Űrkutatás

[molnibalage]

Véleményem szerint amég a kozmikus háttérsugárzást nem vagyunk képesesek használhato energiaforrásá alakitani vagy azt meghajtásra kihasználni addig a csillagkozi tevékenységnek nem sok értelmet látom

Bocs, de ennek az ötletnek se füle se farka.

A kicsi egy forrás teljesíménysűrűsége, akkor semmilyen módszerrel nem lesz hasznos. Dettó ugyanazt, mint idelent a napenergia. Lehet neked 100% hatásfokod is. Ha neked X teljesítmény kell, de a módszer csak töredékét adja, akkor soha nem lesz hasznos.

A kozmikus háttérsugárzásnál ez 3 µW / m2. Nem mili, mikro, 3*10^(-6) Ha ezt 100%-ban kinyered, akkor mit táplálsz meg vele? Egy 3 wattos LED izzóhoz kellene 1 millió m2...

 

[molnibalage]

llett és még mindig küldi az adatokat.

Ez mondjuk megoldható oly módon, hogy folyamatosan küldöd a szondákat, hogy egymás átjátszó állomásai legyenek. Oké, egy 40 éven át futó projekt folyamatosan "pjú-pjú" hangokat (<i>tudom, űrben nincs hang, de majd keverünk alá...</i>) kiadó lézerrel érdekes lenne. De itt eleve arról lenne szó, hogy rengeteg olcsó vackot küldenek. Ha ezek tudnak egymással kommunikálni, akkor 40 év múlva már annyit megtudnánk, hogy van-e ott bolygó és mit csinál. Esetleg építünk néhány nagyobb szondát, elküldjük őket a Plutó pályáján túlra. Egyik köpködi ki magából a szondákat és pju-pjuogatja őket a Proxima irányába, a másik meg egy hatalmas antenna. </blockquote>
Ez járhatónak tűnik.

Yurijék lézerszondái nem sokkal az indítás után szó szerint elkopnának mint a gumi az aszfalton.
A vákum nem teljesen üres és egy egyszerű kis szonda a fénysebesség 20%-val ütközve a csillagközi gázokkal és porral szépen elkopna.

Ehhez viszont nem értek. Mi a legnagyobb sebességgel rendelkező makroszkopikus test, amit valaha észlet az emberiség?

 

[szittya88]

Épp ez az a jelenlegi technológia nem alkalmas. Ha a mélyurbe a háttérsuggárzáson kivul más nemigen találhato akkor a tovább gyorsitáshoz kulso enetgiaforrással csak a háttérsugárzás johet szoba. Mivel más nemigen van mert csak belso energiaforrással ellátott mélyuri eszkoz esélytelen.

A mélyűrbe jutást és ott hasznos tevékenységet végezni csak tobbszoros meghajtással tartom lehetségesnek amiben a mélyurbe hátolva a háttérsugárzást lehetne gyorsitásra használni. Legyen sz átalakitásrol vagy a sugárzást magát hasznositani toloeroként. Mondjug a szerkezetet éro sugárzást egy vagy két irányba verje vissza igy toloerejét hasznositani és nem energiaveszteséggel elektromosáramot állitani elo belőlle amit szintén veszteséggel hasznositana. A mikrohullámu sugárzást konnyebb befogni mint a az elektromágneses sugárzo fotonokat. 160 ghz azért nem olyan rossz ha fényév távolságokrol van szo.

 

[sirdavegd]

Épp ez az a jelenlegi technológia nem alkalmas. Ha a mélyurbe a háttérsuggárzáson kivul más nemigen találhato akkor a tovább gyorsitáshoz kulso enetgiaforrással csak a háttérsugárzás johet szoba.

A kozmikus háttérsugárzásnál még az én atomreaktorom is jobb ötlet. Vannak nagyon szép, 10 éves cellaélettartammal megáldott gépek ma már a piacon. Ott csak a hőleadást, a feljuttatást, összeszerelést kell megoldani, a bent keringő hűtőközeget nyomás alatt tartva valószínűleg nem lenne gond a gyorsulás-lassulás-súlytalanság közötti átmenetnél se. Továbbá a nukleáris meghajtás szexi.

Egébként érdekes lenne az űrhajód: egy nagy gömb, ami magába szívja a háttérsugárzást és egy helyen koncentrálva meg kifújja. És az közben nem nyelődik el. Ez kb olyan, mintha itt a földi légkörben fújna a szél valamilyen irányból, de az én lufim (<i>gömb rácsszerezet sok ventillátorral a felületen, meg egy ventilátor a végén</i>) magába szívná a mindenfelől áradó levegőt és hátul meg kifújná. Szerintem ez már pusztán anyagtudományi szempontból is kihívást jelentő projekt lenne (vagy csak én szeretem az egyszerű dolgokat).

 

[sirdavegd]

<blockquote rel="sirdavegd">[...] Ha elég sokat indítasz egymás után, akkor idővel utat vágnak maguknak [...]

Látom a smiley-t, úgyhogy remélem, hogy nem gondoltad komolyan, hogy fix helyre kifüggesztve ülnek azok a porszemek a semmiben
</blockquote>
Az ötlet alapvetően elmebeteg, de gondolj bele: az eljárás olyan mint egy géppuska-sorozat: kilősz gyorsan egymás után mondjuk 1000 vasgolyót és utána egy szondát (<i> majd az okosak kiszámolják, mennyi kopna el</i>). Ha a fénysebesség 20%-ával megy a sorozat és az egyes lövedékek közötti távolság minimális, akkor a porszemek nem fognak visszamászni annyi idő alatt. Ez jobb mintha egy hosszú rudat indítanánk el, mert kis tömegű testeket könnyebb gyorsítani. Az más kérdés, hogy az emberiség kilépése a csillagok közé egy hatalmas sörétes puskalövéssel történne

 

[molnibalage]

Épp ez az a jelenlegi technológia nem alkalmas. Ha a mélyurbe a háttérsuggárzáson kivul más nemigen találhato akkor a tovább gyorsitáshoz kulso enetgiaforrással csak a háttérsugárzás johet szoba. Mivel más nemigen van mert csak belso energiaforrással ellátott mélyuri eszkoz esélytelen.
.

A sugárzásnak annyira nincs teljesítménye, hogy a napszelet nem tudnád azzal legyőzni szerintem. Tehát nem a jelenlegi technika nem alkalmas, hanem eleve értelmetlen. A teljesítménysűrűsége minden környeztben elégtelen.

Ha 1 g/m2 tömegből meg tudnád építeni a szerkezetet, ami 100% hatásfokkal hasznosítja a kozmikus sugárzást - ez a sci-fi szinten is túl van - akkor is 1 tonnás szerkezet lenne a vége, ami termel 3 wattot és ebből kellene megint valami hajtóerőt csinálni hatásfokkal.

Tehát az alapfeltevésed rossz. Semmire sem használható ez a sugárzás.

 

[szittya88]

Értem kossz

 

[jani2]

Régebben leírtam, hogy - szerintem, nem mintha mérvadó lenne - hírnévkeltés és pénzmosás van a háttérben. )

A nano űrhajók, ha netán eltalálta a lézer fénye majd visszapattannak a mély-űr részecske sugárzásától, ha elérték a heliopauza határát. ( )

http://www.csillagaszat.hu/hirek/nr-egyeb-naprendszer/nr-nap/gyengulo-napszel-vekonyodo-heliopauza/

A mostani álmodozáshoz segítenek az alábbiak:

https://ipon.hu/hir/lezeres_meghajtassal_harminc_perc_alatt_elerheto_a_mars/36445

https://ipon.hu/hir/lezeres_meghajtassal_harminc_perc_alatt_elerheto_a_mars/36445

http://ujvilagtudat.blogspot.hu/2015/07/titkos-csillagkozi-urhajok.html

 

[ozymandias]

Azért az a néhány tíz GWattos lézert megnézném... A tükör szerintem kapásból nehezebb, mint amit most fel tudunk vinni.

 

[joker]

Azért az a néhány tíz GWattos lézert megnézném... A tükör szerintem kapásból nehezebb, mint amit most fel tudunk vinni.

A világ legnagyobb lézere ami jelenleg fejlesztés alatt áll és egy termonukleáris reaktort akarnak beindítani vele, pár pikomásodpercig (10^-12) 500 terawatt energiájú lézersugarat lesz képes előállítani. Igaz hogy órákat kell hüljön ezután, de ennek a teljesítménynek az egymilliomod része 0,5 GW. Nem lehetetlen, hogy focistadion méretű konstrukció képes legyen GW környéki lézersugár folyamatos előállítására. Persze kell melléje néhány atomerőmű is ami ellátja, egy folyó ami hűti, néhány tükör az űrbe ami éjjel-nappal a célpontra irányítja a sugarat akárhogy is forduljon a Föld, és valami anyag ami nem robban darabjaira amikor eltalálja a sugár, hanem évtizedekig bírja majd a gyűrődést.

 

[molnibalage]

Joker, annak a GW-os lézernek percking folyamatosna működine kell szerintem, amit te meg említesz, az egy pillanatra beszúr, oszt annyi.

 

[joker]

Nem mondtam, hogy ugyanazt a lézert kellene használni. Ezt erre tervezték, ami a műholdat gyorsítaná azt meg arra terveznék. Méretben és a lézer típusában is lehetnek komoly eltérések. Az időegység alatt leadott energiája egészen más dimenzió a kettőnek, lehet ha emiatt a kisebb teljesítményű folyamatosan működtethető lesz percekig, órákig, akármeddig. Mondjuk elképzelésem sincs, hogy egy 1GW-os lézer folyamatos használat alatt légüres térben mekkora gyorsítóerőt képes leadni, meg hogy egyáltalán mi bírná ki ezt az energiát. De (ha nem rontottam el a nullákat) 100g-s folyamatos gyorsulással 8 óra 30 perc kellene a fénysebesség egytizedének eléréséhez, ha közben az úton nem lesz egy porszem vagy gázmolekula ami lefékezi vagy darabokra töri az egész műholdat, (és a további 44 év alatt sem amíg odaér a műhold). A számításban van annyi pontatlanság, hogy az egyre gyorsuló műhold miatt az őt elérő fény relatív egyre lassabb lesz, így az általa átadott energia is kisebb, ezáltal kevésbé gyorsul. Emellett extrém nagy sebességeknél a tárgyak tömege úgy tudom megnő, így az egységnyi energia kevésbé gyorsítja majd.
Kezdem úgy érezni, hogy az 1GW-s lézer (ha egyáltalán elegendő ez a teljesítmény) elkészítése az egyik legegyszerűbb rész a projektben.

 

[molnibalage]

Egyébként sokka egyszerűb szerintem több kis lézert használni, mint egy nagyot, mert a űrhajós koncepciónál nincs sem hely, sem egyéb korlátozásod. A Földön elfér...

 

[joker]

Egyértelmű, meg csere, szervíz, bővítés szempontjából is sokkal jobb a több kisebb lézer. Ez amivel a reaktort akarják beindítani is több kamrából áll körberakva xenon lámpákkal és a végén 192 irányból fog egy pontba sugározni.
Ha kiindulunk a németek katonai lézeréből ami 30kW-os, abból kellene 33333 darab 1 GW-hoz. Ezek folyamatosan működtethetőek, persze nem tudom ez időben mit is jelent maximum és mennyi után kell a szervíz. Méretre azt hiszem számolhatunk egy konténer méretét / darab (kerekítve 15x3x2,6m), mellette és előtte legyen 1-1 méter hely, így lézerenként kellene 16x3,6=57,6 m2, az egészhez meg kell durván 2 négyzetkilóméter. Méretgazdaságosság valószínűleg itt is működik, szóval 1MW-os lézerekből 1000 db lehet ha itt is kisebb meg olcsóbb lenne. Van valahol egy ideális méret és darabszám erre a célra. Emellé kellene az energiaforrás. A CO2 lézereknél 30%-os hatékonyságot írnak, az infra lézereknél akár 64%-osat. Ha valamelyikük megfelel a célra akkor 2-3 az uj paksi reaktorból el tudja látni árammal az egészet.
Sajnos még mindig nem tudom, hogy ez az 1GW-os összteljesítmányű lézersugár mire lenne elegendő.

 

[joker]

Kifelejtettem a hűtést, kell valami folyó és egy bazinagy hűtőállomás, ami folyékony nitrogénnel vagy ammóniával vagy akármivel folyamatosan hűti az egészet. 30%-os hatékonyságnál 1GW lézer mellé lenne 2GW hő, de a 64%-nál is lenne 0,5 GW hő, amivel egy várost fel lehet fűteni. De lényeg, hogy pár négyzetkilóméteren az egész kivitelezhető.

 

[zeal]

... A számításban van annyi pontatlanság, hogy az egyre gyorsuló műhold miatt az őt elérő fény relatív egyre lassabb lesz,

A feny sebessege mindig ugyanannyi. A frekvenciaja fog csokkenni es ezaltal...
<blockquote rel="joker">
így az általa átadott energia is kisebb, ezáltal kevésbé gyorsul. ...</blockquote

 

[joker]

Más frekvencia más energia.
Ebbe viszont még bele kell gondoljak. Ugyanarra megy a műhold is, mint a fény. Ha a fénysebesség egytizedét eléri, akkor a Földről jövő fény nincs ahogy ugyanolyan sebességgel elérje, mintha állna a műhold a Földhöz képest, mert a műhol is halad előre a fénysebességgel már összemérhető sebességgel. Vagy másképp van? Ez egy elég érdekes része a fizikának.

 

[joker]

A fény sebessége vákuumban ugyanannyi mindig, de a relatív sebességének egy mozgó tágyhoz képest csak változnia kellene, főleg ha a tárgy sebessége már a fény sebességét 1-2 nagyságrendnyire megközelíti.

 

[zeal]

Nem, nem. A kozeg nem valtozott ezert a feny sebessege valtozatlan. A relativitas elmelet ebben ujitott egy nagyot a klasszikus fizikahoz kepest. Elsore fura. Meg masodikra is.

 

[joker]

Ehez most túl késő van nekem Arra van-e ötleted / képleted, hogy valamilyen frekvencián 1GW lézer X kilós tárgyat hogyan tud gyorsítani?