A Webb teleszkópot szinte mindenki ismeri, aki pedig kicsit jobban érdekel a tèma, nyilván van fogalma képességeiről és az alkalmazott technológiáról.
Nem elvitatva az optikai távcsövek fontosságát, mègis èrdemes megemlíteni egy másik képalkotó technológiát, ami legalább annyira szofisztikált (ha nem jobban).
Az apropót az adja, hogy a Japánok publikáltak pár képet a vákuumpróba előtt álló XRISM teleszkópról.
A JAXA Tsukubai vákumkamrája se piskóta, de a teleszkóp az igazi látnivaló!
XRISM egy Röntgen tartományban dolgozó távcső. Nem az első ebben a kategóriában, és az alkalmazott technológia se új, de a legérzékenyebb készülék lesz ami kimaxolja azt.
A röntgen- és gammacsillagászat az asztrofizika egyik legdinamikusabban fejlődő területe. A legújabb csillagászati eredmények igen nagy része a röntgen- és gammasugárzás, vagyis a nagy energiájú elektromágneses tartományában végzett megfigyeléseken alapul.
De mitől oly érdekes a csillagászok számára a röntgensugárzás? A válasz, hogy a legizgalmasabb, legaktívabb pontokat jelöli a Világegyetemben. A röntgenfotonok több százszor, akár több ezerszer nagyobb energiájúak, mint az optikai társaik, továbbá a röntgenszínkép ezerszer szélesebb energiasávot fog át, mint a szivárvány színeivel kijelölt optikai tartomány. A röntgensugarakat általában olyan kataklizmikus események keltik, mint a csillagok robbanásai, vagy az anyag közel fénysebességű örvénylése egy szélsőségesen erős gravitációs térben. A nagy energiájú röntgenfotonok ráadásul a galaxisok magját körülvevő porfelhőkön is át tudnak hatolni, amire a látható fény nem képes.
Ha nem lenne egyértelmű a kihívást pont ezek a nagy energiájú részecskék èszlelése adja. Amíg a látható fény, az infravörös és a rádió hullámok összegyűjtéséhez főleg homorú felületű tükröket illetve parabolaantennákat használunk. A nagy energiájú fotonok ezeken áthaladnának, ezért kimutatásukra más módszereket kellett kitalálni.
A röntgensugarak fókuszálhatók, ha a fotonok kis szög alatt, súroló beeséssel érkeznek egy jól felpolírozott fémfelületre. Az ilyen Wolter-féle távcsövekben koncentrikusan egymásba ágyazott, enyhén paraboloid és hiperboloid felületű vékony fémlemezek gyűjtik az érzékelőre a sugárzást. Erre a technológiára épül Japán vezette nemzetközi összefogással közösen fejlesztett XRISM is.
A szerkezet tükörrendszere.
Az XRISM széles látószögű röntgen képalkotó képessége mellett egy kriogén -nagy felbontású röntgenspektrométerrel is fel van szerelve, pontos plazmaviszony méréseket hajt majd végre a kiválasztott célpontokon.
A tervek szerint 2023 első felében indul majd a JAXA H-IIA rakétáján, 30° inklanaciós 550 km-es pályára.
Bővebben;
Nem elvitatva az optikai távcsövek fontosságát, mègis èrdemes megemlíteni egy másik képalkotó technológiát, ami legalább annyira szofisztikált (ha nem jobban).
Az apropót az adja, hogy a Japánok publikáltak pár képet a vákuumpróba előtt álló XRISM teleszkópról.
A JAXA Tsukubai vákumkamrája se piskóta, de a teleszkóp az igazi látnivaló!
XRISM egy Röntgen tartományban dolgozó távcső. Nem az első ebben a kategóriában, és az alkalmazott technológia se új, de a legérzékenyebb készülék lesz ami kimaxolja azt.
A röntgen- és gammacsillagászat az asztrofizika egyik legdinamikusabban fejlődő területe. A legújabb csillagászati eredmények igen nagy része a röntgen- és gammasugárzás, vagyis a nagy energiájú elektromágneses tartományában végzett megfigyeléseken alapul.
De mitől oly érdekes a csillagászok számára a röntgensugárzás? A válasz, hogy a legizgalmasabb, legaktívabb pontokat jelöli a Világegyetemben. A röntgenfotonok több százszor, akár több ezerszer nagyobb energiájúak, mint az optikai társaik, továbbá a röntgenszínkép ezerszer szélesebb energiasávot fog át, mint a szivárvány színeivel kijelölt optikai tartomány. A röntgensugarakat általában olyan kataklizmikus események keltik, mint a csillagok robbanásai, vagy az anyag közel fénysebességű örvénylése egy szélsőségesen erős gravitációs térben. A nagy energiájú röntgenfotonok ráadásul a galaxisok magját körülvevő porfelhőkön is át tudnak hatolni, amire a látható fény nem képes.
Ha nem lenne egyértelmű a kihívást pont ezek a nagy energiájú részecskék èszlelése adja. Amíg a látható fény, az infravörös és a rádió hullámok összegyűjtéséhez főleg homorú felületű tükröket illetve parabolaantennákat használunk. A nagy energiájú fotonok ezeken áthaladnának, ezért kimutatásukra más módszereket kellett kitalálni.
A röntgensugarak fókuszálhatók, ha a fotonok kis szög alatt, súroló beeséssel érkeznek egy jól felpolírozott fémfelületre. Az ilyen Wolter-féle távcsövekben koncentrikusan egymásba ágyazott, enyhén paraboloid és hiperboloid felületű vékony fémlemezek gyűjtik az érzékelőre a sugárzást. Erre a technológiára épül Japán vezette nemzetközi összefogással közösen fejlesztett XRISM is.
A szerkezet tükörrendszere.
Az XRISM széles látószögű röntgen képalkotó képessége mellett egy kriogén -nagy felbontású röntgenspektrométerrel is fel van szerelve, pontos plazmaviszony méréseket hajt majd végre a kiválasztott célpontokon.
A tervek szerint 2023 első felében indul majd a JAXA H-IIA rakétáján, 30° inklanaciós 550 km-es pályára.
Bővebben;
XRISM X-ray Imaging and Spectroscopy Mission
xrism.isas.jaxa.jp
