Űrkutatás
- Téma indítója Luthero
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Az egyik legnagyobb gond az lenne, hogy a szerkezet hőmérséklete változik, de nagyon. Attól függően, hogy hol süt a nap, hol nem, több száz fokos eltérések vannak. A fókusztávolságnak fixnek kell lennie, különben elmászik a koherencia, a módusszerkezet változik.
A lézerek hatásfoka finoman szólva is rossz. Az űr koszos, milliónyi porszemcse, stb. Ez megint lerontja a hatásfokot. Aztán, ha kitérő manővert kell végrehajtani a szondával, akkor a fenti lézerberendezésnek is illene követni.
Az továbbra sem világos, ha ekkora teljesítménnyel lövünk valamire, akkor az hogyan fog károsodás nélkül üzemelni, ha egyáltalán eltalálja...
A lézerek hatásfoka finoman szólva is rossz. Az űr koszos, milliónyi porszemcse, stb. Ez megint lerontja a hatásfokot. Aztán, ha kitérő manővert kell végrehajtani a szondával, akkor a fenti lézerberendezésnek is illene követni.
Az továbbra sem világos, ha ekkora teljesítménnyel lövünk valamire, akkor az hogyan fog károsodás nélkül üzemelni, ha egyáltalán eltalálja...
CO2 lézereknél 20% körüli, CO lézereknél 25% körüli a max hatásfok (a gázlézerek közül ezeké a legjobb). Diódával pumpált szilárdtestlézereknél úgy 35%-ig. (A lézerdiódáknál meg kísérletileg már elértek 75%-körülit, de a lézerdiódák nyalábminősége szar)
Ha jól számolom, akkor teljes elnyelődés esetén 1GW teljesítmény 3.3 Newton tolóerőt ad, vagyis:
Nyomás(Pascalban)=energiafluxus, vagyis ez esetben a teljesítmény Wattban(/négyzetméter, de itt a lézer miatt ez nem számít) osztva fénysebességgel (300000000m/sec)
Ha tökéletes visszaverő az adott felület, akkor az érték pont a duplája, vagyis 6.6 Newton. A jelenlegi napvitorlák pedig úgy 90%-os visszaverők.
Na igen... Nyilván valami nagyon nagy (de nagyon könnyű) vitorla és a lézernek is nagy nyalábátmérő (ami abból a szempontból is előnyös, hogy így csökken a divergencia) kell, hogy az egységnyi területre eső energia ne legyen túl nagy és ne égesse szét.
wolfram remélem valamit rosszul számoltál. Gyerekkoromban rakétamodelleknél használtunk 5 newtonos kis motrokat. Kétlem, hogy az a 3,3 vagy 6,6 newton bármire is elégséges lenne, ha azt nézzük, hogy itt tonnás műholdakat kellene indítani és azt is ezerszámra. Ez így elég életképtelennek néz ki márcsak anyagilag is, mert akkor minden GW teljesítmény kb százmilliárd eurós árkategória lenne, amiből sok sok kellene a megfelelő teljesítményhez. És még sehol sincs a célzás, a műholdon az energia fogadása, az utazást kibíró műholdak megtervezése és legyártása, és hogy túlfelöl hogyan fékeznénk le arra ötletem sincs. Mondjuk írnak itt a lézerek húzó hatásáról is, de 4+ fényévnyire eltalálni pl egy egy négyzetkilóméteres vitorlát úgy, hogy nem tudod milyen állapotban van, nem tudod hol van csak jó esetben azt, hogy évekkel azelőtt hol volt és abból számolhatsz, nem tudod mire odaérne a húzó lézersugarad arra mennyi marad az energiájából stb. Kell ide egy B terv, meg egy C is.
Jól számoltam szerintem.
Ez ennyit tud. Viszont folyamatosan. Ami azt jelenti, hogy pl. egy hat kilós testet 100 másodperc alatt 100 méter/másodpercre, 10 nap alatt meg már 864000 méter/másodpercre, vagyis több, mint 3 millió kilométer/órára gyorsítaná. Tonnás szondákra én nem látok esélyt. Pár kilósak, esetleg pártízkilósak jöhetnek szóba. Fékezés nem igazán kivitelezhető. Elrepül, filmez, megpróbálja az adatokat hazaküldeni, ennyi. Négy fényévnyire meg hiába akarnák lézerezni. Még ha el is "találnák", a divergencia miatt már semmit sem érne.
Ami még eszembe jutott, az a Jarkovkszij-hatás... (Ezt a fizikai jelenséget tervezik az Osiris-el igazolni/cáfolni) Az űrben mozgó valamire hathat a hőmérséklet, az eltérő hőmérsékletű részeken áramlás jöhet létre, ami minimális méretű, de az űrben a minimális erők összeadódhatnak, stb. Majd kiderül, hogy létezik, vagy sem. Ha létezik, akkor a lézer pont jót tesz neki...
Hajlamos vagyok ugyanakkor úgy gondolni, hogy kint is - ahogy itthon is, élet-halál harc megy a kutatási pénzekért, pláne úgy, hogy azóta kinőtt a földből egy SpaceX és társai. Innoválni kell.
Valahol a hidegfúzióra hajaznak az ilyen dolgok. Jól hangzik, megfoghatatlan, valahol van fizikai alapja, de kellene egy csomó zseton, konferencia a kutatáshoz. A szűk kiváltságos réteg elkonferenciázgat a földi világ egzotikus pontjain, elkészül pár ezer cikk, kiosztanak néhány tucat díszdoktori címet, az egyetemeket kitömik pár milliárd dállárral, de a "tudományos/technológiai áttörés" még várat magára...(mivel a nagyobb koncentrációs polivíz csak játék a deutériumok közötti távolsággal. Kisebb távolság nagyobb reakció-valószínűség, ezér működik, teccik érteni. Már ha működik..)
Hajlamos vagyok ugyanakkor úgy gondolni, hogy kint is - ahogy itthon is, élet-halál harc megy a kutatási pénzekért, pláne úgy, hogy azóta kinőtt a földből egy SpaceX és társai. Innoválni kell.
Valahol a hidegfúzióra hajaznak az ilyen dolgok. Jól hangzik, megfoghatatlan, valahol van fizikai alapja, de kellene egy csomó zseton, konferencia a kutatáshoz. A szűk kiváltságos réteg elkonferenciázgat a földi világ egzotikus pontjain, elkészül pár ezer cikk, kiosztanak néhány tucat díszdoktori címet, az egyetemeket kitömik pár milliárd dállárral, de a "tudományos/technológiai áttörés" még várat magára...(mivel a nagyobb koncentrációs polivíz csak játék a deutériumok közötti távolsággal. Kisebb távolság nagyobb reakció-valószínűség, ezér működik, teccik érteni. Már ha működik..)
M
molnibalage
Guest
Az egész lézeres koncepció azon alapszik, hogy igen apró műholdakat használnának, ahol ezek nap nagyságrendű gyorsulás után elérnék a fénysebesség 20%-át.
Kifejezetten más lézerről lenne szó, nem ilyen attoszekundumos cuccokról. Azzal elpárologtatnák a műholdat (vagy egy részét). A szegedi ELI-ALPS-ban voltam az építés alatt, ott egy 3 méteres betonszarkofágba rakták azt a lézert, amivel még egy atomot is darabjaira lehet durrantani (a célterület mögötti fal mögé tervezett karbantartó épletet meg inkább átrakták másik helyre
). Maga a lézer amúgy nem tűnik különösen nagy helyigényűnek, gondoljatok egy közepes Spar vagy CBA eladói terére (<i>+szarkofág, pormentes tiszta tér, belső daru, szkafanderes emberek és nincs csokis tej</i>). Ilyen technológiát én nem telepítenék a Földre, mert a légkörben a teljesítmény nagy része elveszne. A Holdon meg nincs ilyen probléma, a dolog működtetése automatizálható, simán beilleszthető lenne egy ottani bázis tudományos mindennapjaiba. Onnan ráadásul a kezdeti indítás is megoldható lenne egyszerű mágneses gyorsítással. Vagy az egész gyorsítás koncepcióját mágneses gyorsításra alapozni lézeres helyett. Standardizált csöveket lehetne odafönt 3D nyomtatni hozott anyagból orrvérzésig (mint a hyperloop, csak ott ingyé' van a vákuum), csak szuperszámítógép legyen a talpán, ami kiszámolja, hogy mikor kéne indítani a mini szondát (és előtte a 100 tisztogató vasgolyót), hogy utána az tényleg a célterületnél kössön ki.
Új, jelenleg rajzasztalon létező teherűrhajóval próbálja leváltani a Progresszt a Roszkozmosz 2020-tól, továbbá 3-ról 2 főre akarja csökkenteni az ISS személyzetét anyagi problémák miatt. Indoklás: nincs pénz, a Progressz-utód egyszerűbb felépítésű lenne a Progressz Szojuzhoz hasonló hármas tagolódását leváltó formájával.
<i>Személyes(kedő) komment a hírre:
Mindig is imádtam a rajzasztal-bajnokságokat, abban én is nagyon jó vagyok mert a papír mindent elbír. Más kérdés, hogy az űrkutatásban még a megszokottnál is vastagabb lapokat használnak (a teherhordó képesség javítását célzó bordás megerősítéssel). A légiiparban ugyanehhez technológiai demonstrátorokat kell építeni, vagy legalább egy makettet.
Értem én, hogy a Roszkozmosz majd építeni akar 2024 után egy saját űrállomást és viszi az ISS néhány modulját is, azért halkan megkérdezném: el tetszettek felejteni a MIR-t? Csak meg az a projekt pontosan bemutatta, milyen az amikor az orosz űrügynökség üzemeltet valamit. Nem véletlenül tapsolt mindenki amikor átvette a NASA az ISS üzemeltetését, mert modult építeni és feljuttatni egy dolog és megint más utána évtizedken keresztül lapátolni bele a pénzt. Bármennyire is jól hangzik az, hogy az ISS "nemzeti laboratórium", meg alapkutatásokat finanszíroz és magvet meg startup, de attól ez legfeljebb hosszabb távon és MAKROszinten nyereséges buli, aminek a cehhét az adófizetők állják. Oroszországban találunk ilyen adófizetőt (nem röhög)? Természetesen nem. Persze lehet azt mondnai, hogy majd a zállam, meg az olaj, csak a nyersanyag árak 20 évente pont annyit hullámzanak, hogy legyen pár évnyi habzsi-dőzsi, egyébként meg izgatott toporgás a szőnyeg szélén. Oké, a szőnyeg szélén nukleáris arzenállal, meg hagyományos arzenállal, hogy izzadjon a közel-külföld is.
Ízelelgessük a szavakat: nincs pénz rendes Progresszre, de ők majd f-e-j-l-e-s-z-t-e-n-e-k egy új, egyszer használatos teherűrhajót, mert fejlesztésre tuti lesz pénz. Úgy szeretem, amikor valaki arra építi fel a politikáját, hogy önnön pitiánerségét nagyszájúsággal kompenzálja. Aztán meg jön a fejvakarás
. </i>
<i>Személyes(kedő) komment a hírre:
Mindig is imádtam a rajzasztal-bajnokságokat, abban én is nagyon jó vagyok mert a papír mindent elbír. Más kérdés, hogy az űrkutatásban még a megszokottnál is vastagabb lapokat használnak (a teherhordó képesség javítását célzó bordás megerősítéssel). A légiiparban ugyanehhez technológiai demonstrátorokat kell építeni, vagy legalább egy makettet.
Értem én, hogy a Roszkozmosz majd építeni akar 2024 után egy saját űrállomást és viszi az ISS néhány modulját is, azért halkan megkérdezném: el tetszettek felejteni a MIR-t? Csak meg az a projekt pontosan bemutatta, milyen az amikor az orosz űrügynökség üzemeltet valamit. Nem véletlenül tapsolt mindenki amikor átvette a NASA az ISS üzemeltetését, mert modult építeni és feljuttatni egy dolog és megint más utána évtizedken keresztül lapátolni bele a pénzt. Bármennyire is jól hangzik az, hogy az ISS "nemzeti laboratórium", meg alapkutatásokat finanszíroz és magvet meg startup, de attól ez legfeljebb hosszabb távon és MAKROszinten nyereséges buli, aminek a cehhét az adófizetők állják. Oroszországban találunk ilyen adófizetőt (nem röhög)? Természetesen nem. Persze lehet azt mondnai, hogy majd a zállam, meg az olaj, csak a nyersanyag árak 20 évente pont annyit hullámzanak, hogy legyen pár évnyi habzsi-dőzsi, egyébként meg izgatott toporgás a szőnyeg szélén. Oké, a szőnyeg szélén nukleáris arzenállal, meg hagyományos arzenállal, hogy izzadjon a közel-külföld is.
Ízelelgessük a szavakat: nincs pénz rendes Progresszre, de ők majd f-e-j-l-e-s-z-t-e-n-e-k egy új, egyszer használatos teherűrhajót, mert fejlesztésre tuti lesz pénz. Úgy szeretem, amikor valaki arra építi fel a politikáját, hogy önnön pitiánerségét nagyszájúsággal kompenzálja. Aztán meg jön a fejvakarás
. </i>
A híres orosz nagyotmondás és optimizmus már megszokott, de személy szerint látok benne realitást.
Először azt hittem a készülő PTK-NP (ennek is már vagy 10 neve volt az évek során) űrhajó alapjaira készülne egy cargo változat, de miután láttam a grafikát, ez Szojuz alapú lesz. Egy szojuz alapról fejleszteni, lényegesen könnyebb, és tapasztalatuk is van a közelmúltból.
Ez lenne:
Érdekesség, a Szojuz eredetű Tiangong űrállomás,
..illetve a készülő Tianzhou teherűrhajó:
De végső soron, ami optimizmusra ad okot nálam az, hogy hasonló felépítésű ISS űrállomás modulokat már reptettek az oroszok, név szerint SO-1 Pirsz és a MRM-2 Poiszk:
Az egész lézeres koncepció azon alapszik, hogy igen apró műholdakat használnának, ahol ezek nap nagyságrendű gyorsulás után elérnék a fénysebesség 20%-át.</blockquote>
Az a baj az igen apró műholdakkal, hogy nem küldenének vissza semmit, mert nincs ahogy. Egyszerűen nem fér beléjük minden rendszer. Én 100g-s gyorsulással számoltam és azzal is 8,5 óráig tartanak a fénysebesség 10%-áig, hacsak a test tömege meg nem nő a nagy sebesség miatt. Ha van egy egy kilós műholdad (ami szerintem nem lesz használható) akkor 3,3N erővel gyorsítva három hétbe telne a fénysebesslg 20%-ára gyorsítani. De itt inkább tonnás méretekben kell gondolkozni, mert nem lesz elég komoly antennád ahoz, hogy hazaküldj bármit is.
Kifejezetten más lézerről lenne szó, nem ilyen attoszekundumos cuccokról. Azzal elpárologtatnák a műholdat (vagy egy részét). A szegedi ELI-ALPS-ban voltam az építés alatt, ott egy 3 méteres betonszarkofágba rakták azt a lézert, amivel még egy atomot is darabjaira lehet durrantani (a célterület mögötti fal mögé tervezett karbantartó épletet meg inkább átrakták másik helyre
). Maga a lézer amúgy nem tűnik különösen nagy helyigényűnek, gondoljatok egy közepes Spar vagy CBA eladói terére (<i>+szarkofág, pormentes tiszta tér, belső daru, szkafanderes emberek és nincs csokis tej</i>). Ilyen technológiát én nem telepítenék a Földre, mert a légkörben a teljesítmény nagy része elveszne. A Holdon meg nincs ilyen probléma, a dolog működtetése automatizálható, simán beilleszthető lenne egy ottani bázis tudományos mindennapjaiba. Onnan ráadásul a kezdeti indítás is megoldható lenne egyszerű mágneses gyorsítással. Vagy az egész gyorsítás koncepcióját mágneses gyorsításra alapozni lézeres helyett. Standardizált csöveket lehetne odafönt 3D nyomtatni hozott anyagból orrvérzésig (mint a hyperloop, csak ott ingyé' van a vákuum), csak szuperszámítógép legyen a talpán, ami kiszámolja, hogy mikor kéne indítani a mini szondát (és előtte a 100 tisztogató vasgolyót), hogy utána az tényleg a célterületnél kössön ki. </blockquote>
Ha a Földön 100 milliárd euróba kerülne egy 1GW-os lézer(telep) megépítése, akkor a Holdon ezermilliárdból sem hoznád össze. Nem tudom mekkora annak a szegedi lézernek a teljesítménye, de ha 1GW csak 3,3 N tolóenergiát ad, akkor nem ez a megoldás. Most a kisebbik probléma az, hogy kb bármit atomjaira robbantana. B tervként aki témában van hátha rájön, hogy wolfram elszámolta a nullákat és 3,3 milló N energiáról van szó, nem pedig 3,3N-ról.
Találtam egy videót, amin ezt a lézerrel gyorsítást modellezték le kicsiben vákuumban. Itt 8 wattos lézert használnak és kb 0,05 mikro N erőt fejt ki, ami hármasszabállyal 6,25N / GW. Ez azt jelenti, hogy wolfram jól számolt (vagy ugyanolyan szarul és hogy ezzel nem lehet csillagközi útra küldeni semmit.
és hogy ezzel nem lehet csillagközi útra küldeni semmit.
Pedig ez tök jó! A jelenlegi ion-hajtóművek is ennyit tudnak - ugyanúgy folyamatos üzemben. Itt is szépen világítod a műholdat és az egyre gyorsabban mászik. Relativisztikus sebességre azért én se tolnám fel, mert ott csuda dolgok történnek.Találtam egy videót, amin ezt a lézerrel gyorsítást modellezték le kicsiben vákuumban. Itt 8 wattos lézert használnak és kb 0,05 mikro N erőt fejt ki, ami hármasszabállyal 6,25N / GW. Ez azt jelenti, hogy wolfram jól számolt (vagy ugyanolyan szarul
Teljesítményre tudnak ennyit, pár Newtont, vagy energia / tolóerőarányuk ilyen? Mondjuk abból gigawattosat nem küldesz fel egyelőre. Az van, hogy csillagközihez márpedig fel kell tolni relativisztikus sebességrekre és nem egy műholdat hanem legalább ezret. Vagy valami térgörbítős, csillagkapus, féregjáratos, teleportálós megoldást kitalálni és megépíteni, mert még a fénysebesség 20%-ával is 22 évet kellene menjen a szonda. a legközelebbi csillagig. 3 hetet gyorsítva 1GW lézerrel egy egy kilós szondát feltornászol fénysebesség 20%-ára, de 1000 darabhoz így 57 év kellene, ha napi 24 órát menne az év 365 napjában. Mindegyik 41 milliárd kilómétert kellene átrpoxyzzon, hogy végül hazaérjen az infó (úgy, hogy közben egyik sem szarik be), ez négyszerese annak ahol jelenleg a Voyager 1 tart, ami a legtávolabbi mesterséges test és úgy tudom már alig lehet fogni a jeleit, pedig nem egy kiló.
"Itt van az ágytál, amire vágytál"-rovatunk legújabb örömteli bejelentése:
"SES and SpaceX announced today they have reached an agreement to launch SES-10 on a flight-proven Falcon 9 orbital rocket booster". (30 Aug 2016)
Hölgyeim és Uraim: íme az első Falcon-9, ami újra fel fog szállni.
Musk csak ennyit reagált twitteren: "Thanks for the longstanding faith in SpaceX. We very much look forward to doing this milestone flight with you."
Spaceflightnow jelenleg októberre saccolja a fellövést, a SES bejelentése 4. negyedévet említ.
Hogy valahogy kihúzzam/uk addig is, lesz Falcon 9 fellövés szeptember 3-án (Amos 6), szeptember 19-20-án (Iridium Next 1-10).
Személyes komment:
Eeeeez az űrkutatás, nem a koncepció rajzok orrvérzésig ceruzázása
**
Szolgálati közlemény: a fórum-motor frissülése miatt a korábbi öltönyös macskás avataromat lusta voltam előkeresni, ehelyett a hegesztő űriember. Gondolkoztam még ezen a Mars-mezőgazdász plakáton is, de az metaforikusan túlságosan explicit lett volna (vizes tápkultúrában neveléshez a bácsi kezében lévő péklapát nem kimondottan funkcionális, ezért is keresnek űrparasztot).
"SES and SpaceX announced today they have reached an agreement to launch SES-10 on a flight-proven Falcon 9 orbital rocket booster". (30 Aug 2016)
Hölgyeim és Uraim: íme az első Falcon-9, ami újra fel fog szállni.
Musk csak ennyit reagált twitteren: "Thanks for the longstanding faith in SpaceX. We very much look forward to doing this milestone flight with you."
Spaceflightnow jelenleg októberre saccolja a fellövést, a SES bejelentése 4. negyedévet említ.
Hogy valahogy kihúzzam/uk addig is, lesz Falcon 9 fellövés szeptember 3-án (Amos 6), szeptember 19-20-án (Iridium Next 1-10).
Személyes komment:
Eeeeez az űrkutatás, nem a koncepció rajzok orrvérzésig ceruzázása
**
Szolgálati közlemény: a fórum-motor frissülése miatt a korábbi öltönyös macskás avataromat lusta voltam előkeresni, ehelyett a hegesztő űriember. Gondolkoztam még ezen a Mars-mezőgazdász plakáton is, de az metaforikusan túlságosan explicit lett volna (vizes tápkultúrában neveléshez a bácsi kezében lévő péklapát nem kimondottan funkcionális, ezért is keresnek űrparasztot).
Ion-hajtóművekről itt írtam:
Akkor már építsünk egy nagy mágneses gyorsító csövet a Holdon. Menne benne körbe-körbe a dolog, aztán a megfelelő pillanatban kiköpné a szondát. Feltételezhetően olcsóbb lenne mint egy (vagy sok) lézer felszállítása. Feltételezve, hogy a fímet helyben elő tudjuk állítani és megmunkálni ("mindenki hozzon magával még egy kohót" - Mao 5:7).
Jelfogás problémájára az egymás után közlekedő szondák átjátszó-állomásként való felhasználására gondoltam.
Bocs az előbbi gigantikus képért, az előző motor automatikusan méretezett.
A proxizás alatt én a szondákon átjátszását gondoltam, de 1000 szondával is 4x akkora távot kell egy szonda átjátsszon, mint ahol a Voyager1 jelenleg jár és már alig tud eljuttatni jeleket. Abba meg belegondolni is rossz, hogy mi lesz ha egy is kiesik, mert akkor az egész kuka, mivel nem jut haza semmi jel.
Ha a Hold köré tudnál építeni egy ilyen gyorsítót, akkor lehet ha működne. Csak épp oda nem viheted fel az alkatrészeket, hanem az egészet helyben kell megcsináld helyi anyagokból.
Ha a Hold köré tudnál építeni egy ilyen gyorsítót, akkor lehet ha működne. Csak épp oda nem viheted fel az alkatrészeket, hanem az egészet helyben kell megcsináld helyi anyagokból.
Igen. Végy egy atomreaktort és némi regolitot, ami 40% oxigén, 20% szilícium, 13% vas. Lépéseket: regolitot kiás/robbant, összegyűjt, porrázúz, megolvaszt. Valami eljárással (elektroacél gyártás - ívfényes kemence??) az olvadékot szétválasztani (6% alaméneum!! 5% magnézium), külön jó, hogy nem kell oxidált vegyületekkel vergődni. Szilícium kuka (vagy kültéri falazóanyag), fémeket por formában lehet bevetni 3D nyomtatásra (CNC esztergálás nem feltétlenül egészséges a szétszálló forgácsok miatt). Azaz kell: kitermelő, aprító, olvasztó-osztályozó, nyomtató gépsor, energia ellátás és közöttük anyagmozgatás. A vákuum miatt gondolom kicsit alacsonyabb lenne az egyes fémek olvadáspontja is. Ééés még csak ez után állnánk neki a mágneses gyorsító építésének (vmi mágneses sínpálya). A dolog előnye, hogy onnantól kezdve bármit le tudunk gyártani (amíg van fissziós fűtőanyag, humán erőforrás és gyártósor).
Oké, a lézeres projekt valóban olcsóbb lenne. De makrogazdasági szempontból kevésbé lenne multiplikatív.