Űrkutatás
- Téma indítója Luthero
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
A fenti geológiai problémák mellett nekem akadnak gazdasági fenntartásaim is. Most olvasom Fernand Braduel (1985): Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus a XV-XVIII. század. Gondolat könyvét és már a búza illetve rizs termésátlagainál is elgondolkoztam azon, hogy mégis mit ehetnek egy jövőbeli marsi kolónián (krumplit
)? Abból kiindulva, hogy Franciaország népessége a kora-újkorban volt 25 millió fő és a búza termésátlaga 1:5 volt. Ennél abban az időszakban csak az 1:20 arányt hozó rizstermesztés volt képes jobb eltartóképességet biztosítani a Távol-Keleten és az európai népesség érdemben csak akkor lépett túl a középkori szinten, amikor megjelent a krumpli és a kukorica is a szántóköldi növénytermesztésben. Másik érdekesség: "...az Újvilágban is ... újra kialakítja a maga városait, s a lakosság részben a maga erejéből, részben a bennszülöttek segítségével ellátó, táplálékot nyújtó falvakat alakít ki maga körül. Buenos Airesben a bennszülöttek ellenségesek, vagy nincsenek is, úgyhogy a város lakói kénytelenek arcuk verítékével megtermelni a kenyerüket" (490-491. o.) Ez az észak-amerikai angol kolóniákon 1700-ban azt jelentette, hogy a 200 000 főnyi lakosságból 10% lakott városban és egyedül az intenzív mezőgazdasággal rendelkező Hollandia ért el 1515-ben 51 %-os szintet 274 ezres populációval.
Tehát egy állandó marsi kolónia létrehozása feltételezi az ottani mezőgazdasági bázis megteremtését - elvégre irreálisan drága lenne élelmiszerrel ellátni őket még a muski diszkont tarifák mellett is. Mai technológiával, valami nyomásálló fényáteresztő anyagból éppenséggel lehet felfújható, csöpögtető technológás és automata környezetszabályozós üvegházakat gyártani - ma is kaphatóak konténer-kiszerelésű cuccok, amiket bárhova le lehet tenni és egy agrármérnök kell a felügyeletéhez. Még ha nem is köt le túl nagy számú élőerőt, az első időszakban komoly mennyiségű hardvert kell odahurcolni, majd hatalmas területen széttelepíteni ahhoz, hogy ne csak ramen+alga koleszos menün éljenek a derék telepesek. A ritka légkör előnye, hogy még a legnagyobb porviharban se megy odébb a sátor (a Marsiban az a jelenet bevallottan nem stimmelt). További előny, hogy megfelelő sterilitás mellett nem jöhetnek át gyommagok (amúgy de, elvileg a vetőmagok mindig tartalmaznak valamennyi ezreléknyi gyommagot is), limitálni lehet a bacik, gombák megjelenését is (a gomba mondjuk simán megjelenik laboratóriumi körülmények között is, steril petris növénykultúrákban, ha mégsem sikerül a biológusnak olyan sterilen dolgoznia). Állattenyésztésbe bele se merek gondolni, ott még komolyabb mennyiségű növényi anyagot kellene legyártani, szóval az első évtizedben szójagombóc, szójafasírozott, szójanővérkének...
A fenti geológiai problémák mellett nekem akadnak gazdasági fenntartásaim is. Most olvasom Fernand Braduel (1985): Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus a XV-XVIII. század. Gondolat könyvét és már a búza illetve rizs termésátlagainál is elgondolkoztam azon, hogy mégis mit ehetnek egy jövőbeli marsi kolónián (krumplit
Másik érdekesség: "...az Újvilágban is ... újra kialakítja a maga városait, s a lakosság részben a maga erejéből, részben a bennszülöttek segítségével ellátó, táplálékot nyújtó falvakat alakít ki maga körül. Buenos Airesben a bennszülöttek ellenségesek, vagy nincsenek is, úgyhogy a város lakói kénytelenek arcuk verítékével megtermelni a kenyerüket" (490-491. o.) Ez az észak-amerikai angol kolóniákon 1700-ban azt jelentette, hogy a 200 000 főnyi lakosságból 10% lakott városban és egyedül az intenzív mezőgazdasággal rendelkező Hollandia ért el 1515-ben 51 %-os szintet 274 ezres populációval.
Tehát egy állandó marsi kolónia létrehozása feltételezi az ottani mezőgazdasági bázis megteremtését - elvégre irreálisan drága lenne élelmiszerrel ellátni őket még a muski diszkont tarifák mellett is. Mai technológiával, valami nyomásálló fényáteresztő anyagból éppenséggel lehet felfújható, csöpögtető technológás és automata környezetszabályozós üvegházakat gyártani - ma is kaphatóak konténer-kiszerelésű cuccok, amiket bárhova le lehet tenni és egy agrármérnök kell a felügyeletéhez. Még ha nem is köt le túl nagy számú élőerőt, az első időszakban komoly mennyiségű hardvert kell odahurcolni, majd hatalmas területen széttelepíteni ahhoz, hogy ne csak ramen+alga koleszos menün éljenek a derék telepesek. A ritka légkör előnye, hogy még a legnagyobb porviharban se megy odébb a sátor (a Marsiban az a jelenet bevallottan nem stimmelt). További előny, hogy megfelelő sterilitás mellett nem jöhetnek át gyommagok (amúgy de, elvileg a vetőmagok mindig tartalmaznak valamennyi ezreléknyi gyommagot is), limitálni lehet a bacik, gombák megjelenését is (a gomba mondjuk simán megjelenik laboratóriumi körülmények között is, steril petris növénykultúrákban, ha mégsem sikerül a biológusnak olyan sterilen dolgoznia). Állattenyésztésbe bele se merek gondolni, ott még komolyabb mennyiségű növényi anyagot kellene legyártani, szóval az első évtizedben szójagombóc, szójafasírozott, szójanővérkének...
Köszi, tetszett a válaszod!
Kolónia alatt amúgy csak pár tudcat, max pár száz fős kutatóállomásokat értettem.
T
Törölt tag 1586
Guest
Összefoglaló a SpaceX Interplanetary Transport System koncepciójáról:
...a hajtómű mellett eddig legyártottak egy hatalmas üzemanyag tartályt, amit most tesztelnek
A NASA is befejezte az SLS rendszer cseppfolyós hidrogén tartályának a hegesztését.
http://www.nasa.gov/exploration/systems/sls/multimedia/welding-complete-on-fuel-tank-for-sls-rocket
Szép nagy lesz ez is...
http://index.hu/tudomany/2016/10/04/ilyen_onjaro_banyaszrobotok_turjak_majd_a_marsi_port/
Valahol el kell kezdeni a konstruálást.
Valahol el kell kezdeni a konstruálást.
Ma megvolt a Blue Origin Blue Shepard űrkapszulájának a mentőrakéta-tesztje. Eddig ötször ment fel 100 000 km-ig ez az első fokozat és szállt le újra, de innentől nyugdíjazzák. Érdekesség, hogy hidorgén-oxigén üzemanyaggal megy, amiről korábban azt hallottam, hogy nehezen elzárható és nagyon drága a cseppfolyós hidrogén hűtése. Érdemes a 28. perchez húzni, onnantól kezdődik a Dáridó:
Bocs, a Hold miatt a 1 óra 5 perctől érdemes nézni.
Ha már itt tartunk, a folyékony hidrogén-folyékony oxigén hajtóanyag használata mellett érdemesnek tűnik megemlékezni arról is, hogy egy hajtóművel (Blue Engine 3) dolgoznak. Egy 2013-as teszt során 160 indítást és 9,100 másodperces üzemet (152 min) sikerült kipaszírozni ebből a 490 kilonewtonos hajtóműből, ezt 2015-re sikerült 450 indításra és 500 percre emelni. A BE-3 jelenleg légköri üzemre alkalmas, a vákuumban működő változat lesz a BE-3U, 670 kilonewton tolóerővel. Ez nem ártana, mert az első fokozat csak 100000 km magasságig emel, abból meg nem lehet pénzt csiholni.
Ha már itt tartunk, a folyékony hidrogén-folyékony oxigén hajtóanyag használata mellett érdemesnek tűnik megemlékezni arról is, hogy egy hajtóművel (Blue Engine 3) dolgoznak. Egy 2013-as teszt során 160 indítást és 9,100 másodperces üzemet (152 min) sikerült kipaszírozni ebből a 490 kilonewtonos hajtóműből, ezt 2015-re sikerült 450 indításra és 500 percre emelni. A BE-3 jelenleg légköri üzemre alkalmas, a vákuumban működő változat lesz a BE-3U, 670 kilonewton tolóerővel. Ez nem ártana, mert az első fokozat csak 100000 km magasságig emel, abból meg nem lehet pénzt csiholni.
"háromszázezer lite, harmincezer vagy nem tudom" igen, ezt jól benéztem. Szóval mint ide Békéscsaba.Sirdavegd. 100 km akkartál írni, nem 100ezer km?Gondolom.
Egy szép összefoglaló videó a különböző rakéta hajtómű típusokról:
Az egyszerűség kedvéért készítettem néhány képernyőmentést, hogy legyen mit nézni hallgatás közben (elég gyorsan elkapkodja őket):
(bocs, de nem sikerült átméretezni őket
)
1. valamilyen semleges gázzal (hélium, nitrogén) préseli ki a tartályból az üzemanyagot és az oxidáló anyagot. Hátránya, hogy kell három nyomásálló tartály és ebből az egyik nem üzemanyagot fog szállítani
2. Valami égetésével meghajt egy turbinát és a vele közös tengelyen meghajtja az üzemanyag szivattyút. Hátránya, hogy külön üzemanyagot kell hozzá szállítani:
3. Magából az oxidáló és üzemanyag vezetékből táblálja a szivattyút meghajtó turbinát, de az égésterméket kivezeti, amivel tolóerőt veszít:
4. Zárt ciklusú rendszer, a turbinát forgató égéstermék is a fő égéstérbe kerül, hátránya, hogy a turbina is megolvadhat, ezért nem túl sok ilyen típus üzemel:
5. Ketté választott zárt ciklusú rendszerben két turbinát forgatnak, ezzel kímélve a technikát (ilyen volt az űrsiklókban is - az más kérdés, hogy a turbina lapátjai szerettek törni, erről Feynman is megemlékezett a Challenger-vizsgálóbizottság tagjaként). További előnye, hogy nem kell bele annyi szelep:
6. A fő égéstérből rávezetnek némi égéstermket a turbinára - egyszerű, de ebben az esetben megint kell a külső kipufogó és kímélni kell a turbinát:
7. Folyékony üzemanyag gázzá alakulását kihasználó módszer: az üzemanyagot fel kell melegíteni gázzá az égés előtt, ehhez amúgy is közbevezetik az égéstér körül. Így égetés előtt átvezetik a turbinán is, hogy hasznosan iparkodja ki magát a tartályból. A dolognak viszont méretezési korlátai vannak.
(a végére már rájöttem, hogyan érdemes képernyőmentést készíteni - nem megállítva és nem teljes képernyőn
)
(bocs, de nem sikerült átméretezni őket
)1. valamilyen semleges gázzal (hélium, nitrogén) préseli ki a tartályból az üzemanyagot és az oxidáló anyagot. Hátránya, hogy kell három nyomásálló tartály és ebből az egyik nem üzemanyagot fog szállítani
2. Valami égetésével meghajt egy turbinát és a vele közös tengelyen meghajtja az üzemanyag szivattyút. Hátránya, hogy külön üzemanyagot kell hozzá szállítani:
3. Magából az oxidáló és üzemanyag vezetékből táblálja a szivattyút meghajtó turbinát, de az égésterméket kivezeti, amivel tolóerőt veszít:
4. Zárt ciklusú rendszer, a turbinát forgató égéstermék is a fő égéstérbe kerül, hátránya, hogy a turbina is megolvadhat, ezért nem túl sok ilyen típus üzemel:
5. Ketté választott zárt ciklusú rendszerben két turbinát forgatnak, ezzel kímélve a technikát (ilyen volt az űrsiklókban is - az más kérdés, hogy a turbina lapátjai szerettek törni, erről Feynman is megemlékezett a Challenger-vizsgálóbizottság tagjaként). További előnye, hogy nem kell bele annyi szelep:
6. A fő égéstérből rávezetnek némi égéstermket a turbinára - egyszerű, de ebben az esetben megint kell a külső kipufogó és kímélni kell a turbinát:
7. Folyékony üzemanyag gázzá alakulását kihasználó módszer: az üzemanyagot fel kell melegíteni gázzá az égés előtt, ehhez amúgy is közbevezetik az égéstér körül. Így égetés előtt átvezetik a turbinán is, hogy hasznosan iparkodja ki magát a tartályból. A dolognak viszont méretezési korlátai vannak.
(a végére már rájöttem, hogyan érdemes képernyőmentést készíteni - nem megállítva és nem teljes képernyőn
)Ahol pre-burner van, ott mindenhol magas hőterhelés éri a turbinát, de hát a turbinák élete már csak ilyen 
A full flow staged cycle rakétahjatóművek fajlagos teljesítménye és kamranyomása lehet a legmagasabb.
Előnyük még, hogy a tüzelőanyag és oxidálószer szivattyúk saját közekükkel gazdag hajtógázzal megfújt turbinákkal hajtódnak, egymástól függetlenül, külön tengelyen.
Így az oxidálószerben dús gáz csak az oxidálószerrel keveredhet, míg a tüzelőanyagban dús gáz csak tüzelőanyaggal. Ez biztonságosabb. További előny, hogy a fúvócső tüzelőterébe gázosított tüzelőanyag és oxidálószer kerül a preburnereiknek köszönhetően a turbináik kilépő nyomásán. A turbináik kenőanyaga is a saját közegük.
A fő tüzelőtérben tehát a halmazállapotváltozás energiavesztesége már nem jelentkezik és a két túlnyomásos gáz azonos halmazállapotban, nagyobb hatásfokkal tud elkeveredni, amivel az égés hatásfoka és így a fúvócső nyomásviszonya is magasabb. Nagyobb lesz a fajlagos tolóerő.
A full flow staged cycle rakétahjatóművek fajlagos teljesítménye és kamranyomása lehet a legmagasabb.
Előnyük még, hogy a tüzelőanyag és oxidálószer szivattyúk saját közekükkel gazdag hajtógázzal megfújt turbinákkal hajtódnak, egymástól függetlenül, külön tengelyen.
Így az oxidálószerben dús gáz csak az oxidálószerrel keveredhet, míg a tüzelőanyagban dús gáz csak tüzelőanyaggal. Ez biztonságosabb. További előny, hogy a fúvócső tüzelőterébe gázosított tüzelőanyag és oxidálószer kerül a preburnereiknek köszönhetően a turbináik kilépő nyomásán. A turbináik kenőanyaga is a saját közegük.
A fő tüzelőtérben tehát a halmazállapotváltozás energiavesztesége már nem jelentkezik és a két túlnyomásos gáz azonos halmazállapotban, nagyobb hatásfokkal tud elkeveredni, amivel az égés hatásfoka és így a fúvócső nyomásviszonya is magasabb. Nagyobb lesz a fajlagos tolóerő.
Valaki olvasott jobban utána az EmDrive nevű hajtóműnek? Elég felkapott téma, véleményem szerint nem működhet az alapján amit tudok róla. Voltak független tesztek eredményekkel, pl a NASA részéről vagy vittek ilyent ki az űrbe, hogy nézzék meg megy-e?
Én elsőre ennyit találtam, mikrohullámú sugárzással termel meghajtást további hajtóanyag nélkül. Lassú és gyenge mint a dög, de nem kell patikamérlegen adagolni a hajtóanyagot, boldogok a szondák és a műholdak.
Amúgy jelent meg róla szakcikk is Roger Shawyer (2015): Second generation EmDrive propulsion applied to SSTO launcher and interstellar probe. Acta Astronautica, vol. 116, p. 166–174, a szaklap létezik és Elsevieres, 5 éves 1,155-ös impakt faktorral, szóval valaki olvassa és hivatkozik is rá (továbbá meg is jelent benne ez cikk).
Így munka közben átfutva az anyagot nem mérnökként nekem annyi jön be, hogy egy hülye* alakú mikrosütőt bekapcsolsz az űrben és az hő- és mozgási energiát ad le (mikrohullámmal dobolsz egy merev falú edényen):
*: kellő mértékben funkcionális
Vannak ilyen sebesség és távolság számítások (jó igénytelen ábra, a kutya sem feküdne rá, inkább mellette a hideg kövön):
Némi megkötéssel: "Although the nominal acceleration is 1 m/s/s, the velocity profile has to be modified first by the EmDrive high velocity effect described in Section 5.4, and then by the additional energy required due to relativity effects" (ez valamiért Jeremy Clarkson hangján szólalt meg a fejemben, ami elég nonszensz)
És igen, ott a nukleáris reaktor!!!! (f***k da grínpíc)
Az egész kijön egy kisvárosi terepjáró tömegéből (feltéve, hogy a terepjáró Afganisztánban közlekedik és a US Army tulajdona):
A realitások talajára visszatérve, a cikk megírásának (a lektori vélemény nyomán történő valamilyen szintű átdolgozás) pillanatában ezek a kísérleti mérések történtek:
Szóval ez egy ion-hajtóműnél is gyengébb dolog, még erősen kísérleti fázisban, amiről kb annyit tudunk, hogy működik, de mérnökileg még messze a potenciális képességei alatt muzsikál. Pontosabb dolgok úgyis akkor derülnek ki róla, ha már 10 éve üzemelnek vele műholdak/szondák, azaz bolti termék lesz belőle.
Nem sokára leszáll a Schiaparelli a marsra ( 9 nap)
http://exploration.esa.int/mars/57828-a-stormy-arrival-for-schiaparelli/
http://exploration.esa.int/mars/57828-a-stormy-arrival-for-schiaparelli/