Űrkutatás

[jani2]

Egy kis ijesztgetés.

http://www.blikk.hu/aktualis/vilag-titkai/ne-vegyunk-tartos-tejet-a-nasa-szerint-hatalmas-meteor-csapodhat-a-foldbe/m2fqvx3

 

[sirdavegd]

ISS-hírek:
- Japán (JAXA) is bejelentette, hogy legalább 2024-ig maradnak az ISS-en a NASA-val együtt
- A Boeing 2 személyszállító küldetése mellé a Space-X (Crew Dragon) is megkapta a második személyszállító megrendelését (eddig egy volt neki). Most, hogy fent van az új dokkoló adapter, jövőre tervezik az amerikai földről történő emberfellövések visszaállítását. Eddig 4 crew dragon épült, kettőt felhasználnak a mérések, kettőt pedig repülési tesztek során. Ha elindul a buszjárat, akkor 4 főt tudnak feljuttatni a Szojuz 3 fős legénységével szemben, ami fokozza az ISS hatékonyságát.

 

[molnibalage]

Már nem csak a TV, hanem a hajtómű is hajlított?

 

[sirdavegd]

<blockquote rel="sirdavegd">Bocs, rosszul definiáltam a hosszú-hosszú távot. Legyen 30 év (olyan futamidővel a fejlett országok el tudnak adni államkötvényt is). USA esetében az államkötvényeknél 2,22% a hozam 30 éves lejáratnál (20 évesük nincs...), "A" minősítésű vállalatoknál ez most 3,73% 20 éves lejárattal. Tehát most lehet olcsón kibocsátani kötvényt a piacon, ha új projektet akar finanszírozni az ember.

Azért ez nem teljesen így van.

Egy Space-X rohadtul nem AAA kategóriás cég. Még egy sokkal kiforrottabb üzleti modellel működő Tesla is folyamatos veszteséget termel. Az ilyen típusú nagyon nagy kockázatú cégeket, főleg, hogy a cégben lévő érték nagy része immateriális eszköz pénzügyileg öngyilkosság hitel típusú eszközzel finanszírozni (mármint természetesen a finanszírozó szemszögéből). Nem véletlen, hogy az ilyen típusú cégekbe kockázati tőke alapok szoktak fektetni, vagy tőzsdei kibocsátással vonnak be forrást. Ebben az esetben viszont a cost of equity sokkal magasabb, mint egy AAA kategóriás kötvény hozama.

Musk-ról meg annyit, hogy szerintem az a faszi valahol a látnok és a zseniális szélhámos között van félúton. A space-x-et sem ám csak a technikai iránti vágyából kezdte el csinálni, hanem a NASA-tól egy csomó állami zsetont legombol. (De a Teslánál is azt hiszem, hogy San Fransico vagy LA is elég nagy támogatást adott)

Én azt gondolom, hogy az űrkutatás látszólagos megtorpanása több dologra vezethető vissza:

- egyrészről arról van szó, hogy a fejlődés bizonyos szempontból kevésbé látványos. pl. a 2018-ban induló mars rover sokkal fejlettebb lesz a Curiosity-hez képest is, de úgy általában lehet említeni, hogy a szenzorok mennyit fejlődtek, zsugorodtak, így egy adott feladatú űrszonda sokkal olcsóbb lehet (jóval kisebb, könnyebb), vagy sokkal több műszert lehet belepakolni

- a LEO-ra való kijutásnál meg elérkeztünk egyfajta fizikai határhoz, mivel a kémiai rakéták kb. ennyit tudnak, szóval itt valami nagyon komoly fundamentális áttörésre lenne szükség. Az viszont nagyon nehéz.
Emiatt itt a költségeket vagy az újrafelhasználással lehet megpróbálni csökkenteni, vagy pl. az ESA-nal azt csinálják, hogy a VEGA és az Ariane-6 egy csomó komponensét egységesítik, vagyis javítanak a méretgazdaságosságon.
Vagy lehet említeni az űrsikló leállítását, amit én személy szerint sajnáltam, de valójában a Hubble szervízeken kívül semmi olyat nem csinált, amit egy Szojuz típusú űrhajóval ne lehetett volna megcsinálni, ráadásul a tervekhez képest sokkal ritkábban lehetett újraindítani, és sokkal drágább is volt a reptetése.

- a harmadik dolog meg az, hogy szerintem nem igazán tudja az emberiség, hogy mit is kéne csinálnia az űrrel. A mindennapi életünkhöz fontos dolgokat szolgáltatják a műholdak, a tudományos kutatásokhoz meg elegek az űrszondák vagy a földi eszközök. Szóval hacsak az emberiség nem érez csak úgy "just for fan" jelleggel késztetést arra, hogy meghódítsa a világűrt, addig nehéz lesz bármi komoly áttörést elérni. Márpedig azért lássuk be, egyelőre vannak itt a földön fontosabb dolgok is amibe rengeteg pénzt lehet ölni, mint az űr meghódítása.
</blockquote>
- Abban gondolom azért egyetértünk, hogy a jelenlegi hozamok mellett azért sokkal olcsóbb egy ilyen kockázatos céget finanszírozni, mint mondjuk a kilencvenes években volt (azt én se tagadtam, hogy nincs kockázati prémium az AAA minősítésű kötvényekhez képest - de itt most a kvázi nullához adódik ez a szám). A kockázati alapok egyébként ugyancsak szerveznek a cégeiknek banki hitelt, csak ott a fedezet a cég által termelt cash flow a nagykönyv szerint.
- Musk alapvetően pénzt szeret termelni, de ha már így alakult, akkor összeköti a kellemest a hasznossal. Eddig csak a Boeing, a L-M és a többi nagy cég szívta az adófizetők vérét az elmúlt 60 évben, újonnan érkezőként azért elég sok, alaposan feltápolt céget előzött meg a piacon azzal, hogy nem csak színes-szagos prospektusai vannak, hanem működő rakétája, teherűrhajója, ami tényleg felmegy az űrbe (és nem majd 2036-ban).

Űrmegtorpanás:
- én pont, hogy hatalmas fejlődést látok. Ahhoz képest, hogy a kilencvenes években hogy örültünk annak a csöpp kis Pathfindernek a Marson, most van rajta 3 rover, meg egy rakás műhold körülötte, emellett üzemelget a Huble mellett a Kepler, van egy csomó Nap-figyelő szondánk, leszálltunk egy üstökösön, megnéztük a Plutót, meg ismét van Jupiteres küldetés alig egy évtizeddel az előző után. És még ott az ISS is. Azért ez számomra elég komoly nyüzsgés, mégha nincs is olyan fickós szerszámunk, mint az űrsiklók.
- igen, pontosan. Olcsósítani itt max tömegtermeléssel lehetne a leszállás-újrahasznosítás mellett, de akkor jönne a Molni által emlegetett űrszemét esete. ISS építése során azért jól jött az űrsikló és a rajta lévő Canadarm. Ez még problémás lehet az ISS utáni korszakra nézve: bármit akarunk odafent szerelni, ahhoz kell valami daru odafent is (most is a Mobile Servicing Systemmel pakolgatják helyére a dolgokat és teherűrhajókat odafent).
- Igen, ez tény. Viszont 2024 után is kell valamit csinálniuk azoknak a cégeknek, akik most egy rakás pénzt porszívóztak fel a CRS 1/2 megrendelések nyomán technológia fejlesztésre. Egy személyszállító kapszulát nem 8 évre fejleszt az ember. De itt én se mennék bele becslésekbe, a repülésnek is csomó idő kellett, mire értelmes iparággá alakult. Az odafenti munkavégzés gazdasági/társadalmi vetületét meg már Castro-beszéd hosszúságú hozzászólásokban boncolgattam eddig is.

 

[molnibalage]

most van rajta 3 rover

2 db, az egyik kicsi már vagy 3+ éve üzemképtelen.

, meg egy rakás műhold körülötte, emellett üzemelget a Huble mellett a Kepler, van egy csomó Nap-figyelő szondánk, leszálltunk egy üstökösön, megnéztük a Plutót, meg ismét van Jupiteres küldetés alig egy évtizeddel az előző után

Ez mennyiségi növekmény, de nincs nem minőségi fejlődés a fajlagos költségek terén. Ha annyira olcsó lenne minden, akkor olyan szonda is mehetett volna a Plutohoz, ami nem flyby-t csinál.

. És még ott az ISS is.

2024 után nincs semmilyen finanszírozás jelen állás szerint...

- igen, pontosan. Olcsósítani itt max tömegtermeléssel lehetne a leszállás-újrahasznosítás mellett, de akkor jönne a Molni által emlegetett űrszemét esete. ISS építése során azért jól jött az űrsikló és a rajta lévő Canadarm.

Ez viszont most nincs. Ha az ISS elvész, akkor én a láthatáron sem látom azt, hogy mikor lesz fent megint egy ekkora állomás.

Ez még problémás lehet az ISS utáni korszakra nézve: bármit akarunk odafent szerelni, ahhoz kell valami daru odafent is (most is a Mobile Servicing Systemmel pakolgatják helyére a dolgokat és teherűrhajókat odafent).

Ez bizony gond, a jövő állomásánal az első darabbal fel kell küldeni a darut és mobilnak kell lennie...

 

[sirdavegd]

<blockquote>. És még ott az ISS is.

2024 után nincs semmilyen finanszírozás jelen állás szerint...

- igen, pontosan. Olcsósítani itt max tömegtermeléssel lehetne a leszállás-újrahasznosítás mellett, de akkor jönne a Molni által emlegetett űrszemét esete. ISS építése során azért jól jött az űrsikló és a rajta lévő Canadarm.

Ez viszont most nincs. Ha az ISS elvész, akkor én a láthatáron sem látom azt, hogy mikor lesz fent megint egy ekkora állomás.

Ez még problémás lehet az ISS utáni korszakra nézve: bármit akarunk odafent szerelni, ahhoz kell valami daru odafent is (most is a Mobile Servicing Systemmel pakolgatják helyére a dolgokat és teherűrhajókat odafent).

Ez bizony gond, a jövő állomásánal az első darabbal fel kell küldeni a darut és mobilnak kell lennie...</blockquote>
Ha jól emlékszem, az ISS összeszerelését eleve űrsiklóval kezdték meg (Candarm), illetve modult is vittek fel így.
Sajnos valóban nem érződik a politikai elköteleződés egy ISS Vol. 2 megépítésére, az amerikaiak a Journey to Mars stratégiáját követik (légyen bármi is az), ami emberes aszteroidás és marsi küldetést takarna, földi indítással (<i>ahelyett, hogy követnék zseniális ötletemet egy nagy atommeghajtású ionhajtóműves bolygóközi térben mozgatható rettenet megépítésével. Max elneveznék USS George W. Bush-nak.</i>). Az oroszok szokásuk szerint légvárakat építenek, aztán meg kiderül, hogy nincs pénz (vagyis volt, de...), az ESA meg a JAXA csak egy-két modult tudna kiizzadni magából, a kínaiak meg majd építenek egy sajátot, ami feltűnő hasonlóságot mutat valamivel.
Sok múlik azon is, hogy melyik eszetlen lesz a következő elnök, és az befolyásolja-e érdemben a NASA prioritásait.

Üzleti szektor:
- Virgon Galactic jól elszexualizálta a lehetőségeit azzal a pilótahibával. Elvileg augusztus 1 óta van kereskedelmi működési engedélyük ismét: "Commercial Space Transportation (FAA-AST) has awarded Virgin Galactic an operator license for SpaceShipTwo". A bumm előtt volt egy csomó előrendelt jegyük, olvastam is Guardianon egy cikket a nagy nyálcsorgatásról, hogy pár hónapon belül lehet gyakorolni a súlytalanságot, csak hát...
- Bigelow Aerospace felfújható modulja fent van az ISS-en, fél éven belül derül ki, hogy jó-e legalább annyira, mint a merev modulok. Elméletileg a cég mögött van egy szállodalánc, és ilyen lufikból szeretnének odafönt hotelt építeni vagyonos ügyfelelek részére (<i>amúgy jogászokat kérdeznék elméleti szempontból: ha valaki odafönt összerak egy kuplerájt, ahol hegyekben áll a kokó, akkor az jogilag egyáltalán szankcionálható lenne? Ha már vagyonos ügyfelek kerültek szóba.</i>).
- Blue Origin töretlenül fejlesztgeti a saját földre leszálló, még a Falcon-9-nál is pénisz-formájúbb rakétájának a fejlesztését. Jelenlegi formájában ez is inkább tűnik vidámparki szórakoztató eszköznek, tekintve, hogy nem kapott CRS-megrendelést a NASA-tól.
Csak, hogy ne mindig az olyan komoly cégekről beszéljünk, megbízható rakétával, mint amilyen az Orbital-ATK (<i>trollolol</i>).

 

[sirdavegd]

Ha már üstökös, íme a Rosetta pályája a 67P/Churyumov–Gerasimenko üstökös körül. Eméletileg szeptember 30-án csapódik majd be, lezárva ezzel az ESA 10 éves küldetését. <iframe width="560" height="315" src="https://www.youtube.com/embed/RnwwxZwUSCY" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

 

[sirdavegd]

Bajkonur, azaz előbb Taskent-90, aztán Zarja, Zvjozdograd, Leninszk, végül tényleg Bajkonur vasútja az IHO-n. A vasútüzem tárgyalása mellett egész szépen bemutatja az űrközpont közelmúltját is.

 

[Mackensen]

Valami új fejlesztés

http://www.popsci.com/chinas-hybrid-spaceplane-could-reset-21st-century-space-race

 

[sirdavegd]

Valami új fejlesztés

http://www.popsci.com/chinas-hybrid-spaceplane-could-reset-21st-century-space-race

"combined cycle air breathing engines and rocket motors"
Lehet, hogy pontatlan a memóriám, de mintha a kínaiak továbbra is hajtómű-importra szorulnának a hagyományos jet-ek kerén (légyen az akár polgári, akár katonai). A Comac C919-be francia-amerikai hajtómű kerül, és az új vadászokba terveznek csak saját hajtóművet (Shenyang WS-10) telepíteni, amit egyébként a nyolcvanas évek óta fejlesztenek. Ekkora múlttal kissé merésznek tűnik egyből bele csapni a lecsóba, de ők úgyis végtelenre cheatelik a pénzt.

 

[sirdavegd]

Business as usual https://pbs.twimg.com/media/Cpy_8dTVMAAVwpV.jpg:large
JCSAT-16 Mission
"SpaceX’s Falcon 9 rocket will deliver JCSAT-16,
a commercial communications satellite for SKY
Perfect JSAT Corporation, to a Geostationary
Transfer Orbit (GTO). SKY Perfect JSAT is a
leading satellite operator in the Asia-Pacific
region and provides high-quality satellite
communications to its customers using its fleet
of 16 satellites. SpaceX’s Falcon 9 successfully
launched JCSAT-14 in May."

 

[sirdavegd]

Business as usual https://pbs.twimg.com/media/Cpy_8dTVMAAVwpV.jpg:large
JCSAT-16 Mission
"SpaceX’s Falcon 9 rocket will deliver JCSAT-16,
a commercial communications satellite for SKY
Perfect JSAT Corporation, to a Geostationary
Transfer Orbit (GTO). SKY Perfect JSAT is a
leading satellite operator in the Asia-Pacific
region and provides high-quality satellite
communications to its customers using its fleet
of 16 satellites. SpaceX’s Falcon 9 successfully
launched JCSAT-14 in May."

Korán van még, szóval:

 

[sirdavegd]

Space-X továbbra se rakta fel a videót, de a streamelt változat meg visszanézhető.
<iframe width="560" height="315" src="https://www.youtube.com/embed/QZTCEO0gvLo" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
Finomságok:
- az 1 hajtóműves visszatérés során finomabban tudnak landolni, jobban manőverezik a rakéta, míg 3 hajtóműves leszállásnál csak egy végső beröffentésre elegendő az oxigén és a kerozin, ami jobban terheli a rakétát. Szóval az elsőt szeretik.
- a drónhajós leszállásnál azért szeret megfagyni a kép, mert a rakéta annyira berezgeti a hajót, hogy átmenetileg megszakad a műholdas adatkapcsolat. Ennek lett az eredménye az, hogy a srácok kényszerűen már arról kezdtek beszélni, hogy az elsődleges küldetés a fontos, meg az első fokozat leszállása csak kiegészítő dolog - aztán hopp, ott van a leszállt első fokozat a kör közepén állva (<i>mÁkos sajnos nincs alatta, pedig...</i>). Volt ám meglepetés. Youtube kommentek is megjegyzik, hogy miért nem lehet a drónhajót követő munkásszállító hajót átjátszó állomásként használni, vagy egyszerűen pufferelni az adást? Passz, valszeg már nem akarnak beletúrni a technikába és átdrótozni ezt-azt csak azért, hogy mi vizuálisan is kielégüljünk.
- Musk ma sütit sütött
- jó a szőke csaj

 

[yrkon]

Csak nem?!
http://www.origo.hu/tudomany/20160812-fold-kozeli-csillag-felfedezes-urkutatas.html
http://www.spiegel.de/wissenschaft/weltall/astronomie-erdaehnlicher-planet-beim-nachbarstern-entdeckt-a-1107405.html

A végén még kiderül, hogy Aldrin és Barnes a jövőbe láttak?
https://moly.hu/konyvek/buzz-aldrin-john-barnes-a-csillagok-fiai-i-ii

 

[Mackensen]

Lehet, hogy pontatlan a memóriám, de mintha a kínaiak továbbra is hajtómű-importra szorulnának a hagyományos jet-ek kerén (légyen az akár polgári, akár katonai)

Attól még ölhetnek pénzt a kutatás/fejlesztésbe.

https://youtu.be/V5DgcDYqdVg

 

[sirdavegd]

<blockquote>Lehet, hogy pontatlan a memóriám, de mintha a kínaiak továbbra is hajtómű-importra szorulnának a hagyományos jet-ek kerén (légyen az akár polgári, akár katonai)

Attól még ölhetnek pénzt a kutatás/fejlesztésbe.

https://youtu.be/V5DgcDYqdVg</blockquote>
Természetesen. Csak nem tartom kimondottan logikusnak átugrani a jet-korszakot. Erre kimondottan szüksége lenne a polgári és katonai légi forgalomnak, a multifunkciós hajtómű pedig a jövő zenéje. Más kérdés, hogy kiváltana némi versengést, ha felszállna egy ilyen jószág.

 

[sirdavegd]

Asteroid Redirect Mission - elérték a Key Decision Point-B-t, ami kb azt jelenti, hogy a hangárban meg tudtak fogni egy nagy sötét krumplit:

Ez azért lenne hasznos, mert a Marsutazós stratégia szerint előbb egy robotos missziónak kellene elkapni és Hold körüli pályára vonszolni egy megfelelő méretű soktonnás C-típusú karbonátos aszteroidát (2020-ban jelölik ki), majd ugyanezt emberrel is végre kéne hajtani (Bruce felkészül). Szóval ez lenne a végeredmény:

Lesz itt minden:
- advanced, high-power, high-throughput solar electric propulsion; - advanced autonomous high-speed proximity operations at a low-gravity planetary body;
- controlled touchdown and liftoff with a multi-ton mass from a low-gravity planetary body, astronaut spacewalk activities for sample selection, extraction, containment and return;
- mission operations of integrated robotic and crewed vehicle stack
Itt fog debtálni a HERMeS (Hall Effect Rocket with Magnetic Shielding) Technology Development Unit thruster, ami napelemmel érne el 50kW teljesítményt (<i>nincs atomreaktor </i>):
- Block 1: 50 kW napelem, 40kW ionhajtómű, 10t Xenon
- Block 1a: 190 kW napelem, 150 kW ionhajtómű, 16t Xenon
- Hibrid: 250-400 kW napelem, 150-200 kW ionhajtómű, 16t újratölthető Xenon
Ebből eddig le van gyártva és végletekig lett tesztelve 25 kW napelem és 12,5 kW meghajtás. A cucc elvileg 3+1 tartalék meghajtóval rendelkezne 50000 óra üzemidővel. Ja és épült hozzá egy elosztó dobot (Power Processing Module), ami mérnöki szempontból bizonyára rendkívül hasznos. A pdf még a dízel-villamos mozdonyokról ismert teljesítmény-jelleggörbéket is tartalmazza
Fellövés: 2020 decemberében. Fejlesztő: JPL.

Szóval összességében ez egy robot-ember küldetés lenne, ha jól csinálják.

 

[Mackensen]

Nem ugorják át. Inkább fogalmazzunk úgy, hogy egy csomó dolgot párhuzamosan fejlesztenek. Van ami előrébb van, van ami nem.

 

[Luthero]

Jelentkezetek

Európai Polgárok Konzultációja: Európa és az űrkutatás című rendezvényre.

http://www.citizensdebate.space/hu_HU/home

http://www.urvilag.hu/europai_urpolitika/20160816_europa_es_az_urkutatas_hallassa_a_hangjat

 

[sirdavegd]

Ha valakinek hiányzott volna: az amerikai piacon mostantól elérhető a <b>Nagyteljesítményű Zöld Meghajtás (High Performance Green Propulsion)</b> a műholdak manőverező fúvókáihoz!
- fejlesztő: Swedish Space Corporation’s ECAPS
- amerikai forgalmazó: Orbital ATK
- új anyag: Ammonium DiNitrimide (ADN) (LMP-103S)
- kiváltott anyag: hidrazin
- indoklás: kevésbé koxikus (rákkeltő) és könnyebben kezelhető
- referencia: Sweden’s Prisma műholdja (2010 június óta üzemben)
- teljesítmény: 1N
- jövőbeli teljesítmény: 5N, 22N, 220N (ez már gondolom nem csak fúvóka lesz)
- felhasználás: rakéta és műhold forgatása, űrjármű pályára állítása, magasság korrekciója, nanoműhold ACS (?), légkörbe irányítás

Vásárolja meg most!