Űrkutatás
- Téma indítója Luthero
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
-
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:
- a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
- a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők
Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.
Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.
M
molnibalage
Guest
Fura egy lista..Hátha nem volt még...
Soha nem repült rakéták is rajta vannak mint Ariane6 Starship, de évek óta repült rakéták meg hiányoznak mint CZ5(B); CZ7; Soyuz2.1B; Angara1.2; Hyperbola; Minotaur I; VegaC, Delta III; Conestoga I és 1620; és még biztos van pár..
Ezt kihagyni;
Azt gondoltam volna, hogy a WEBB-et majd gyorsan ráállítják az exobolygókra vagy a mélyűrre, erre még mindíg a naprendszerben dolgozik. Aztán olvasom, hogy olyan rendszert találtak ki a teleszkóp idejének használatára, hogy 'bárki' névtelenül megjelölhet egy objektum egy zárt rendszerben indoklással, hogy miért és mit vizsgálna, és ha arra érdemesnek találják felkerül egy listára, amit pedig az arra jogosultak ismeretlenül pontozhatnak. Ezt figyelembe véve állítják össze a Webb beosztását..
Új JWST felvételek a a Jupiterről, ezúttal már filterezve. A fènyesebb részek magasabb légköri felhőket jeleznek, a sötétek alacsonyabbak.
Bővebben;
Új JWST felvételek a a Jupiterről, ezúttal már filterezve. A fènyesebb részek magasabb légköri felhőket jeleznek, a sötétek alacsonyabbak.
Bővebben;
NASA's Artemis 1 moon mission is 'go' for Aug. 29 launch
The Artemis 1 mission will use a Space Launch System megarocket to launch an Orion spacecraft to the moon.
www.space.com
A Webb teleszkópot szinte mindenki ismeri, aki pedig kicsit jobban érdekel a tèma, nyilván van fogalma képességeiről és az alkalmazott technológiáról.
Nem elvitatva az optikai távcsövek fontosságát, mègis èrdemes megemlíteni egy másik képalkotó technológiát, ami legalább annyira szofisztikált (ha nem jobban).
Az apropót az adja, hogy a Japánok publikáltak pár képet a vákuumpróba előtt álló XRISM teleszkópról.
A JAXA Tsukubai vákumkamrája se piskóta, de a teleszkóp az igazi látnivaló!
XRISM egy Röntgen tartományban dolgozó távcső. Nem az első ebben a kategóriában, és az alkalmazott technológia se új, de a legérzékenyebb készülék lesz ami kimaxolja azt.
A röntgen- és gammacsillagászat az asztrofizika egyik legdinamikusabban fejlődő területe. A legújabb csillagászati eredmények igen nagy része a röntgen- és gammasugárzás, vagyis a nagy energiájú elektromágneses tartományában végzett megfigyeléseken alapul.
De mitől oly érdekes a csillagászok számára a röntgensugárzás? A válasz, hogy a legizgalmasabb, legaktívabb pontokat jelöli a Világegyetemben. A röntgenfotonok több százszor, akár több ezerszer nagyobb energiájúak, mint az optikai társaik, továbbá a röntgenszínkép ezerszer szélesebb energiasávot fog át, mint a szivárvány színeivel kijelölt optikai tartomány. A röntgensugarakat általában olyan kataklizmikus események keltik, mint a csillagok robbanásai, vagy az anyag közel fénysebességű örvénylése egy szélsőségesen erős gravitációs térben. A nagy energiájú röntgenfotonok ráadásul a galaxisok magját körülvevő porfelhőkön is át tudnak hatolni, amire a látható fény nem képes.
Ha nem lenne egyértelmű a kihívást pont ezek a nagy energiájú részecskék èszlelése adja. Amíg a látható fény, az infravörös és a rádió hullámok összegyűjtéséhez főleg homorú felületű tükröket illetve parabolaantennákat használunk. A nagy energiájú fotonok ezeken áthaladnának, ezért kimutatásukra más módszereket kellett kitalálni.
A röntgensugarak fókuszálhatók, ha a fotonok kis szög alatt, súroló beeséssel érkeznek egy jól felpolírozott fémfelületre. Az ilyen Wolter-féle távcsövekben koncentrikusan egymásba ágyazott, enyhén paraboloid és hiperboloid felületű vékony fémlemezek gyűjtik az érzékelőre a sugárzást. Erre a technológiára épül Japán vezette nemzetközi összefogással közösen fejlesztett XRISM is.
A szerkezet tükörrendszere.
Az XRISM széles látószögű röntgen képalkotó képessége mellett egy kriogén -nagy felbontású röntgenspektrométerrel is fel van szerelve, pontos plazmaviszony méréseket hajt majd végre a kiválasztott célpontokon.
A tervek szerint 2023 első felében indul majd a JAXA H-IIA rakétáján, 30° inklanaciós 550 km-es pályára.
Bővebben;
Nem elvitatva az optikai távcsövek fontosságát, mègis èrdemes megemlíteni egy másik képalkotó technológiát, ami legalább annyira szofisztikált (ha nem jobban).
Az apropót az adja, hogy a Japánok publikáltak pár képet a vákuumpróba előtt álló XRISM teleszkópról.
A JAXA Tsukubai vákumkamrája se piskóta, de a teleszkóp az igazi látnivaló!
XRISM egy Röntgen tartományban dolgozó távcső. Nem az első ebben a kategóriában, és az alkalmazott technológia se új, de a legérzékenyebb készülék lesz ami kimaxolja azt.
A röntgen- és gammacsillagászat az asztrofizika egyik legdinamikusabban fejlődő területe. A legújabb csillagászati eredmények igen nagy része a röntgen- és gammasugárzás, vagyis a nagy energiájú elektromágneses tartományában végzett megfigyeléseken alapul.
De mitől oly érdekes a csillagászok számára a röntgensugárzás? A válasz, hogy a legizgalmasabb, legaktívabb pontokat jelöli a Világegyetemben. A röntgenfotonok több százszor, akár több ezerszer nagyobb energiájúak, mint az optikai társaik, továbbá a röntgenszínkép ezerszer szélesebb energiasávot fog át, mint a szivárvány színeivel kijelölt optikai tartomány. A röntgensugarakat általában olyan kataklizmikus események keltik, mint a csillagok robbanásai, vagy az anyag közel fénysebességű örvénylése egy szélsőségesen erős gravitációs térben. A nagy energiájú röntgenfotonok ráadásul a galaxisok magját körülvevő porfelhőkön is át tudnak hatolni, amire a látható fény nem képes.
Ha nem lenne egyértelmű a kihívást pont ezek a nagy energiájú részecskék èszlelése adja. Amíg a látható fény, az infravörös és a rádió hullámok összegyűjtéséhez főleg homorú felületű tükröket illetve parabolaantennákat használunk. A nagy energiájú fotonok ezeken áthaladnának, ezért kimutatásukra más módszereket kellett kitalálni.
A röntgensugarak fókuszálhatók, ha a fotonok kis szög alatt, súroló beeséssel érkeznek egy jól felpolírozott fémfelületre. Az ilyen Wolter-féle távcsövekben koncentrikusan egymásba ágyazott, enyhén paraboloid és hiperboloid felületű vékony fémlemezek gyűjtik az érzékelőre a sugárzást. Erre a technológiára épül Japán vezette nemzetközi összefogással közösen fejlesztett XRISM is.
A szerkezet tükörrendszere.
Az XRISM széles látószögű röntgen képalkotó képessége mellett egy kriogén -nagy felbontású röntgenspektrométerrel is fel van szerelve, pontos plazmaviszony méréseket hajt majd végre a kiválasztott célpontokon.
A tervek szerint 2023 első felében indul majd a JAXA H-IIA rakétáján, 30° inklanaciós 550 km-es pályára.
Bővebben;
XRISM X-ray Imaging and Spectroscopy Mission
xrism.isas.jaxa.jp
Köszönet az informálásért! Nagyon érdekes és roppant frappáns a leírás!A Webb teleszkópot szinte mindenki ismeri, aki pedig kicsit jobban érdekel a tèma, nyilván van fogalma képességeiről és az alkalmazott technológiáról.
Nem elvitatva az optikai távcsövek fontosságát, mègis èrdemes megemlíteni egy másik képalkotó technológiát, ami legalább annyira szofisztikált (ha nem jobban).
Az apropót az adja, hogy a Japánok publikáltak pár képet a vákuumpróba előtt álló XRISM teleszkópról.
A JAXA Tsukubai vákumkamrája se piskóta, de a teleszkóp az igazi látnivaló!
XRISM egy Röntgen tartományban dolgozó távcső. Nem az első ebben a kategóriában, és az alkalmazott technológia se új, de a legérzékenyebb készülék lesz ami kimaxolja azt.
A röntgen- és gammacsillagászat az asztrofizika egyik legdinamikusabban fejlődő területe. A legújabb csillagászati eredmények igen nagy része a röntgen- és gammasugárzás, vagyis a nagy energiájú elektromágneses tartományában végzett megfigyeléseken alapul.
De mitől oly érdekes a csillagászok számára a röntgensugárzás? A válasz, hogy a legizgalmasabb, legaktívabb pontokat jelöli a Világegyetemben. A röntgenfotonok több százszor, akár több ezerszer nagyobb energiájúak, mint az optikai társaik, továbbá a röntgenszínkép ezerszer szélesebb energiasávot fog át, mint a szivárvány színeivel kijelölt optikai tartomány. A röntgensugarakat általában olyan kataklizmikus események keltik, mint a csillagok robbanásai, vagy az anyag közel fénysebességű örvénylése egy szélsőségesen erős gravitációs térben. A nagy energiájú röntgenfotonok ráadásul a galaxisok magját körülvevő porfelhőkön is át tudnak hatolni, amire a látható fény nem képes.
Ha nem lenne egyértelmű a kihívást pont ezek a nagy energiájú részecskék èszlelése adja. Amíg a látható fény, az infravörös és a rádió hullámok összegyűjtéséhez főleg homorú felületű tükröket illetve parabolaantennákat használunk. A nagy energiájú fotonok ezeken áthaladnának, ezért kimutatásukra más módszereket kellett kitalálni.
A röntgensugarak fókuszálhatók, ha a fotonok kis szög alatt, súroló beeséssel érkeznek egy jól felpolírozott fémfelületre. Az ilyen Wolter-féle távcsövekben koncentrikusan egymásba ágyazott, enyhén paraboloid és hiperboloid felületű vékony fémlemezek gyűjtik az érzékelőre a sugárzást. Erre a technológiára épül Japán vezette nemzetközi összefogással közösen fejlesztett XRISM is.
A szerkezet tükörrendszere.
Az XRISM széles látószögű röntgen képalkotó képessége mellett egy kriogén -nagy felbontású röntgenspektrométerrel is fel van szerelve, pontos plazmaviszony méréseket hajt majd végre a kiválasztott célpontokon.
A tervek szerint 2023 első felében indul majd a JAXA H-IIA rakétáján, 30° inklanaciós 550 km-es pályára.
Bővebben;
XRISM X-ray Imaging and Spectroscopy Mission
xrism.isas.jaxa.jp
Csájna Szpész Nyúz;
Hosszú Menetelés CZ-2D indítás, Bejing3 Földkutató műholdal.
Kuaizhou (jelentèse:Gyors reagálas) KZ1A start
És egy kis Tiangong űrállomás;
Hosszú Menetelés CZ-2D indítás, Bejing3 Földkutató műholdal.
Kuaizhou (jelentèse:Gyors reagálas) KZ1A start
És egy kis Tiangong űrállomás;
"A Roszkozmosz TV stúdiója tréfásan demonstrálta annak lehetőségét, hogy Oroszország kilép az ISS-projektből
Oroszországban befejeződött a "Szojuz-5" új rakéta "cári hajtóművének" tesztjei
ria.ru
"Az RD-171MV motort, amelyet Oroszországban "cár motornak" neveznek, az új Szojuz-5 indító jármű első szakaszában tervezik használni, amelynek első indítása a Baikonur kozmodromból 2023-ra van tervezve. A jövőben az RD-171MV-t a Jenisei szupernehéz rakéta oldalsó blokkjaiban is használni fogják, amelynek első indítása a Vostochny kozmodromból 2028-ban várható."
В России завершились испытания "царь-двигателя" для новой ракеты "Союз-5"
Испытания двигателя РД-171МВ для новой российской ракеты "Союз-5" завершены, сообщили в четверг в официальном Telegram-канале "Роскосмоса". РИА Новости, 25.08.2022
ria.ru
Biztos volt már már de beteszem e forrásból is:
https://life-pravda-com-ua.translat...tr_sl=uk&_x_tr_tl=hu&_x_tr_hl=hu&_x_tr_pto=sc
26331
2022. augusztus 25
A NASA Solar Dynamics Obszervatóriumának tudósai új, furcsán mágnesezett foltot észleltek a Napon.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy még augusztus 24-én sem észlelték kialakulásának jeleit – írja a Spaceweather portál.
A tudósok észrevették, hogy a Nap újonnan kialakult foltja, amely az AR3088 különleges jelölést kapta, jellemzőiben különbözik a többitől.
Ahogy a tudósok kifejtik, a Hale-törvény szerint a daganat mágneses pólusainak +/-, azaz pozitívnak (+) balra, negatívnak (-) jobbra kell lennie. Ehelyett ezen a helyen 90 fokkal megfordulnak: a pozitív (+) felül, a negatív (-) pedig alul van.
Azt mondják, hogy ez egy ritka "merőleges napfolt", amelynek mágneses pólusai merőlegesek a Nap egyenlítőjére.
"Talán valami szokatlan történik a Nap mágneses dinamójával a felszín alatt, ahol ez a napfolt növekszik. Figyelni fogjuk az AR3088-at, hogy meglássuk, mi történik ezután" - mondják a tudósok.
Olvassa el még: A csillagászat új korszaka: a James Webb távcső tiszta tudományos képet küldött
Ugyanakkor a NASA obszervatóriuma attól tart, hogy ez az objektum olyan fáklyák forrásává válhat, amelyek mágneses viharokat okoznak a Földön.
A Solar Dynamics Observatory a NASA amerikai űrügynökség Napjának tanulmányozására szolgáló űrszondája, amelyet a Living With a Star (LWS) program részeként bocsátottak űrpályára. Az LWS program célja a Napnak a Földre és a Föld-közeli térre gyakorolt hatásának tanulmányozása a szoláris légkör kis idő- és térskálán, egyidejűleg több hullámhosszon történő vizsgálatával.
https://life-pravda-com-ua.translat...tr_sl=uk&_x_tr_tl=hu&_x_tr_hl=hu&_x_tr_pto=sc
Egy nap alatt megjelent: egy furcsán mágnesezett foltot vettek észre a Napon. FÉNYKÉP
Diana Krechetova Újságíró UP.Zhyttya26331
2022. augusztus 25
A NASA Solar Dynamics Obszervatóriumának tudósai új, furcsán mágnesezett foltot észleltek a Napon.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy még augusztus 24-én sem észlelték kialakulásának jeleit – írja a Spaceweather portál.
A tudósok észrevették, hogy a Nap újonnan kialakult foltja, amely az AR3088 különleges jelölést kapta, jellemzőiben különbözik a többitől.
Ahogy a tudósok kifejtik, a Hale-törvény szerint a daganat mágneses pólusainak +/-, azaz pozitívnak (+) balra, negatívnak (-) jobbra kell lennie. Ehelyett ezen a helyen 90 fokkal megfordulnak: a pozitív (+) felül, a negatív (-) pedig alul van.
| Napfolt AR3088. Kép: Spaceweather |
"Talán valami szokatlan történik a Nap mágneses dinamójával a felszín alatt, ahol ez a napfolt növekszik. Figyelni fogjuk az AR3088-at, hogy meglássuk, mi történik ezután" - mondják a tudósok.
Olvassa el még: A csillagászat új korszaka: a James Webb távcső tiszta tudományos képet küldött
Ugyanakkor a NASA obszervatóriuma attól tart, hogy ez az objektum olyan fáklyák forrásává válhat, amelyek mágneses viharokat okoznak a Földön.
A Solar Dynamics Observatory a NASA amerikai űrügynökség Napjának tanulmányozására szolgáló űrszondája, amelyet a Living With a Star (LWS) program részeként bocsátottak űrpályára. Az LWS program célja a Napnak a Földre és a Föld-közeli térre gyakorolt hatásának tanulmányozása a szoláris légkör kis idő- és térskálán, egyidejűleg több hullámhosszon történő vizsgálatával.
Holnap a tervek szerint kora délutan indul az első SLS!
Magyar közvetítes;
Hivatalos Nasa stream;
Összefoglaló a rakétáról;
Magyar közvetítes;
Hivatalos Nasa stream;
Összefoglaló a rakétáról;
A "Zevsz" nukleáris vontató egység makketje a Roszkozmosz standján. Az első útját a Jupiter környékére tervezik.
Ha megnézitek a videót, akkor az is látszik, hogy az "új seprű" (Boriszov) elkezdett dolgozni. Ugyanis szép csendben a Roszkozmosz logóját visszacserélték az eredetire. Aminek korábbi lecserélése a vörös csillagra, Rogozin egyik utolsó intézkedése volt, komoly bejelentés kíséretében. Itt nem volt semmi hangzatos bejelentés, csak egyszerűen visszajött az eredeti jelvény:
Ha megnézitek a videót, akkor az is látszik, hogy az "új seprű" (Boriszov) elkezdett dolgozni. Ugyanis szép csendben a Roszkozmosz logóját visszacserélték az eredetire. Aminek korábbi lecserélése a vörös csillagra, Rogozin egyik utolsó intézkedése volt, komoly bejelentés kíséretében. Itt nem volt semmi hangzatos bejelentés, csak egyszerűen visszajött az eredeti jelvény:
Na, ahogy a bagoly mondaná: a Putyinista USA ügynök árulók szabotálják itt is a SzU 2.0 megépítését, ami elkerülhetelen!
Kiváncsi leszek, hogy a Roszkozmosz fel tud-e pörögni a szükséges fordulatszámra, mert nagyon beindult minden téren a konkurencia!
A Zarjat nem vihetik el az oroszok mert nem az ovek eleve. A Rasszvet meg a Zarjahoz van kapcsolva, kotve hiszem hogy tornek magukat hogy kifizessenek egy extra Progresszt ami elhordja.