Űrkutatás
- Téma indítója Luthero
- Indítva
Ezen a héten is történtek nagyszerű dolgok a világban, például tegnap az indiai űrügynökség (ISRO) fellőtte a Cartosat-2 műholdat 103 darab nano-műholddal egyetemben (714+663 kg), 505 km magas poláris nap-szinkron pályára (ezt hogyan lehet elképzelni?). A fellövéshez a Polar Satellite Launch Vehicle-t használták, ez volt a 39. repülése a típusnak, ebből az XL változat (szilárd hajtóanyagú kiegészítő rakétákkal van felszerelve) most repült a 16. alkalommal. 101 db nano műholdat egyébként az Antrix nevű cég hozott kereskedelmi alapon az alábbi országokból: Kazahsztén, Izrael, Hollandia, Svájc, Emirátusok és 96 db jött USA-ból.
(imádom az ISRO közvetítéseit: walkie-talkie, bajuszos-sapkás emberek, hatalmas műszerek, mindenki ünneplő fehérbe van öltözve - szóval olyan igazi "rakétafellövés a feltörekvő világban" fílingje van)
(imádom az ISRO közvetítéseit: walkie-talkie, bajuszos-sapkás emberek, hatalmas műszerek, mindenki ünneplő fehérbe van öltözve - szóval olyan igazi "rakétafellövés a feltörekvő világban" fílingje van)
Eközben az Ariane Space sem tétlenkedett, tegnap lőttek fel Ariane 5 ECA-val két távközlési műholdat geostacioner pályára (megrendelők: Airbus, Thales):
(flanszia visszaszámlálás, inges szemüveges emberekkel)
(flanszia visszaszámlálás, inges szemüveges emberekkel)
M
molnibalage
Guest
M
molnibalage
Guest
A felborult szonda esete még 2003-ban volt.Eléggé érdekes ! Biztos nem egy egyszerű fegyelmit kapnak (mint én a szemüveg lencsegyárban) a felelősek akik miatt a hiba történt
"505 km magas poláris nap-szinkron pályára (ezt hogyan lehet elképzelni?)"
Ráadásul kvázi poláris nap-szinkron pályán kell lennie.
Valami olyasmit kell elképzelni, hogy a műhold az egyenlítő 1 áthaladási pontján naponta kétszer ugyanabbani, az ott lévő helyi időben áthalad.
A sima poláris pályánál a műhold pályasíkjába beleesik a Föld forgástengelye, áthalad a sarkok felett. De, hogy a fenti kritériumnak eleget lehessen tenni, kicsit más pálya kell. Ugyanis a Föld kering a Nap körül, ezért naponta 1 fok az eltolódás a sima poláris pályánál. Tehát nem pont a sarkok felett halad el a műhold.
Ilyen műholdak pl. a meteorológiaiak.
Van az egyik neves brit egyetem kutatóival jútúbon egy sorozat. Ott az egyik részben egy prof mondta, hogy a 0 kelvin alatti hőmérséklet elméletileg lehetséges, maga a nulla fok az ami nem. Mondjuk gyakorlati megvalószításról nem beszélt, meg arról sem, hogy egy esetleges hűtési procedúra alatt ugye át kellene haladj a 0 kelvinen ahoz, hogy -x kelvin hőmérsékletű anyagod legyen.Na, azért az érdekes lenne, az abszolút nulla alá hűteni...
M
molnibalage
Guest
Ez egyetlen fórum hsz linkje.
Felborult szerelés közben banális hiba miatt.
https://en.wikipedia.org/wiki/NOAA-19
Ez bizony ipari méretű csacsiság. A hőmérséklet nem más, mint a részecskék mozgása-rezgése. Felső hőmérséklet határ ezért nincs, a rendezetlenségnek nincs határa. De ha a részecskék teljes nyugalomban vannak, annál nincs lejjebb. Ez a pont a 0 kelvin, vagyis a -273,15 celsius. Remélem érthető a magyarázat.
Az egész viszonyítási alap kérdése. A termodinamikában nem tudod elérni mert a semminel nem tud egy test kevesebb hőt leadni, viszont egy más rendszerben, vagy atomi szinten létezik, mert abban a rendszerben a hőt a részecskék energia szintje határozza meg. Egyébként ez már bizonyított, érdemes ránézni a CERN honlapjára.
M
molnibalage
Guest
Azért ennyire nem egyszerű a 0 kelvin, hogy minden leáll, mivel a gyakorlatban nincs nulla kelvin. Ez egy határszám, ami nem elérhető, kb mint a fénysebesség, bármennyire megközelítheted a jelenlegi fizika törvényei szerint, de el nem érheted (kivéve persze magáta a fényt). Itt a videó róla, elmagyaráz egy kísérletet is, amiben sikerült ilyen részecskéket előállítani, de NEM érték el a nulla kelvint, mert az lehetetlen.
Bezzeg a fénylényeknél nincs ilyen gond.
http://index.hu/tech/2017/02/17/palyazaton_erkezett_megoldas_a_legkinosabb_urhajosproblemara/
(Bár, lehet, hogy a fénylényeknél is van gond, ezért van háttérsugárzás.
)
http://index.hu/tech/2017/02/17/palyazaton_erkezett_megoldas_a_legkinosabb_urhajosproblemara/
(Bár, lehet, hogy a fénylényeknél is van gond, ezért van háttérsugárzás.
)
Bezzeg a fénylényeknél nincs ilyen gond.
http://index.hu/tech/2017/02/17/palyazaton_erkezett_megoldas_a_legkinosabb_urhajosproblemara/
(Bár, lehet, hogy a fénylényeknél is van gond, ezért van háttérsugárzás.
Ez jó, egy keményebb szombati buli után is jól jöhet.
De, ennyire egyszerű. Sőt, fúziós reaktorok hőmennyiség leírására már például nem is használnak sem Kelvin, sem Celsius skálát, hanem mozgásmennyiséggel adják meg a néhány milliós hőmérsékleteket.
Ami azt illeti, a természetet nem érdekli, hogy mi mit valószínűsítünk és mit nem. Iskolapéldája ennek a fénysebesség. Amire okosan kimondjuk, hogy top speed és nincs több, mint 299.792 km/s... de a helyzet az, hogy ez is inog. Volt egy cikk 2012 körül; egy anyagkidobódásnál előbb 6 szoros fénysebességgel távozó gázfelhőt mértek, majd gravitációs lencsehatás korrekció után is maradt valami 3-szoros. A mai napig nincs erről újabb infó.
Az újabb zavarba ejtő dolog, az eddig Hawking-sugárzásnak nevezett jelenség, amely szerint a fekete lyukak, például összeolvadáskor anyagot-tömeget veszítenek, pedig elvben nem lehet fénynél nagyobb sebességgel távozó energia vagy részecske...
Végül a kvantum-összefonódás jelensége, amelyre jelenlegi mérési bizonytalanságunkkal annyit tudunk mondani, hogy távolságtól függetlenül, azonnali vagy több száz ezerszerese a fénysebességnek.
Utóbbi jelenséget annyira komolyan veszik, hogy kommunikációra akarják használni:
http://www.urvilag.hu/kinai_muholdak/20160817_kvantumkommunikacios_muhold_kinabol
bocsánat, ha untattam bárkit ezzel