Űrkutatás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 513
2 547
113
Volt az 1990-es évek végén, 2000-es évek legelején az X-33 projekt, amely az "Űrsikló 2.0-át" hozta volna el, egy minden eddiginél előre mutatóbb SSTO űrrepülő formájában. Ez lett volna a Venture Star, az X-33 egy technikai demonstrációs jármű lett volna, alapvetően három új technológiát tesztelendő (kompozit hajtóanyag-tartályok, fémes hővédő pajzs és a Linear Aerospike hajtómű). Az X-33/Venture Star program az ún. SSTO (Single Stage To Orbit) megvalósítását tűzték ki célul – ez azt jelenti, hogy az űrhajó semmit sem választ le vagy dob el a világűrbe jutás közben és az onnan való visszatéréskor. Mivel semmit sem dob el, ezért hosszú távon ez lehetett volna a legkifizetődőbb megoldás (hiszen teljesen újrafelhasználható). De az STS fiaskója után a magasra rakott elvárások lécét hamar leverte a még kísérleti X-33, amelynek az új technológiák életképességét kellett volna bizonyítania. Az SSTO-nak két kulcsa van - az egyik a folyékony hidrogén üzemanyag (gyakorlatilag csak ezzel realitás a megvalósítása), a másik az, hogy a jármű öntömege minimális legyen, így például szénszálas kompozit műanyagból szerették volna a tartályokat legyártani. Ez nem sikerült, így áttértek könnyűfém ötvözetre, sőt, olyan jól dolgoztak, hogy az új tartály könnyebb lett, mint az eredetileg tervezett kompozit műanyag. Hiába, mert a törvényhozásban és a vezetésben úgy gondolták, hogy az X-33 program megcsúszása és az egyik kulcstechnológiai fejlesztés (a szénszálas üzemanyagtartály) kudarca miatt túl nagy a kockázat, úgyhogy gyorsan le is lőtték az egészet. A Lockheed 700 millió dollárt költött rá, plusz a NASA tolt bele egy hasonló összeget. De a támogatástól megfosztották, csak mert azért...

353289main_ED97-43938-1_full.jpg

Balra az X-33, jobbra a Venture Star CGI ábrája​

Az USAF kétszer próbálta újra életre hívni, de mindkétszer rájuk csapták az ajtót.

A személyes véleményem az, hogy az ekkoriban életre hívott EELV tendert és a "hagyományos", de drága hordozórakéták lobbyja, illetve a NASA saját "Apollo 2.0"-párti lobbyja nyírta ki. Előbbi üzleti indokból (az EELV hatalmas hasznot hozott a Boeing és a Lockheed számára), a másik pedig személyes indíttatásból (Griffin, aki később a NASA vezetője lett, zsigerből gyűlölte az űrrepülőgépet, ő az Apollo programot szerette volna tovább folytatni, ez lett a ARES-Orion, majd SLS-Orion program)...

Ha bővebben érdekel, erre írtam a témáról...
Anno,én a hajtóművet gondoltam kokázatos pontnak.Vagy odélyik már el se jutottak?
Ha elég hatékony lehetne,magánipari összefogás miért nem csap rá?
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Anno,én a hajtóművet gondoltam kokázatos pontnak.Vagy odélyik már el se jutottak?
Ha elég hatékony lehetne,magánipari összefogás miért nem csap rá?

Az XRS-2200-as hajtómű elkészült, tesztelte is a Rocketdyne és a NASA. 2 modulos lett volna az X-33-on, és 7 modulos a Venture Star esetében:


Melyik magáipari összefogásra gondolsz?

A Lockheed és a Boeing miért kockáztattak volna saját pénzt, ha az Atlas V. és a Delta IV. ott van, kész van, sok pénzt hozott és hoz, a horizonton lévő Ares, majd SLS pedig szintén sokat hoz?

Ha te egy ilyen megcég CEO-je vagy a leányvállalat CCO-ja vagy, és a fizetésed egy jó részét attól függően kapod, hogy mekkora bevételt / nyereséget csinálsz, akkor miért is kockáztatnál egy olyan programért, amelyre nemet mondot a törvényhozás, miközben ott van az aranytojást tojó tyúk képében az EELV és az ARES majd SLS?

Anno a McDonnel-Douglas-nak is volt saját SSTO programja, még az 1960-as években indult a Bono-féle SSTO és másfél fokozatú tervekkel (ROOST, SASTOO, Pegasus és társaik), majd a DC-X / DC-Y / Delta Clipper. Szép volt, jó volt a kis méretű tesztjárművel (DC-X) végrehajtott teszt, majd 1995-ös áron 700 millió dolláros befektetési pénzt kerestek a teljes méretű DC-Y számára, de sem a NASA, sem a légierő nem érdeklődött, a cégnek meg nem volt ennyi pénze (nemsokára fel is vásárolta a Boeing).

Douglas Pegasus:
pegasusithacus.jpg


McDonall-Douglas DC-X/DC-Y:

image018.jpg

Ezek kívül volt vagy féltucat "futott még" cég, akik vagy SSTO, vagy teljesen újrafelhasználó megoldással próbálkoztak, Rotary Rocket, Beal Aerospace, Kistler majd Rocketplane Kistler... A fejlesztés különböző fázisaiban elbuktak, mert nem volt több pénzük, befektetőt meg nem találtak...

Rotary Rocket Roton:
rotary_rocket_roton_over_gibraltar_by_tbrosz-d5vfybm.jpg


Rocketplane Kistler K-1
(megnyerte a NASA CRS-1 tendert, de nem tudott 500 millió dolláros önrészt felmutatni, így helyette az Orbital Antares / Cygnus valósult meg):
213944main_rpk_conops.jpg

Szóval így állunk jelenleg. Van két valódi újonc, a SpaceX, amely kamikaze módra tör előre, különféle már bevált vagy tesztelt ötleteket vegyítve, illetve a Blue Origin, amelybe Jeff Bezos dönt jelenleg évi cirka 1 milliárd dollárt. Mindketten ugyan azt a megoldást használják, az első fokozat aktív visszahozatalát...
 

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 513
2 547
113
Az XRS-2200-as hajtómű elkészült, tesztelte is a Rocketdyne és a NASA. 2 modulos lett volna az X-33-on, és 7 modulos a Venture Star esetében:


Melyik magáipari összefogásra gondolsz?

A Lockheed és a Boeing miért kockáztattak volna saját pénzt, ha az Atlas V. és a Delta IV. ott van, kész van, sok pénzt hozott és hoz, a horizonton lévő Ares, majd SLS pedig szintén sokat hoz?

Ha te egy ilyen megcég CEO-je vagy a leányvállalat CCO-ja vagy, és a fizetésed egy jó részét attól függően kapod, hogy mekkora bevételt / nyereséget csinálsz, akkor miért is kockáztatnál egy olyan programért, amelyre nemet mondot a törvényhozás, miközben ott van az aranytojást tojó tyúk képében az EELV és az ARES majd SLS?

Anno a McDonnel-Douglas-nak is volt saját SSTO programja, még az 1960-as években indult a Bono-féle SSTO és másfél fokozatú tervekkel (ROOST, SASTOO, Pegasus és társaik), majd a DC-X / DC-Y / Delta Clipper. Szép volt, jó volt a kis méretű tesztjárművel (DC-X) végrehajtott teszt, majd 1995-ös áron 700 millió dolláros befektetési pénzt kerestek a teljes méretű DC-Y számára, de sem a NASA, sem a légierő nem érdeklődött, a cégnek meg nem volt ennyi pénze (nemsokára fel is vásárolta a Boeing).

Douglas Pegasus:
pegasusithacus.jpg


McDonall-Douglas DC-X/DC-Y:

image018.jpg

Ezek kívül volt vagy féltucat "futott még" cég, akik vagy SSTO, vagy teljesen újrafelhasználó megoldással próbálkoztak, Rotary Rocket, Beal Aerospace, Kistler majd Rocketplane Kistler... A fejlesztés különböző fázisaiban elbuktak, mert nem volt több pénzük, befektetőt meg nem találtak...

Rotary Rocket Roton:
rotary_rocket_roton_over_gibraltar_by_tbrosz-d5vfybm.jpg


Rocketplane Kistler K-1
(megnyerte a NASA CRS-1 tendert, de nem tudott 500 millió dolláros önrészt felmutatni, így helyette az Orbital Antares / Cygnus valósult meg):
213944main_rpk_conops.jpg

Szóval így állunk jelenleg. Van két valódi újonc, a SpaceX, amely kamikaze módra tör előre, különféle már bevált vagy tesztelt ötleteket vegyítve, illetve a Blue Origin, amelybe Jeff Bezos dönt jelenleg évi cirka 1 milliárd dollárt. Mindketten ugyan azt a megoldást használják, az első fokozat aktív visszahozatalát...
Anno arra gondoltam,ez a pprogram hozhat olyan technologiai-hatlkonysági áttörést,ami amire épitve kiléphet az állami szférábol.(Adam Shmitnél elakadtam közgáz vonalon)Az oroszoknak is volt(van?) reménykeltő projectük ahiszem Angara néven.Ujrafelhasználható légkri visszatéréshez sugárhajtóművel ellátot rakétára épülő rendszernek irta a HTI.Azóta sem hallottam róla.(igaz,időm sincs nagyon utánanézzni,magyarul nehéz használható anyagot találni,angolul meg éppoly jol beszélek mint oroszul vagy kinaiul,semennyire)
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Anno arra gondoltam,ez a pprogram hozhat olyan technologiai-hatlkonysági áttörést,ami amire épitve kiléphet az állami szférábol.(Adam Shmitnél elakadtam közgáz vonalon)Az oroszoknak is volt(van?) reménykeltő projectük ahiszem Angara néven.Ujrafelhasználható légkri visszatéréshez sugárhajtóművel ellátot rakétára épülő rendszernek irta a HTI.Azóta sem hallottam róla.(igaz,időm sincs nagyon utánanézzni,magyarul nehéz használható anyagot találni,angolul meg éppoly jol beszélek mint oroszul vagy kinaiul,semennyire)

Az Angara egy rakétacsalád neve.
A Bajkál terv egy gyorsító-fokozat volt, makett szintig jutott, pénz nem volt rá.

Korai Bajkál terv, oldalt kivezetett fúvócsővel:
uwJZYwH.jpg

A repnapokon kiállított Bajkál makett, már felül kivezetett fúvócsővel
2-9BaikalKhrunichev.jpg


Az Angarához javasolt Bajkál gyorsító fokozat megoldások:
T4YEgUl.png

Az Angara projekt irgalmatlanul lassan halad, ráadásul versenyeznie kell a konkurens Szojuz hordozórakétákkal, amelyek miatt kevesebb pénz jut rá. Elvben jövőre indul az első teljes értékű változat, de az Angara esetében semmiféle újrahasznosítás nincs képben jelenleg...

A 2016-os Angara 1.2 indítás:
166.jpg
 

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 513
2 547
113
Az Angara egy rakétacsalád neve.
A Bajkál terv egy gyorsító-fokozat volt, makett szintig jutott, pénz nem volt rá.

Korai Bajkál terv, oldalt kivezetett fúvócsővel:
uwJZYwH.jpg

A repnapokon kiállított Bajkál makett, már felül kivezetett fúvócsővel
2-9BaikalKhrunichev.jpg


Az Angarához javasolt Bajkál gyorsító fokozat megoldások:
T4YEgUl.png

Az Angara projekt irgalmatlanul lassan halad, ráadásul versenyeznie kell a konkurens Szojuz hordozórakétákkal, amelyek miatt kevesebb pénz jut rá. Elvben jövőre indul az első teljes értékű változat, de az Angara esetében semmiféle újrahasznosítás nincs képben jelenleg...

A 2016-os Angara 1.2 indítás:
166.jpg
Igen,erre gondoltam.Emlékszem,eredetileg az Enyergia rakéta egy ürsikló szerű szárnyakkal ellátott változatára álmodták a rendszert.Kissé nagnak tünt nekem az a rakéta ehez,dehát mekkora a szovjet törpe?Hát oriási!!!
Szerintem az a gond,hogy a technologia még nem tudot kilépni az állami szférábol,Addig tulságossan politikafüggő.Ahoz,hogy elérje a kellő fejletséget,viszont hatékony állami bábáskodás kéne.Róka fogta csuka
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Igen,erre gondoltam.Emlékszem,eredetileg az Enyergia rakéta egy ürsikló szerű szárnyakkal ellátott változatára álmodták a rendszert.Kissé nagnak tünt nekem az a rakéta ehez,dehát mekkora a szovjet törpe?Hát oriási!!!
Szerintem az a gond,hogy a technologia még nem tudot kilépni az állami szférábol,Addig tulságossan politikafüggő.Ahoz,hogy elérje a kellő fejletséget,viszont hatékony állami bábáskodás kéne.Róka fogta csuka

A válasz a Blue Origin, és a New Glenn rakétája... Ez lesz a jelek szerint az első, valóban (jelentős) állami pénz nélkül megvalósuló megoldás - nem kellett más hozzá, mint a világ egyik (néha éppen A) leggazdagabb emberének, Jeff Bezosnak a pénze....

 

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 513
2 547
113
A válasz a Blue Origin, és a New Glenn rakétája... Ez lesz a jelek szerint az első, valóban (jelentős) állami pénz nélkül megvalósuló megoldás - nem kellett más hozzá, mint a világ egyik (néha éppen A) leggazdagabb emberének, Jeff Bezosnak a pénze....

Reménykeltő.Csak bosszant,hogy politikai kitettség,részérdekek miatt semmibe mennek évtizedek és erőforrások.Elöbbre járhatnánk.Nahagyjuk,ezen sak felmérgelem magam.
Más.Az X33hoz kifejlesztett könnyűfémtechnologia mennyire lenne használható egy F5,Ching-cuo kategóriáju gépen költséghatékonnyan?(szerintem nekünk is,de másnak is hiányzik egy ólcsó,igénytelen szegényember vadászgépre)
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Reménykeltő.Csak bosszant,hogy politikai kitettség,részérdekek miatt semmibe mennek évtizedek és erőforrások.Elöbbre járhatnánk.Nahagyjuk,ezen sak felmérgelem magam.
Más.Az X33hoz kifejlesztett könnyűfémtechnologia mennyire lenne használható egy F5,Ching-cuo kategóriáju gépen költséghatékonnyan?(szerintem nekünk is,de másnak is hiányzik egy ólcsó,igénytelen szegényember vadászgépre)

Nincs semmiféle X-33-hoz kifejlesztett könnyűfém-technológia... o_O

A folyékony-hidrogén-tartályai készültek el magnézium-ötvözetből, a magnézium-ötvözetek pedig régóta használatosak a repülőgép-iparban. Mondjuk elterjedtségüket korlátozza az, hogy meglehetősen drágák...
 

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 513
2 547
113
Nincs semmiféle X-33-hoz kifejlesztett könnyűfém-technológia... o_O

A folyékony-hidrogén-tartályai készültek el magnézium-ötvözetből, a magnézium-ötvözetek pedig régóta használatosak a repülőgép-iparban. Mondjuk elterjedtségüket korlátozza az, hogy meglehetősen drágák...
Hupsz.Eszerint az X33 már létező technologiával megvalósitható lett volna?Hm.Dilisek uralkodnak az ami államban is......
Ha a Locheed magánerőbl(mondjuk konzorciumban) befejezné a fejlesztést,megélne a megrendelésebl a program?Vagy polgári piacnak még tul nag?
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113

Ez mikori kép? :)

A bal oldalit nem is ismerem, talán az Angara-7 valami újjászületése? Mellette a 4 gyorsítórakétás Angara-5, az rendben van, viszont a harmadik az megint egy jelenleg nem létező modifikáció, a két gyorsítórakétás Angara-3, és végül az Angara 1.2, ami elvben jövőre már bevethető lesz az Angara-5-el együtt.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Hupsz.Eszerint az X33 már létező technologiával megvalósitható lett volna?Hm.Dilisek uralkodnak az ami államban is......
Ha a Locheed magánerőbl(mondjuk konzorciumban) befejezné a fejlesztést,megélne a megrendelésebl a program?Vagy polgári piacnak még tul nag?

Akkor még egyszer: a Lockheed nem volt érdekelt az X-33 / Venture Star feltámasztásában. Ott volt az 1990-es évek végére kifejlesztett Atlas V., relatíve olcsó volt a maga idejében, rohadt megbízható (egyetlen teljesen sikertelen indítása se volt még 72 indítás alatt, egyetlen részleges sikertelensége volt, amikor az előre kijelölt pályánál alacsonyabbra állította valamivel a műholdat) és sokat szakíthatott vele az EELV-n.

Most már a SpaceX szorítása miatt lépniük kell(ene) valamit, ám valójában ez is egy tökönrúgás esete miatt indult el, mikor a SpaceX lobbypénzzel megtámogatott John McCain szenátor egyszer csak rá nem mutatott, hogy az USAF EELV tenderén a katonai műholdakat egy olyan rakéta (az Atlas V.) indítja, amelynek orosz hajtóműve van (az RD-180, részben ezért tudott olcsó lenne az Atlas V.). Ez anno a SpaceX lobbyhadjárat része volt, hogy odaengedjék az USAF húsos fazekához a SpaceX-et (amely véletlenül teljesen amerikai megoldást nyújtott a Falcon 9-el). Ez a hadjárat sikerrel járt, a Falcon 9 már több katonai megbízást is teljesített. Viszont a Lockheed és a Boeing közös leányvállalata, az ULA (amelyik a rakétaindításokat csinálja a két cég részére, hosszú történet) visszavágott azzal, hogy a folyamatosan késő Falcon Heavy nem kaphatta meg a nehéz műholdak indítására az esélyt - az ULA és az NRO (USAF) megállapodott tavaly, hogy 2018 és 2023 között hat Delta IV Heavy indításról. Eredetileg ezért sietett volna a SpaceX a Falcon Heavy-vel (amit most már "bármelyik" héten elindíthatnak :p), csak hát így most 2023-ig nem nagyon lesz katonai Falcon Heavy megrendelés (mert nincs mit felvinnie)...

A Lockheed jelenleg az Atlas V. továbbgondolását erőlteti, ez a Vulkan, amelynél csak az első fokozat hajtóművét hozzák vissza, és így lenne olcsó(bb).

rkmcXBY.jpg

news-041315d-lg.jpg
 

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 513
2 547
113
Akkor még egyszer: a Lockheed nem volt érdekelt az X-33 / Venture Star feltámasztásában. Ott volt az 1990-es évek végére kifejlesztett Atlas V., relatíve olcsó volt a maga idejében, rohadt megbízható (egyetlen teljesen sikertelen indítása se volt még 72 indítás alatt, egyetlen részleges sikertelensége volt, amikor az előre kijelölt pályánál alacsonyabbra állította valamivel a műholdat) és sokat szakíthatott vele az EELV-n.

Most már a SpaceX szorítása miatt lépniük kell(ene) valamit, ám valójában ez is egy tökönrúgás esete miatt indult el, mikor a SpaceX lobbypénzzel megtámogatott John McCain szenátor egyszer csak rá nem mutatott, hogy az USAF EELV tenderén a katonai műholdakat egy olyan rakéta (az Atlas V.) indítja, amelynek orosz hajtóműve van (az RD-180, részben ezért tudott olcsó lenne az Atlas V.). Ez anno a SpaceX lobbyhadjárat része volt, hogy odaengedjék az USAF húsos fazekához a SpaceX-et (amely véletlenül teljesen amerikai megoldást nyújtott a Falcon 9-el). Ez a hadjárat sikerrel járt, a Falcon 9 már több katonai megbízást is teljesített. Viszont a Lockheed és a Boeing közös leányvállalata, az ULA (amelyik a rakétaindításokat csinálja a két cég részére, hosszú történet) visszavágott azzal, hogy a folyamatosan késő Falcon Heavy nem kaphatta meg a nehéz műholdak indítására az esélyt - az ULA és az NRO (USAF) megállapodott tavaly, hogy 2018 és 2023 között hat Delta IV Heavy indításról. Eredetileg ezért sietett volna a SpaceX a Falcon Heavy-vel (amit most már "bármelyik" héten elindíthatnak :p), csak hát így most 2023-ig nem nagyon lesz katonai Falcon Heavy megrendelés (mert nincs mit felvinnie)...

A Lockheed jelenleg az Atlas V. továbbgondolását erőlteti, ez a Vulkan, amelynél csak az első fokozat hajtóművét hozzák vissza, és így lenne olcsó(bb).

rkmcXBY.jpg

news-041315d-lg.jpg
Ezekszerint a technikai lehetőségek már megvannak,de a ppolgári gazdaság igéne még nem tart ott,hogy kihasználják azt
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Ezekszerint a technikai lehetőségek már megvannak,de a ppolgári gazdaság igéne még nem tart ott,hogy kihasználják azt

Sokváltozós egyenlet.

Technikai szinten lehetséges, csak kell valaki, aki befektetne pár milliárd dollárocskát, eurocskát, vagy ennek megfelelő helyi pénzt...
Ilyen jelenleg nincs, tehát marad az állami tényező. Az állami tényező politikai, szakmai és gazdasági érdekek között vergődik.
A NASA-nál például a jelenleg hangadó vezetés elveti az innovatív megoldásokat, a már említett dolgok miatt. Az egyik fele ennek az, hogy az SLS-Orion megoldás sok pénzt hoz a Boeing és Lockheed cégeknek, tehát ellenérdekeltek abban, hogy egy olcsó és hatékony megoldás megvalósuljon. A NASA jelenlegi vezetése úgy látja, hogy az űrsikló egy téves mellékvágány volt, amit olcsónak szántak, de pokoli drága és pokoli bonyolult lett, emiatt méregdrága volt üzemeltetni (egy űrsikló út olyan 1 milliárd dollárba fájt a NASA-nak arányosan a 2000-es években...). Ez részben bizonyos, még az 1970-es évek elején hozott döntésekre vezethető vissza, például a szilikát hővédő téglákra, amelyeket karbantartásmentesnek szántak, aztán minden repülés után több tízezer munkaóra volt az ellenőrzésük és felkészítésük a következő útra. A NASA-n belül az 1980-as és -90-es években uralkodó vezetés elismerte a félresiklást, de továbbra is űrrepülőgépben látta a jövőt, ők indították el az X-33 / Venture Star projektet. Csak aztán jött az új vezetés, akik az Apollo-program nosztalgiájában élnek, és egy Apollo 2.0-át akarnak. Na ők sem akarnak űrrepülőgépet, azt mondogatva, hogy az űrrepülőgép illetve annak kudarca a bizonyíték arra, hogy nem szabad a "bevált" rakéta-űrkapszula párostól elszakadni.

De ez máshol sincs másképpen. Az EU / ESA berkeiben is voltak SSTO és űrrepülőgép-párti javaslatok, de ezek is elsorvadtak a lobby és a politikai nem akarás hatására...
 

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
48 572
85 057
113
Ez mikori kép? :)

A bal oldalit nem is ismerem, talán az Angara-7 valami újjászületése? Mellette a 4 gyorsítórakétás Angara-5, az rendben van, viszont a harmadik az megint egy jelenleg nem létező modifikáció, a két gyorsítórakétás Angara-3, és végül az Angara 1.2, ami elvben jövőre már bevethető lesz az Angara-5-el együtt.

Valamelyik MAKSZ kiállítás(talán 2009). Első az A7 majd A5, A3, A1.2. 2000-es évek végén így képzelték/tervezték:

A7, A5 a Proton leváltására
A3 a Zenit 2 helyett
A1.2 a Ciklon 2/3 helyett
A1.1 a Kosmos-3M helyett

Az évek folyamán változtak/nak a tervek az Angarával kapcsolatban. Magának a Roskosmosnak nincsen egy stabil hosszútávú ürprogramja.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Valamelyik MAKSZ kiállítás(talán 2009). Első az A7 majd A5, A3, A1.2.

Ja... azt hittem valami frissebb, így már rendben van... :)

A7, A5 a Proton leváltására
A3 a Zenit 2 helyett
A1.2 a Ciklon 2/3 helyett
A1.1 a Kosmos-3M helyett

Az évek folyamán változtak/nak a tervek az Angarával kapcsolatban. Magának a Roskosmosnak nincsen egy stabil hosszútávú ürprogramja.

Angara-3 és Angara-7 ment a levesbe, lesz az Angara-1.2 és az Angara-5. Valamikor 2021-22 fele jön az Angara-5M, ahol az első és a gyorsító fokozatok hajtóműveit nagyobb teljesítményűre váltják, majd 2025-27 körülre tervezik lecserélni a Briz harmadik fokozatot egy új LH2/LOX fokozatra (ez most Angara-5B néven fut).

Apró probléma, hogy közben a konkurens Szojuz-2 családot is fejlesztik, a Szojuz-2-1b már repült is tavaly, ez csak azért érdekes, mert az 1970-es években raktárakba rejtett NK-33-ast használnak az első fokozatban (az NK-33-asokat az N1 rakétacsalád sose repült N1F változatába szánták, egy részüket ugye a hidegháború után Amerikába adták el, AeroJet-26 jelzéssel pl. az Orbital Antares rakétákban repültek is...).

A tavalyi Szojuz-2-1b indítás előtti kép:
EVS_069111.jpg
 

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 513
2 547
113
Sokváltozós egyenlet.

Technikai szinten lehetséges, csak kell valaki, aki befektetne pár milliárd dollárocskát, eurocskát, vagy ennek megfelelő helyi pénzt...
Ilyen jelenleg nincs, tehát marad az állami tényező. Az állami tényező politikai, szakmai és gazdasági érdekek között vergődik.
A NASA-nál például a jelenleg hangadó vezetés elveti az innovatív megoldásokat, a már említett dolgok miatt. Az egyik fele ennek az, hogy az SLS-Orion megoldás sok pénzt hoz a Boeing és Lockheed cégeknek, tehát ellenérdekeltek abban, hogy egy olcsó és hatékony megoldás megvalósuljon. A NASA jelenlegi vezetése úgy látja, hogy az űrsikló egy téves mellékvágány volt, amit olcsónak szántak, de pokoli drága és pokoli bonyolult lett, emiatt méregdrága volt üzemeltetni (egy űrsikló út olyan 1 milliárd dollárba fájt a NASA-nak arányosan a 2000-es években...). Ez részben bizonyos, még az 1970-es évek elején hozott döntésekre vezethető vissza, például a szilikát hővédő téglákra, amelyeket karbantartásmentesnek szántak, aztán minden repülés után több tízezer munkaóra volt az ellenőrzésük és felkészítésük a következő útra. A NASA-n belül az 1980-as és -90-es években uralkodó vezetés elismerte a félresiklást, de továbbra is űrrepülőgépben látta a jövőt, ők indították el az X-33 / Venture Star projektet. Csak aztán jött az új vezetés, akik az Apollo-program nosztalgiájában élnek, és egy Apollo 2.0-át akarnak. Na ők sem akarnak űrrepülőgépet, azt mondogatva, hogy az űrrepülőgép illetve annak kudarca a bizonyíték arra, hogy nem szabad a "bevált" rakéta-űrkapszula párostól elszakadni.

De ez máshol sincs másképpen. Az EU / ESA berkeiben is voltak SSTO és űrrepülőgép-párti javaslatok, de ezek is elsorvadtak a lobby és a politikai nem akarás hatására...
Szoval a róka fogta csuka esete.Kár.Kzben végigolvastam a szösszenetedet.Jol összeállitott mű.Köszönm
 

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
48 572
85 057
113
Ja... azt hittem valami frissebb, így már rendben van... :)



Angara-3 és Angara-7 ment a levesbe, lesz az Angara-1.2 és az Angara-5. Valamikor 2021-22 fele jön az Angara-5M, ahol az első és a gyorsító fokozatok hajtóműveit nagyobb teljesítményűre váltják, majd 2025-27 körülre tervezik lecserélni a Briz harmadik fokozatot egy új LH2/LOX fokozatra (ez most Angara-5B néven fut).

Apró probléma, hogy közben a konkurens Szojuz-2 családot is fejlesztik, a Szojuz-2-1b már repült is tavaly, ez csak azért érdekes, mert az 1970-es években raktárakba rejtett NK-33-ast használnak az első fokozatban (az NK-33-asokat az N1 rakétacsalád sose repült N1F változatába szánták, egy részüket ugye a hidegháború után Amerikába adták el, AeroJet-26 jelzéssel pl. az Orbital Antares rakétákban repültek is...).

A tavalyi Szojuz-2-1b indítás előtti kép:
EVS_069111.jpg

Igen, ismerem az orosz helyzetet... Közben a Koronát is elővették(ismét). Mindig változnak a dolgok , hiányzik a hosszútávú koncepció. A hiba az , hogy mind állami ´és tele adóssággal- Hrunyicsev, Energija, Lavocskin. Talán csak a Resetnyev vab jó kondícióban.
 
  • Tetszik
Reactions: endre