Űrkutatás

[molnibalage]

100 millió és 1 milliárd tonna közé teszik a kitermelhető víz mennyiségét / pólus.
Ez hosszabb távon persze semmi és majd kívülről kell pótolni, viszont a videóban fejtegetett rakéta egyenlet miatt - ha sikerül elérni hogy ne mindent a Földről kelljen a Holdra vinni (kisbolygó bányászat?) - gazdaságosabb lesz a Holdról (vagy a Hold körül keringő űrállomásról) operálni.
Minden Holdról indított űrjármű 60%-a lehet a hasznos teher - ami a földi indítás esetén >10% !!

Én máshogy közelítem meg. Nem kell hatalmas rakétát építeni értelmes hasznos teherért. Mert a kisebb rakéták gyártása egyszerűbb és ocsóbb, mint a nagyé.
Mondjuk fényévekre vagyunk attól, hogy bármit a Holdon gyártsunk. Az életbenmaradást is alig lehet megoldani. Az ipari folyamatok energia és teljesítményigénye meg brutális. Ezt napelemekkel megoldani nem lehet és akkor a hulladékhő problémáról még szót sem ejtettünk.

 

[Törölt tag 1586]

Mondjuk fényévekre vagyunk attól, hogy bármit a Holdon gyártsunk. Az életbenmaradást is alig lehet megoldani. Az ipari folyamatok energia és teljesítményigénye meg brutális. Ezt napelemekkel megoldani nem lehet és akkor a hulladékhő problémáról még szót sem ejtettünk.

Az életben maradás a világűrben még gyerekcipőben jár. Legfeljebb az IST-ről vannak ez irányú tapasztalatok. Az biztos hogy tanuló szobának a Hold alkalmasabb mint a Mars mert a Holdról - ha elromlik a budi - 4-5 nap alatt lehet evakuálni, szemben a Mars-1-2 évével.
Szerintem a napelemeknek mint alap energia forrás nincs jövőjük. Már egy tartós Hold kolóniához is muszály lesz egy nukleáris megoldás. Ez a közel jövő...
Ebben az esetben a 3d nyomtatás és egyéb ipari folyamatok energia igénye is fedezhető lehet.

 

[molnibalage]

Az életben maradás a világűrben még gyerekcipőben jár. Legfeljebb az IST-ről vannak ez irányú tapasztalatok. Az biztos hogy tanuló szobának a Hold alkalmasabb mint a Mars mert a Holdról - ha elromlik a budi - 4-5 nap alatt lehet evakuálni, szemben a Mars-1-2 évével.
Szerintem a napelemeknek mint alap energia forrás nincs jövőjük. Már egy tartós Hold kolóniához is muszály lesz egy nukleáris megoldás. Ez a közel jövő...
Ebben az esetben a 3d nyomtatás és egyéb ipari folyamatok energia igénye is fedezhető lehet.

Én csak gépészmérnök fejjel tudok gondolkodni. Egy ipari folyamatban a 100 kW igény, az kb. a whatever kategória. Ha 90%-os a hatásfok, akkor is koncentráltan 10 kW hulladékhővel kell valamit kezedeni úgy, hogy csak sugárzásos hőleadás lehetséges, amit nem lehet fokozni.

 

[Capslock27]

Mondjuk fényévekre vagyunk attól, hogy bármit a Holdon gyártsunk. Az életbenmaradást is alig lehet megoldani. Az ipari folyamatok energia és teljesítményigénye meg brutális. Ezt napelemekkel megoldani nem lehet és akkor a hulladékhő problémáról még szót sem ejtettünk.

.
Szerintem is fényévekre vagyunk... Az energiaigényt szerintem az atomenergia tudná egyedül megoldani, konkrétan az atomtengeralattjárók kompakt, relative egyszerűen üzemeltethető kis atomreaktoraiból kéne kiindulni, űrképessé tenni, és aköré szervezni dolgokat. Ipar cimén én első körben 3D nyomtatást tudnék elképzelni, ami eleinte kevésbé gyártás, inkább a javitás/életbenmaradás/önfenntartás eszköze lenne és pótalkatrészeket készitenének, később lépegethetne a dolog előre, új önálló termékek előállitása felé, illetve a recycling lenne még egy fontos feladat.

 

[Capslock27]

Ami még felmerült bennem, hogy OK, hogy van (?) víz a Holdon, de mennyi? Meg az nem megújuló forrás. Mennyire tervezhető és építhető erre hosszútávon bármi? Mert, ha elfogy, akkor game over. Nem fog (?) visszatermelődni. Erre nem lehet felhúzni egy civilizációt, legfeljebb felderítő expedíciókat.

.
.
Szerintem egy olyan helyre, ahol az emberi életnek semmiféle alapfeltétele nem adott, még igazán gravitáció sincs, szólval olyan helyre mint a Hold, én nem terveznék emberi civilizációt, max pár állomást, mondjuk mint a Földön az Antarktisz. A Holdon mindent oda kéne szállitani, gépekkel fenntartani, azután a fenntartó gépeket is fenntartani, mert gépek nélkül 1 perc is sok lenne, szóval ez igy nem egy sikersztori nyitánya.
Az emberiség ha kolonizálni akar, és élhetetlen helyeket lakhatóvá tenni, kéne kezdeni a saját sivatagjainkkal, és a tengerviz öntözővizzé alakitásával.

 

[blogen]

.
.
Szerintem egy olyan helyre, ahol az emberi életnek semmiféle alapfeltétele nem adott, még igazán gravitáció sincs, szólval olyan helyre mint a Hold, én nem terveznék emberi civilizációt, max pár állomást, mondjuk mint a Földön az Antarktisz. A Holdon mindent oda kéne szállitani, gépekkel fenntartani, azután a fenntartó gépeket is fenntartani, mert gépek nélkül 1 perc is sok lenne, szóval ez igy nem egy sikersztori nyitánya.
Az emberiség ha kolonizálni akar, és élhetetlen helyeket lakhatóvá tenni, kéne kezdeni a saját sivatagjainkkal, és a tengerviz öntözővizzé alakitásával.

Az emberiség fele olyan ökoszisztémában él már ma is, ahol a levegőn kívül minden mesterséges. Ezen a pontom már lényegtelen, hol vannak a városaink, legföljebb a légdíj rezsicsökkentéséből lesz politikai vita!

 

[molnibalage]

.
Szerintem is fényévekre vagyunk... Az energiaigényt szerintem az atomenergia tudná egyedül megoldani, konkrétan az atomtengeralattjárók kompakt, relative egyszerűen üzemeltethető kis atomreaktoraiból kéne kiindulni, űrképessé tenni, és aköré szervezni dolgokat. Ipar cimén én első körben 3D nyomtatást tudnék elképzelni, ami eleinte kevésbé gyártás, inkább a javitás/életbenmaradás/önfenntartás eszköze lenne és pótalkatrészeket készitenének, később lépegethetne a dolog előre, új önálló termékek előállitása felé, illetve a recycling lenne még egy fontos feladat.

Pont arról írok, hogy az nem megy.

A PWR reaktorokkal üzemelő erőművek villamos hatásfoka 30% táján van vagy nagyobb nyomás esetén picit felette. Csak ehhez egy baszott nagy kondenzátor szolgáltatja a hűtést, amivel a lecsapatják a kisnyomású alacsony hőmérsékletű gőzt. Ennek hőteljesítménye összemérhető kisnyomású erőműveknél azzal, amit áramban kapsz. Tehát ez alapján néhány tucat kW-os atomerőművet tudsz üzemeltetni. Na nézd meg, hogy ehhez méretezett radiátor mekkora az ISS-en.

Apró hiba, hogy a technológiának meg van vízvesztesége. Azt űrben honnan pótolod?

 

[dudi]

Pont arról írok, hogy az nem megy.

A PWR reaktorokkal üzemelő erőművek villamos hatásfoka 30% táján van vagy nagyobb nyomás esetén picit felette. Csak ehhez egy baszott nagy kondenzátor szolgáltatja a hűtést, amivel a lecsapatják a kisnyomású alacsony hőmérsékletű gőzt. Ennek hőteljesítménye összemérhető kisnyomású erőműveknél azzal, amit áramban kapsz. Tehát ez alapján néhány tucat kW-os atomerőművet tudsz üzemeltetni. Na nézd meg, hogy ehhez méretezett radiátor mekkora az ISS-en.

Apró hiba, hogy a technológiának meg van vízvesztesége. Azt űrben honnan pótolod?

Az űrben általában hidegebb van ez nem könnyít a hőleadáson?

 

[molnibalage]

Az űrben általában hidegebb van ez nem könnyít a hőleadáson?

Nem. Hiszen csak sugárzásos hőleadás lehetséges. Nincs közeg...

Emiatt van az, hogy ősszel és tavasszal 1-2 fokos levegő hőmérsékletnél az autók szélvédőjére ráfagyhat a lecsapódott víz. Mert tiszta felhőmentes időben a sugárzásos hőleadással több hőt ad le a szélvédő nagy felszíne, ami rálát az égre, mint amit az 1-2 fokos levegő melegít. Az oldalsó ablakok viszont nem látnak rá nagy felülettel és jó szögben az égre, így azok jégmentesek.

 

[dudi]

Nem. Hiszen csak sugárzásos hőleadás lehetséges. Nincs közeg...

Emiatt van az, hogy ősszel és tavasszal 1-2 fokos levegő hőmérsékletnél az autók szélvédőjére ráfagyhat a lecsapódott víz. Mert tiszta felhőmentes időben a sugárzásos hőleadással több hőt ad le a szélvédő nagy felszíne, ami rálát az égre, mint amit az 1-2 fokos levegő melegít. Az oldalsó ablakok viszont nem látnak rá nagy felülettel és jó szögben az égre, így azok jégmentesek.

Igen ezt már beszéltük,hogy hiába a nagy hideg ha nincs közeg,de ha már bolygófelszínekről beszélünk akkor a bolygó maga nem lehet a közeg?Nem megoldható a sugárzásos hőleadás(nyilván egy teljesen új hűtörendszert igényelne).

 

[gafzhu]

Nem. Hiszen csak sugárzásos hőleadás lehetséges. Nincs közeg...

Emiatt van az, hogy ősszel és tavasszal 1-2 fokos levegő hőmérsékletnél az autók szélvédőjére ráfagyhat a lecsapódott víz. Mert tiszta felhőmentes időben a sugárzásos hőleadással több hőt ad le a szélvédő nagy felszíne, ami rálát az égre, mint amit az 1-2 fokos levegő melegít. Az oldalsó ablakok viszont nem látnak rá nagy felülettel és jó szögben az égre, így azok jégmentesek.

Ha már hold, nem lehet a talajnak átadni azt a hőt?

 

[gacsat]

Ha már hold, nem lehet a talajnak átadni azt a hőt?

De. Mozgó gépek esetén pl parfintömböket olvasztasz meg a hulladékhővel, majd elásod őket.

 

[gacsat]

Az emberiség fele olyan ökoszisztémában él már ma is, ahol a levegőn kívül minden mesterséges. Ezen a pontom már lényegtelen, hol vannak a városaink, legföljebb a légdíj rezsicsökkentéséből lesz politikai vita!

Az a baj, hogy a városaink rendre a legjobb termőföldeken fexenek.

 

[gacsat]

Az űrben általában hidegebb van ez nem könnyít a hőleadáson?

Csak sugárzással. A hideg semminek nem tudsz hőt leadni.

 

[gacsat]

.
.
Szerintem egy olyan helyre, ahol az emberi életnek semmiféle alapfeltétele nem adott, még igazán gravitáció sincs, szólval olyan helyre mint a Hold, én nem terveznék emberi civilizációt, max pár állomást, mondjuk mint a Földön az Antarktisz. A Holdon mindent oda kéne szállitani, gépekkel fenntartani, azután a fenntartó gépeket is fenntartani, mert gépek nélkül 1 perc is sok lenne, szóval ez igy nem egy sikersztori nyitánya.
Az emberiség ha kolonizálni akar, és élhetetlen helyeket lakhatóvá tenni, kéne kezdeni a saját sivatagjainkkal, és a tengerviz öntözővizzé alakitásával.

Ezeken rég túl vagyunk. Szarábiában húszmilióan élnak. Az atomerővel öntözővizet az oroszok valamikor a hatvanas években csinálták meg Türkmenisztánban a Kaszpi-tenger partján. New Orleansban a tenger szintje alatt van egy nagy város, Norilszkban meg a nap is alig jön fel.

 

[molnibalage]

Igen ezt már beszéltük,hogy hiába a nagy hideg ha nincs közeg,de ha már bolygófelszínekről beszélünk akkor a bolygó maga nem lehet a közeg?Nem megoldható a sugárzásos hőleadás(nyilván egy teljesen új hűtörendszert igényelne).

Ha már hold, nem lehet a talajnak átadni azt a hőt?

Ez jobbnak tűnik, csak itt is pár "apróság" van.

1. A holdkőzet hővezetése mennyi? Van erre paraméter? Mert pl. egyes kőzetfajták annyira "jó" hővezetők, hogy konkrétan hőszigetelésre használják azokat...
2. Irgalmatlan nagy felület kell továbbra is, lehet szétfurkálni a Holdat. Amihez teljesítmény kell. De hoppá, a baj az, hogy az egész probléma az, hogy nincs hűtésre lehetőség. Mivel és mennyi ideig tartana egy ilyen hűtőrendszert csinálni?
3. A való életben a hőcserélők nagy része emiatt elpárologtatós, mert annak nagy a teljesítménysűrűsége. Viszont annak van szivárgás és egyéb veszélye, hogy anyagot veszt. Viszont ez akkor úgy működne itt is, hogy lehetőleg olyan gáz-folyadék kombó kell, hogy a hőközlés hőmérséklete közelében jól párologjon. A Földön ez egy szűk sáv. A Holdon ezt hova pozícionálná az ember?

 

[dudi]

Ez jobbnak tűnik, csak itt is pár "apróság" van.

1. A holdkőzet hővezetése mennyi? Van erre paraméter? Mert pl. egyes kőzetfajták annyira "jó" hővezetők, hogy konkrétan hőszigetelésre használják azokat...
2. Irgalmatlan nagy felület kell továbbra is, lehet szétfurkálni a Holdat. Amihez teljesítmény kell. De hoppá, a baj az, hogy az egész probléma az, hogy nincs hűtésre lehetőség. Mivel és mennyi ideig tartana egy ilyen hűtőrendszert csinálni?
3. A való életben a hőcserélők nagy része emiatt elpárologtatós, mert annak nagy a teljesítménysűrűsége. Viszont annak van szivárgás és egyéb veszélye, hogy anyagot veszt. Viszont ez akkor úgy működne itt is, hogy lehetőleg olyan gáz-folyadék kombó kell, hogy a hőközlés hőmérséklete közelében jól párologjon. A Földön ez egy szűk sáv. A Holdon ezt hova pozícionálná az ember?

A fúrkálásra gondolom már van ötlet mert a 80-as években a szovjetek meg az amerikaiak is földalatti Holdbázist képzeltek el(ha jól emlékszem a sugárzásvédelem miatt kellett leköltözni a pincébe).

 

[molnibalage]

A fúrkálásra gondolom már van ötlet mert a 80-as években a szovjetek meg az amerikaiak is földalatti Holdbázist képzeltek el(ha jól emlékszem a sugárzásvédelem miatt kellett leköltözni a pincébe).

Nekem ne ötleteket mutassanak az emberek, hanem minimum basic tervet, hogy hogyan jön ki a fizika és a matek. Mert a számok nélküli "ötletekkel" - értsd baromságokkal - teli a padlás.

 

[dudi]

Nekem ne ötleteket mutassanak az emberek, hanem minimum basic tervet, hogy hogyan jön ki a fizika és a matek. Mert a számok nélküli "ötletekkel" - értsd baromságokkal - teli a padlás.

Nyilván ha ötlet volt akkor utána is számoltak mielőtt előálltak vele.Senki nem megy úgy egy holdbázis értekezletre,hogy rakjuk a földalá,igaz utána se számoltam de azért jó ötlet nem?az,hogy mennyire mentek bele az más kérdés mert aholdbázisból nem lett semmi.

 

[Loken]

https://m.sg.hu/cikk.php?cid=139181
"Meglesz a víz a Marson a hosszabb küldetésekhez.
Részletes térképen kutakodnak a víz után, már megvannak az első jelöltek."
Talán mégsem reménytelen...