Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Inkább bütyköljék még pár hónapot, mindsem az Oriont kelljen kiküldeni utána szervizelni egyfajta tisztelgésként a Hubble-Shuttle páros előtt. SLS-t meg talán a FH-t leszámítva nincs még tervben sem olyan platform, ami talán közelébe tudna menni emberrel a külső L1-nek.
A Space Shuttle a hidegháborús űrverseny terméke amikor még a gazdaságosság huszadrangú szempont volt a presztízs mögött. Ma már mások a prioritások amik értelmében az űrsiklók leszerelése nem arcvesztés volt hanem racionális és hasznos lépés. Üzemben tarthatták volna, technikai akadálya nem volt, de pragmatikus szempontból inkább az lett volna arcvesztés ha presztízs okokból tovább erőltetik az űrsiklókat akkor is amikor a SpaceX féle gazdaságos szemlélet már létjogosultságot nyert, ezt mutatja, hogy a SpaceX pár év alatt letarolta a piacot és már a kereskedelmi indítások több mint felét ők csinálják. Az űrsiklók leállítása ezen kívül olyan anyagi és emberi kapacitásokat szabadított fel ami meggyorsította az új generációs hordozók mint az Orion üzembe állítását.
Kutatási célokra érdemes ez az űrnövény termesztés, de én nem látom benne még a lehetőségét sem, hogy ez megoldhatná az űrbéli étkeztetés feladatát. Ahhoz egy nagyon nagy üvegháznyi űrfarm kéne ami rengeteg helyet, vizet és energiát igényelne, sokkal többet annál mint ami bármelyik tervben lévő űreszközben rendelkezésre áll majd.A saláta-káposzta magról nevelése viszonylag egyszerű. Azonban, ha a termést kellene fogyasztani az már nehezebb: ki kell virágoznia a növénynek és szépen csipesszel be kell őket egyenként porozni. Az első ilyen növény a paradicsom lesz 2017-ben, ezt előzte meg az őszirózsa (zinnia). 10 órásvörös-kék fényben es 14 órás sötétben nevelték 60 napig. Érdekes, hogy a túlöntözésre burjánzással reagálnak a salátafélék odafönt, de a műtrágya kioldódása lassabb, illetve a virágok kevésbé szeretik. Illetve eldobja a bimbót magasabb páratartalomnál.
A Shuttle esetében a problémát az agyon bonyolítása jelentette. Eredetileg a rakéta csúcsára került volna és oldalsó szilárd boosterek nélkül (ld Challenger), ami sokkal kevésbé kockázatos, illetve a minimális számú beépített hajtómű miatt olcsóbb szervizelni. Már a Challengert vizsgáló Feynman-bizottság is megállapította, hogy önmagában a hajtóműben szerettek eltörni a turbina lapátok, az eredetinél két nagyságrenddel nagyobb valószínűséggel. Emellett folyton újra kellett burkolni és az is sérülékeny volt. Szóval a NASA és a Légierő együttműködése elég torz dolgot eredményezett - a korát valóban megelőzte, de nem tudták megbízhatóra gyártani, így a 10000 indítasból 1 katasztrófa helyett 1:70 lett az arány.
Ezeket a köröket bevallottan azért kell lefutni, mert semmit nem tudunk arról, hogyan működik egy növény nullgravitació mellett. Ha kaja kell, akkor fajlagosan és technológiailag algát kell termelni:
2ndt videója nyomán legalább már tudom, mik azok a háromszög-siklók ott a két végén :-D
Ha felszállás előtt sterilizálják az űrhajót akkor az űrben már nem fog megjelenni semmilyen káros baci és gomba. Szerintem a sugárzástól sem kell tartani hiszen ezek a növények a lakótérben vannak, ott meg elegendő sugárvédelemnek kell lennie az emberek számára, az pedig a növényeknek is elég kell legyen. Lehet, hogy az alga a leghatékonyabb élelmiszer termelésre, de szerintem még az sem termelhető elég hatékonyan, hogy a közeljövő űrhajóiban kiváltsa az étel ellátást, legfeljebb kiegészítheti.
Nem ismerem pontosan a térfogat kapacitásokat, de én nem vennék rá mérget, hogy a Space Shuttle nagyobb térfogatot tudott volna mint a Saturn. Kívülről nagyobbnak tűnik az űrsikló, de a raktere lehet kisebb amiatt mert az egy nyitható-zárható újrafelhasználható szerkezetben van amiben még laktér, életfenntartó berendezések, visszatérő tartályok, futóművek és sok más egyéb is van. A teherhajókba viszont semmi ilyen nem kell csak egy egyszer használatos burkolat a rakomány köré, úgyhogy én nem lepődnék meg ha ezek nem csak tömegben de térfogatban is lepipálnák az űrsiklót.
Hát, a gyakorlat az, hogy nem tudsz semmit eléggé lefertőtleníteni. Amikor petriben előnevelik a magokat, akkor a petri autoklávozva van, a táptalajt is felforralják, hogy folyekony legyen. Éés így is van, hogy megjelennek a gombáék. Pedig maga a klímaszoba is szűrt levegős, szabályozott páratartalmas cucc. Bernben ugyanúgy mint itthon, szóval a természetet nem tudod kicsukni: ha ott a kaja, jönnek. Ha agyon fertőtlenítessz mindent, akkor meg még rosszabbul járhatsz, mert beindul egy olyan evolúciós folyamat, aminek a végén a minden rezisztens szuper bacik állnak.
Hát végül is bacik és gombák kerülhetnek rá az emberről is akár, egy rakás ilyen mikroba él az ember bőrén amit nem lehet kiiktatni. De arról sem érkeztek még hírek, hogy ezek az űrben komolyabb hatást gyakorolnának az emberre és akkor szerintem ez a növényekre és a saját mikrobáikra is igaz. Persze fontos kikísérletezni, hogyan hat az űrbéli tartózkodás ezekre a kölcsönhatásokra, de szerintem nem ez az akadálya az űrtermesztésnek és nem is a sugárzás, hanem az, hogy ha komolyabb mennyiséget akarnak termelni ami érdemben hozzájárulhat az űrbéli élelmiszer ellátáshoz ahhoz olyan sok hely, víz és energia kéne ami nem megoldható a közeljövő űrhajóiban. Még az ISS-en sem lehetne annyit termelni ami kiváltaná az étel utánpótlást.
Eddig mondjuk az embert leszámítva más előlény nem is volt odafönt tartósan (oké, férgek, meg egyéb primitív állatok voltak), illetve a kaja is fertőtlenített-csomagolt. A növény már a jelenlétével bekavar csak a párolgásával, meg azzal, hogy az ő tápanyagaira rámennek a bacik. Csak míg a talajlakó bacik a Földön lent maradnak, addig itt könnyen kijuthatnak a levélre meg máshová. A jelenlegi technológiai demonstrátor meg teljesen egyszer használatos, tápanyagot se tudsz benne pótolni. A következő növénynevelő már sokkal inteligensebb lesz mint szenzorosan mint vízgazdálkodásilag. Szóval ez itt most tényleg szó szerinti alapkutatásnak tekinthető, hogy rájöjjenek a mostani földi laboros és a mikrogravitációs növénynevelés különbségeire. És a laboros növényeket sem szokás elfogyasztani.
En nem talaltam a raketakhoz (bar tobb energiat is fektethettem volna bele).
Saturn 5 esetében a Skylab volt a legnagyobb rakomány: 6,6 m átmérő, 25 m hosszú - 855 m3 hengeres test
