SSME:
Külön LOX és LH2 turbopumpa, mindkettő két fokozatú, a kis nyomású turbopumpákat a nagy nyomásúakból elvezetett folyadékáram hajtja meg (tehát oxigén az oxigénpumpától, hidrogén a hidrogénpumpánál). Ettől még ~1614 illetve ~3300 lóerőt hoznak ki a hajtóanyag áramból, cirka 67 illetve 58%-os hatásfokkal.
A mókás rész a nagy nyomású turbopumpáknál van, hangsúlyozom, ez esetben a tömeg a turbina és pumpa együttes tömege:
LOX:
Tömeg: 260kg
RPM: 22 220
Tengelyteljesítmény: 22 880 lóerő
Hatásfok: 74,8%
LH2:
Tömeg: 351 kg
RPM: 34 360
Tengelyteljesítmény: 63 080 lóerő
Hatásfok: 81,1%
Sajnos arra nem találtam forrást, hogy mennyi hajtóanyagot égettek el ezért, csak tippelni tudok: hozzávetőleg másodpercenként 70-100kg hajtóanyagot égethet el a két turbopumpa.
Egyébként ezért merült fel a most nemrég indult RocketLab Electron rakétánál is az elektromos pumpa használata. ~50kWh elektromos energia szükséges az első fokozat ~3 perces működéséhez, és ez alapvetően kihozható ~100-120kg-ból (ebből 70-100kg lehet a li-ion aksi, a többi az elektromotor). Ez így nem hangzik jól még, mert a szükséges energiát egy ~10-15kg-os turbopumpa tudná biztosítani, csakhogy ehhez a hajtóanyag ~2-5%-át felhasználja. Ez még összességében mindig összevethető az elektromos meghajtással, csakhogy jelentős előnyökkel jár az elektromos pumpa, például míg a rakétahajtómű-turbopumpáknál általában a forgatott hajtóanyag a kenőanyaga a pumpa tengelyét tartó csapágyaknak, ott komoly kihívás, hogy ezt megfelelően távol tartsák a turbina forróságától. Az ilyen problémák miatt ezek a turbopumpák elég drága jószágok, hozzájuk képest az elektromos pumpák filléres tételek lehetnek...