Valahogy a Raptorok nem tűnnek túl megbízhatónak. Úgy néztem, emelkedés közben sem szándékosan álltak le, bár leszállás előtt újraindultak, de megint leálltak, egyébként még sikeresen is leszállhatott volna talán.
Egyébként valóban nem esett szét és úgy működött, ahogy eltervezték.
Először én is azt hittem, hogy hajtóműhiba volt a sorban leálló 2 Raptor, de mivel visszaindultak, így ez teljesen kizárt.
Szerintem teljesen tervezett volt minden, mivel szerintem azt szimulálták, hogy a későbbi, rendes indítások alkalmával is szakaszosan fogják lekapcsolni a hajtóműveket, ahogy egyre kevesebb tolóerőre lesz szükség a felsőbb légkörben. Ne felejtsük, hogy a Starshipen teljes konfigurációban 6 raptor lesz. A Boosteren meg 37 db. De ugyan ezen elven működik a Falcon 9, 9 hajtóművének indításonkénti vezérlése. Visszatérésnél mind a lassításra, mind a leszállásra csak egyetlen Merlin-t használnak.
A Starship esetén valószínűleg azért volt az SN8-ra 3 Raptor akasztva, mert ennyi kell majd végül a teljes konfig. landolásához is. Nagyobb jármű, nagyobb tolóerő kell a lassításhoz is.
Itt most inkább az volt a tesztelendő feladat, hogy a rendes fellövés timetable-je (a raptorok indítása, leállása újraindítása) le legyen szimulálva.
Brutálisan jól működött a visszabillentési manőver. Ezt is tökéletesen szimulálták.
Amiben a hiba lehetett, az az volt, hogy túl kevés üzemanyag maradt a landolásra. Az látszik, hogy a siklásos beérkezésnél nagyobb ráhagyás kell, mert a siklást nehezebb kiszámolni. Mivel tovább tart a beérkezés a landolási zónába, több esély van arra, hogy egy kisebb szél is elsodorja az ideálistól a hajót.
Tanulság: több üzemanyaggal kell a leszálláshoz tervezni, és magasabban kell a visszabillentési műveletet elvégezni, hogy a függőleges ereszkedés során több idő legyen a korrekció elvégzésére. Persze ehhez több - 4-5mp-cel hosszabb működésre elegendő - üzemanyag kell.
