UFO / UAP (Unidentified Aerial Phenomena)

[fip7]

Tehát amikor odavittek dolgokat, meg kifaragtak, akkor nem volt műalkotás és nem kellett falut építeni először és nem kellett vigyázni az ezer tonnás darabokra sem, hogy nehogy eltörjön?

Miért? Szerinted mennyi idő alatt faragták ki?
De komolyan. Tőlünk forrásokat vársz, meg is kapod, te meg nem mondasz semmit.

A kairói múzeumban magam is láttam azt a sztélét – feliratos k oszlopot –, ő
amelyet a Nagy Piramis mell l hoztak oda. Ennek szövegét így fordították le a ő
hozzáért k: ő
„Kheopsz fáraó emelte Izisz házát, a Piramis asszonyáét, amely a Szfinx
háza mellett áll".
Ez viszont egyértelműen arra utal, hogy a fáraó a már létező piramis mellé
építtetett valamit, valószínűleg egy Izisz-szentélyt. Vagyis amikor ez a fáraó
trónra került, a világ legnagyobb piramisa már a helyén állott.

Nem akarok senkit basztatni, de 3 piramis van ott. A templom meg épülhetett bármelyik után.
Valahogy a helyi Egyiptológusok nem az ő álláspontján vannak ez ügyben.

 

[Pogány]

Nem értem mit akarsz mondani.
Azt sem, hogy releváns a szikla falba vájt templom modern kori elszállítása a piramisok épiteséhez.
Kérlek ne kezd te is a vihogós fejek indokolatlan tolását, komolytalanná tesz.

Szikla. Feldarabol. Elvisz. Ugyanúgy kő, mint amikor kő. Nemcsak a sziklatemplomokról van szó, hatalmas szobrokról is. Amik sima kő korukban ugyanúgy nem törhettek el ezer tonnás korukban, mint 30 tonnás darabokra vágva.

A lényeg tehát az, hogy 1036 db nagy és 1112 kisebb szikla és kőtömb minden óvó és előkészítő munkálata modern technikával 180-500 méterre vs. Pár tucat nagy és 2,5 millió kisebb szikla és kőtömb minden óvó és előkészítő munkálata kora ókori technikával akár 800 km-ről bányából. Az egyik 8 év, a másik mennyi valójában, ha a kudarcot vallott faszán, rézvéső, homokot vesszük alapul?

 

[Pogány]

Nem akarok senkit basztatni, de 3 piramis van ott. A templom meg épülhetett bármelyik után

Utána másik piramist építettek, tudod, ha az isteni uralkodó síremléke, akkor nyomni kell.

 

[gafzhu]

A Marsot én építettem a haverjaimmal mikor berúgtunk régen. Ha nem hiszed el, nézz bele egy távcsöbe, ott van a Mars a helyén. Ahová raktam.

Gyenge érv. A Mars nem egy épített (főleg nem emberi léptékkel) valami, a piramisok igen.

 

[Zaphod Beeblebrox]

Szikla. Feldarabol. Elvisz. Ugyanúgy kő, mint amikor kő. Nemcsak a sziklatemplomokról van szó, hatalmas szobrokról is. Amik sima kő korukban ugyanúgy nem törhettek el ezer tonnás korukban, mint 30 tonnás darabokra vágva.

A lényeg tehát az, hogy 1036 db nagy és 1112 kisebb szikla és kőtömb minden óvó és előkészítő munkálata modern technikával 180-500 méterre vs. Pár tucat nagy és 2,5 millió kisebb szikla és kőtömb minden óvó és előkészítő munkálata kora ókori technikával akár 800 km-ről bányából. Az egyik 8 év, a másik mennyi valójában, ha a kudarcot vallott faszán, rézvéső, homokot vesszük alapul?

Na most ebből ki is derült, mennyire nem néztél utánna a templom elszállítási munkálatainak, és csak a nettó számokat nézed.
Pedig érdemes lenne megnézed a linkelt videót! Szerintem érdekes, és nem is hosszú.

Ez egy régészeti mentés volt ahol több ezer éves puha homokkőbe vájt templomot szobrostúl pakolták át.
Eleve látszik az egészen, hogy mennyire megviselte az idő, és itt a megőrzés volt a cèl. Egy régészeti feltárás sose a kapkodásról szól.
Infrastruktúrát gátat, utat, építettek.
Kitámasztották az épületet majd betemették a homlokzatot homokkal, ès elbontották fölötte az egész szikla hegyet, hogy hozzá férjének a falakhoz. Többször is elmondják, hogy nagyon törékeny ez a fajta homokkő ezért csak kézzel vágják. Maga az átpakolás effektíve nem is tartott olyan sokáig, de nyilván nem kapkodtak. Az új helyen a templomot összerakva építettek egy acél+beton dómot fölé, amire rá hordták a sziklákat, hogy rekonstruálják az eredeti kinézetet.
A videón az is látszik, meglepően kis létszámú csoport dolgozott a projekten.

A lényeg, ez a régészeti mentés továbbra sem releváns a piramis építés kapcsán, ez bárki számára egyértelmű lehet aki veszi a fáradságot és utána néz.

Többször megjegyzed gúnyos felütéssel az arogans Tudományos megközelítést, miközben te is legalább akkora aroganciával kritizálsz teszteket, söpörsz félre érveket, keversz be más nem releváns dolgot, miközben a neked "tetsző" tesztel szemben kritikátlan vagy.

 

[Filter]

Végre egy épito vita...
Ne hagyjàtok abba.

 

[Filter]

Na most ebből ki is derült, mennyire nem néztél utánna a templom elszállítási munkálatainak, és csak a nettó számokat nézed.
Pedig érdemes lenne megnézed a linkelt videót! Szerintem érdekes, és nem is hosszú.

Ez egy régészeti mentés volt ahol több ezer éves puha homokkőbe vájt templomot szobrostúl pakolták át.
Eleve látszik az egészen, hogy mennyire megviselte az idő, és itt a megőrzés volt a cèl. Egy régészeti feltárás sose a kapkodásról szól.
Infrastruktúrát gátat, utat, építettek.
Kitámasztották az épületet majd betemették a homlokzatot homokkal, ès elbontották fölötte az egész szikla hegyet, hogy hozzá férjének a falakhoz. Többször is elmondják, hogy nagyon törékeny ez a fajta homokkő ezért csak kézzel vágják. Maga az átpakolás effektíve nem is tartott olyan sokáig, de nyilván nem kapkodtak. Az új helyen a templomot összerakva építettek egy acél+beton dómot fölé, amire rá hordták a sziklákat, hogy rekonstruálják az eredeti kinézetet.
A videón az is látszik, meglepően kis létszámú csoport dolgozott a projekten.

A lényeg, ez a régészeti mentés továbbra sem releváns a piramis építés kapcsán, ez bárki számára egyértelmű lehet aki veszi a fáradságot és utána néz.

Többször megjegyzed gúnyos felütéssel az arogans Tudományos megközelítést, miközben te is legalább akkora aroganciával kritizálsz teszteket, söpörsz félre érveket, keversz be más nem releváns dolgot, miközben a neked "tetsző" tesztel szemben kritikátlan vagy.

Egy megjegyzés....
A videon tisztàn làthato az eredeti àllapot.
Làthato a videon 3.39-nèl. Napfordulokor a fénysugàr bevilàgitja a folyosot, làthato a végen elhelyezett 3 alak.
1960-as évek tech szintjèn, nem sikerult megugrani ezt a szintet...
Nem tudta hozni az emberiség ezt a preciziot.
Tudom , megnéztem.
Ma csak 2 szobor alakot vilàgit meg a nap, évente kétszer.
A piramisokkal is bajban lennènk, nem én mondom hanem a berlini foèpitész.
Ok, kibic vagyok, de nem vitàzom a szakmai profikkal.
Persze ez semmit nem jelent, csak megjegyeztem.

 

[Zaphod Beeblebrox]

Egy megjegyzés....
A videon tisztàn làthato az eredeti àllapot.
Làthato a videon 3.39-nèl. Napfordulokor a fénysugàr bevilàgitja a folyosot, làthato a végen elhelyezett 3 alak.
1960-as évek tech szintjèn, nem sikerult megugrani ezt a szintet...
Nem tudta hozni az emberiség ezt a preciziot.
Tudom , megnéztem.
Ma csak 2 szobor alakot vilàgit meg a nap, évente kétszer.
A piramisokkal is bajban lennènk, nem én mondom hanem a berlini foèpitész.
Ok, kibic vagyok, de nem vitàzom a szakmai profikkal.
Persze ez semmit nem jelent, csak megjegyeztem.

Screenshot a hivatkozott videóból;

A jobb oldali figura itt sem volt teljesen megvilágítva.
Jelenleg;

Nem látom a különbséget. Illetve nem is olvasni semmit az általad "tisztán látható" eltérésről.

Egypt witnesses the Solar Alignment phenomenon at Abu Simbel Temple on 22/2/2022

Egypt witnesses the Solar Alignment phenomenon at Abu Simbel Temple on 22/2/2022

www.egypttoday.com

 

[Pogány]

Miért? Szerinted mennyi idő alatt faragták ki?
De komolyan. Tőlünk forrásokat vársz, meg is kapod, te meg nem mondasz semmit.

Nna, mostanra nagyjából megszűnt a fejfájásom, úgyhogy reagálnék az arroganciád ezen remek csubakkavédelemmel kevert csúcsára.

Egyrészt, nem számít a jelen beszélgetés keretei közt, hogy meddig faragták a sziklatemplomokat. Nem a domborműfarigcsálás a témánk, hanem az őket tarzalmazó objektumok feldarabolása és 180 méterrel történő odébbszállítása 64 méterrel magasabbra. Azért (hiszen persze, az egész beszélgetés után biztos magyaráznom kell, de úgy látszik, hogy igen), mert a feldarabolás művelete kőtömbökre történő darabolás ami párhuzamba állítható a bánya kőzetének kőtömbökre darabolásával.

Tehát csubakka védelemre idegbű nincsen szükség.

Források, amiket ti hoztatok, én meg nem?

Én hoztam a nem 147 hanem 12 méteren kudarcot vallott tudományos egyiptológus arrogancia kudarcát. Kudarcot vallottak azokkal az eszközökkel, amikről azóta is azt állítják, hogy azokkal készült a 147 méter is!

Reakciód, egyetemisták. Figyelmen kívül hagyva többször is egyrészt a helyi munkások munkavégzésre történt igénybevételének kihangsúlyozását, de talán a kisebbik hibád, mert ezután hogy leszűkítetted az írástudókra a dolgot, mintha ők törtek volna követ, vagtak volna ki tömböket, húzták-emelték volna, holott ez nem igaz, ennek az illúzióján keresztül degradáltad a japánokat akik köztudottan szarok matekból, szar, hanyag egyetemisták, szarul építkeznek főleg földrengésállót, szarul tervezik az alapokat...

Ez volt hát az első forrásomra a szakértésed, ami forrás a Yoshimura projekt korabeli eszközökkel történő piramisépítéséről szólt, amit kimondottan azért csináltak, hogy a 'hülyéknek' bebizonyítsák, hogy megy. Nem ment, kudarc volt.

A második probléma a sivatag. Nem akartam belemenni, mert feleslegesnek éreztem, de a szavanna volt , alföldi szintű vegetáció az igaz, 10000 évvel ezelőttig, aztán megkezdődött az elsivatagosodás és ie. 2600-ban amikorra rögzíti a nagy piramis építését az egyiptológia, már olyan volt a szintje mint ma. Szóval nyugodtan a homoktakarító földmunkat is számold a dolgokhoz és annyit tennék hozzá, hogy a homokrámpa ha erre használták volna nem a legstabilabb szerkezet mégha logikus is lenne a használata, 147 méterre pedig lehetetlen a használata, arról nem is beszélve, hogy az 8,2 millió m3 homokot és egy újabb erdőt igényelne.

A második vitapont. Daruk. Forrásként hoztal egy iu. 1500-as évekbeli emelőt amivel figyelemreméltóan felállítottak egy igen nehéz obeliszket amiből a birodalom kb. 1200 éves fennállása alatt a rómaiak átszallítottak összesen kilencet és ez is megkalapozandó teljesítmény. Egyszerű logikai-fizikai érvekkel igyekeztem rámutatni, hogy nem ugyanaz egy az egyik végén az emelés végfázisán kívül végig támaszkodva csúszó tömeg felállítása meg egy ugyan csak ötödakkora tömeg 42-70 méterre történő feljuttatása. Igyekeztem egyszerű logikával vázolni a problémákat. Az ellenérv, a forrás amit állításod szerint hozol én meg nem, egy középkori emelő, amihez magad is elismered az egy éves előkészítési időt.

A 42-70 méter, akár szakaszosan, akár egy szuszra emelt köveinek szerkezetigénye vagy olyan plusz előkészítő munkát igényel, ami sokszorosa kell legyen egy felállításnak, hiszen folyamatosan bővíteni kell a terep függvényében és a szükséges szerkezetnek oldalirányú mozgásra is képesnek kell lennie az emelővel szemben, vagy extra nagynak, hogy kockázatos behúzó művelettel veszélyeztessenek mindent a függesztménytől a szerkezetig a behúzáskor fellépő kifelé-lefelé jelentkező extra terhelés miatt ami a daru tengely anyagának extrém keresztirányú terhelését jelenti. Bármelyik feltételezés is a valóság, ahhoz képest a római emelő visszalépés az emelőtechnológiaban.

Forrásnak számoltam is fiktív hosszú idővel és az egyiptológusok által elfogadott és sulykolt idővel. A tudomanyos standard szerint 20 éven át harmadévnyi, 12 órás nappali munkával órankén 86 darab sziklának kellett a bányában falat alkotó kőzetből kivágástól a helyreillesztésig 0-147 méter magasságig az összes munka és szállítási fázisban és ponton lennie. Ez azt jelenti, hogy minden egyes építőelem behelyezésére 42 másodperc jutott! Mondd, hogy az ellenforrásnak @Zaphod Beeblebrox által hozott kétméteres kispiramisnál ezt a szintidőt láttad az aládúcolásos meg egyéb folyamatok rövid pillanatképeit akár fejben kiegészítve! Nem 2-3 tonnás kövekkel 147 méterre.

Fel lett hozva, hogy a magra dolgoztak, ezt pusztán a tehermentesítő kamrak töltőhomokjával kizárhattuk, de a daru probléma és a hely probléma sem jelentéktelen. Mintegy 3 éve részt vettem egy szendvicspanelből készült lakóház szerkezeti összeállításában. Egyrészt félelmetes egy 11 tonnás panel lendülete egy nehezen talált megfelelő helyen letalpalt daruval nappal és este is, másrészt nem egy 40 méteres pillér tetején csináltuk ezt, de az egyre fogyó helyen nem volt nagy mozgástér.

Fel lett hozva, hogy a sima építőkővek nem lettek polírig kialakítva, de annyira igen, hogy egymásra feküdjenek és amit időnyereségként igyekeztél felhozni ezzel a kisebb megmunkálással, az azt jelenti, hogy akár 30 centis méret eltéréseken, durva felületen kellett a helyére juttatni a következő sor elemeit, tehát az igényelt előkészítő munka irtózatos növekedésével számolhatunk, (vagy a helyre emelésre 80-120 méteres gémhosszal bíró daruról kezdhetünk fantáziálni 0-147 méteren képes erre ami faszság), plusz magával hozza azt a szomorú igényt, hogy a záró mészkő burkolat minden egyes eleme egyedi munka. Minden egyes darab különböző felültető felülettel kell illeszkedjen egy homogén homlokzati burkolatot alkotva. Sokat nyertek időben.

Abi Szimbel. Zaphod igen erőteljesen képtelen összehasonlító gondolatok kifejtésére az ügyben. Segítek. A szobrok és templomok a bánya ekvivalensei. Onnan darabolják a követ. Készítik elő szállításra. Onnan szállítják el 180-500 méterre 64 méter szintkülönbséggel. Majd helyezik a helyére. Most nagymamásan összecsapom a tenyereimet, nahát, mást is építettek ezek a jóemberek. Betonkupolát is am, meg dombotm meg falut és gátat is kellett ám. Nahát. A piramishoz falut építettek, aztán utakat, bányákat nyitottak meg, aztán vagy közben az egy nagy piramishoz lecsiszoltak vízszintesre egy 53000 m2-es gránitfennsíkot, lerakatokat készítettek, piramis(oka)t, templomokat építettek, kicsi és gigantikus szobrokat faragtak, közben a lecsiszolt fennsíkba aknákat és termeket vájtak ahogy a piramis elé is több szinten, akár többtíz tonnás szarkofágokat engedtek le beléjük, a hajós megközelítéshez ha ilyen volt, gátakat építettek..., szinte egyáltalán nem is hasonlít a két munka igaz?

Az 1960-as technológia tervező és kivitelező eszközeivel, a szellemi és megvalósító munka szakértői kooperációjával 8 év volt 1036 nagy 30 tonnás és 1112 kisebb objektum körültekintő elszállítása. Zaphod szerint ez nagy különbség, mintha az ókoriaknak nem számított volna az őrült szintidő tartása közben az egyiptológia által axiómává emelt elképesztően szar technológiai szinten irtózatos munkával kitermelt anyag sérülése. Ne már!

És ha a kettő munkát egymás mellé tesszük és az 1036 db harminc tonnás elemeket nem megtizenötszörözzük ahogy pusztán tömeg alapján egyszerűsíthetnénk, de a kisebb 1112 sziklaval együtt megszázszorozzuk, azaz 214800 darab 2-3 tonnás sima kőtömb tervezési és előkészítő fázis utáni kitermelését és helyre juttatását feltételezzük a sokkal szarabb technológiával az ókoriak javára írva ezen elméleti kísérletben ugyanazon idő alatt, akkor már csak 2,1-2,3 millió tömb volt hátra nekik.

No, mára ennyit.

 

[Veér Ispán]

Egyrészt, nem számít a jelen beszélgetés keretei közt, hogy meddig faragták a sziklatemplomokat

Ennek nem kellett készen lennie a fáraó halálára?!?!?!?

Azért (hiszen persze, az egész beszélgetés után biztos magyaráznom kell, de úgy látszik, hogy igen), mert a feldarabolás művelete kőtömbökre történő darabolás ami párhuzamba állítható a bánya kőzetének kőtömbökre darabolásával.

csak míg a bányában tipikusan nem dolgozod 100%-ban passzos készre a követ, hanem majd a végén igazítod be, addig ezek már egy kész egész voltak, aminek pontosan kell majd a végén újra összeállnia, ezért egészen más precizitást igényel a dolog.

a többit holnap, most nekem még fáj a fejem ahhoz.

 

[Filter]

Screenshot a hivatkozott videóból;

A jobb oldali figura itt sem volt teljesen megvilágítva.
Jelenleg;

Nem látom a különbséget. Illetve nem is olvasni semmit az általad "tisztán látható" eltérésről.

Egypt witnesses the Solar Alignment phenomenon at Abu Simbel Temple on 22/2/2022

Egypt witnesses the Solar Alignment phenomenon at Abu Simbel Temple on 22/2/2022

www.egypttoday.com

A jelenlegi àllapot szerint, ha szemèlyesen elmèsz a helyszinre....
A jobbrol, ballra szàmolva....
Az elso és màsodik szobor teljesen meg van vilàgitva a nap àltal, a harmadik màr àrnyalt, a negyedik,a fej nélkuli teljesen sotétben van.
Egyébként ex tuzérként, lehidaltam a tomegtol....
Olyan sulyokrol beszélunk hogy kijon a szemem.
Nem forgatni kelett oket egy adott pozicioban, szakkèpzett szemèlyzettel, elokészitett talajon(Tàs-ban), mint egy loveget, hanem hurcibàlni, tobb szàz mèterre,kilomèterre. Mindezt uttalan utakon.
Ok, ma sivatag. Anno meg szànto volt. Hàt tuzérként nem is tudom mit vàlasszak egy loveg elomozgatàsàhoz....
Halàl mindketto, pedig csak toredék suly egy 155-os, egy bazi nagy piramis kohoz kèpest.
Szàmomra a jelenlegi informàciok, és a jelenlegi tudàsunk alapjàn, elkèpzelhetetlen dolgokrol beszélunk.
Ha a mai modern katonai logisztikàt nézem, ez még egy US army-nak is megugorhatatlan, az idoablakot figyelembe véve 2024-ben. Pedig ott van log kapacitàs,technologia.

 

[Veér Ispán]

Mindezt uttalan utakon.

Miért feltételezitek ezt? Azért, mert mára nincs meg az az út? Nem hülyék voltak ők sem, ha jó út kellett a melóhoz, csináltak. Ha a homokba vizet kellett a szán elé locsolni, hát locsoltak.

Ha a mai modern katonai logisztikàt nézem, ez még egy US army-nak is megugorhatatlan, az idoablakot figyelembe véve 2024-ben. Pedig ott van log kapacitàs,technologia.

Ne viccelj már... Komplett épületeket mozgatnak egyben.

Structure relocation - Wikipedia

en.wikipedia.org

Rengeteg példa van rá. Még itthon is odébb tolták a templomot a Ferenciek terénél. Az US Army megoldaná, ha lenne értelme ilyen feladatok megoldásnak számukra.

 

[Zaphod Beeblebrox]

a többit holnap, most nekem még fáj a fejem ahhoz.

Érdekes nekem is hirtelen megfájdult a fejem!

 

[Filter]

Miért feltételezitek ezt? Azért, mert mára nincs meg az az út? Nem hülyék voltak ők sem, ha jó út kellett a melóhoz, csináltak. Ha a homokba vizet kellett a szán elé locsolni, hát locsoltak.


Ne viccelj már... Komplett épületeket mozgatnak egyben.

Structure relocation - Wikipedia

en.wikipedia.org

Rengeteg példa van rá. Még itthon is odébb tolták a templomot a Ferenciek terénél. Az US Army megoldaná, ha lenne értelme ilyen feladatok megoldásnak számukra.

Azért feltételezem, ismètlem, feltételezem...
Mert pl europàpan, vigan megmaradtak a romai utak, vizveztèkek, pedig jobban porgott a torténelem ,mint arrafelè, és mégis megvannak....
Egyiptomban ilyen dolgoknak se hire, se hamva.
Egy német, aki Berlin foèpitésze,kijelentette hogy az o rendelkezésére àllo technologiàval nem tudnà kivitelezni a piramist (egyet, nem hàrmat) ilyen precizioval.
Szerinte a 2000-es évek elejèn a német épitoipar nem volt olyan szinten hogy a helyi korulmènyeket figyelembe véve megugorja a feladatot. ( Holnap kikeresem az interjut a YT-n. Ismètlem, kibic vagyok, ezért hiszek egy Berlini foèpitésznek.)
Tehàt értsd jol, nem furmànyoskodom, csak hiszek a szakmabeli szakik szavàban.
Illetve sajàt tapasztalat, tuzérként.... egy 3 tonnàs loveg "gyes"-re vàg 15 embert gond nèlkul...pedig nem tologatjuk x-szàz kilomèterre, idoablakba szoritva.
Remèlem èrted a paradoxont.
( A megmunkàlàsrol nem is akarok beszélni. Aknavetot kelett pozicioba rakni karsztban, hàt....ami szent van a kalendàriumban mind emlegetve volt....pedig csak egy egy szottyadt 80-asnak kellett fèszket bànyàszni.)
Tehàt értsd jol....
A jelenlegi tudàst figyelembe véve mondom azt amit...
De ha ok igy ràngattak millo tonnàkat, akkor nemtudom az internet, a robbano motor, a nukleàris enrgia mennyire primitiv technologia. Ugye menne ezek nélkul is minden.

 

[Szittya]

szerintem érdemes ott kezdeni hogy a piramisok anno vízparton feküdtek.
az egyiptomiak fő közlekedési útja nagy távokra a víz volt.
a piramisok belseje meddőhányó, igazából a bányászati szemetet tüntették el a piramisokba esztétikus módón. több funkciós építmények.
valószínűleg egyébként érctelepekre bukkantak a gízai fensík mészkövébe és azt keresték.

 

[Pogány]

Gyenge érv. A Mars nem egy épített (főleg nem emberi léptékkel) valami, a piramisok igen.

Mér', szerinted az ufók csinálták?

 

[fip7]

A jelenlegi tudàst figyelembe véve mondom azt amit...
De ha ok igy ràngattak millo tonnàkat, akkor nemtudom az internet, a robbano motor, a nukleàris enrgia mennyire primitiv technologia. Ugye menne ezek nélkul is minden.

Egyébként az emelő gépeknél utaltam arra, hogy a daruzás és vontatás nagyrészt menne.
Az ókorban/kora középkorban 14:1-hez erőátadást tudtak 20%-os vesztességgel az emelő szerkezetek. (értsd daru)
A késő középkori járókerekes emelők már 50:1 körül jártak.
Az 1800-as évek elején, sodronnyal meg acél csigákkal a kikötői kézi daruk 625:1-et tudtak, kisebb vesztességgel.
Mind ezt emberi erővel
Az emberi technológiai fejlődést alapvetően a munkaerő hiánya, és így magas költsége okozta legfőképpen.
Az 1900-as évek elejére teljesen egyértelmű lett a gépek (motorok) fölénye az emberi és állati erővel szemben.
Csak, hogy odáig a világot emberi erővel építettük baszki
Bármelyik katedrális építése fényévekkel nehezebb feladatt, mint a piramisok építése. Azokon még sincs leakadva senki.
A Hagia Sofia esetén csak a statikát 10+ évig számolták az akkori bizáncban, több száz építőanyag fajtát próbáltak ki az építés előtt, mert egyikkel sem tudták volna felépíteni az épületet!
Mégis az emberek egy kőhalmon vannak leakadva, amiből 100+ darab van szétszórva N+1 helyen.
1000 éves tapasztalatuk volt, ugyan ilyen régi piramis építő iparral. Meg a kor viszonyai között rohadt sok emberük és állatuk erre.
Nem értem mitől hihetetlen, hogy emberek képesek kőhalmot építeni. De komolyan

A "precízen" megmunkált kövek:

Annyira precízek, hogy nincs két egyforma. A bányában a hasításhoz kb. besaccolták a méretét, azt ahogyan hasadt úgy vitték.
Szart se faragtak meg csiszoltak ezen
A külső fedőlapok voltak csak becsiszolva. Nem az összes kő.

 

[fip7]

Jó, persze mind tudjuk, hogy hogy történt valójában

 

[Zaphod Beeblebrox]

Azért feltételezem, ismètlem, feltételezem...
Mert pl europàpan, vigan megmaradtak a romai utak, vizveztèkek, pedig jobban porgott a torténelem ,mint arrafelè, és mégis megvannak....
Egyiptomban ilyen dolgoknak se hire, se hamva.
Egy német, aki Berlin foèpitésze,kijelentette hogy az o rendelkezésére àllo technologiàval nem tudnà kivitelezni a piramist (egyet, nem hàrmat) ilyen precizioval.
Szerinte a 2000-es évek elejèn a német épitoipar nem volt olyan szinten hogy a helyi korulmènyeket figyelembe véve megugorja a feladatot. ( Holnap kikeresem az interjut a YT-n. Ismètlem, kibic vagyok, ezért hiszek egy Berlini foèpitésznek.)
Tehàt értsd jol, nem furmànyoskodom, csak hiszek a szakmabeli szakik szavàban.
Illetve sajàt tapasztalat, tuzérként.... egy 3 tonnàs loveg "gyes"-re vàg 15 embert gond nèlkul...pedig nem tologatjuk x-szàz kilomèterre, idoablakba szoritva.
Remèlem èrted a paradoxont.
( A megmunkàlàsrol nem is akarok beszélni. Aknavetot kelett pozicioba rakni karsztban, hàt....ami szent van a kalendàriumban mind emlegetve volt....pedig csak egy egy szottyadt 80-asnak kellett fèszket bànyàszni.)
Tehàt értsd jol....
A jelenlegi tudàst figyelembe véve mondom azt amit...
De ha ok igy ràngattak millo tonnàkat, akkor nemtudom az internet, a robbano motor, a nukleàris enrgia mennyire primitiv technologia. Ugye menne ezek nélkul is minden.

Könnyen elkepzelhető amit leírsz, hiszen nincs érdemi tapasztalata egy mèrnöknek sem kövek piramisba pakolásáról, lévén ennél sokkal modernebb epitő anyagokkal és technológiai eljárásokat használunk már jó ideje.

Abi Szimbel. Zaphod igen erőteljesen képtelen összehasonlító gondolatok kifejtésére az ügyben. Segítek. A szobrok és templomok a bánya ekvivalensei. Onnan darabolják a követ. Készítik elő szállításra. Onnan szállítják el 180-500 méterre 64 méter szintkülönbséggel. Majd helyezik a helyére. Most nagymamásan összecsapom a tenyereimet, nahát, mást is építettek ezek a jóemberek. Betonkupolát is am, meg dombotm meg falut és gátat is kellett ám. Nahát. A piramishoz falut építettek, aztán utakat, bányákat nyitottak meg, aztán vagy közben az egy nagy piramishoz lecsiszoltak vízszintesre egy 53000 m2-es gránitfennsíkot, lerakatokat készítettek, piramis(oka)t, templomokat építettek, kicsi és gigantikus szobrokat faragtak, közben a lecsiszolt fennsíkba aknákat és termeket vájtak ahogy a piramis elé is több szinten, akár többtíz tonnás szarkofágokat engedtek le beléjük, a hajós megközelítéshez ha ilyen volt, gátakat építettek..., szinte egyáltalán nem is hasonlít a két munka igaz?

Az 1960-as technológia tervező és kivitelező eszközeivel, a szellemi és megvalósító munka szakértői kooperációjával 8 év volt 1036 nagy 30 tonnás és 1112 kisebb objektum körültekintő elszállítása. Zaphod szerint ez nagy különbség, mintha az ókoriaknak nem számított volna az őrült szintidő tartása közben az egyiptológia által axiómává emelt elképesztően szar technológiai szinten irtózatos munkával kitermelt anyag sérülése. Ne már!

És ha a kettő munkát egymás mellé tesszük és az 1036 db harminc tonnás elemeket nem megtizenötszörözzük ahogy pusztán tömeg alapján egyszerűsíthetnénk, de a kisebb 1112 sziklaval együtt megszázszorozzuk, azaz 214800 darab 2-3 tonnás sima kőtömb tervezési és előkészítő fázis utáni kitermelését és helyre juttatását feltételezzük a sokkal szarabb technológiával az ókoriak javára írva ezen elméleti kísérletben ugyanazon idő alatt, akkor már csak 2,1-2,3 millió tömb volt hátra nekik.

No, mára ennyit.

Valóban nem tartom összehasonlithatónak a modern régészeti mentést a piramis epítésèvel a vázoltak miatt. Értem és valid a piramis logisztikai kivitelezésével kapcsolatos észrevételed, de ettől még a kettő munka kurvára nem ugyan az. Te meg ezt nem vagy hajlandó tudomásúl venni.

Nekem is lenne pár eszrevételem a Piramisokkal kapcsolatban.
Nem tudjuk pontosan az építés idotartamát. A kisebbre is vagy 20évet mondanak a nagyobb 27.
Nem tudjuk pontosan az építésben resztvevők számát. Több tízezertől százezres nagyságrendől van szó.
Akkor ugye felmerül, hogy óránként X követ is kell beépíteni az aktuális kalkuláció szerint, és ezt mint valami lineáris munka folyamatot képzel el mindenki, miközben a piramis bőven elég nagy, hogy egyszerre mondjuk 8 vagy akár 16 brigád dolgozzon rajta, és akkor már ez a óra/kő már nem is tűnik olyan gyors tempónak.
Ami a precizitast illeti az Fip7 jól tárgyalja.
Aztán ott van az is, hogy templomokat volt, hogy átépitettek, ha az aktuális fáraó vagy papság épp úgy kívánta. Ijenről tudunk. Simán lehet, hogy ez a Piramisnal is előfordulhatott. Vagy egy meglevő kisebbet építettek nagyobbra, vagy egy meglévő anyagát felhasználva építettek egy másikat és a szükséges kő mennyiség máris szignifikánsan kevesebb.
Ezekről nincs infó, de nem is elképzelhetetlen.
Amit látunk, hogy befelé egyre durabban megmunkált random méretű köveket találni.

Aztán ami az emelést illeti, hatalmas darukban gondolkodunk, de ez már relative modern epiteszeti megoldás, Az India magas kő beemelést is mutatja, hogy azok pl. építettek egy vagy 5km rámpát. Nem gondolnám, hogy ekkora support épületet húztak volna fel a piramoshoz is, de érzékelteti a dolgot, hogy nem feltétlen modern építészeti megoldásban kell gondolkozni csak mert az adja magát.
Ami valószínű szerintem, és ezt már említette Fip7, hogy a Piramist magát használták az epitéséhez. Lépcsősen, vagy spirális emelkedve, és akkor mindjárt nem kell akkorát emelni.

Különböző rámpa megoldasok;

És akkor az állati erő alkalmazása meg szóba sem került.

Egyébként a piramis Volumenének fele az alsó harmadában van.

 

[Zaphod Beeblebrox]

A vita kapcsán botlottam bele egy érdekes, kifejezetten a Piramisokkal foglalkozó YT csatornába. A figura sok egyéb mellett a megmaradt borító köveket elemzi. Már eleve érdekes látni a random méretű kövek ilyentèn ábrázolását, de mintázat is megfigyelhető. Az "illesztő kövek" pl pont arra utalnak, hogy egyszerre több ponton szinkronban helyezték be a köveket, majd ha osszeértek akkor helyezték be egy aktuális méretre faragott illesztő követ.

A másik érdekes észrevétel amikor a lehetséges rámpa megoldásokat elemzi, és ennek kapcsán felmerül a fura alakú és fel nem tárt belső terek mint ellensúlyos emelő szerkezet része.

@fip7 @Pogány
Mindenképp figyelmet èrdemlő csatorna mert nem csak a mainstream teóriakkal foglalkozik.