Űrkutatás

Kezdjük az új évet egy kis vízzel. Úgy tűnik, a Marson a deutérium szintje 7-szerese, vagy a sarkoknál 8-szorosa a Földön megszokottnak.
Szóval, ha lenne ipari szempontból működőképes és szállítható valamint deutériumot használó fúziós erőművünk, akkor egyszerűbb lenne a dolgunk mint a Földön. Vagy egyszerűbb lenne egy ilyen Földi létesítmény kiszolgálása, mert "csak" haza kéne hozni a cuccost. Oké, nem ebből fogunk meggazdagodni. Technikai szempontból viszont van egy szép, a dúsítás menetét bemutató playlist a tecsőn, ami a hsz ötletét adta.
 
Régebbi, de jó.
Hogyan működik: A Nemzetközi Űrállomás
Bemutatja Lyn "Süni" Williams rövidnadrágban. :):)
20:00 teljesen szem közelben.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Vasárnapra betevő:
Hétfői bejelentésében a SpaceX elmondta, hogy a második fázisú folyékony oxigént tartalmazó tartályhoz vezető egyik nagy nyomású vezeték hibája okozta a robbanást. Kijelentették, hogy a tapasztalatokat felhasználva áttervezik a vezetékeket.

A SpaceX reméli, hogy vasárnap útnak indíthat 10 Iridium NEXT kommunikációs műholdat a kaliforniai bázisról. A szövetségi légügyi hatóság jóváhagyta a SpaceX vizsgálati jelentését a szeptemberi kudarcról.
http://m.origo.hu/tudomany/20170103-keszen-all-a-felbocsatasra-az-uj-spacex-raketa.html
 
Az origós-indexes hülyeségek helyett elolvastam a Space-x hivatalos beszámolóját.
Eszerint a kompozit héliumtanknál előfordulhat, hogy kívülről befolyik a folyékony oxigén a szénszálas és az alumínium rétegek közé. Aztán nyomás alá helyezed a héliumtartályt, amitől az kinyomódik, összepréselve a már eleve szuperhideg és nagyon sűrű oxigént a résekben, az meggyullad, kitágul, tovább növelve a nyomást maga körül és bumm, így készül a csokapikk. A szimpatikus kopasz bácsi ez magyarázza el az alábbi videóban:
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Érdekesebb a történetben, hogy november 27.-én szúrták ki azt az akármit, ami 1km átmérőjű, tehát a becsapódása világméretű katasztrófát okozna. A logika szerint ennél kisebbet valamivel később, nagyobbat valamivel korábban vennének észre (persze vannak más befolyásoló tényezők is), de lényeg, hogy hónapokról lenne szó ha valami ütközőpályán lenne, legjobb esetben 1-2 évről, amíg ki kellene találni és kivitelezni valamit a semlegesítésére.
 
Az űridőjárásos oldal még nem jelzi. Febr. 24-i az utolsó. Majd később kiderül. (Csak ne fékezzen és pályára állás. :) )

Az oldal alján van táblázatba foglalva a problémás esetek.

http://spaceweather.com/
 
Érdekesebb a történetben, hogy november 27.-én szúrták ki azt az akármit, ami 1km átmérőjű, tehát a becsapódása világméretű katasztrófát okozna. A logika szerint ennél kisebbet valamivel később, nagyobbat valamivel korábban vennének észre (persze vannak más befolyásoló tényezők is), de lényeg, hogy hónapokról lenne szó ha valami ütközőpályán lenne, legjobb esetben 1-2 évről, amíg ki kellene találni és kivitelezni valamit a semlegesítésére.

Már az 1 km-estől is vége lenne mindennek? Elég védtelenek vagyunk, és nem is nagyon megy valami project, hogy változtatnánk ezen, rövid távon.... max valamelyik SM rakétával lehetne megpróbálni ledurrantani, hátha
 
Már az 1 km-estől is vége lenne mindennek? Elég védtelenek vagyunk, és nem is nagyon megy valami project, hogy változtatnánk ezen, rövid távon.... max valamelyik SM rakétával lehetne megpróbálni ledurrantani, hátha
Nem lenne vége mindennek, ki nem irtana minket, de nagy területet ledarálna, egy kis országot képes lenne a földdel egyenlővé tenni. Ha valahol Szibériába pottyanna le 1000 km-re mindentől akkor mázli lenne és megúsznánk némi földrengéssel, a levegőben porral és hamuval stb, de ha pl az Atlanti óceába esne akkor a partmenti városokat nyugaton valószínűleg letarolná. Ezen az oldalon lehet játszani a számokkal, becsapdási szög, milyen anyagra esik, miből van, milyen gyors, milyen szögben ütközik, stb és megmutatja a következményeit. 100 Gigatonna fölött lenne a becsapódási energiája egy ilyennek.
https://www.purdue.edu/impactearth/
 
Discovery küldetés - Psyche szonda - 2023.
Egy 200 km átmérőjű fémgolyó meglátogatása (ami lehet hogy egy ősi szétszakadt bolygó magjának egy darabja).
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Szerintem több értelme van ezeknek a misszióknak mind a Mars utazásnak.
Ennek még akár gazdasági haszna is lehet a belátható jövőben, de akár potenciális építőanyagot is jelenthet a jövő űrállomás / űrhajó építőinek.
 
Discovery küldetés - Psyche szonda - 2023.
Egy 200 km átmérőjű fémgolyó meglátogatása (ami lehet hogy egy ősi szétszakadt bolygó magjának egy darabja).
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Szerintem több értelme van ezeknek a misszióknak mind a Mars utazásnak.
Ennek még akár gazdasági haszna is lehet a belátható jövőben, de akár potenciális építőanyagot is jelenthet a jövő űrállomás / űrhajó építőinek.
Szöveg
Discovery küldetés - Psyche szonda - 2023.
Egy 200 km átmérőjű fémgolyó meglátogatása (ami lehet hogy egy ősi szétszakadt bolygó magjának egy darabja).
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Szerintem több értelme van ezeknek a misszióknak mind a Mars utazásnak.
Ennek még akár gazdasági haszna is lehet a belátható jövőben, de akár potenciális építőanyagot is jelenthet a jövő űrállomás / űrhajó építőinek.
Én ezt alapkutatásnak tartom.

A jelzett kisbolygó a Jupiter pályája mentén van, amely elérése nagyon-nagy kihívást jelent. Emberrel, jelenleg reménytelen, még a Mars sem megy.
Ahhoz, hogy ott ásványi anyagokat kitermelhessünk nagyon sok űrtechnikai műveletet gazdaságossá kellene tenni.

A Mars Naptól való távolsága 1,5 CSE, a Jupiteré 5,2 CSE.

Egy kis szöveg a témához.
http://www.mirror.co.uk/news/world-news/nasa-targets-jupiters-mysterious-giant-9565477
 
Én ezt alapkutatásnak tartom.

A jelzett kisbolygó a Jupiter pályája mentén van, amely elérése nagyon-nagy kihívást jelent. Emberrel, jelenleg reménytelen, még a Mars sem megy.
Ahhoz, hogy ott ásványi anyagokat kitermelhessünk nagyon sok űrtechnikai műveletet gazdaságossá kellene tenni.

A Mars Naptól való távolsága 1,5 CSE, a Jupiteré 5,2 CSE.
Én is alapkutatásnak tartom, de olyannak amiben komoly gazdasági potenciál van.

Napjainkra az űripar már felnőtt annyira hogy kialakult egy fajta munkamegosztás.
A föld közeli műveleteket gazdasági vállakozások viszik, míg a mélyűr kutatás maradt az állami ügynökségeknél.
A gazdasági vállakozások akkor fognak tudni továbblépni a mélyűr felé ha találnak valamilyen gazdasági haszonnal kecsegtető célpontot.
Egy 200 km atmérőjű vas - nikkel (esetleg még pár egyéb értékes fém...) golyó lehet ilyen célpont.
A Mars kutatatással semmi bajom, de ott még elviekben is nehéz olyan célt elképzelni ami miatt egy földi vállalkozásnak megérné odamenni.
 
  • Tetszik
Reactions: jani22
Megint én...de hát ennyi történés van.
Az USA-ban az NSTC (National Science and Technology Council) nyilvánosságra hozta az USA NEA (Near Earth Asteroid) kutatási és elhárítási stratégiáját.
https://www.whitehouse.gov/sites/de.../national_neo_preparedness_strategy_final.pdf

Egy beszédes ábra az anyagból
asteroiddefense.png
 
  • Tetszik
Reactions: sirdavegd
Érdekes hírek: a márciusi Orbital-ATK Cygnus röptetését a saját Antares helyett a ULA Atlas V rakétájával oldják meg.
Szombat este 7 után pedig kiderül, mit bír a Space-X Falcon 9. Feltéve, hogy jó az idő és el tudnak indulni.

Nem néztem utána, én is észrevettem, de ha tippelnem kéne azért van így mert már előre kifizették ezt az indítást jóval korábban minthogy rendszerbe állt volna a saját javított eszközük.
 
Elon Musk nagyon tárgyal valamiről az új garniturával.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.