Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
A CO2 lézereknél 30%-os hatékonyságot írnak, az infra lézereknél akár 64%-osat. Ha valamelyikük megfelel a célra akkor 2-3 az uj paksi reaktorból el tudja látni árammal az egészet.
Sajnos még mindig nem tudom, hogy ez az 1GW-os összteljesítmányű lézersugár mire lenne elegendő.
Az továbbra sem világos, ha ekkora teljesítménnyel lövünk valamire, akkor az hogyan fog károsodás nélkül üzemelni, ha egyáltalán eltalálja...
wolfram remélem valamit rosszul számoltál. Gyerekkoromban rakétamodelleknél használtunk 5 newtonos kis motrokat. Kétlem, hogy az a 3,3 vagy 6,6 newton bármire is elégséges lenne, ha azt nézzük, hogy itt tonnás műholdakat kellene indítani és azt is ezerszámra. Ez így elég életképtelennek néz ki márcsak anyagilag is, mert akkor minden GW teljesítmény kb százmilliárd eurós árkategória lenne, amiből sok sok kellene a megfelelő teljesítményhez. És még sehol sincs a célzás, a műholdon az energia fogadása, az utazást kibíró műholdak megtervezése és legyártása, és hogy túlfelöl hogyan fékeznénk le arra ötletem sincs. Mondjuk írnak itt a lézerek húzó hatásáról is, de 4+ fényévnyire eltalálni pl egy egy négyzetkilóméteres vitorlát úgy, hogy nem tudod milyen állapotban van, nem tudod hol van csak jó esetben azt, hogy évekkel azelőtt hol volt és abból számolhatsz, nem tudod mire odaérne a húzó lézersugarad arra mennyi marad az energiájából stb. Kell ide egy B terv, meg egy C is.
Az egész lézeres koncepció azon alapszik, hogy igen apró műholdakat használnának, ahol ezek nap nagyságrendű gyorsulás után elérnék a fénysebesség 20%-át.Gyerekkoromban rakétamodelleknél használtunk 5 newtonos kis motrokat. Kétlem, hogy az a 3,3 vagy 6,6 newton bármire is elégséges lenne, ha azt nézzük, hogy itt tonnás műholdakat kellene indítani és azt is ezerszámra.
Kifejezetten más lézerről lenne szó, nem ilyen attoszekundumos cuccokról. Azzal elpárologtatnák a műholdat (vagy egy részét). A szegedi ELI-ALPS-ban voltam az építés alatt, ott egy 3 méteres betonszarkofágba rakták azt a lézert, amivel még egy atomot is darabjaira lehet durrantani (a célterület mögötti fal mögé tervezett karbantartó épletet meg inkább átrakták másik helyre ). Maga a lézer amúgy nem tűnik különösen nagy helyigényűnek, gondoljatok egy közepes Spar vagy CBA eladói terére (<i>+szarkofág, pormentes tiszta tér, belső daru, szkafanderes emberek és nincs csokis tej</i>). Ilyen technológiát én nem telepítenék a Földre, mert a légkörben a teljesítmény nagy része elveszne. A Holdon meg nincs ilyen probléma, a dolog működtetése automatizálható, simán beilleszthető lenne egy ottani bázis tudományos mindennapjaiba. Onnan ráadásul a kezdeti indítás is megoldható lenne egyszerű mágneses gyorsítással. Vagy az egész gyorsítás koncepcióját mágneses gyorsításra alapozni lézeres helyett. Standardizált csöveket lehetne odafönt 3D nyomtatni hozott anyagból orrvérzésig (mint a hyperloop, csak ott ingyé' van a vákuum), csak szuperszámítógép legyen a talpán, ami kiszámolja, hogy mikor kéne indítani a mini szondát (és előtte a 100 tisztogató vasgolyót), hogy utána az tényleg a célterületnél kössön ki.Joker, annak a GW-os lézernek percking folyamatosna működine kell szerintem, amit te meg említesz, az egy pillanatra beszúr, oszt annyi.
Új, jelenleg rajzasztalon létező teherűrhajóval próbálja leváltani a Progresszt a Roszkozmosz 2020-tól, továbbá 3-ról 2 főre akarja csökkenteni az ISS személyzetét anyagi problémák miatt. Indoklás: nincs pénz, a Progressz-utód egyszerűbb felépítésű lenne a Progressz Szojuzhoz hasonló hármas tagolódását leváltó formájával.
Az egész lézeres koncepció azon alapszik, hogy igen apró műholdakat használnának, ahol ezek nap nagyságrendű gyorsulás után elérnék a fénysebesség 20%-át.</blockquote><blockquote>Gyerekkoromban rakétamodelleknél használtunk 5 newtonos kis motrokat. Kétlem, hogy az a 3,3 vagy 6,6 newton bármire is elégséges lenne, ha azt nézzük, hogy itt tonnás műholdakat kellene indítani és azt is ezerszámra.
Kifejezetten más lézerről lenne szó, nem ilyen attoszekundumos cuccokról. Azzal elpárologtatnák a műholdat (vagy egy részét). A szegedi ELI-ALPS-ban voltam az építés alatt, ott egy 3 méteres betonszarkofágba rakták azt a lézert, amivel még egy atomot is darabjaira lehet durrantani (a célterület mögötti fal mögé tervezett karbantartó épletet meg inkább átrakták másik helyre ). Maga a lézer amúgy nem tűnik különösen nagy helyigényűnek, gondoljatok egy közepes Spar vagy CBA eladói terére (<i>+szarkofág, pormentes tiszta tér, belső daru, szkafanderes emberek és nincs csokis tej</i>). Ilyen technológiát én nem telepítenék a Földre, mert a légkörben a teljesítmény nagy része elveszne. A Holdon meg nincs ilyen probléma, a dolog működtetése automatizálható, simán beilleszthető lenne egy ottani bázis tudományos mindennapjaiba. Onnan ráadásul a kezdeti indítás is megoldható lenne egyszerű mágneses gyorsítással. Vagy az egész gyorsítás koncepcióját mágneses gyorsításra alapozni lézeres helyett. Standardizált csöveket lehetne odafönt 3D nyomtatni hozott anyagból orrvérzésig (mint a hyperloop, csak ott ingyé' van a vákuum), csak szuperszámítógép legyen a talpán, ami kiszámolja, hogy mikor kéne indítani a mini szondát (és előtte a 100 tisztogató vasgolyót), hogy utána az tényleg a célterületnél kössön ki.<blockquote rel="molnibalage">Joker, annak a GW-os lézernek percking folyamatosna működine kell szerintem, amit te meg említesz, az egy pillanatra beszúr, oszt annyi.
Pedig ez tök jó! A jelenlegi ion-hajtóművek is ennyit tudnak - ugyanúgy folyamatos üzemben. Itt is szépen világítod a műholdat és az egyre gyorsabban mászik. Relativisztikus sebességre azért én se tolnám fel, mert ott csuda dolgok történnek.Találtam egy videót, amin ezt a lézerrel gyorsítást modellezték le kicsiben vákuumban. Itt 8 wattos lézert használnak és kb 0,05 mikro N erőt fejt ki, ami hármasszabállyal 6,25N / GW. Ez azt jelenti, hogy wolfram jól számolt (vagy ugyanolyan szarul és hogy ezzel nem lehet csillagközi útra küldeni semmit.
Ion-hajtóművekről itt írtam:Teljesítményre tudnak ennyit, pár Newtont, vagy energia / tolóerőarányuk ilyen?
Szerintem itt valami félreértés van. Amit írtam azt nem a LEO-ra való kijutásra írtam, hanem már az űrbéli gyorsításra. Ott meg már elég az a pici tolóerő is</blockquote>
Az ion-meghajtás előnye, hogy <b>hosszú ideig, folyamatosan</b> megy, így n<b>agyon kis tömegű hajtóanyag</b>ból (Xenon) nagyon komoly sebességet tud elréni. A 2007-2015 között használt Dawn űrszonda 10 000 m/s-el növelte meg a sebességét ion meghajtással a teljes küldetés alatt összesen 385 kg Xenon felhasználásával (Föld-Mars-Vesta-Ceres), pedig a tömege 1,2 tonna. Többek között volt olyan 270 napja a küldetésnek, amikor folyamatosan ment az ion-hajtómű, miközben összesen 72 kg Xenont használtak el. Ma már ennél sokkal durvább meghajtások vannak, ld. fentebb a az aszteroida megragadásra használatos HERMeS-t: a Dawn 90mN tolóerejét 10kW napelem táplálta - a HERMeS Block 1 kialakítása 50 kW napelemmel, 40kW ionhajtóművel meg 686mN-t ad le (a teljes küldetés 8 éve alatt meg összesen 3x10^8 Newtont).
Igen. Végy egy atomreaktort és némi regolitot, ami 40% oxigén, 20% szilícium, 13% vas. Lépéseket: regolitot kiás/robbant, összegyűjt, porrázúz, megolvaszt. Valami eljárással (elektroacél gyártás - ívfényes kemence??) az olvadékot szétválasztani (6% alaméneum!! 5% magnézium), külön jó, hogy nem kell oxidált vegyületekkel vergődni. Szilícium kuka (vagy kültéri falazóanyag), fémeket por formában lehet bevetni 3D nyomtatásra (CNC esztergálás nem feltétlenül egészséges a szétszálló forgácsok miatt). Azaz kell: kitermelő, aprító, olvasztó-osztályozó, nyomtató gépsor, energia ellátás és közöttük anyagmozgatás. A vákuum miatt gondolom kicsit alacsonyabb lenne az egyes fémek olvadáspontja is. Ééés még csak ez után állnánk neki a mágneses gyorsító építésének (vmi mágneses sínpálya). A dolog előnye, hogy onnantól kezdve bármit le tudunk gyártani (amíg van fissziós fűtőanyag, humán erőforrás és gyártósor).A proxizás alatt én a szondákon átjátszását gondoltam, de 1000 szondával is 4x akkora távot kell egy szonda átjátsszon, mint ahol a Voyager1 jelenleg jár és már alig tud eljuttatni jeleket. Abba meg belegondolni is rossz, hogy mi lesz ha egy is kiesik, mert akkor az egész kuka, mivel nem jut haza semmi jel.
Ha a Hold köré tudnál építeni egy ilyen gyorsítót, akkor lehet ha működne. Csak épp oda nem viheted fel az alkatrészeket, hanem az egészet helyben kell megcsináld helyi anyagokból.