nem arrogáns barátom, a szintek határozták meg a kamrak építését is.

 

[Pogány]

Akkor hogyan csinálták? Mert az vitathatatlan, hogy a piramisok ott vannak.

A Marsot én építettem a haverjaimmal mikor berúgtunk régen. Ha nem hiszed el, nézz bele egy távcsöbe, ott van a Mars a helyén. Ahová raktam.

Igaziból tök mindegy mi, mert simán meg lehetett oldani fa darukkal meg álványokkal. Ha régebbi civilizáció lenne, lennének OOPART-ok ott, nemde? Gigantikus vállalkozások voltak, de de nem lehetetlenek.

Ott van a szemed előtt 3 geci nagy piramis amiknek a beltere az objektum 0,01-0,076 része és a történelem mostankorig legnagyobb szobra.

 

[fip7]

Igen? Van például olyan forrás, ami a folyamatban lévő építkezésekről szól?

Van, persze.
Meg vannak régészeti leletek is. Például feltárták a munkások táborát is. Megtalálták hol éltek, az eszközeiket, sőt még azt is tudják mit ettek.
Amire te jobban kíváncsi lehetsz, az az emelők műszaki megoldása, de agyagtáblára/kőtáblára nem véstek fel ilyet, papirusz talán volt, de ma már nincs meg. (Érdekes lehet ebből a szempontból a nagy könyvtár leégése )
Azt tudni kell, hogy a papi kaszt hatalmát a tudásuk adta, így azt nem igazán reklámozták senkinek. Ha te tudsz valamit amit más nem akkor pótolhatatlan vagy. Ez a helyzet. Évezredeken át így működött ez, kb. a Rómaiakig. Ők voltak az elsők, akiknél a mérnöki tudás, már nem volt titkos. Ahogyan más tanok sem. Sikeresek is lettek vele.

 

[fip7]

Nincs kerék, nincs csiga, még nem találták fel.

Ne fárasz már ilyen baromságokkal légyszíves XD

De, hogy ismét jöjjek egy kis arrogáns tudománnyal:
"A kocsi őse a szán lehetett. A szánok a mocsaras síkságon hasznosabbak, és utak hiányában Kr. e. 800-ig a kocsit a hegyekben sem használhatták. A szekér tulajdonképpen kerekekre helyezett szán volt. A kerekes járműveket 5500 éve ismerik. Egy Kr. e. 3500 körüli, a sumer Uruk városából származó jeleneten kerekekkel is felszerelt szán látható. A Közel-keletről a Kr. e. 4. évezredből származnak a legkorábbi agyag kocsileletek és domborműves jelenetek is. Csaknem biztos azonban, hogy már előbb is alkalmazták a kereket. Előkerültek Kr. e. 3500 körülről lengyelországi kordémodellek és oroszországi valódi kordék is. 2002-ben a szlovéniai Ljubljanától 20 km-re előkerült egy fából készült kerék és annak tengelyének maradványa. A kerék átmérője 72 cm volt, a vizsgálatok a korát 5150 évre becsülték, ezzel a világon eddig előkerült legrégebbi keréknek számít a ljubljanai kerék."

Maradjunk annyiban, hogy lehet szinten 5000+ éves a kerék, de valósan jó lehet az akár 6-7000 évnek is.
A tengely, vagyis a forgásra alkalmas formájú farönk meg kb. 10,000 éves dolog. De igen, a piramis építői pont nem ismerték.

A kötél:
Az ókori egyiptom volt valószínűleg az első civilizáció, amely speciális kötélverő eszközöket fejlesztett ki. A szalmából készült egyiptomi kötelek i.e. 4000-3500 évvel jelentek meg. Az ókorban ezen kívül datolyapálma, len, füvek, papirusz rostjaiból és bőrből is készítettek kötelet.

De az egyszerűbb kötelek szintén olyan 10,000 évesek.
A kötél+forgástest (rönk/kerék) = csörlő. Több átmérőben egymás mögé kötve csiga rendszer.

Csiga/csőrlő:
"A csigák legkorábbi bizonyítékai az ókori Egyiptomból származnak a tizenkettedik dinasztia idején (Kr. E. 1991–1802),[1] valamint Mezopotámiából az i. e. 2. évezred elején."

Itt sem akarok nagy poént lelőni, de ez a leletes bizonyíték. Azt, hogy előtti hány évszázaddal vagy ezreddel használták az elsőt arról fingunk sincs, mert a fa ennyi idő alatt elenyészik.

A legtöbb leletes bizonyításunkkal ez a baj. Egyszerűen annyi idő eltelt, hogy a tárgyi bizonyíték eltűnik.
Ugyan ez a helyzet a bronz vs. vas korral. Valószínűleg egy időben létező korszakok ezek, csak amíg a vas szétoxidálódik, addig a bronz kicsit tovább bírja. Pusztán ebből gondolják, hogy előbb volt a bronzkor a vasnál.

Egyedül a fogaskerék az ami feltehetően nem létezett akkor. Abból a legrégebbi lelet a kr. előtti 4 .századból van.

Tudom, hogy ezt nem akarjátok elfogadni de a helyzet az, hogy műszakilag az Kr.e. 3. évezred, és a Kr. u. 1. évezred között alig volt érdemben eltérés. Már a római birodalomban belassult a fejlődés (volt bőven munkaerő) aztán a középkorban megállt. Nagyjából 1000 környékétől kezdték újra föltalálni a világot itt Európában, kb. az 1400-as években jártunk ott műszakilag, mint római a fénypontján. Csak mondom...

 

[Veér Ispán]

De az egyszerűbb kötelek szintén olyan 10,000 évesek.

Van olyan vélemény, hogy Európában már 35000 éve is készítettek kötelez az emberek

Stone Age People Used This 35,000-Year-Old Woolly Mammoth Tusk Tool to Make Rope, Scientists Say

To test their hypothesis that the perforated object was a tool, researchers used a replica to create a 16-foot-long rope from cattail reeds

www.smithsonianmag.com

Nem ez a cikk amiben olvastam róla, de ugyanarról a leletről szól, mint amiben ezt olvastam.

 

[fip7]

Van olyan vélemény, hogy Európában már 35000 éve is készítettek kötelez az emberek

Simán elhiszem. Vadászathoz és zsákmány cipeléshez biztosan jól jött.
Az a helyzet, hogy a legtöbb egyszerű dolgot sokkal régebben találtuk fel, mint amire bizonyíték van. Az idő megeszi a tárgyi leleteket. Nem maradnak fent.
Ráadásul a tudás néha elveszik, majd újra föltaláljuk, majd megint elveszik majd újra föltaláljuk.
Lásd. Mínoszi aszfaltozott utcák, vagy a római beton amiből a Kolosszeum épült.