Űrkutatás

Luthero said:
"Marsmeghódiccsa ütemterve Musk szerint:"

Gombabácsi?????? :)
Kattints ide a kinyitáshoz...
Anno sokat olvastam SG-t, de mindig lusta voltam regelni a buta 24 órás szabályuk miatt. Úgyhogy ott ezért nincs jelen a sirdavegd franchise. Meg volt ott néhány súlyos laposföld hívő, így inkább htka-ra telepedtem be. De az "űrmeghódíccsát" nem lehet nem kihagyni XD XD
 
  • Tetszik
Reactions: Luthero
sirdavegd said:
Anno sokat olvastam SG-t, de mindig lusta voltam regelni a buta 24 órás szabályuk miatt. Úgyhogy ott ezért nincs jelen a sirdavegd franchise. Meg volt ott néhány súlyos laposföld hívő, így inkább htka-ra telepedtem be. De az "űrmeghódíccsát" nem lehet nem kihagyni XD XD
Kattints ide a kinyitáshoz...

A laposföld-hívők hogyan állnak az űrkutatáshoz? Ők nem kíváncsiak mi van a Föld alsó felén?
 
  • Tetszik
Reactions: wolfram
blogen said:
A laposföld-hívők hogyan állnak az űrkutatáshoz? Ők nem kíváncsiak mi van a Föld alsó felén?
Kattints ide a kinyitáshoz...
Nekik Musk most fúrja az alagutat:
C2uZ2auUoAEk5L1.jpg:large

Viccet félretéve Musk egész szép kis kolonizációs vállalati portfóliót hozott össze magának:
- autonóm villamos járművek: Tesla (Földön orrvérzésig van fosszilis üzemanyag, de máshol azt már a légkörből kéne kinyerni, meg az égetéshez kell oxigén is, nem beszélve a benzin/dízelmotorok macerásabb karbantartásról)
- retail napelemes energiatermelés és finanszírozása: Solar City (Van némi tapasztalatuk napelemek telepítésével és hálózatba integrálásával. Az első marsi atomerőmű megépítéséig ez is megteszi.)
- felszíni szállítás: Hyperloop (gondolom nem kell részletezni, hogy amennyire nehézkes és felesleges lenne a Földön ezt megépíteni, annyira jól működne akár a Holdon vagy a Marson, vagy bárhol, ahol satnya az atmoszféra így nem kell különösebben vergődni a szivattyúzással)
- alagút ásás: The Boring Co. (gondolom nem kell magyarázni, miért lehet hasznos egy alagút fúrógép bárhol, Marson 3 méterrel a föld alá ásva már elfogadható szintre csökken a sugárzás)
- bolygóközi szállítmányozás: Space-X

Marsi atomerőműről jut eszembe: egyáltalán mit lehetne ott bányászni (f***k Greenpeace)?
A wiki szerint a bolygó sajátos múltja miatt a felszínen magmatikus kőzetek tanyáznak előszeretettel a bolygó körül keringő szondák és a lent mászkáló roverek adatai alapján. A Curiosity szerint a talaj összetétele hasonló az itthoni bazaltos talajokhoz (- baktériumok), szóval Cab. Fancot már lehet rajta termelni :D :D :D
A felszíni por Fe2O3, magnetit, titán, kén, klór sajátos keveréke.
A kövek kalcitot, alkáli földfémeket, magnézium-vas karbonátokat tartalmaznak, többnyire kráterek közelében és többnyire van a környéken agyag is.
Az egykori vízzel borított helyeken foszforos vegyületek dúsultak fel urán (jó de melyik?), tórium és ritka földfémek társaságában.
Szóval ha nincs annyira eloxidálódva minden mint a Földön akkor pár dolgot még egyszerűbb is lenne feldolgozni. Leszámítva a Molnibalage által hangsúlyozott hőleadás problémáját.
 
  • Tetszik
Reactions: wolfram and Luthero
Olajcsere, futómű beállítás, kerékcsere manapság hétköznapi gondok. Lent a Földön. 'És' az űrben? :):)

TMK (tervszerű megelőző karbantartás) az űrben már időszerűvé válik. Csak át kellene adni az adott műhold adatait, technikai paramétereit. Vajon ez megvalósítható egy űr-pizzafutárral?

C3KWMTtVUAURGA-.jpg


To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

http://tass.ru/kosmos/3976581?utm_source=twitter.com&utm_medium=social&utm_campaign=smm_social_share
 
  • Tetszik
Reactions: Luthero
Mackensen said:
Működőképes és sikeresen van túl a teszteke Kína első kvantum műholdja. Nem nagyon értem, hogy ez, hogyan működik de elméletben teljesen biztos kommunikációt tesz lehetővé.
http://www.dailygalaxy.com/my_weblo...te-now-operational-launches-a-new-world-.html
Kattints ide a kinyitáshoz...
qantum fizika alapján csak azt nem tudom elképzelni , hogy fogták meg az elektront, vagy van valami kolosszális jobb ötletük. a lényeg az érzékelhetetlenség mostani tudásunk és ismereteink szerint és a távolság függetlenség.
 
  • Tetszik
Reactions: Mackensen
quantum:)

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: wolfram and Mackensen
zolkas said:
quantum:)

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Kattints ide a kinyitáshoz...
Aki kitalálta ezt a szinkront, gyerekmunkáért és zaklatásért lecsukatnám.
 
  • Tetszik
Reactions: zolkas
Ez részletesebb és kicsit tudományosabb, no gyerek munka:)
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: wolfram and Luthero
zolkas said:
qantum fizika alapján csak azt nem tudom elképzelni , hogy fogták meg az elektront, vagy van valami kolosszális jobb ötletük. a lényeg az érzékelhetetlenség mostani tudásunk és ismereteink szerint és a távolság függetlenség.
Kattints ide a kinyitáshoz...

???
Hát igen :)
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Végre valami hír a Sierra Nevada által fejlesztett Dream Chaserről:
afrc2017-0016-012.jpg

Megérkezett az Armstrong Flight Research Centerbe, hogy gyakorolják vele a landolást az Edwards légitámaszpont L22 leszállópályáján. Saját gyűjtésem alapján a madárkának eddig összesen egy dobási tesztje volt (egy makettet dobtak) és az is elég régen volt. Ez már A jármű, amit aerodinamikai, szoftveres, irányítási teszteknek vetnek alá. Elméletileg 2019-től teherszállítást fog teljesíteni az ISS-re 6 alkalommal 2024-ig (az ISS tervezett leállításáig) a CRS-2 szerződés keretében. Az eddigi infók szerint Atlas-V segítségével állítják pályára és eddig nem sikerült bekerülniük az emberes (CCP) programba. Ismerve a többiek állását/ülését, csoda ha ez a repülő papucs 2019-ben tényleg üzembe kerül.

Személyes komment:
Persze voltak arról is pletykák, hogy a SNC tervezi a Vulkan Aerospace által épített (jelenleg félkész) hordozórepülő igénybevételét is a későbbiekben - itt jussunk előre, hogy hol tart a 2004 óta tesztelő Virgin Galactic (a mérsékelt sikernél...). 2024 után pedig tervek vannak magánforrásból épülő űrállomásra a Föld-Hold L1 pontnál, de oda kicsit bonyibb eljutni mint LEO pályára fellőni valamit. Illetve ezek jelenleg csak tervek. Szóval én szurkolok meg minden, de nem érzem úgy, hogy ebből hatalmas piaci siker lészen.

Még személyesebb komment:
Az október-novemberben a NASA kereskedelmi rakétafellövős programjának első 10 évét elemző cikkünket azzal az indokkal dobta vissza a Pénzügyi Szemle, mert nincs magyar vonatkozása. Szerencsére más honi szaklapok főszerkesztői nyitottabbak egy akkora magvető tőke program hatásainak elemzésére, mint amiből le lehetne betonozni a teljes Kárpát-medencét, így most kicsit csiszolgatok a szövegen (még lett szép Heckit panel regresszióm is, amivel elemzem azt, hogy mi befolyásolta a cégek kiválasztását meg azt is, hogy mennyi támogatást/megrendelést kaptak) és beadom egy jobb helyre. Illetve 6-áig egy tömörített változatot készítek angolul is, mert volna lehetőség megjelenni impakt faktoros helyen, ami szexi. Szóval lehet fogadásokat kötni: előbb jár űrhajós amerikai rakétán az űrben, vagy megjelenik a cikkünk, amit majd itt is belinkelek. :)
(Fedvény: ez ilyen pet-projekt, azért írom, mert teccik és szeretem a témát, amúgy mögvan már mindenem, hogy habil-debil legyek. Mondjuk főnök nincs elragadtatva ettől a briliáns időtöltéstől. Korábban a mozdonyokra voltam/vagyok ráindulva, de a rakéták hangosabbak :D :D :D )
 
  • Tetszik
Reactions: zeal, fulcrum11, Lord Gazember and 6 others
sirdavegd said:
Végre valami hír a Sierra Nevada által fejlesztett Dream Chaserről:
afrc2017-0016-012.jpg

Megérkezett az Armstrong Flight Research Centerbe, hogy gyakorolják vele a landolást az Edwards légitámaszpont L22 leszállópályáján. Saját gyűjtésem alapján a madárkának eddig összesen egy dobási tesztje volt (egy makettet dobtak) és az is elég régen volt. Ez már A jármű, amit aerodinamikai, szoftveres, irányítási teszteknek vetnek alá. Elméletileg 2019-től teherszállítást fog teljesíteni az ISS-re 6 alkalommal 2024-ig (az ISS tervezett leállításáig) a CRS-2 szerződés keretében. Az eddigi infók szerint Atlas-V segítségével állítják pályára és eddig nem sikerült bekerülniük az emberes (CCP) programba. Ismerve a többiek állását/ülését, csoda ha ez a repülő papucs 2019-ben tényleg üzembe kerül.

Személyes komment:
Persze voltak arról is pletykák, hogy a SNC tervezi a Vulkan Aerospace által épített (jelenleg félkész) hordozórepülő igénybevételét is a későbbiekben - itt jussunk előre, hogy hol tart a 2004 óta tesztelő Virgin Galactic (a mérsékelt sikernél...). 2024 után pedig tervek vannak magánforrásból épülő űrállomásra a Föld-Hold L1 pontnál, de oda kicsit bonyibb eljutni mint LEO pályára fellőni valamit. Illetve ezek jelenleg csak tervek. Szóval én szurkolok meg minden, de nem érzem úgy, hogy ebből hatalmas piaci siker lészen.

Még személyesebb komment:
Az október-novemberben a NASA kereskedelmi rakétafellövős programjának első 10 évét elemző cikkünket azzal az indokkal dobta vissza a Pénzügyi Szemle, mert nincs magyar vonatkozása. Szerencsére más honi szaklapok főszerkesztői nyitottabbak egy akkora magvető tőke program hatásainak elemzésére, mint amiből le lehetne betonozni a teljes Kárpát-medencét, így most kicsit csiszolgatok a szövegen (még lett szép Heckit panel regresszióm is, amivel elemzem azt, hogy mi befolyásolta a cégek kiválasztását meg azt is, hogy mennyi támogatást/megrendelést kaptak) és beadom egy jobb helyre. Illetve 6-áig egy tömörített változatot készítek angolul is, mert volna lehetőség megjelenni impakt faktoros helyen, ami szexi. Szóval lehet fogadásokat kötni: előbb jár űrhajós amerikai rakétán az űrben, vagy megjelenik a cikkünk, amit majd itt is belinkelek. :)
(Fedvény: ez ilyen pet-projekt, azért írom, mert teccik és szeretem a témát, amúgy mögvan már mindenem, hogy habil-debil legyek. Mondjuk főnök nincs elragadtatva ettől a briliáns időtöltéstől. Korábban a mozdonyokra voltam/vagyok ráindulva, de a rakéták hangosabbak :D :D :D )
Kattints ide a kinyitáshoz...

Én nagyon becsülöm a fórumon folytatott informáló munkásságodat.
Köszönet érte!
 
  • Tetszik
Reactions: sirdavegd
Kis kukkolni való az égen.

Már ma este is szép a Hold-Vénusz-Mars trió, de holnap még látványosabb lesz. :):)

Venus-Mars-Moon-January-2017.jpg
 
De azért csak úgy sikeredett a Burán, hogy szükség esetén atomot is oldhatott volna az űrből ;)
 
  • Tetszik
Reactions: blogen
Fémes hidrogén
Eddig azt hittem hogy csak amolyan hidegfúzió szerű átverés, de most úgy tűnik tényleg megcsinálták...
Bejelentették hogy megvan a vizsgálható minta.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
http://news.harvard.edu/gazette/sto...edium=social&utm_campaign=hu-facebook-general

Elég elképesztő maga az anyag is amit létrehoztak és az eljárás is ahogy gyártják.
Cseppfolyós hidrogént tesznek két megfelelően formázott hibátlanra polírozott és néhányatom vastagságú alumíniummal bevont gyémánt közé. 495 megapascal nyomással összenyomják a két gyémántot (ez nagyobb nyomás mint ami föld középpontjában van) és már kész is a fémes hidrogén.:)
082016_hydrogen_diamond_free.png

A nyomóerő megszüntetésével a hidrogén szilárd és fémes szerkezetű marad.
Az anyag szobahőmérsékleten is szupravezető de valószínű még ennél is fontosabb hogy ez kehet a valaha is gyártott leghatékonyabb kémiai rakéta hajtóanyag.

Ezt mondja róla egy szakember:
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Röviden összefoglalva:
- a sima atomos O-H rakéta hajtóanyag 10 MJ/kg energiát termel (a TNT 4.2 MJ/kg) Ezzel szemben az O-metal H reakció 216 MJ/kg energiát szabadít fel. Igen, 50-szer többet mint a TNT. :eek:
- maradtak még kétségek hogy tényleg fémes hidrogént gyártottak nem pedig valami furcsa hidrogén-aluminium elegyet (ez elég hamar ki fog derülni);
- kérdés hogy mennyire bizonyul stabilnak az új anyag;
- meg kell valahogy oldani a tömeggyártást;
- a fémes hidrogén visszaalakulása atomi hidrogénné 7000 K hőmérsékletet eredményez. Nyilvánvalóan nincs olyan anyag amit ezt elviselné úgyhogy valószínűleg nem lesz tiszta fémes hidrogén - oxigén hajtómű hanem csak valamilyen fémes hidrogénnel turbózott "sima" LH-LOX hajtómű. Amúgy a tiszta MH-LOX hatómű specifikus impulzusa úgy 1700 sec (kiáramló gáz sebessége 16 km/sec) lenne (az LH-LOX hajtómű hasonló értékei 450 sec és 4,4 km/sec, az ion hajtóművé pedig 3000 sec és 29 km/sec)
Mindenesetre már elképzelték hogyan néznének ki ezek a hibrid fémes hidrogénnel turbózott rakéták (25 tonnát LEO pályára állító rakéták összehasonlítása):
http://iopscience.iop.org/article/1...39A318031107390FB86.c1.iopscience.cld.iop.org
metallichydrogenSSTO.png
 
  • Tetszik
Reactions: molnibalage, drqv, sirdavegd and 2 others
Válasz írásához be kell jelentkezned.
Ugrás az oldal tetejére Bottom
Back