Űrkutatás

[Törölt tag 1586]

Az űrben általában hidegebb van ez nem könnyít a hőleadáson?

A gond az hogy az űrben nincs olyan hogy "hideg" vagy "meleg".
Normál esetben hőmérséklet alatt mi egy adott anyag atomjainak / molekuláinak kinetikai állapotát értjük. (értsd: pl. gáz esetében anyag atomjainak / molekuláinak mozgási sebessége).
Az űrben vákum van (üres), ergó az se nem hideg, se nem meleg...annak nincs hőmérséklete.
Közvetítő közeg hiányában (vákumban) a hőátadás csak sugárzással lehetséges (minden abszolút nulla foknál melegebb test bocsát ki infravörös sugárzást)
Ilyenkor az energiát a kisugárzott fotonok szállítják el.
Kisugárzott energia = E * A * Sb * Hőmérséklet ^4

E = kisugárzó felület emiszivitása (0 és 1 között - 1 = tökéletes fekete; 0 = tökéletesen fényes)
A = felület nagysága
Sb = Boltzmann állandó (5,67 * 10ˇ^-8)
Hőmérséklet = Kelvin (ez igazából a kisugárzott fotonok hullámhossza)

Magyarán lehet játszani a kisugárzó felület hatékonyságával, a sugárzó felület nagyságával (egyenes arány) és a sugárzó felület hőmérsékletével = kisugárzott fotonok hullámhosszával (negyedik hatvány!!)

Az tuti hogy az űrhajók hő managementje trükkös dolog és néha jó nagy felületű nyitható-csukható radiátorokat igényel, de azért nem lehetetlen nagy hőmennyiségeket leadni.

 

[pöcshuszár]

Nyilván ha ötlet volt akkor utána is számoltak mielőtt előálltak vele.Senki nem megy úgy egy holdbázis értekezletre,hogy rakjuk a földalá,igaz utána se számoltam de azért jó ötlet nem?az,hogy mennyire mentek bele az más kérdés mert aholdbázisból nem lett semmi.

Szerintem meg nem véletlenül dobja a Nasa is a Holdbázis tervét. Szerintem kiszámolták...
Ha van is nyereség, akkor is annyival megbonyolítja az egész rendszert, hogy a túl sok hibalehetőség kerül bele.
Az a baj, hogy akármennyire is kicsi a Hold gravitációja, akkor is a pályára álláshoz, leszálláshoz, felszálláshoz, és pálya elhagyásához is deltaV-re van szükség, mivel a holdnak nincsen légköre, amit fékezésre lehetne használni. Minél nagyobb holdbázis akarnánk ott létrehozni, annál nagyobb mennyiségű anyagot kell odajuttatni. Az emberes bázis pedig folyamatos le, és felszállásokat igényel az utánpótlás szállítmányok, és a váltások miatt. A víz kinyerése is energiát igényel, az üzemanyag előállítás úgyszintén. Ha már mindenképpen használni szeretnénk a Hold vizét akkor sokkal több értelme lenne egy önműködő bányászrobot állomásnak, ami a kibányászott anyagot folyamatosan juttatná fel egy holdkörüli pályán keringő állandó állomásnak.
A Marsi út esetén pedig nem direktben kellene erre a bázisra kapcsolódnia marsi űrhajónak, hanem egy időzített indítású modulban megkaphatja az üzemanyagot miközben a parittya manővert végzi.
A kérdés az, hogy megéri-e azt az irtózatos befektetést, amiből létrehozható ez a rendszer.
Sokkal egyszerűbb mondjuk egy földkörüli pályán létrehozni ugyan ezt a feltöltő bázist. Egy Hold közeli randevút összehozni egy Földről induló űrhajó, és egy Hold körüli pályán mozgó másik között, - a nagy sebességkülönbség miatt - elég meredek dolog lehet. Ennek kivitelezése Hold körüli pályára állva sokkal egyszerűbb, de ahhoz megintcsak értékes üzemanyagot vesztünk.

 

[dudi]

Szerintem meg nem véletlenül dobja a Nasa is a Holdbázis tervét. Szerintem kiszámolták...
Ha van is nyereség, akkor is annyival megbonyolítja az egész rendszert, hogy a túl sok hibalehetőség kerül bele.
Az a baj, hogy akármennyire is kicsi a Hold gravitációja, akkor is a pályára álláshoz, leszálláshoz, felszálláshoz, és pálya elhagyásához is deltaV-re van szükség, mivel a holdnak nincsen légköre, amit fékezésre lehetne használni. Minél nagyobb holdbázis akarnánk ott létrehozni, annál nagyobb mennyiségű anyagot kell odajuttatni. Az emberes bázis pedig folyamatos le, és felszállásokat igényel az utánpótlás szállítmányok, és a váltások miatt. A víz kinyerése is energiát igényel, az üzemanyag előállítás úgyszintén. Ha már mindenképpen használni szeretnénk a Hold vizét akkor sokkal több értelme lenne egy önműködő bányászrobot állomásnak, ami a kibányászott anyagot folyamatosan juttatná fel egy holdkörüli pályán keringő állandó állomásnak.
A Marsi út esetén pedig nem direktben kellene erre a bázisra kapcsolódnia marsi űrhajónak, hanem egy időzített indítású modulban megkaphatja az üzemanyagot miközben a parittya manővert végzi.
A kérdés az, hogy megéri-e azt az irtózatos befektetést, amiből létrehozható ez a rendszer.
Sokkal egyszerűbb mondjuk egy földkörüli pályán létrehozni ugyan ezt a feltöltő bázist. Egy Hold közeli randevút összehozni egy Földről induló űrhajó, és egy Hold körüli pályán mozgó másik között, - a nagy sebességkülönbség miatt - elég meredek dolog lehet. Ennek kivitelezése Hold körüli pályára állva sokkal egyszerűbb, de ahhoz megintcsak értékes üzemanyagot vesztünk.

Minden ami nem egy bolygó felszíni bázis az csak helybenjárás.Egész egyszerűen ez a következő lépcső az űrkutatásban.Ez drága?Igen.De ez van.
Ha nem lépjük meg és csak szondázgatunk tovább akkor soha nem lesz olyan technológia ami ezt (emberes másik bolygón lévő bázis)lehetővé tenné hisz ezek nem szoktak csak úgy az ember ölébe pottyanni.Tetszik nem tetszik pénzt és időt kell az űrprogramba invesztálni vagy hagyjuk a picsába mert ez így csak helybenjárás és annak is a legdrágább módja.

 

[Törölt tag 1711]

Minden ami nem egy bolygó felszíni bázis az csak helybenjárás.Egész egyszerűen ez a következő lépcső az űrkutatásban.Ez drága?Igen.De ez van.
Ha nem lépjük meg és csak szondázgatunk tovább akkor soha nem lesz olyan technológia ami ezt (emberes másik bolygón lévő bázis)lehetővé tenné hisz ezek nem szoktak csak úgy az ember ölébe pottyanni.Tetszik nem tetszik pénzt és időt kell az űrprogramba invesztálni vagy hagyjuk a picsába mert ez így csak helybenjárás és annak is a legdrágább módja.

El lehet pusztítani vele az ellenséget?
Van akkora presztízsértéke, hogy miatta jól képzett emberek vándoroljanak az országba, feldobja a turizmust, javítsa a nemzetközi megítélést?
Lehet belőle gazdasági hasznot húzni?

Ha ezek bármelyike igen akkor mehet a dolog, ha nem akkor nem.

 

[pöcshuszár]

Minden ami nem egy bolygó felszíni bázis az csak helybenjárás.Egész egyszerűen ez a következő lépcső az űrkutatásban.Ez drága?Igen.De ez van.
Ha nem lépjük meg és csak szondázgatunk tovább akkor soha nem lesz olyan technológia ami ezt (emberes másik bolygón lévő bázis)lehetővé tenné hisz ezek nem szoktak csak úgy az ember ölébe pottyanni.Tetszik nem tetszik pénzt és időt kell az űrprogramba invesztálni vagy hagyjuk a picsába mert ez így csak helybenjárás és annak is a legdrágább módja.

Hogy stílusos legyek, ez kb. olyan, mint hogy miért nem vesszük meg a felajánlott Leopard 1-eseket?
Hát mert előrelépés lenne ugyan, de nem annyi pénzért, amennyibe kerülnének. Ráadásul sokkal nagyobb kockázatot is jelentenek az azokban ülőkre.

 

[gacsat]

Szerintem meg nem véletlenül dobja a Nasa is a Holdbázis tervét. Szerintem kiszámolták...
Ha van is nyereség, akkor is annyival megbonyolítja az egész rendszert, hogy a túl sok hibalehetőség kerül bele.
Az a baj, hogy akármennyire is kicsi a Hold gravitációja, akkor is a pályára álláshoz, leszálláshoz, felszálláshoz, és pálya elhagyásához is deltaV-re van szükség, mivel a holdnak nincsen légköre, amit fékezésre lehetne használni. Minél nagyobb holdbázis akarnánk ott létrehozni, annál nagyobb mennyiségű anyagot kell odajuttatni. Az emberes bázis pedig folyamatos le, és felszállásokat igényel az utánpótlás szállítmányok, és a váltások miatt. A víz kinyerése is energiát igényel, az üzemanyag előállítás úgyszintén. Ha már mindenképpen használni szeretnénk a Hold vizét akkor sokkal több értelme lenne egy önműködő bányászrobot állomásnak, ami a kibányászott anyagot folyamatosan juttatná fel egy holdkörüli pályán keringő állandó állomásnak.
A Marsi út esetén pedig nem direktben kellene erre a bázisra kapcsolódnia marsi űrhajónak, hanem egy időzített indítású modulban megkaphatja az üzemanyagot miközben a parittya manővert végzi.
A kérdés az, hogy megéri-e azt az irtózatos befektetést, amiből létrehozható ez a rendszer.
Sokkal egyszerűbb mondjuk egy földkörüli pályán létrehozni ugyan ezt a feltöltő bázist. Egy Hold közeli randevút összehozni egy Földről induló űrhajó, és egy Hold körüli pályán mozgó másik között, - a nagy sebességkülönbség miatt - elég meredek dolog lehet. Ennek kivitelezése Hold körüli pályára állva sokkal egyszerűbb, de ahhoz megintcsak értékes üzemanyagot vesztünk.

Elnyújtott elipszis pályára kell állítani a Hold körül keringő cuccot, így az űrhajó a holdközeli pontban felveheti. Ott a legnagyobb a cucc sebessége. Egy probléma kilőve. Maradt elég.

 

[gacsat]

Minden ami nem egy bolygó felszíni bázis az csak helybenjárás.Egész egyszerűen ez a következő lépcső az űrkutatásban.Ez drága?Igen.De ez van.
Ha nem lépjük meg és csak szondázgatunk tovább akkor soha nem lesz olyan technológia ami ezt (emberes másik bolygón lévő bázis)lehetővé tenné hisz ezek nem szoktak csak úgy az ember ölébe pottyanni.Tetszik nem tetszik pénzt és időt kell az űrprogramba invesztálni vagy hagyjuk a picsába mert ez így csak helybenjárás és annak is a legdrágább módja.

A kínaiak úgyis megcsinálják. Az Egyesült Államoknak most kell eldöntenie, ott akar lenni, vagy sem.

 

[pöcshuszár]

Elnyújtott elipszis pályára kell állítani a Hold körül keringő cuccot, így az űrhajó a holdközeli pontban felveheti. Ott a legnagyobb a cucc sebessége. Egy probléma kilőve. Maradt elég.

Nem igazán vagy beljebb, mert hiába tudod nagyjából azonos magasságra hozni a 2 járművet a Hold felszínéhez képest, ha az üzemanyagot szállító modul attól még csak Hold körüli pályán kering (alacsonyabb sebességgel), míg Mars felé közlekedő űrhajó először még egy elnyújtott Föld körülin, amiből pont a Holdhoz legközelebb kell gyorsítani Nap körülire. Tehát a Holdról érkezőnek IS Nap körüli pálya sebességre kell gyorsulnia. Ezt a manővert ráadásul rohadtul össze is kellene hangolni, hogy a dokkolás megvalósuljon.
Talán még az is egyszerűbb lenne, ha a Holdról az üzemanyagot Föld körüli pályára küldenék (pl. ISS-re), és ott valósulna meg az áttöltés. Ráadásul ebbe a manőverben egy légköri fékezést is bele lehet tolni, ami további hajtóanyag megtakarítást jelentene.
Biztosan lenne másik érdekesebbnél érdekesebb megoldás, de ahhoz hogy így fejben kitaláljam, kevés vagyok!

 

[blogen]

Minden ami nem egy bolygó felszíni bázis az csak helybenjárás.Egész egyszerűen ez a következő lépcső az űrkutatásban.Ez drága?Igen.De ez van.
Ha nem lépjük meg és csak szondázgatunk tovább akkor soha nem lesz olyan technológia ami ezt (emberes másik bolygón lévő bázis)lehetővé tenné hisz ezek nem szoktak csak úgy az ember ölébe pottyanni.Tetszik nem tetszik pénzt és időt kell az űrprogramba invesztálni vagy hagyjuk a picsába mert ez így csak helybenjárás és annak is a legdrágább módja.

Nem hiszek a gazdaságilag megalapozatlan bázisokban. Induljon meg az ércben gazdag aszteroidák utáni rablógazdálkodás (wild space) és akkor talán lesz valahogy!

 

[dudi]

Nem hiszek a gazdaságilag megalapozatlan bázisokban. Induljon meg az ércben gazdag aszteroidák utáni rablógazdálkodás (wild space) és akkor talán lesz valahogy!

Da hiába találsz ércben gazdag aszteroidát ha nijcs kulcsra kész technológiád a kitermeléare és az otttartózkodásra.Azt pedig egyszerűbb a Holdon kikfejleszteni mint egy aszteroidá .

 

[blogen]

Da hiába találsz ércben gazdag aszteroidát ha nijcs kulcsra kész technológiád a kitermeléare és az otttartózkodásra.Azt pedig egyszerűbb a Holdon kikfejleszteni mint egy aszteroidá .

Az ottartózkodásra nem is kell. Szállítóeszközök kellenek, azok egyben bázisok is lesznek. Primitív, mobil bányásztáborként is funkcionáló hajókkal simán lehet magas érctartalmú aszteroidát bontani (bányászat Grönlandon, pofád leszakad milyen kis csapatok dolgoznak, milyen extrém körülmények között!). Nem a lakás a probléma, hanem a Földre juttatás és az utánpótlás feljuttatása!

Megfelelő méretű űreszközünk nincs!

 

[dudi]

Az ottartózkodásra nem is kell. Szállítóeszközök kellenek, azok egyben bázisok is lesznek. Primitív, mobil bányásztáborként is funkcionáló hajókkal simán lehet magas érctartalmú aszteroidát bontani (bányászat Grönlandon, pofád leszakad milyen kis csapatok dolgoznak, milyen extrém körülmények között!). Nem a lakás a probléma, hanem a Földre juttatás és az utánpótlás feljuttatása!

Megfelelő méretű űreszközünk nincs!

A baj az,hogy a jármű nem tud annyi energiát biztosítani amivel bányászni tudsz.

 

[Törölt tag 1711]

Az űrkapitalizmusról ez jutott eszembe, szerintem eléggé témába vágó cucc

 

[rappali_]

https://www.swpc.noaa.gov/news/solar-cycle-25-forecast-update

A következő napciklussal foglalkozó előrejelzés. Minimum közelít valószínűsíti. Átgondoltan repkedjünk a kozmikus részecskedömpingben.

 

[BiancoGasto]

Az ottartózkodásra nem is kell. Szállítóeszközök kellenek, azok egyben bázisok is lesznek. Primitív, mobil bányásztáborként is funkcionáló hajókkal simán lehet magas érctartalmú aszteroidát bontani (bányászat Grönlandon, pofád leszakad milyen kis csapatok dolgoznak, milyen extrém körülmények között!). Nem a lakás a probléma, hanem a Földre juttatás és az utánpótlás feljuttatása!

Megfelelő méretű űreszközünk nincs!

Az ércet fell is kellene dolgozni helyben,hogy rentábilis legyen,csak nyers ércet szállítani nem gondolom,hogy megérné.

 

[gergo55]

Uraim!
Tegyék meg tétjeiket!

 

[gergo55]

Minden ami nem egy bolygó felszíni bázis az csak helybenjárás.Egész egyszerűen ez a következő lépcső az űrkutatásban.Ez drága?Igen.De ez van.
Ha nem lépjük meg és csak szondázgatunk tovább akkor soha nem lesz olyan technológia ami ezt (emberes másik bolygón lévő bázis)lehetővé tenné hisz ezek nem szoktak csak úgy az ember ölébe pottyanni.Tetszik nem tetszik pénzt és időt kell az űrprogramba invesztálni vagy hagyjuk a picsába mert ez így csak helybenjárás és annak is a legdrágább módja.

Él még az űrmeghódíccsa szelleme!!!

 

[zolkas]

Space X műholdak amitől a csillagászok visító frászba törtek.

 

[zolkas]

a srácnál vannak érdekességek is IR UFO vadász

 

[Allesmor Obranna]

Ilyen hármas műhold "köteléket" én is láttam egyszer. Olyan, mint egy UFO invázió