M
Űrkutatás
- Téma indítója Luthero
- Indítva
A "fedélzeti atomreaktor" túlzás, hivatalosan radioizotópos termoelektromos generátornak /RTG/ nevezik. A 60-as évektől kezdve az űrszondákon kívül földi /pl. sarkvidéki/ automata kutatóállomásokon is használtak ilyeneket. Ma már csak a Jupiteren túlra küldött űrszondákon alkalmazzák, mert a földi használata veszélyes a környezetre.
T
torsen
Guest
Gondolom, a fenti eszközök nem űrbéli használatra vannak tervezve.
Egy jó átfogó cikk régebbről.
http://www.origo.hu/tudomany/20160704-nasa-juno-jupiter-misszio-urkutatas-urszonda-gazorias-felfedezes.html
Mostani.
http://www.origo.hu/tudomany/20160713-juno-jupiter-holdak-foto-elso-kep-urkutatas-nasa.html
Egy jó átfogó cikk régebbről.
http://www.origo.hu/tudomany/20160704-nasa-juno-jupiter-misszio-urkutatas-urszonda-gazorias-felfedezes.html
Mostani.
http://www.origo.hu/tudomany/20160713-juno-jupiter-holdak-foto-elso-kep-urkutatas-nasa.html
Egy kis aktualitás:
A következő július 18-i Falcon 9 SpaceX CRS 9 ISS kiszolgáló küldetés részletei:
- Launch time: 0445 GMT (12:45 a.m. EDT)
- space-based DNA sequencer (<i>súlytalanságban DNS-t szekvenálni. Aki látott már Földön biológust ilyet játszani és még hallotta is az édes ajkait elhagyó fohászt, az sejtheti, milyen lesz ez az űrben<i>).
- phase-change material heat exchanger (<i>ez valami víz-alapú zselé, ami hőt von el...?! </i>)
- gravity’s effect on bone cell function (<i> csontsűrűség vizsgálat Földön, mágneses lebegtetéssel szimulált mikrogravitációval</i>)
- how microgravity changes the human heart (<i>cell replacement therapy for future space missions</i>)
- international docking adapters (IDA) that will be installed on the space station. The IDA’s first users are expected to be Boeing's CST-100 Starliner and SpaceX's Crew Dragon spacecraft
- és még 250 egyéb bigyó
Hogy ne érje szó a ház elejét amiatt, hogy a Space-X szekerét tolom, itt a legutóbbi (június 22-én befejezett) Orbital-ATK Cygnus misszós videó (OA-6):
<iframe width="560" height="315" src="https://www.youtube.com/embed/RZ77ZSdH-04" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
Augusztusban az Orbital-ATK ismét előhozakodik a maga Antares 230 rakétájával. Ez a konfiguráció pont egy verziószámot ugrott a két éve (2014 október 28) felrobbant változathoz képest, például már nem felújotott poszt-szovjet első fokozatai lesznek, hanem RD-181-esek, amelyeket oroszok (Energomash) építettek.
A következő július 18-i Falcon 9 SpaceX CRS 9 ISS kiszolgáló küldetés részletei:
- Launch time: 0445 GMT (12:45 a.m. EDT)
- space-based DNA sequencer (<i>súlytalanságban DNS-t szekvenálni. Aki látott már Földön biológust ilyet játszani és még hallotta is az édes ajkait elhagyó fohászt, az sejtheti, milyen lesz ez az űrben<i>).
- phase-change material heat exchanger (<i>ez valami víz-alapú zselé, ami hőt von el...?! </i>)
- gravity’s effect on bone cell function (<i> csontsűrűség vizsgálat Földön, mágneses lebegtetéssel szimulált mikrogravitációval</i>)
- how microgravity changes the human heart (<i>cell replacement therapy for future space missions</i>)
- international docking adapters (IDA) that will be installed on the space station. The IDA’s first users are expected to be Boeing's CST-100 Starliner and SpaceX's Crew Dragon spacecraft
- és még 250 egyéb bigyó
Hogy ne érje szó a ház elejét amiatt, hogy a Space-X szekerét tolom, itt a legutóbbi (június 22-én befejezett) Orbital-ATK Cygnus misszós videó (OA-6):
<iframe width="560" height="315" src="https://www.youtube.com/embed/RZ77ZSdH-04" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
Augusztusban az Orbital-ATK ismét előhozakodik a maga Antares 230 rakétájával. Ez a konfiguráció pont egy verziószámot ugrott a két éve (2014 október 28) felrobbant változathoz képest, például már nem felújotott poszt-szovjet első fokozatai lesznek, hanem RD-181-esek, amelyeket oroszok (Energomash) építettek.
Hát ööö szóval az a Soyuz, amivel a két úr és egy hölgy a minap felment az ISS-re az bizony 1967-ben debütált. Persze most már a 4. generáció (1986 óta) 4. frissítésénél tartunk. Szóval ez egy 49 vagy 30 évesnek tekinthető konstrukció, sok-sok plasztikai műtétet követően. És pillanatnyilag ez az egyedüli emberes szállítójármű az űrbe.
Ha már "űrmeghódíccsa", 2016 június 27-én az Orion európai gyártású szervízmodulja megfelelt a NASA és ESA által végzett mélyűri teszteknek. <i>American planes will always be superior as long as there are wonderful men like you in the cockpit. And German parts.</i>
M
molnibalage
Guest
Ez így költői túlzás. Az alapelve 140 éves, de a mai autókban pl. karburátor sincs már, ami régen alapelem volt.
https://twitter.com/elonmusk/status/754931091891453952Már kezd unalmas lenni a SpaceX landolás .
LEO-pálya esetében azt mondták a szakik, hogy elegendőnek érzik az első fokozat teljesítmény tartalékát a földi leszálláshoz és csak geostac pályánál akarják használni a drónhajókat. Ezért tették most betonra.
<i>"Egy amatőr műhold spotter úgy gondolja, hogy Kína első űrállomása irányítatlanul kering az űrben. Thomas Dorman a 2011-es fellövése óta követi a 8 tonnás laboratóriumot, és adatai szerint a Tiangong-1 jelenleg lassú orsózásban van, és a napelemei már nem a csillagunk felén néznek. Úgy véli, hogy Kína már nem tudja irányítani az űrállomást, és nem képesek arra, hogy a majdani lezuhanást úgy irányítsák hogy az óceánba vagy lakatlan területre érkezzen. Más szakértők szerint egyelőre korai ilyen következtetéseket levonni."</i>
Ez mondjuk kínai források is megerősítik. (nem szeretném, ha egy kínai űrállomás wc ülőkéje vágna fejbe
)
Ez mondjuk kínai források is megerősítik. (nem szeretném, ha egy kínai űrállomás wc ülőkéje vágna fejbe
)
40 éve voltak a Viking-küldetések.
Gondolom Molni kedvéért írták bele, hogy a NASA 2030-ra (<i>bármikori honi euró-bevezetés +3 év</i>) akar embert küldeni, a Space-X meg 2018-ban. <i>Emberes űrhajója mondjuk egyiknek sincs, szóval ennyi erővel én meg szép és okos vagyok.</i>
Gondolom Molni kedvéért írták bele, hogy a NASA 2030-ra (<i>bármikori honi euró-bevezetés +3 év</i>) akar embert küldeni, a Space-X meg 2018-ban. <i>Emberes űrhajója mondjuk egyiknek sincs, szóval ennyi erővel én meg szép és okos vagyok.</i>
Érdekes létformák: "electric bacteria use energy in its purest form – naked electricity in the shape of electrons harvested from rocks and metals"
Ha a zsurnalizmus mögé kukkantunk:
- Fe(II)-oxidizing aerobic bacteria --> természetes élőhelyén kell neki oxigén és vas
(i) providing a steady supply of electrons as Fe(II) while
(ii) managing rapid formation of insoluble Fe(III) oxide precipitates and
(iii) maintaining oxygen concentrations in the micromolar range to minimize abiotic Fe(II) oxidation
Viszont, ha leszúrunk egy elektródát és adunk neki áramot, na akkor már elcsemegézget magában is (a negatív pólust nyalogatják, váltóáramot ne köss rája):
<i>"if the electron transport machinery is able to oxidize metals at the outer cell surface, electrodes poised at potentials near those of natural substrates could serve as electron donors, eliminating concentration issues, side reactions, and mineral end products associated with metal oxidation"</i>
A Fe(II) amúgy vasoxid FeO és fekete színű. A Fe(III) is vasoxid, de az vár vörös színű és látnivalóan több minden van benne: Fe2O3. Tehát, a bacinak nem elég, ha adunk két darab Fe(II)-t, mert kell neki valahonnan egy O is. De onnantól nagyon boldog lesz. És gyártja a rozsdát ezerrel.
Kérdés persze, hogy életben maradna-e, ha szépen letennénk a Ganümédesz felszínére (hőmérséklet, nyomás). Ott a masszív sugárzás miatt elemi oxigén szokott felszabadulni, meg mindenféle egyéb ionok is. A sarki területeken 10-100 kiloektronvoltos elektronok mászkálnak és a jég sötétebb színéért a nehezebb ionok a felelősek. Lehet, hogy ott kevésbé lenne őszinte a mosolya, de valószínűleg ez a környezet közelebb állna hozzá mint mondjuk a Merkur felszíne.
Gzadasági hasznát mondjuk nem látom, mert megenni gondolom nem lehet, a rozsda sem egy olyan dolog, amiért emberek fizetnének.
Ha a zsurnalizmus mögé kukkantunk:
- Fe(II)-oxidizing aerobic bacteria --> természetes élőhelyén kell neki oxigén és vas
(i) providing a steady supply of electrons as Fe(II) while
(ii) managing rapid formation of insoluble Fe(III) oxide precipitates and
(iii) maintaining oxygen concentrations in the micromolar range to minimize abiotic Fe(II) oxidation
Viszont, ha leszúrunk egy elektródát és adunk neki áramot, na akkor már elcsemegézget magában is (a negatív pólust nyalogatják, váltóáramot ne köss rája):
<i>"if the electron transport machinery is able to oxidize metals at the outer cell surface, electrodes poised at potentials near those of natural substrates could serve as electron donors, eliminating concentration issues, side reactions, and mineral end products associated with metal oxidation"</i>
A Fe(II) amúgy vasoxid FeO és fekete színű. A Fe(III) is vasoxid, de az vár vörös színű és látnivalóan több minden van benne: Fe2O3. Tehát, a bacinak nem elég, ha adunk két darab Fe(II)-t, mert kell neki valahonnan egy O is. De onnantól nagyon boldog lesz. És gyártja a rozsdát ezerrel.
Kérdés persze, hogy életben maradna-e, ha szépen letennénk a Ganümédesz felszínére (hőmérséklet, nyomás). Ott a masszív sugárzás miatt elemi oxigén szokott felszabadulni, meg mindenféle egyéb ionok is. A sarki területeken 10-100 kiloektronvoltos elektronok mászkálnak és a jég sötétebb színéért a nehezebb ionok a felelősek. Lehet, hogy ott kevésbé lenne őszinte a mosolya, de valószínűleg ez a környezet közelebb állna hozzá mint mondjuk a Merkur felszíne.
Gzadasági hasznát mondjuk nem látom, mert megenni gondolom nem lehet, a rozsda sem egy olyan dolog, amiért emberek fizetnének.