"Kuai Zhou rapid-response orbital launch system" Nem is tudom, mi lehetne a magyar elnevezése. Gyorsreagállású űr-indítójármű?
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
"Kuai Zhou rapid-response orbital launch system" Nem is tudom, mi lehetne a magyar elnevezése. Gyorsreagállású űr-indítójármű?
A Hosszú Menetelés 6 is valami hasonló koncepicót követ. De habár "gyors" mégis néhány hét míg fellőhetnek vele valamit.Sacc per kábé igen. Mókás, hogy mind a Szojvetunió/Oroszország, mint az Egyesült Államok tervezgette ezt a képességet, ám sose rendelkezett vele valójában (az Orbital Pegasus megfelel neki, ám katonai célra sose vették számba).
A Hosszú Menetelés 6 is valami hasonló koncepicót követ. De habár "gyors" mégis néhány hét míg fellőhetnek vele valamit.
Viszont ebben az esetben, ha mindent előre beszereltek, gondolom pár nap és indíthatják.
Néhány napja pont ez történt. Egy rakéta kettőt is felvitt.ha csak nem Cubesat / Microsat szintű megoldásokban gondolkodnak...
Akkor ez a Rocketlab és a Vector piaca.Yepp, a HM11 teherbírása ~750kg LEO / ~350kg SSO, szóval a két műhold egyenként esélyesen csak 100-200kg lehet.
"
A kvantumkorreláció információcseréje
Vagyis relative képes vagyok a fénysebesség meghaladására,de objektive nem megyek vele semmire,mert az ezt lehetővétevőé tevő téridőtágulás közben eggyuttal a célpontomat jelentő térrészt is ugy távolitja,hog a közelitési sebességem a fénsebeség alat marad?
Talán a legbizarrabb fénynél (látszólag!) gyorsabb kölcsönhatást a kvantumösszefonódás adja. Tegyük fel, van egy bajkeverő barátunk, aki meg akar tréfálni minket és mindkettőnknek egy pár kesztyű egyik darabját küldi. Szépen becsomagolja, feladja a postán, és jókat röhög a markába. Fülünkbe jut a tréfa híre, ezért tudjuk, hogy kesztyűt fogunk kapni, viszont azt nem, hogy melyiket, addig míg ki nem nyitjuk a magunk dobozát. Amidőn ez megtörténik, egyikőnk a bal kesztyűt kapja meg, és ekkor tudja, hogy nekem a jobb kesztyűt kellett kapnom.
Ez az alapötlete az Einstein-Podolsky-Rosen kísérletnek, az EPR-jelenségnek (Koncz H. Attila: Kvantumösszefonódás - az EPR-párok kísérteties kölcsönhatása. 2016.02.14. Link: https://www.facebook.com/koncz1987/photos/pb.1772024769689644.-2207520000.1456919322./1979158665642919?type=3&source=42&ref=bookmarks) A kesztyűk szintjén ez nem egy nagy durranás, mert a kesztyűk nem kvantumos objektumok. A kvantumelméletben viszont lehetséges, hogy a testeknek köztes állapota legyen, míg meg nem figyeljük/mérjük őket. Ez pontosan olyan, mintha a dobozban egy pár valami lenne (cipő, zokni, kesztyű), de egy bizonyos, meghatározó tulajdonságuk a mérés pillanatáig nem létezne.
A kvantumelméletben azt mondanánk, hogy a dobozokban a lehetséges kimeneteleknek a szuperpozíciója van, és a kimenetel csak akkor jön létre, midőn megfigyelik. Eszerint a dobozaink kinyitása össze van kötve egymással. Az egyik doboz tartalmának az ismerete meghatározza a másik doboz tartalmát. Ezt a kísérletet már végrehajtottuk fotonokkal, atomokkal és hasonló részecskékkel, és tényleg működött.
A kísérletek javarészt kizárták a rejtett elemek és előre meghatározott eredmények lehetőségét. Alapjáraton ezt azzal értük el, hogy a dobozokat "feladtuk" és utána indítottuk a generátort, hogy mi is a teszt alanya, "cipő", "kesztyű" vagy valami más. Mivel maga az alany meghatározása véletlenszerű és a kísérlet kezdete táján történik a kiválasztás, nincs esély arra, hogy a rendszer előzetesen tudomást szerezzen a végkimenetelekről. Elviekben milliárd fényéves távolságban is el lehetne végezni az EPR-kísérletet. Volt arra vonatkozó javaslat is, hogy használjuk a kvazárok fényét annak eldöntésére, hogy mit vizsgálunk egy generátor helyett.
Ha az alapvető koppenhágai interpretációt használjuk a kvantumelméletre, akkor az állapot megfigyelése összeomlasztja az összefonódott rendszer hullámfüggvényét. Mivel az összeomlás azonnali, gyorsabbnak kell lennie a fénynél, ám nem vét a relativitás-elmélet ellen, mivel a rendszerről való információ nem utazik gyorsabban a fénynél. Más szavakkal, a te, másik megfigyelő jövőben megteendő megfigyeléséről szerzett tudásod senkinek nem ad a fénysebességnél gyorsabban információt, a megfigyelések, amikre mások képesek, változatlanok lesznek az eldöntetlen állapothoz képest, amíg arról hírt nem kapnak tőled, hogy mi van az összefonódott rendszerükben.
Valódi kísérletre fordítva a szót: ha összefonódott fotonokat vizsgálunk, akkor mindkét megfigyelőnek el kell döntenie, hogy mit vizsgál (mondjuk a polarizációt). Ha úgy döntök, hogy a vertikális polarizációt mérem és "fel" eredményt kapok, akkor csak azt tudom, hogy ha te is a vertikális polarizációt méred, akkor "le" eredményt kell kapnod. Ha a horizontális polarizációt méred, akkor fogalmam sincs, hogy milyen eredményre fogsz jutni. Még ha előre megegyezünk, és mindketten vertikális mérést hajtunk végre, a másik eredményének a tudása akkor sem árul el nekünk semmit, mert a kimenetelek véletlenszerűek. Ez azt jelenti számunkra, hogy sajnos nincs lehetőségünk a fénynél gyorsabb információküldésre.
Összegzés
Jó pár dolog képes a fénynél gyorsabban utazni, és ugyancsak előremutató, ha erre képes szerkezeteket építünk, mert a relativitás-elmélet nem akadályozza meg a fénysebességen túli utazást. Amit megakadályoz, az az információ, vagy a pozitív tömeggel rendelkező testek űrön át, fénynél nagyobb sebességgel való utaztatása. Szóval, hacsak a térdidő extrém hajlítását és a féregjáratokon keresztüli utazást nem tökéletesítjük, évszázadokba vagy évezredekbe fog telleni, hogy új csillagrendszerekbe jussunk.
Kép: A fény vákuumbéli csúcssebességének, mint egyetemes sebességhatár korlátozásának a karikatúra rajza. Einstein a relativitás-elméletek kidolgozásával nem állított szigorú tilalomfát a fény sebességének eléréséhez, vagy annak esetleges túllépéséhez. A speciális relativitás-elmélet a c-feletti sebességekre való tardionos felgyorsulásról állítja valójában, hogy igen nehéz, valószínűtlen - nem pedig elvi lehetetlenséget bizonyít. Az általános relativitás-elmélet pedig számos potenciális, szabályos módot tár fel a c-nél gyorsabb mozgások lehetőségére nézve.
Szöveg: Koncz H. Attila
Lektorálta: Horváth András (CalTech)
Gondolati forrásfelhasználás: Kovács János Attila (ELTE, fizika tanszék)
Nem utolsósorban, segített a matematikai számolgatásokban: Balog Diána (ELTE, meteorológia szakos hallgató)
Vagyis relative képes vagyok a fénysebesség meghaladására,de objektive nem megyek vele semmire,mert az ezt lehetővétevőé tevő téridőtágulás közben eggyuttal a célpontomat jelentő térrészt is ugy távolitja,hog a közelitési sebességem a fénsebeség alat marad?"
A kvantumkorreláció információcseréje
Talán a legbizarrabb fénynél (látszólag!) gyorsabb kölcsönhatást a kvantumösszefonódás adja. Tegyük fel, van egy bajkeverő barátunk, aki meg akar tréfálni minket és mindkettőnknek egy pár kesztyű egyik darabját küldi. Szépen becsomagolja, feladja a postán, és jókat röhög a markába. Fülünkbe jut a tréfa híre, ezért tudjuk, hogy kesztyűt fogunk kapni, viszont azt nem, hogy melyiket, addig míg ki nem nyitjuk a magunk dobozát. Amidőn ez megtörténik, egyikőnk a bal kesztyűt kapja meg, és ekkor tudja, hogy nekem a jobb kesztyűt kellett kapnom.
Ez az alapötlete az Einstein-Podolsky-Rosen kísérletnek, az EPR-jelenségnek (Koncz H. Attila: Kvantumösszefonódás - az EPR-párok kísérteties kölcsönhatása. 2016.02.14. Link: https://www.facebook.com/koncz1987/photos/pb.1772024769689644.-2207520000.1456919322./1979158665642919?type=3&source=42&ref=bookmarks) A kesztyűk szintjén ez nem egy nagy durranás, mert a kesztyűk nem kvantumos objektumok. A kvantumelméletben viszont lehetséges, hogy a testeknek köztes állapota legyen, míg meg nem figyeljük/mérjük őket. Ez pontosan olyan, mintha a dobozban egy pár valami lenne (cipő, zokni, kesztyű), de egy bizonyos, meghatározó tulajdonságuk a mérés pillanatáig nem létezne.
A kvantumelméletben azt mondanánk, hogy a dobozokban a lehetséges kimeneteleknek a szuperpozíciója van, és a kimenetel csak akkor jön létre, midőn megfigyelik. Eszerint a dobozaink kinyitása össze van kötve egymással. Az egyik doboz tartalmának az ismerete meghatározza a másik doboz tartalmát. Ezt a kísérletet már végrehajtottuk fotonokkal, atomokkal és hasonló részecskékkel, és tényleg működött.
A kísérletek javarészt kizárták a rejtett elemek és előre meghatározott eredmények lehetőségét. Alapjáraton ezt azzal értük el, hogy a dobozokat "feladtuk" és utána indítottuk a generátort, hogy mi is a teszt alanya, "cipő", "kesztyű" vagy valami más. Mivel maga az alany meghatározása véletlenszerű és a kísérlet kezdete táján történik a kiválasztás, nincs esély arra, hogy a rendszer előzetesen tudomást szerezzen a végkimenetelekről. Elviekben milliárd fényéves távolságban is el lehetne végezni az EPR-kísérletet. Volt arra vonatkozó javaslat is, hogy használjuk a kvazárok fényét annak eldöntésére, hogy mit vizsgálunk egy generátor helyett.
Ha az alapvető koppenhágai interpretációt használjuk a kvantumelméletre, akkor az állapot megfigyelése összeomlasztja az összefonódott rendszer hullámfüggvényét. Mivel az összeomlás azonnali, gyorsabbnak kell lennie a fénynél, ám nem vét a relativitás-elmélet ellen, mivel a rendszerről való információ nem utazik gyorsabban a fénynél. Más szavakkal, a te, másik megfigyelő jövőben megteendő megfigyeléséről szerzett tudásod senkinek nem ad a fénysebességnél gyorsabban információt, a megfigyelések, amikre mások képesek, változatlanok lesznek az eldöntetlen állapothoz képest, amíg arról hírt nem kapnak tőled, hogy mi van az összefonódott rendszerükben.
Valódi kísérletre fordítva a szót: ha összefonódott fotonokat vizsgálunk, akkor mindkét megfigyelőnek el kell döntenie, hogy mit vizsgál (mondjuk a polarizációt). Ha úgy döntök, hogy a vertikális polarizációt mérem és "fel" eredményt kapok, akkor csak azt tudom, hogy ha te is a vertikális polarizációt méred, akkor "le" eredményt kell kapnod. Ha a horizontális polarizációt méred, akkor fogalmam sincs, hogy milyen eredményre fogsz jutni. Még ha előre megegyezünk, és mindketten vertikális mérést hajtunk végre, a másik eredményének a tudása akkor sem árul el nekünk semmit, mert a kimenetelek véletlenszerűek. Ez azt jelenti számunkra, hogy sajnos nincs lehetőségünk a fénynél gyorsabb információküldésre.
Összegzés
Jó pár dolog képes a fénynél gyorsabban utazni, és ugyancsak előremutató, ha erre képes szerkezeteket építünk, mert a relativitás-elmélet nem akadályozza meg a fénysebességen túli utazást. Amit megakadályoz, az az információ, vagy a pozitív tömeggel rendelkező testek űrön át, fénynél nagyobb sebességgel való utaztatása. Szóval, hacsak a térdidő extrém hajlítását és a féregjáratokon keresztüli utazást nem tökéletesítjük, évszázadokba vagy évezredekbe fog telleni, hogy új csillagrendszerekbe jussunk.
Kép: A fény vákuumbéli csúcssebességének, mint egyetemes sebességhatár korlátozásának a karikatúra rajza. Einstein a relativitás-elméletek kidolgozásával nem állított szigorú tilalomfát a fény sebességének eléréséhez, vagy annak esetleges túllépéséhez. A speciális relativitás-elmélet a c-feletti sebességekre való tardionos felgyorsulásról állítja valójában, hogy igen nehéz, valószínűtlen - nem pedig elvi lehetetlenséget bizonyít. Az általános relativitás-elmélet pedig számos potenciális, szabályos módot tár fel a c-nél gyorsabb mozgások lehetőségére nézve.
Szöveg: Koncz H. Attila
Lektorálta: Horváth András (CalTech)
Gondolati forrásfelhasználás: Kovács János Attila (ELTE, fizika tanszék)
Nem utolsósorban, segített a matematikai számolgatásokban: Balog Diána (ELTE, meteorológia szakos hallgató)
Vagyis relative képes vagyok a fénysebesség meghaladására,de objektive nem megyek vele semmire,mert az ezt lehetővétevőé tevő téridőtágulás közben eggyuttal a célpontomat jelentő térrészt is ugy távolitja,hog a közelitési sebességem a fénsebeség alat marad?
Sacc/kb.Valami kinai/óegyiptomi hieroglifák a táblán......Mengelejev.táblázaton túli dolgok nékem csak kinai érgekességek.Más szóval...
Jó kérdés.Einstein biztos tudná is rá a választ.Szerintem az én szintemre ezt értelmezni úgy tudom,hogy:Mit jelent a téridő kifejezés,miért nem csak idő?
Nem az a kérdés, hogy lesz-e polgári űrrepülés, hanem az, hogy mikor. Lehet nem az SS1 vagy az SS2 visz majd először turistákat az űrbe, de biztosan elmondják majd az első üzemelő polgári űrrepülő fedélzetén, hogy az SS1 és SS2 nélkül most ők sem lehetnének odafent.Az X-Prize arra jó példa, hogy ami 100 éve működött a repülésben, az ma nem működik az űrrepülésnél.
Az Ansari X-Prize esetén is úgy nyerték meg Burt Rutanék a díjat, hogy egy milliárdos megtámogatta őket. Megcsinálták a SpaceShipOne-t, lerepülték a kötelezőt a díj megnyeréséért, aztán az SSO ment a múzeumba. Ugyanis életveszélyes volt a gép, hiába azért volt 3 személyes, mert a díj a kereskedelmi űrugrás korszakát akarta elhozni.
Fast forward, 2018, kereskedelmi űrugrás ma sincs még, a Virginia Galactic vagy 600-700 millió dollárt költött a SpaceShipTwo-ra, és hátterére, amely még sose érte el a 100 km-es magasságot.
Na a kispolgári Hold-rover ugyanez pepitában....