Űrkutatás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

misinator

Well-Known Member
2011. október 5.
4 487
11 709
113
...Gzadasági hasznát mondjuk nem látom, mert megenni gondolom nem lehet, <b>a rozsda sem egy olyan dolog, amiért emberek fizetnének</b>...

Dehogynem, úgy hívják, hogy használt autó:)
Vagy új autó beépített rozsdaturbóval:
"...Aki a legolcsóbb fényezéssel választja, vagy választotta az utóbbi tizenkét évben a Sprinterét, akár fél év után számolgathatta a karosszéria rozsdapöttyeit..."
http://totalcar.hu/magazin/kozelet/2016/04/13/a_mercedes_rohad_a_kereskedes_harit/
 

sirdavegd

Well-Known Member
2016. január 5.
1 272
2 093
113
A Sierra Nevada Dream Chasere átment a 2019-2024 közötti ISS teherszállításról szóló NASA’s Commercial Resupply Services 2 (CRS-2) szerződés második válogató körén. A CRS-1-hez képest a NASA három céggel kötne szerződést, tehát a Sierra Nevada új belépőnek számít a mini űrsiklójával a Space-X és az Orbital ATK mellett. Sajnos az ISS élettartamának végét 2025-re tervezték, így már nagyon ideje lenne az utána következő korszakon gondolkozni (<i>valahol ijesztő, hogy még gimis voltam, amikor épült az ISS...</i>).
<i>Komment:</i>
Nem, az Orion-alapú Jorney to Mars legkevésbé sem tekinthető "korszaknak". Most tök jó, hogy felnevelünk 2-3 magáncéget űrbéli LEO/GEO teherszállításra (ebből effektíve csak a Space-X rendelkezik megbízható rakétával és teherűrhajóval, az Orbital rakétája finoman szólva kiforratlan, a Sierra Nevada koncepciója meg béta), de ezek a vállalatok önmagukban nem tudnak piacot teremteni 2025 után érdemi vízió hiányában. Röviden és tömören, kell valami fos, amit ezek odafönt ki tudnak szolgálni, mire úgy konkrétan rájövünk arra, hogyan lehetne ezzel az iparággal anélkül is pénzt termelni, hogy az adófizetőknek kelljen tömni bele a pénzt (polgári repülésben mennyi időbe is tellett mindez?). A műhold fellövés persze szépen tejelget, az ISS meg az alap és alkalmazott kutatásokról szól (ezért is minősül az USA-ban nemzeti laboratóriumnak), de ebből Musk legfeljebb csak megtankolja a Ferrariját.
<i>Hosszabb nekifutású agymenés</i>:
Az úgy elég jól látható, hogy a fejlett világ gazdasági növekedése jelenleg kifulladt, a fejlődő világ meg... komoly hiányosságokkal küszködik mint intézményi mint kulturális szempontból. Az, hogy egy évtizede nulla-közeli kamatlábaktól (illetve deflációtól) szenvedünk elég jó példája annak, hogy egyszerűen elfogytak azok a projektek, amire pénzt lehetne költeni. Mert különben nem állna sorba a fél bolygó, hogy buta amerikai és német államkötvényeket vegyen bármiféle hozam reménye nélkül csak azért, mert bissztonságosch. Szóval itt a soha nem visszatérő alkalom, hogy olyan projekteket finanszírottunk a fejlett világba mindenhonnan beözönlő megtakarításokból, amelyek megtérülése hosszú, nagyon hosszú távú. Vulgárkeynesista megközelítéssel élve most vagy hadsereget fejlesztünk (<i>hova? vegyenek az amerikaiak még 300 Lightning II-t?!</i>), és/vagy infrastruktúrát (<i>oké, MÁV-ba mindig lehet ölni a pénzt, de a fejlett világban ez is nagyjából rendben van</i>), és/vagy olyan projekteket tolunk, aminek a hasznai a bolygón kívülről származnak. Persze itt jön Molni azzal nagyon helyesen, hogy jelenleg rettenetesen horror drága felküldeni egy kalapácsot LEO-pályára. Viszont, ha azt vesszük, hogy mindezt a bumbó-bumbó földi (vagy kínai) megtakarítók finanszírozzák egyszerűen azért, mert nem merik a saját béna pénzügyi rendszerükben forgatni a pénzüket és nekik a biztonságos KELLLL!!444!!!, akkor igazából gombokért megy fel a cuccos.
 
M

molnibalage

Guest
Az úgy elég jól látható, hogy a fejlett világ gazdasági növekedése jelenleg kifulladt, a fejlődő világ meg...
Juj...

Az űrtechnológia viszonylagos stagnálása ellenére - nem lett filléres űrutazás - azért ne vonjunk már párhuzamot szezon és fazon között. Nem azért nem fejldőik az űrtechnika és rakéta ipar, mert a világgazdasági növekedés X% vagy Y%...

Szóval itt a soha nem visszatérő alkalom, hogy olyan projekteket finanszírottunk a fejlett világba mindenhonnan beözönlő megtakarításokból, amelyek megtérülése hosszú, nagyon hosszú távú.
A dolog olyan alapvető közgazdasági dolgon bukik el, mint az emberi élet hossza. Az ember manapság az önfenntartás jegyében úgy fektet be, hogy öregkorára legyen valamiből megélni. Ezért az átlag magánember semmibe nem fektet be, aminek a megtérülési ideje a saját vagy első generációs leszármazottján túlmuat, mert szimplán "éhenhal".

Persze itt jön Molni azzal nagyon helyesen, hogy jelenleg rettenetesen horror drága felküldeni egy kalapácsot LEO-pályára.
Mert ezen alapvetően nem sikerül változtatni. Az űrben a műhold fellövéseket számolva piaci alapú profit termelése jelenleg sci-fi kategória. Három nagyságrenddel olcsóbb űrutazás kellene, de akkor meg az űrszemét lenen probléma...

Viszont, ha azt vesszük, hogy mindezt a bumbó-bumbó földi (vagy kínai) megtakarítók finanszírozzák egyszerűen azért, mert nem merik a saját béna pénzügyi rendszerükben forgatni a pénzüket és nekik a biztonságos KELLLL!!444!!!, akkor igazából gombokért megy fel a cuccos.
A baj az, hogy nem fogja. Miért? Lásd fent. A befektetések igen komoly %-a szó szerint azért van, hogy a befektető öreg korában is éljen, amikor már munkaképtelen.
 

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 775
17 943
113
Másrészt a fixköltségek egy-egy ilyen technológiai cégnél extrém magasak (alapanyag, technológia, szürkeállomány)... Az elérhető profit alacsony.

A Space X szeretne Praktiker lenni. Olvastam, hogy a rakéta "csak" hardware. A következő okosság a műhold-fejlesztés. Itt megint van egy hatalmas fixköltség, plusz szabályozás (lehet, holnap kitalálják, hogy a hibás műholdat hozd le :)), akármi lehet)

Egy szintig lesz felfutás, az önvezetős autók, stb. igényli a műholdat, de ahogy kiépül, eléri a platót. Az iparágba mindenki máshol lép be, más egyensúlyi számok vannak. A kezdőtőke csillagászati. A megmaradó pénzt meg nem szórhatod ki osztaléknak, mert nem lesz fejlesztési keret...
 

Roni

Well-Known Member
2010. június 30.
16 466
19 050
113
Azért elég érdekes hogy 1970 óta nem ment a holdra senki.

Mint ha 50 éve semmit nem fejlődött volna az űrtechnológia pedig hol volt még akkor az f-35 hajóműve:DD
 
M

molnibalage

Guest
Azért elég érdekes hogy 1970 óta nem ment a holdra senki.

Mint ha 50 éve semmit nem fejlődött volna az űrtechnológia pedig hol volt még akkor az f-35 hajóműve:DD
Hányszor kell még ezt elmagyarázni. Nem azért mentek a Holdra, meg gazdaságilag megérte. Mai áron kb. 200 mrd USD-t toltak abba, hogy hazahozzanak 400 kg holdkőzetet, golfozzon egy űrhajós az űrben, letűzzenek 5 db zászlót és tudományos eredmények legyenek. Közvetlen gazdaásgi haszna nem volt, nem profit termelés a cél.

Mivel fényévekre vagyunk attól, hogy profit termelés legyen, ezért senki nem költ rá többet a kelleneténél. A műholdak olcsóbb fellövésével és mikro műholdakkal lehet új dolgokat csinálni, de ettől még rohadtul nem lesz emberes űrutazás, mert jelen állás szerint nincs értelme sem...
 
M

molnibalage

Guest
A 200 mrrd USD-t kicsit talán fölé ment. 1970-es árfolyamon kb. 24 mrd USD ment el az egészer. Ez mai áron k. 150 mrd. Ez is rohadt sok.
 

Roni

Well-Known Member
2010. június 30.
16 466
19 050
113
"Ez mai áron k. 150 mrd"

Drága jó édes atyám! Egy éves orosz teljes katonai kiadás!
De igaz újszülöttnek minden új:DDD
 

jani2

Active Member
2013. február 11.
1 039
1
38
<blockquote rel="Roni">Azért elég érdekes hogy 1970 óta nem ment a holdra senki.

Mint ha 50 éve semmit nem fejlődött volna az űrtechnológia pedig hol volt még akkor az f-35 hajóműve:DD
Hányszor kell még ezt elmagyarázni. Nem azért mentek a Holdra, meg gazdaságilag megérte. Mai áron kb. 200 mrd USD-t toltak abba, hogy hazahozzanak 400 kg holdkőzetet, golfozzon egy űrhajós az űrben, letűzzenek 5 db zászlót és tudományos eredmények legyenek. Közvetlen gazdaásgi haszna nem volt, nem profit termelés a cél.

Mivel fényévekre vagyunk attól, hogy profit termelés legyen, ezért senki nem költ rá többet a kelleneténél. A műholdak olcsóbb fellövésével és mikro műholdakkal lehet új dolgokat csinálni, de ettől még rohadtul nem lesz emberes űrutazás, mert jelen állás szerint nincs értelme sem...
</blockquote>

Off
"Hányszor kell még ezt elmagyarázni."

Neked olyan helyen kellene megszólalnod, ahol mindenki mindent tud. De az a sejtésem, hogy akkor ez volna a hiba.

On

Javaslom rep.gép-hordózó db számban mérni. :)

Pl. USS Gerald Ford

"A hajó kifejlesztésének és megépítésének teljes költsége 13,5 milliárd dollár"

Cikk dátuma: 2013.11.10. 08:12
http://index.hu/tech/2013/11/10/felavattak_a_vilag_legnagyobb_hadihajojat/

(Szerintem - nem publikus a költség adat ennél sem, ki tudja miket számoltak bele. Pl. pezsgősüveg az indításnál benne van? :D )
 

papajoe

Well-Known Member
2016. február 21.
17 424
56 330
113
<blockquote rel="molnibalage"><blockquote rel="Roni">Azért elég érdekes hogy 1970 óta nem ment a holdra senki.

Mint ha 50 éve semmit nem fejlődött volna az űrtechnológia pedig hol volt még akkor az f-35 hajóműve:DD
Hányszor kell még ezt elmagyarázni. Nem azért mentek a Holdra, meg gazdaságilag megérte. Mai áron kb. 200 mrd USD-t toltak abba, hogy hazahozzanak 400 kg holdkőzetet, golfozzon egy űrhajós az űrben, letűzzenek 5 db zászlót és tudományos eredmények legyenek. Közvetlen gazdaásgi haszna nem volt, nem profit termelés a cél.

Mivel fényévekre vagyunk attól, hogy profit termelés legyen, ezért senki nem költ rá többet a kelleneténél. A műholdak olcsóbb fellövésével és mikro műholdakkal lehet új dolgokat csinálni, de ettől még rohadtul nem lesz emberes űrutazás, mert jelen állás szerint nincs értelme sem...
</blockquote>

Off
"Hányszor kell még ezt elmagyarázni."

Neked olyan helyen kellene megszólalnod, ahol mindenki mindent tud. De az a sejtésem, hogy akkor ez volna a hiba.

On

Javaslom rep.gép-hordózó db számban mérni. :)

Pl. USS Gerald Ford

"A hajó kifejlesztésének és megépítésének teljes költsége 13,5 milliárd dollár"

Cikk dátuma: 2013.11.10. 08:12
http://index.hu/tech/2013/11/10/felavattak_a_vilag_legnagyobb_hadihajojat/

(Szerintem - nem publikus a költség adat ennél sem, ki tudja miket számoltak bele. Pl. pezsgősüveg az indításnál benne van? :D )
</blockquote>



Benne van abban minden,csak jól árazva,mint a kakaó biztos számítógépek,vagy most a játszóterek,stb.
 
M

molnibalage

Guest
<blockquote rel="molnibalage">A 200 mrrd USD-t kicsit talán fölé ment. 1970-es árfolyamon kb. 24 mrd USD ment el az egészer. Ez mai áron k. 150 mrd. Ez is rohadt sok.
Nem olyan sok az,mindössze 1 gombnyomás,és kész.

</blockquote>
A konteósk és NWO-sok gazdaságpolitikai agymenései az ene ebben a topokban vannak...
 

papajoe

Well-Known Member
2016. február 21.
17 424
56 330
113
<blockquote rel="papajoe"><blockquote rel="molnibalage">A 200 mrrd USD-t kicsit talán fölé ment. 1970-es árfolyamon kb. 24 mrd USD ment el az egészer. Ez mai áron k. 150 mrd. Ez is rohadt sok.
Nem olyan sok az,mindössze 1 gombnyomás,és kész.

</blockquote>
A konteósk és NWO-sok gazdaságpolitikai agymenései az ene ebben a topokban vannak...
</blockquote>


Ééééés,nem kezdem el megmagyarázni,mert így szeretlek. ):
 

sirdavegd

Well-Known Member
2016. január 5.
1 272
2 093
113
<blockquote>Szóval itt a soha nem visszatérő alkalom, hogy olyan projekteket finanszírottunk a fejlett világba mindenhonnan beözönlő megtakarításokból, amelyek megtérülése hosszú, nagyon hosszú távú. Viszont, ha azt vesszük, hogy mindezt a bumbó-bumbó földi (vagy kínai) megtakarítók finanszírozzák egyszerűen azért, mert nem merik a saját béna pénzügyi rendszerükben forgatni a pénzüket és nekik a biztonságos KELLLL!!444!!!, akkor igazából gombokért megy fel a cuccos.
A dolog olyan alapvető közgazdasági dolgon bukik el, mint az emberi élet hossza. Az ember manapság az önfenntartás jegyében úgy fektet be, hogy öregkorára legyen valamiből megélni. Ezért az átlag magánember semmibe nem fektet be, aminek a megtérülési ideje a saját vagy első generációs leszármazottján túlmuat, mert szimplán "éhenhal".
A baj az, hogy nem fogja. Miért? Lásd fent. A befektetések igen komoly %-a szó szerint azért van, hogy a befektető öreg korában is éljen, amikor már munkaképtelen.</blockquote>

Bocs, rosszul definiáltam a hosszú-hosszú távot. Legyen 30 év (olyan futamidővel a fejlett országok el tudnak adni államkötvényt is). USA esetében az államkötvényeknél 2,22% a hozam 30 éves lejáratnál (20 évesük nincs...), "A" minősítésű vállalatoknál ez most 3,73% 20 éves lejárattal. Tehát most lehet olcsón kibocsátani kötvényt a piacon, ha új projektet akar finanszírozni az ember. Nem túl sűrűn fordult elő az ilyesmi a múltban.
A tőkefedezeti jellegű (tehát nem állami felosztó-eltapsoló-kirovó) nyugdíj célú megtakarításokat nyugdíjalapok és nem a leendő nyugdíjasok kezelik a piacokon (bár itt lehetnek eltérések egyes országok és szolgáltatók között), szóval egységsugarú Bélabának alapvetően dunsztja sincs, miben van a pénze (<i>nem, mintha egységsugarú befektetési alapkezelős szakembereknek olykor több lenne - annál csak a banki ügyfélszolgálatosok tudása szórtabb...</i>). Arról nem is beszélve, hogy a befektető (vagy az őt képviselő alap) futamidő közben is el tudja adni a kötvényt, ha van kinek. Kockázati tőkealapok jelenleg is 10 éves futaimdővel dolgoznak - 0. évben összegyűjtik az őt finanszírozó bankok/nyugdíjalapok/más alapkezelők listáját, majd a következő évtizedben 5-6 éves horizonttal szereznek stratégiai részesedést nem túl nagy számú vállalatba, hogy a végén az iparágra jellemző kétszámjegyű hozammal zárják a boltot (a tőke 5%-a megy a start-up szektorba, a maradék még USA-ban is döglődő mamutvállalatok trancsérolására, az életképes részek felfuttatására fordítódik - a szakszervezetek elgnagyobb örömére). A 10 év alatt pedig a befektetők nem követelhetnek vissza pénzt.
Nomármost a tőkepiac tíz éve nem rendelkezik növekedési sztorival. Volt az IT-forradalom a 70-es évek végétől, ami a 90-es évekre átment internet-forradalomba, de a dot-com lufi konszolidációja óta ez a piac is beérett. Van néhány mamut, akik élvezik a méretgazdaságosság előnyeit, a többi kisegér meg mindenféle niche-stratégiákat folytatva azt várja, hogy az előbbiek gyorsan felvásárolják őket. Persze lehet várni a zöld-forradalmat is, de a több szélerőmű meg napelem telepítése legfeljebb a meglévő termelő-elosztó hálózat összegubancolására elegendő (meg akinek széNerőműve van, mert azok mennek), nincs tőle wow-fílingem. Google, Apple, FB meg a többiek persze tömik a pénzt mindenféle holdkóros projektekbe, de szerintem maga a menedzsment sincs maradéktalanul meggyőződve egy-két jól hangzó projekt piaci értékesíthetőségéről (ld. Google és az önvezető autó esete - mióta is fut már a projekt? Ha bemegyek a bótba, akkor le tudom venni a polcról?). Korábban lehetett azzal növelni a vállalati hatékonyságot, hogy az alacsony hozzáadott értéket előállító részeket a cégek kiszervezték tanyára. Aztán meg abból lehetett pénzt keresni, hogy a tanyán elkezdtek fogyasztani, mert ők meg kimentek azokra a ragyavert piacokra, amelyekre kultúrember nem teszi be a lábát. Ez a növekedési irány is megfeküdt, aminek a legjobb indikátora az olcsó kőolajárfolyam.
Szóval végtelen bölcsességemmel és maximális szerénységemmel arra következtetek, hogy jelenleg a világgazdaság ötlethiányban gazdag növekedési csapdában vagyon. Ez úgy szeret bekövetkezni minden évszázadban (elvégre nem vagyunk tervutasításos komcsik) amióta az európai paraszt feltalálta a kétnyomásos földművelést, csak most kicsit bonyolultabb a helyzet és felettébb nem egyszerűek a társadalmi hatásai a dolognak (<i>még a végén még valaki azt mondja, hogy marxista vagyok - bár még mindig jobb mint a sötétzöld vagy a neoklasszikus jelző :D </i>).

Összességében: ott az olcsó pénz a piacon, a befektetők egymást tapossák 20-30 éves időtávon is az értelmesnek még nevezhető célpontokért, megvan annak az intézményi hagyománya, hogy növekedési potenciállal rendelkező vállalatokba 10 éves időtávon fektessünk be és felneveljük őket. Ennél eszményibb környezete mikor lenne az űripar kiépülésének? Persze én aztán meg nem tudom mondani, hogy mit csinálna konkrétan ez az űripar, de ennyi erővel Newtont is faggathatták a kortársak arról, hogy mégis mi haszna van a gőzgépnek a vizi és szárazföldi áruszállításban. Technológia van, pénz van, más értelmes projektek meg nem igazán akadnak. Oszt legfejlebb nem lesz igazam.
 

sirdavegd

Well-Known Member
2016. január 5.
1 272
2 093
113
<blockquote rel="molnibalage">A 200 mrrd USD-t kicsit talán fölé ment. 1970-es árfolyamon kb. 24 mrd USD ment el az egészer. Ez mai áron k. 150 mrd. Ez is rohadt sok.
Nem olyan sok az,mindössze 1 gombnyomás,és kész.
</blockquote>
Nem a pénz mennyisége a kérdés (abból pont, hogy túl sok van), hanem az, hogy mire költik el. Ha odaadják Boeingnek, vagy M&M és társa bt.-nek, akkor is befektetődik, csak a menedzsmenten kívül senki nem élvezi a gyümölcseit. Az egész Space-X-es sztori ott kezdődött, hogy Musk akart venni egy rakétát (mert csak alapon). Egyfelől senki nem akart eladni neki, vagy aki igen, az ki akarta lopni a szemét (legalább is erősen kiesett a gatyájából az árcédula láttán). Ez után elgondolkozott azon, hogy mi a rák kerül egy fellövésen ennyibe. Az üzemanyag? Hát a rakéta-minőségű kerozin és a folyékony oxigén azért nem túl drága (elvileg ez a kerozin hasonló a jet-fuelhez, ami 1,1 usd/gallon, ebből kell 25000 gallon a Falcon 9-ba, ez nudli), és a folyékony nitrogén is egész olcsó, amivel finoman manőverezel, meg a folyékony hélium is, amivel nyomás alatt tartod az üzemanyagot (vagy max Q-nál beledobod az üa tartályba, hogy nagyot robbanjon). Az első fokozat alumínium-lítium ötvözetből készül, de igazából ami drága az az eldobható hajtómű. Jól mutatja a dolgot az Orbital-ATK esete, akinek az Antares rakétájába szovjet űrprogramból maradat, némileg modernizált hajtóművet raktak (azok a hajtóművek úgy 30 éven át pihentek a polcon, mert annyira drágák...). Fel is robbant.
Ebből jött Musk ötlete, hogy akkor csinál egy sajátot, ami azért lesz olcsó, mert többször felhasználható. Ennek eredményeképpen nulláról épített pár rakétát, amelyek szépen felrobbantak, mire majdnem csődbe ment, de a 23. órában csak sikerült pályára babusgatni a rakományt az uccsó rakétával, így megkapta a NASA ISS kiszolgáló szerződését (Musk állítólag zokogott, gondolom izgalmas pillanatok voltak).
Jelenleg ott tart, hogy több rakétája ment fel, mint amennyi szétszóródott a légkörben és van a raktáron 4-5 első fokozata, amit vissza lehet küldeni (elvileg szeptemberben lesz ilyen küldetés is). Ehhez csak annyi kellett (a manőverezés, drónhajó stb. mellett), hogy a 9 db Merlin-hajtómű teljesítménye szabályozható legyen 30-100% közötti tartományban, meg ki-be lehessen kapcsolni. Miután a hajtóművek nem pörögnek szét és vissza is jönnek, így képes a fix költségek küldetések közötti szétterítésére (a fix-költségek másik részét generáló slepp létrejöttét meg gondosan fékezi). A hardver elvileg 4-5 fellövésre van méretezve. 62 millát kaszírozni fellövésenként úgy, hogy messze a piaci ár alatt vagy, miközben az üzemanyag költsége még közbeszerzéssel is kijönne egy millióból, a rakéta gyártási költségét meg 4-gyel oszthatod. A baj csak az, hogy Musk nem tervezi a Space-X tőzsdére vitelét, pedig vennék belőle - így egyelőre csak az ő fejében szól a "Money-Money".
 

sirdavegd

Well-Known Member
2016. január 5.
1 272
2 093
113
Másrészt a fixköltségek egy-egy ilyen technológiai cégnél extrém magasak (alapanyag, technológia, szürkeállomány)... Az elérhető profit alacsony.
Azért azt nem mondanám. Nulla-közeli kamatlábnál minden nyereségnek örül az ember. Sajna a Space-X beszámolója nem publikus, így kénytelen vagyok a fegyver-rakéta-műholdgyártásban otthonos Orbital ATK számait idézni. Az adózás előtti eredmény és a bevételek aránya 8% (aero-defense iparágban 13,7%), az adózott eredmény 19%-át kifizetik osztalékként, miközben a hosszú távú adósságuk a saját tőke 78%-át teszi ki.
Az Aerojet Rocketdyne hajtómű gyártóként már valóban gyengébb profittermelő képességgel rendelkezik, de ott gyaníthatóan az üzemi eredmény és az adózás előtti eredmény között csúnyulnak meg a dolgok. Itt lehet tovább mazsolázni, ha valaki az iparág eredménytermelő-képességét akarja nézegetni. Szerintem nem rossz.
 

sirdavegd

Well-Known Member
2016. január 5.
1 272
2 093
113
Falcon 9 first stage from May JCSAT mission was test fired in McGregor, Texas today at our rocket development facility. First full duration test of a landed booster.<iframe width="560" height="315" src="https://www.youtube.com/embed/SZQY902xQcw" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
 
S

speziale

Guest
Bocs, rosszul definiáltam a hosszú-hosszú távot. Legyen 30 év (olyan futamidővel a fejlett országok el tudnak adni államkötvényt is). USA esetében az államkötvényeknél 2,22% a hozam 30 éves lejáratnál (20 évesük nincs...), "A" minősítésű vállalatoknál ez most 3,73% 20 éves lejárattal. Tehát most lehet olcsón kibocsátani kötvényt a piacon, ha új projektet akar finanszírozni az ember.

Azért ez nem teljesen így van.

Egy Space-X rohadtul nem AAA kategóriás cég. Még egy sokkal kiforrottabb üzleti modellel működő Tesla is folyamatos veszteséget termel. Az ilyen típusú nagyon nagy kockázatú cégeket, főleg, hogy a cégben lévő érték nagy része immateriális eszköz pénzügyileg öngyilkosság hitel típusú eszközzel finanszírozni (mármint természetesen a finanszírozó szemszögéből). Nem véletlen, hogy az ilyen típusú cégekbe kockázati tőke alapok szoktak fektetni, vagy tőzsdei kibocsátással vonnak be forrást. Ebben az esetben viszont a cost of equity sokkal magasabb, mint egy AAA kategóriás kötvény hozama.

Musk-ról meg annyit, hogy szerintem az a faszi valahol a látnok és a zseniális szélhámos között van félúton. A space-x-et sem ám csak a technikai iránti vágyából kezdte el csinálni, hanem a NASA-tól egy csomó állami zsetont legombol. (De a Teslánál is azt hiszem, hogy San Fransico vagy LA is elég nagy támogatást adott)

Én azt gondolom, hogy az űrkutatás látszólagos megtorpanása több dologra vezethető vissza:

- egyrészről arról van szó, hogy a fejlődés bizonyos szempontból kevésbé látványos. pl. a 2018-ban induló mars rover sokkal fejlettebb lesz a Curiosity-hez képest is, de úgy általában lehet említeni, hogy a szenzorok mennyit fejlődtek, zsugorodtak, így egy adott feladatú űrszonda sokkal olcsóbb lehet (jóval kisebb, könnyebb), vagy sokkal több műszert lehet belepakolni

- a LEO-ra való kijutásnál meg elérkeztünk egyfajta fizikai határhoz, mivel a kémiai rakéták kb. ennyit tudnak, szóval itt valami nagyon komoly fundamentális áttörésre lenne szükség. Az viszont nagyon nehéz.
Emiatt itt a költségeket vagy az újrafelhasználással lehet megpróbálni csökkenteni, vagy pl. az ESA-nal azt csinálják, hogy a VEGA és az Ariane-6 egy csomó komponensét egységesítik, vagyis javítanak a méretgazdaságosságon.
Vagy lehet említeni az űrsikló leállítását, amit én személy szerint sajnáltam, de valójában a Hubble szervízeken kívül semmi olyat nem csinált, amit egy Szojuz típusú űrhajóval ne lehetett volna megcsinálni, ráadásul a tervekhez képest sokkal ritkábban lehetett újraindítani, és sokkal drágább is volt a reptetése.

- a harmadik dolog meg az, hogy szerintem nem igazán tudja az emberiség, hogy mit is kéne csinálnia az űrrel. A mindennapi életünkhöz fontos dolgokat szolgáltatják a műholdak, a tudományos kutatásokhoz meg elegek az űrszondák vagy a földi eszközök. Szóval hacsak az emberiség nem érez csak úgy "just for fan" jelleggel késztetést arra, hogy meghódítsa a világűrt, addig nehéz lesz bármi komoly áttörést elérni. Márpedig azért lássuk be, egyelőre vannak itt a földön fontosabb dolgok is amibe rengeteg pénzt lehet ölni, mint az űr meghódítása.
 
S

speziale

Guest
Pl. egy újabb kis lépés:

a főként műholdak hajtóanyagaként használt rendkívül mérgező hidrazint egy lézeres gyújtórendszer válthatja a jövőben:

http://www.dlr.de/dlr/portaldata/1/resources/documents/DLR_Magazin_150/DLR_Magazin-150-GB/index.html#44-45/z

sőt, az ariane 6 második fokozata is újraindíthatóvá válik az eszköz segítségével
 

Luthero

Well-Known Member
2010. április 25.
1 758
2 641
113
Mostanában nem nagyon foglalkoztam a Reaction Engines, Sabre hajtóművével, de most új fejlemény hogy az ESA is beszáll egy kis pénzzel.

http://www.urvilag.hu/uj_eszkozok_es_anyagok/20160731_brit_lepes_a_raketarepulogep_fele

http://www.reactionengines.co.uk/news_updates.html

http://www.esa.int/Our_Activities/Space_Engineering_Technology/ESA_commits_to_next_stage_of_UK_revolutionary_rocket_engine

SABRE_engine_node_full_image_2.jpg