Űrkutatás

Mára egy kis mosolygós:
mars-rovers-group.en.jpg

Mars-rover akciókártyák. Tök érdekes, hogy nőneműként (she) hivatkoznak rájuk (<i>"The new rover has a different goal and different instruments. She will look directly for signs of past life on Mars."</i>). Egyébként oxigén kinyerési eljárásokat fognak tesztelni a 2020-2021-es misszióval.
 
Mára egy kis mosolygós:
mars-rovers-group.en.jpg

Mars-rover akciókártyák. Tök érdekes, hogy nőneműként (she) hivatkoznak rájuk (<i>"The new rover has a different goal and different instruments. She will look directly for signs of past life on Mars."</i>). Egyébként oxigén kinyerési eljárásokat fognak tesztelni a 2020-2021-es misszióval.
Kattints ide a kinyitáshoz...

Nem annyira meglepő. Az angolok egyfelől pl. a hajókat is she-nek nevezik. Másfelől a mai világban lassan kötelező lesz mindent she, a "patriarchális elnyomás" miatti vezeklésként. Talán a NASA nem ilyen hely, de sok helyütt az USA-ban lassan már szégyenleni illik, ha péniszed van (pontosabban a ciszgender heteronormativitást)
 
Ez van a témához legközelebb.

http://index.hu/tudomany/2016/08/23/nagyon_ritka_villamot_fotoztak_a_meteoresoben/

Phebe-Pan-IMG_9841_1471236645.jpg


(Megjegyzem, hogy a Columbia űrrepülőgép katasztrófájánál - úgy emlékszem - is felmerült magas-légköri villámtevékenység lehetséges okként. )
 
Az Intelsat-33e és Intelsat-36 műholdakat lőtték fel ma az idei negyedik Ariane 5 küldetéssel Kourouból. Van róla nagyon szép francia akcentussal előadott angol, amit szerencsésen elnyom az alá kevert francia:
<iframe width="560" height="315" src="https://www.youtube.com/embed/PslCRuvE_II" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
A lényeget 16:52-től lehet látni.
 
Ez van a témához legközelebb.

http://index.hu/tudomany/2016/08/23/nagyon_ritka_villamot_fotoztak_a_meteoresoben/

Phebe-Pan-IMG_9841_1471236645.jpg


(Megjegyzem, hogy a Columbia űrrepülőgép katasztrófájánál - úgy emlékszem - is felmerült magas-légköri villámtevékenység lehetséges okként. )
Kattints ide a kinyitáshoz...

Még ezt engedjétek meg. :)

slide_16.jpg
 
Évek óta sejtették de most biztossá vált hogy a legközelebbi csillag(Proxima centauri) körüli lakható övezetben kering egy Földhöz hasonló bolygó, 11 nap alatt kerüli meg a napját és nagyon közel van hozzá, durva sugárzás, de hát ez is valami.
https://www.youtube.com/watch?v=BAFQksWXzbI
CqtMbbfWYAAtQUb.jpg


Yurijék lézerszondái 20-30 év alatt odaérnének. https://en.wikipedia.org/wiki/Breakthrough_Starshot
 
Évek óta sejtették de most biztossá vált hogy a legközelebbi csillag(Proxima centauri) körüli lakható övezetben kering egy Földhöz hasonló bolygó, 11 nap alatt kerüli meg a napját és nagyon közel van hozzá, durva sugárzás, de hát ez is valami.
Yurijék lézerszondái 20-30 év alatt odaérnének. https://en.wikipedia.org/wiki/Breakthrough_Starshot
Kattints ide a kinyitáshoz...
Csak nehogy Matt Damont küldjék :D
 
"Yurijék lézerszondái 20-30 év alatt odaérnének", és tovább is száguldanak, mert nem tudod őket lelassítani. A "rádióüzenetek" észlelésére meg további 4 évet kell várni - de ezt már kitárgyaltuk.
 
Elindulnak, felgyorsulnak, megállni nem tudnak.
Vagy meg tudnának állni, de mi a célpont? Pontosan kéne ismerni a méretét, tömegét, hogy a pályára álláshoz szükséges lassítást, az ehhez szükséges lassító erőt és ennek az erőnek a működési időtartamát előre ismerjük. Egy olyan távolságból, ami 4.72 fényévnyire van, azaz jelen észlelési szintünkön ennyire van a múltban. Az elindított objektum a Földről nézve a jövőbe kell hogy leszálljon/megérkezzen. De ez felveti, hogy ilyen térbeli és időtávolságra hogyan tudnánk lézerrel "utánalőve" gyorsítani egy folyamatosan távolodó objektumot?
 
A napreszert sanszosan sikerülne eltalálni, de hogy a bolygó mellett mennyivel zúgna el az elképzelt szonda, ott azért vannak fenntartásaim. A haza rádiózás meg elméleti, mert a Voyager szondák adásait alig fogjuk ennek a távolságnak a töredékéről. Az elképzelt mini műholdaknál senki nem fejtette még ki nekem, hogy milyen teljesíményű lenne az adó és hogyan fognánk és mekkora sávszélességgel a kapott anyagot. A New Horizons szonda 1+ éve repült el a Plutó mellett és még mindig küldi az adatokat.
 
Ha a földről toljuk lézerrel, akkor lassítani azzal nem fogjuk tudni...
De ebből nyerhet annyi energiát, hogy hazaszóljon, bár valószínűleg elég korlátozott sávszélességgel.
 
150 millió km-re haladnának el a bolygóktól, 1000 szondát küldenének, a gyorsítás 10 percig tartana,képeket és minimális adatokat küldene, ennek módja valóban nem konkrét "Capturing images of a planet, and other scientific data, and transmitting them back to Earth using a compact on-board laser communications system.
Using the same light beamer to receive data from nanocrafts over 4 years later." Nem azt mondtam hogy leszállópályát fognak keresni, ha 40 éven belül küldenek egy képet a bolygóról már örülhetnénk és áttörés lenne, így hogy kiderült a bolygó léte és a lehető legközelebb van gondolom nem csak ők fognak erre fókuszálni.
 
A napreszert sanszosan sikerülne eltalálni, de hogy a bolygó mellett mennyivel zúgna el az elképzelt szonda, ott azért vannak fenntartásaim. A haza rádiózás meg elméleti, mert a Voyager szondák adásait alig fogjuk ennek a távolságnak a töredékéről. Az elképzelt mini műholdaknál senki nem fejtette még ki nekem, hogy milyen teljesíményű lenne az adó és hogyan fognánk és mekkora sávszélességgel a kapott anyagot. A New Horizons szonda 1+ éve repült el a Plutó mellett és még mindig küldi az adatokat.
Kattints ide a kinyitáshoz...
Ez mondjuk megoldható oly módon, hogy folyamatosan küldöd a szondákat, hogy egymás átjátszó állomásai legyenek. Oké, egy 40 éven át futó projekt folyamatosan "pjú-pjú" hangokat (<i>tudom, űrben nincs hang, de majd keverünk alá...</i>) kiadó lézerrel érdekes lenne. De itt eleve arról lenne szó, hogy rengeteg olcsó vackot küldenek. Ha ezek tudnak egymással kommunikálni, akkor 40 év múlva már annyit megtudnánk, hogy van-e ott bolygó és mit csinál. Esetleg építünk néhány nagyobb szondát, elküldjük őket a Plutó pályáján túlra. Egyik köpködi ki magából a szondákat és pju-pjuogatja őket a Proxima irányába, a másik meg egy hatalmas antenna.
Yurijék lézerszondái nem sokkal az indítás után szó szerint elkopnának mint a gumi az aszfalton.
A vákum nem teljesen üres és egy egyszerű kis szonda a fénysebesség 20%-val ütközve a csillagközi gázokkal és porral szépen elkopna.

Forrás: Our mission to alpha centauri could be jeopardised by dust collisions
Kattints ide a kinyitáshoz...
Ha elég sokat indítasz egymás után, akkor idővel utat vágnak maguknak :D :D :D Vagy az első pár száz/ezer darab csak valami tömör vas(<i>titánkriptonitAbramsArmata</i>)golyó lenne. Annyira nem lehet nehéz pár méternyi ürességet lőni 4 fényév hosszúságban. Legfeljebb majd elnevezik Götterdammerungnak.
 
Óriási tükörteleszkópot kell építeni a világűrbe. Igazából rögtön kettőt a sztereoszkopikus hatás miatt. Ez elengedhetetlen feltétele a minél tökéletesebb információgyüjtésnek.

Egy tükör átmérője minimum 1km kell hogy legyen, de inkább három, sőt akár hét. A hatalmas deformációveszély miatt, a tükör szegmenseket darabonként mozgathatóra kell konstruálni.
Az űrbeli mikro- és főleg makrometeoritokkal szembeni védelmet is valahogy meg kell oldani (ez egyelőre teljességgel lehetetlen).
A hozzá való szenzorok egyenkénti átlója lenne csak maga több tíz méter, a képpontjainak száma alapján a petapixeles tartomány felső traktusában mozogna és eleve több rétegű lenne.
A képeket feldolgozó központ is az antennaállomásra lenne telepítve az állandóan ott szolgáló kezelőszemélyzettel és a szuperszámítógépekkel egyetemben.

Ezzel talán már látnánk valamit...
 
De az ilyen kisstílű ötletbuborékok helyett had álljak elő a megaberuházásommal fantasztikus tervével:

Legyen maga a Hold túlsó oldala egy gigászi tükörteleszkóp, nukleárisan megolvasztott holdanyagból kreált üvegfelülettel!
 
Véleményem szerint amég a kozmikus háttérsugárzást nem vagyunk képesesek használhato energiaforrásá alakitani vagy azt meghajtásra kihasználni addig a csillagkozi tevékenységnek nem sok értelmet látom
 
Válasz írásához be kell jelentkezned.
Ugrás az oldal tetejére Bottom
Back