Együtt érzek Mariska nénivel. Tulajdonképp gyakorlatilag az állam egyre kevésbé képes működni és gyakorolni hatalmát felétek. Valami majd csak lesz,nem igaz hogy nem. Azt se bánnám ha egy önálló Kárpátalja. Mondjuk amire én enyhén mérges vagyok az az hogy bár megy el a nép tőletek nyugatra dolgozni (ami érthető ebben a helyzetben) ide valahogy mégis a hegyen túli ukránok gyűlnek dolgozni. Az ördög vigye ezt a rendszert, mert ha már segítünk akkor munkával elsősorban titeket segítsünk ott kárpátalján. Viszont valahogy mégis tele van (természetesen a sok morén kívül) Sárvár fiatal, viszonylag jól kiöltözött gezemice vékony ukránból jött fiatalokkal, akiktől csak ezt az ukrán/orosz locsogást hallani mindenfele.
Ha egy megjegyzést megengedsz a lapkiadással kapcsolatban.
Én nem járatok semmiféle lapot mert nekem az 1-2-3 nappal később lehozott MTI hír nem hír. Ugye azt írják meg ami előző este,+ nappal történt, ezt este szerkesztik, nyomtatják, reggel a zöm elhúz dolgozni, mire újságot kapna már nincs otthon, csak este tudja elolvasni azt ami már 2 napos hír. Erre senki sem kíváncsi. Szerintem jobb volna egy pénteki kiadás a hét eseményeiről meg egy hétfői a hétvége eseményeiről. Hétvégén van idő elolvasni egy összefoglalót hogy mi történt a héten, hétvégén meg nyugi van, rövid is, nem mindenki tud mindenről, egy erről szóló összegzés többeket érdekelne tán. Én gyakorlatilag az egyetlen újságnak minősülő dolog amit olvasok az egy valami ingyenes, nonprofit újság a környező települések eseményeiről, ami két hetente jelenik meg. Kb itt falunap, ott műsor, amott valami átadás, plusz a következő két hét várható eseményei pl gyógyszertári ügyelet, kulturális dolgok, na meg némi helytörténeti cikk a kb 100-150 évvel ezelőtt abban az időben a környéken történt eseményekről ,hagyományokról.
Mennek innen jóócskán a fiatalok, de hála a magyar támogatási rendszernek (Egán Ede) többen úgy gondolják, hogy inkább belevágnak itt valamibe. A hágón túliak akikről írsz tipikusan a "hátánházakeblénkenyere" népség. A kárpátaljai magyar fiatalok egy része ugyanakkor az egyházi gimnáziumok jó színvonalú angol oktatásának köszönhetően előszeretettel megy nyugatabbra. Nekem bizony van olyan barátom, aki az ungvári egyetem után kiment Münchenbe és most a BMW egyik megbecsült mérnöke.Magyar útlevéllel Anglia meg a segédmunkások mennyországa volt.Betanított munkás és mezőgazdaság vonalon nagyon sokan odamentek. Akik meg Magyarországot veszik célba azok jórészt nem gyári munkásnak mennek, hanem kisebb-nagyobb vállalkozások alkalmazzák őket szakmunkásként. Nálunk már nincs kőműves, szobafestő, bútorasztalos mert ezek a szakik Magyarországon dolgoznak.
A lapunk átszervezésének legnagyobb kerékkötőjét úgy hívják hogy főszerkesztő uram. Szerencsére hamarosan eleszi a fene Kanadába, ahová mára az egész famíliája kiment. (lánya egy torontói orosz csibész felesége, fia meg felvette a királynő vörös kabátját) és akkor átalakítjuk a lapszerkezetet. Elsőként persze a rendszergazda valagát kellesz rojtosra rugdalni, mert a kiszo.net-en megjelenő írások egy héttel késik le a nyomtatott lapban megjelenő dolgokat. A csütörtöki magazin megkerülhetetlen, mert a konkurencia is ezen a napon jelenik meg. Én egy egykori Szabad Föld jelegű, kicsit mezőgazdasági szaklap, kicsit pletyka, kicsit politikai magazint szeretnék.
Ha megengeditek azért mondanék egy pár szót a Kárpáti Igaz Szó-ról, hiszen 2020-ban lennénk kereken 100 esztendősek. 1920-ban Munkás Újság címmel, még a csehek alatt kezdtünk megjelenni. Ez tartott 1945-ig amikor megszüntették az önálló lapot és a Zakarpatszka Pravda magyar fordításaként jelenhettünk meg. 1958-ban viszont Balla Laci bácsi egykori főszerkesztő kitaposta, hogy önálló szerkesztőséggel, önálló tartalommal jelenjünk meg. Az ukrán lapmegnevezés tükörfordítása viszont rajtunk ragadt mint szamáron a bogáncs. A cégben ezt az időt úgy szoktuk emlegetni, hogy a "babiloni fogság vége". Rendszer- és módszerváltáskor a lapot tulajdonosként átvette a KMKSZ ( 18 év alatt egyszer kaptunk tőlük egy naptárt meg fejenként egy szál szegfűt) és a megyei tanács. A narancsos forradalom idején a KMKSZ megpróbálta a nyakunkba rakni saját főszerkesztőjét (közútállatnak örvendő figura volt) azzal az utasítással, hogy a lapot le kell építeni, hiszen a KMKSZ szócsöve a Kárpátalja nevű lap és minek a konkurencia. A munkatársakkal sztrájkba léptünk és alapítottunk egy Kárpáti Igaz Szó elnevezésű lapot, amelyik a lapbejegyzésnél latin betűket használ, hiszen a "régi" lapnál cirill betűkkel regisztrálták az újságot. Pajzsra emeltük főszerkesztőnek Kőszeghy Elemért, aki mára sajnos totál elárulta alapot és faragja a centit, hogy mikor fog lazacra horgászni a St. Lőrinc folyón. Közben a "birodalmiak" is kihozták egy ideig a "fekete" KISZO-t ami viszont hamarost megszűnt. Még Balla Laci bácsi fia, Balla D. Károly is elismerte a "lázadók" a zöld KISZÓ-ban (a birodalmiak fekete, mi zöld főcímmel jelentünk meg) igen jó újságot csinálnak. A két KISZO ideje volt a "lapok háborúja" amit fölényesen megnyertünk. Aztán, mint minden csúcs után, jött a pangás. A FIDESZ hatalomra jutásával magyar forrásaink elapadtak, a munkatársak elkezdtek lelépni. Ki Mo-ra, ki hová, csak el innen mert havi 30-40 ezer FT-ből nem lehet megélni. Most névleg megtörtént a nagy kibékülés, de nemcsak a háborúhoz, a lapkiadáshoz is három dolog kell..... GHY (ez a főszerk "nome de guerrje") meg lassan sza..t az egészbe, ezért három hónapja eljött a második forradalom. A főszerkesztőtől elvettük az anyagi kérdések gyakorlását és azt megkapta egy 3 fős csapat a kollektívából akiknek havonta be kell számolniuk a pénzügyekről. A fizetés ennek köszönhetően megjavult, viszont a lelépet munkatársakat lehetetlen pótolni és bizony mi sem leszünk fiatalabbak. A "főnök" meg úgy megsértődött, hogy jelenleg egy vakarintást nem hajlandó írni. A munkája abból áll, hogy bejön a szerkesztőségbe és Facebook-ozik egész nap. Ja a fizetését azért nem feledi el felvenni....