Űrkutatás
- Téma indítója Luthero
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
A mostani Starship és Super Heavy változat még korai prototípus, amelyekkel a különféle gyártási technológiákat, részelemeket, eljárásokat, hajtóműveket, üzemanyagrendszert, navigációt, kommunikációt, hővédő pajzsot, irányítórendszert, stb. tesztelik.A Spacex régi (v1) és új (v2) Raptor hajtóműve. Döbbenetes egyszerűsítésen ment keresztül, eközben a teljesítménye (toló ereje) 185 tonnáról 230 tonnára emelkedett. Ha ez így beépítve is megbízhatóan működik (tesztelték már elég sokat), akkor nagyot léptek előre a sorozatgyárthatóság, megbízhatóság, teljesítmény terén, Bár súlycsökkentésről nincs info, de valószínűsíthetően az is jelentős, különösen a tervezett 32 hajtómű / booster viszonylatban.
Musk szerint még ebben az évben további érzékeny részek tűnnek el a hajtóműről, evvel együtt a hajtóműveket védő "szoknya" is eltűnik a boosterről. Ez is súlycsökkentéssel jár. Valaki tudja, hogy most mekkora a tömege a Spaceship első., második fokozatnak? Közel járnak ahhoz, hogy valóban 100t terhet tudjanak LEO-ra felvinni, vagy még csak a töredékét tudnák hasznos teherként felvinni?
Tehát előre vetítve: a jelenlegi Starship S20 és Super Heavy B4 nem is fog feltehetően komolyabb terhet vinni a világűrbe. Nem ez a céljuk.
De számoljunk, noha nagyon-nagyon sokat kell találgatnunk. Először is a
B4 tolóerő: 29 Raptor v1 = 29 x 185 tonna tolóerő = 5 365 tonna
S20 tolóerő: 6 Raptor v1 ~ 6 x 185 tonna tolóerő = 1 110 tonna
Induláskori tömeg (a tömeg / tolóerő arányból*) = 5 365 / 1.3 = 4 126 tonna
Starship 20 tömeg (a tömeg / tolóerő arányból*) = 1 110 / 1.3 = 853 tonna
* Ez erős változó, de legalább 1.3 körül szokott lenni, a létező minimum az 1.2, most 1.3-mmal számolok, de esélyesebb az 1.4-1.5 körüli érték.
Számoljunk tovább, az üres tömeg jelen esetben 0.1-el van számolva, tehát a teljes tömegnek a 10% a fokozat üres tömege. Ez esélyesen 0.07 körülre lesz csökkentve (legalábbis remélik, hogy sikerül)
Szerkezeti tömeg tehát a B4 esetén olyan 412 tonna, az S20 esetén pedig cirka 85 tonna körül lehet.
A Raptor ISP-je tenger szinten 330, vákuumban 363-nak van megadva. A visszatéréshez az üzemanyag 2% körüli értéke szükséges, illetve a világűrben 150 m/s delta-V tartalékkolunk az orbitális manőverekre. A fenti adatokat egy összetettebb táblázatba behelyettesítve az jön ki B4 - S20 páros nagyjából 25 tonnát lenne képes 9,4 km/s Delta-V igényű LEO pályára felvinni (az indítási helynek megfelelő pályaszögű, nagyjából 200 km-es magasságba) a mellett, hogy mind a B4, mind az S20 visszatér és leszáll.
Ha a v2 Raptor tolóerejéből és 33 hajtóműves első fokozatból indulunk ki, akkor a B7/B8 - S23/S24 ezek alapján így módosul:
B4 tolóerő: 29 Raptor v1 = 33 x 230 tonna tolóerő = 7 590 tonna
S20 tolóerő: 6 Raptor v1 ~ 6 x 230 tonna tolóerő = 1 380 tonna
Induláskori tömeg (a tömeg / tolóerő arányból*) = 7 590 / 1.3 = 5 838 tonna
Starship 20 tömeg (a tömeg / tolóerő arányból*) = 1 380 / 1.3 = 1 061 tonna
Ebből pedig az jön ki, hogy a 9,4 km/s Delta-V LEO pályára 50 tonnát lehetnek képesek felvinni.
Ahhoz, hogy adott adatok mellett elérjék a 100 tonna @ LEO értéket, az üres tömeget arányát a teljes indulótömeghez képest 0,07 értékre kellene csökkenteni. Nem kizárt, hogy valójában már a B4-S20 is e körül van (ez esetben a LEO-ra 61 tonnát lenne képes vinni), de ismét: ezt csak tippelni tudjuk.
A 2017-es IAC előadáson (ahol még szénszálas kompozit szerkezeti anyagról és nagyobb teljesítményű Raptorokról volt szó) ez 0,04-re jött ki.
Először is az űrszemetet lehet vele csökkenteni, a működésképtelen műholdakat, rakétafokozatokat megsemmisíteni a légkörben, vagy kivontatni a távolabbi (kevésbé zavaró) pályákra. A Shijian-21 is ezt demonstrálta most.
A LEO pályán keringő zavaró űrszemét mennyiségének csökkentése. Amit jelenleg senki nem tud igazán, hogy ki fogja ennek a költségeit fizetni...
Európa: 2018-ban több különböző eljárást tesztelt a RemoveDEBRIS projekt keretében.
USA: Igazából egy fokkal tovább mentek a MEV-1 küldetésben 2020 óta egy hajtóanyag hiány miatt működésképtelen műholdat IntelSat-901) újra megfelelő pozícióban tartanak vele.
Japán még tesztelt egy hálóval elfogós megoldást 2014-ben, de az kudarcot vallott. Oroszország ugyan nem tesztelt ilyesmit tudomásom szerint.
.
.
Sajnos a kinai többnyire hazudik. Ha megnézed a műholdfellövéseik kommunikációját, náluk minden katonai hold békés célt szolgál, a termőterületek változásait követik, amerikai repülőgéphord.... ööö halrajok vonulását követik, technológiai kisérleteket végeznek, és hasonlók. Tulajdonképpen katonainak nevezett inditásuk alig van, a világ legbékésebb országa.
Persze az űrszemét eltakaritása szöveg is inkább azt takarja, hogy demonstráltak egy alternativ módszert, amivel konfliktus esetén tönkre lehet tenni az amerikai fontosabb műholdakat, pl a GPS rendszert. Megközelitik, és a robotkarral vagy mechanikailag tönkreteszik, vagy csak eltolják egy másik pályára, amivel minimum zavart okoznak.
Pár nagyméretű funkcióképtelen műhold esetén a félretolás éppen lehet egy eseti módszer, de az, hogy egy műhold félretol egy másik, biztosan nem lesz az űrszemét kérdés általános megoldása, illetve a módszer egyébként maga is új űrszemét (=a félretoló műhold, és az az feljuttató rakétafokozatok) produkálásával jár. A veszélyes apró űrszemét darabka esetében pedig ez a módszer használhatatlan.
-
Ekkor persze jöhetnek az önvédelmi eszközökkel felszerelt amerikai nagy műholdak, és elindulhat egy új űrfegyverkezési verseny a támadó műholdak és a védelem között. Ez az út valószinűleg vakvágánynak bizonyul, és az amerikaiak esetében nem zárom ki, hogy a következő megoldás az lesz, hogy a Starlink egy katonai célú rendszerré válik, vagy csinálnak egy Starlink szerű megakonstellációt. Több tizezer műholdat sokáig tologathat a kinai, illetve ha a Starlink holdak lézerrel kommunikálnak egymással, akkor még zavarni se lesz könnyű, pláne nem ilyen mennyiségben.
-
Érdekesség, anno a szovjet Energia első útján felvitt Poljusz-Szkif harci űrállomás potenciálisan fel volt szerelve pár ilyen önvédelmi koncepció demojával, pl támodó szenzorokat elvakitó lézerrel vagy pl maga köré bárium "gázfelhőt" létrehozó rendszerrel. Miután egy rosszul beszerelt érzékelő miatt a küldetés meghiúsult, igy eldöntetlen kérdés, hogy az Energia első útján mennyire felszerelt példány repült.
De ebből kiindulva azt gondolom, az oroszoknak is lesznek ötleteik a problémára.
Enyhe OFF
Én a Starlink-et eleve egy jól (civil internet szolgáltatónak)álcázott katonai rendszernek tartom, ami zseniálisan oldja meg, hogy civil pénzből finanszírozza az USA jövőbeni drónháborúinak kommunikációs rendszerépítését!!!
...ezzel évtizedekre biztosítva egy kiemelten fontos területen az amcsi fölényt!!!
Erre finanszírozási megoldásra felhívnám a hazai katonai szak-politikusok figyelmét, a jelenleg számukra ismeretlen --de a valós konfliktusokban "mindent-eldöntő"-- költséghatékonyság mutató kiemelt fontosságára!!!
ON
.
.
Részben igen, amit mondasz, hogy eleve gondoltak a katonákra. De az is lehet, hogy ugyan valóban civil Starlinket akartak, de menet közben kiderül, hogy a távoli vidéken, hegyekben dekkoló, internettől elvágott népek vagy nem elég fizetőképesek a Starlink óriási bekerülési költségéhez, vagy nincsenek elegen, de a civil Starlink tegyük fel, óriási anyagi bukta lesz alapesetben. Ekkor Muskék lépéskényszerbe kerülhetnek, és itt jöhet képbe a military mint megmentő:
-pl kommunikáció és internet a sivatagban, hegyekben, tehát valóban a világtól távoli helyeket harcoló katonáknak,
-vagy továbbvihetik egyéb katonai alkalmazások felé, fegyverek irányitása stb
-nem tudom, navigációs feladatokra is használhatóvá tehető-e, de szerintem igen, és akkor az amerikai hadsereg Achilles pontja, a pár darab GPS műhold jelentette sérülékenység megszűnne.
Tudomásom szerint van a Starlink-nek katonai szerződése már most is. Megpróbálok forrást keresni hozzá.
Találtam is, bár ez csak egy megállapodás az együttműködésre:
U.S. Army signs deal with SpaceX to assess Starlink broadband
Ezzel kapcsoltosan már tettem fel itt a fórumon kérdést, hogy elképzelhető-e hogy a műholdsereg segítségével mint egy nagy apertúra szintézises radar másodlagosan fel lehet deríteni különféle földi célpontokat. Esetleg a hiperszónikus eszközök korai előrejelzését sem biztos, hogy lehetetlen belegondolni. ( Azt nem tudom, mivel nem értek hozzá, hogy az egyik műhold föld felé történő adaásának visszavert jeleit más műholdak képések-e észlelni. Azt tudom, hogy nagyon kis teljesítménnyel működnek a radarokhoz képest és nyilván más hullámhosszon, de amíg nem ismertük a FET-eket, addig nem gondoltuk, hogy milyen érzékeny rádió vevőket lehet építeni. )
Musk egy "deep state" arc. Like Cukibácsi, Soros Gyurka, Epstein, Maria Abramovics stb. A katonai szál eleve benne volt. Viszont van egy még érdekesebb elmélet, amivel össze lehet kötni a Starlink programot. Ez pedig egy "idegen invázió", kisbolygó közeledés kivetítése... Ez elég bizarrul hangzik, de vannak olyan elképzelések, amely szerint egy szimulált katasztrófával akarják a "világállam" szükségszerűségét alátámasztani.
Ezzel kapcsoltosan már tettem fel itt a fórumon kérdést, hogy elképzelhető-e hogy a műholdsereg segítségével mint egy nagy apertúra szintézises radar másodlagosan fel lehet deríteni különféle földi célpontokat. Esetleg a hiperszónikus eszközök korai előrejelzését sem biztos, hogy lehetetlen belegondolni. ( Azt nem tudom, mivel nem értek hozzá, hogy az egyik műhold föld felé történő adaásának visszavert jeleit más műholdak képések-e észlelni. Azt tudom, hogy nagyon kis teljesítménnyel működnek a radarokhoz képest és nyilván más hullámhosszon, de amíg nem ismertük a FET-eket, addig nem gondoltuk, hogy milyen érzékeny rádió vevőket lehet építeni. )
Én is gondoltam erre korábban, földi műsorszóró/egyéb --sok-száz kW-os-- adók teljesítménye kell jelenleg és belátható időn --1-2 évtized-- nem várható reálisan ilyen érzékenységű radartechnika elterjedése, addigra pedig már a jelenlegi StarLink renszer dinoszaurusz lesz=> kihal/meg jött a következő generáció.
Emlékeim szerint @molnibalage és @Hpasp volt akik szépen le is írták --igazuk van elfogadtam-- ezt nem is olyan régen --nekem is az én e-témájú felvetésemre--, de bocs, sajnos nem emléxem melyik téma.
A Fórum-kereső/valaki más esetleg...
U.I.: Kb egy hónapja volt...
Ezzel kapcsoltosan már tettem fel itt a fórumon kérdést, hogy elképzelhető-e hogy a műholdsereg segítségével mint egy nagy apertúra szintézises radar másodlagosan fel lehet deríteni különféle földi célpontokat. Esetleg a hiperszónikus eszközök korai előrejelzését sem biztos, hogy lehetetlen belegondolni. ( Azt nem tudom, mivel nem értek hozzá, hogy az egyik műhold föld felé történő adaásának visszavert jeleit más műholdak képések-e észlelni. Azt tudom, hogy nagyon kis teljesítménnyel működnek a radarokhoz képest és nyilván más hullámhosszon, de amíg nem ismertük a FET-eket, addig nem gondoltuk, hogy milyen érzékeny rádió vevőket lehet építeni. )
Én is gondoltam erre korábban, földi műsorszóró/egyéb --sok-száz kW-os-- adók teljesítménye kell jelenleg és belátható időn --1-2 évtized-- nem várható reálisan ilyen érzékenységű radartechnika elterjedése, addigra pedig már a jelenlegi StarLink renszer dinoszaurusz lesz=> kihal/meg jött a következő generáció.
Emlékeim szerint @molnibalage és @Hpasp volt akik szépen le is írták --igazuk van elfogadtam-- ezt nem is olyan régen --nekem is az én e-témájú felvetésemre--, de bocs, sajnos nem emléxem melyik téma.
A Fórum-kereső/valaki más esetleg...
U.I.: Kb egy hónapja volt...
U.I. 2.0:
...igen, így van. "Tudunk róla" (HTKA,
), de azért kösssz....de a nem-nyilvános military-kiegészitéseiről nem!!! Ami +szolgáltatás a jelenlegi --nem kevés-- nyilvánosságra hozottnál is nyilvánvalóan jóval több.
Ez pedig a jelen/közeljövő drón-háborúiban "game-changer"/mindent-visz szintű kommunikációs fölény!!!
Szerintem.
.
Ez megint annak a koncepciója lenne, hogy egy papírrepülőnek való feladatra űrrepülőgépet képzelünk oda.
Ahhoz, hogy XYZ műholdat tönkre tegyél, a legegyszerűbb az, ha szépen nekimész, vagy repeszfelhőt bocsátasz az útjába, stb. Ehhez nem szükséges megcsáklyázni, nem szükséges nagy teljesítményű hajtómű magas delta-V képességű hajtóanyag-mennyiséggel (mert hát a pályaváltoztatáshoz az kell, ráadásul ez esetben vontatsz egy másik műholdat is) és így tovább.
Nem kell megakonstelláció, mert a civil piac elkezdte megelőzni a katonai célú kommunikációs és képalkotó rendszereket. A civil piac is nyújt már kommunikációt (ez az, amit a katonai célú Starlink felhasználásról papolnak sok helyen, de eddig is megvásárolta a hadsereg a civil kommunikációs sávszélességet, ha éppen kevés volt a sajátja - és már 2001-ben kiderült, hogy kevés) és képalkotást is. Például az Albedo most készül civil szinten 10 cm-es látható fény és négy méteres felbontású infravörös képalkotásra képes műholdrendszert létrehozni. Egyre inkább felesleges a katonai kémműholdakba fektetni, mivel drága és technikailag lemaradnak a civil fejlesztésekről...
Ugyanez már régebb óta igaz a kommunikációra...
A gond az, hogy a Poljusz-Szkif egy demonstrációs óriásműhold volt, amelynek első sorban azt kellett demonstrálnia, hogy az Enyergia képes ekkora tömeget a világűrbe feljuttatni.
A műholdrendszerekben való gondolkodás pont arra mutat rá, hogy amennyiből te műholdvédelmi rendszereket építesz, annyiból építhetnél egy második vagy harmadik műholdat mindenféle védelem nélkül. Ez esetben nem egy, hanem rögtön három műholdad lesz, megháromszorozva az ellenfél célpontjait, és amíg működnek, megháromszorozva a begyűjthető információt.
Per pillanat nem látom igazából, hogy miért lenne értelme önvédelmi rendszerekbe fektetni...
Amibe van értelme fektetni, hogy minél pontosabb és folyamatosabb képet kapj arról, mi és milyen pályán kering odafent.
Ha igazad is van, nem tudható biztosra, hogy mindenről "hazudnak", és ilyen alapon elég sok US vagy egyéb műholdra is ráfogható ugyanez.
Vannak dedikált titkos missziók, és ehhez tartozó titkos kínai műholdak.
Ennek a módszernek a legnagyobb haszna elsősorban, (amit már az amerikaiak is demonstráltak) az egyenlítői síkban lévő geostacionárius nulla inklanációs pályán lévő "halott" műholdak eltávoltása- elvontatása, mivel erről a távoli ~36000km pályáról nem térnek vissza maguktól a műholdak, és a rendelkezésre álló hely relatíve korlátozott. Ezen a pályán elsősorban kommunikációs műholdak vannak. A katonainak közül csak az átjátszó műhold van itt. A kémműholdak sokkal alacsonyabb LEO pályán vannak, aktív pályakorrekciós képességekkel, ahogy erre már többször is láttunk példát, legutóbb pl pont egy US műhold próbált közelebb osonni egy kínaihoz.
Szerintem ez nem kifejezetten katonai alkalmazású rendszer, ahhoz túl komplikált, körülményes. Kínának (ahogy egyébként az USÁnak Oroszországnak és már Indiának is) van dedikált műhold "lelövésre" képes technológiája.
Egyébként meg, pont a kínaiak a leghangosabbak az egységes űrjogszabályok megalkotása, és alkalmazása iránt.
A StarLink ötletét a WorldVu (később OneWeb) cégtől "lopta" el Musk, a két legnagyobb (civil) befektetőjével együtt, az egyik a Google (Alphabet), aki internetet szeretne vinni a világ félreeső helyeinek, a másik pedig egy befeketetési cég. Nem volt mögötte katonai megrendelés, a WorldVu eredetileg tisztán civil piacra indult.
Jelenleg a műholdas kommunikációs megrendelések oroszlánrésze is civil alapú, és annyira a civil megrendelők uralják azt, hogy a Hughes Network csúcsesetben majdnem másfél millió megrendelővel bírt csak az Egyesült Államok területén. A céget 2011-ben 2 milliárd dollárért vették meg, és éves forgalma másfél milliárd dollár körül van, a profitja mondjuk kevés, mert folyamatosan forgatják vissza a bevételt újabb és újabb műholdak felbocsátásába és a szolgáltatási területek bővítésébe.
Ebbe a piacba csapot volna bele két kézzel a WorldVu / OneWeb, de előzi meg őket a StarLink. Most meg jön még az Amazon, laza 10 milliárd dolláros befektetéssel a Project Kuiper programba.
Eszméletlenül nagy pénz van abban, hogy ma már mindenki mindenhol online szeretne lenni, és ehhez a legrugalmasabb szolgáltatási platform a műholdas elérés, ha nem is közvetlenül, de átjátszó állomások segítségével. A nagyon elszigetelt helyeken évtizedes történet, hogy műholdas interneten keresztül szolgáltatnak mobilhálózatot...
Szóval nem, én nem hinném, hogy óriási anyagi bukta lenne a StarLink, éppen ellenkezőleg, esélyesen 5-6 év múlva a SpaceX-et lehet már első sorban a StarLink kapcsán fogja mindenki ismerni, és nem is az rakéta indítási szolgáltatás kapcsán...
Először is a különféle távoli helyeken való nyersanyag-kitermelések, az utasszállító gépeken, tengerjáró hajókon való internet biztosításáért sokkal több ember fog fizetni, mint ahány katonai műholdas rádió igény lehetséges. Ezért is nem hiszem, hogy a StarLink rászorulna a katonai befektetésekre - nyilván minden dollár dollár, függetlenül attól, honnan jön, szóval ha a katonaság kommunikációs szolgáltatást szeretne a világ végén, és ezt képesek biztosítani, akkor boldogan teljesítik azt...
Másodszor a GPS alapú navigációt nem lehet csak úgy más irányba terelni. Ahhoz más vevőeszközök, más navigációs rendszer, stb. kell. A GPS-nek amúgy is van zavarvédett(ebb) katonai sávja, és eleve keringenek fent tartalék műholdak...
3 vasat tartva a tűzben. USA, európai és orosz.
Most néhány infó az orosz proginkról.
Az űrkutatási együttműködésről most meg is jelentek a konkrétumok. Az elmúlt években három magyar-orosz űrkutatási projekt technológia és eszköz fejlesztése kezdődött meg különböző magyar és orosz kutatóintézetek, egyetemek és vállalatok részvételével:
A Csibisz-AI egy Föld körüli pályán keringő mikroműhold, amelynek célja a villámok tulajdonságainak vizsgálata.
Az Obsztanovka-2 a Nemzetközi Űrállomás külső burkolatára tervezett mérőrendszer, amelynek célja a magnetoszférában és az ionoszférában végbemenő elektromágneses jelenségeknek, és a nagyméretű űrjárműveknek az ionoszférával történő kölcsönhatásának a vizsgálata.
A Trabant-rendszer két mikroműholdból álló flotta, amelyek az űridőjárási folyamatok és az ionoszféra dinamikáját vizsgálják, folyamatos hullám- és részecskeméréseket végezve egymástól 100 méter - 100 kilométer távolságban, körülbelül 500 kilométer magas pályán keringve. A fejlesztett rendszer egyik fontos újítása, hogy adattovábbítási sebessége egyedülállóan gyors lesz.
A magyar és orosz kutatók e három közös űrkutatási projektben végzett együttműködését a projektek megvalósításához szükséges további eszközök és források biztosítása céljából a két ország kormánya a közeljövőben külön egyezménnyel is megerősíti - áll a közleményben.
▾hirdetés
A VILÁGŰR BÉKÉS CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA TERÉN MEGLÉVŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS TOVÁBBI ELMÉLYÍTÉSÉNEK MÁSIK IRÁNYA LEHET EGY ÚJABB MAGYAR KUTATÓ-ŰRHAJÓS MISSZIÓ, AMELY OROSZ KÖZREMŰKÖDÉSSEL VALÓSULNA MEG.
"Magyarország az Interkozmosz program keretében 1980-ban a világ hetedik nemzeteként küldhetett saját nemzeti űrhajóst a világűrbe. Országaink érdeke, hogy a nemzetek a világűrben végzett aktivitásukat állítsák bolygónk védelme és az egyetemes emberiség szolgálatába" - zárul a KKM közleménye.
Most néhány infó az orosz proginkról.
Magyar-orosz együttműködés: közös űrhajós missziót lengettek be
Orbán Viktor miniszterelnök 2022. február 1-jei moszkvai látogatása eredményeként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Dmitrij Olegovics Rogozin, az Oroszországi Föderáció Å°rtevékenységért FelelÅs Roszkoszmosz Ãllami Vállalat vezérigazgatója...
www.portfolio.hu
Az űrkutatási együttműködésről most meg is jelentek a konkrétumok. Az elmúlt években három magyar-orosz űrkutatási projekt technológia és eszköz fejlesztése kezdődött meg különböző magyar és orosz kutatóintézetek, egyetemek és vállalatok részvételével:
A Csibisz-AI egy Föld körüli pályán keringő mikroműhold, amelynek célja a villámok tulajdonságainak vizsgálata.
Az Obsztanovka-2 a Nemzetközi Űrállomás külső burkolatára tervezett mérőrendszer, amelynek célja a magnetoszférában és az ionoszférában végbemenő elektromágneses jelenségeknek, és a nagyméretű űrjárműveknek az ionoszférával történő kölcsönhatásának a vizsgálata.
A Trabant-rendszer két mikroműholdból álló flotta, amelyek az űridőjárási folyamatok és az ionoszféra dinamikáját vizsgálják, folyamatos hullám- és részecskeméréseket végezve egymástól 100 méter - 100 kilométer távolságban, körülbelül 500 kilométer magas pályán keringve. A fejlesztett rendszer egyik fontos újítása, hogy adattovábbítási sebessége egyedülállóan gyors lesz.
A magyar és orosz kutatók e három közös űrkutatási projektben végzett együttműködését a projektek megvalósításához szükséges további eszközök és források biztosítása céljából a két ország kormánya a közeljövőben külön egyezménnyel is megerősíti - áll a közleményben.
▾hirdetés
A VILÁGŰR BÉKÉS CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA TERÉN MEGLÉVŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS TOVÁBBI ELMÉLYÍTÉSÉNEK MÁSIK IRÁNYA LEHET EGY ÚJABB MAGYAR KUTATÓ-ŰRHAJÓS MISSZIÓ, AMELY OROSZ KÖZREMŰKÖDÉSSEL VALÓSULNA MEG.
"Magyarország az Interkozmosz program keretében 1980-ban a világ hetedik nemzeteként küldhetett saját nemzeti űrhajóst a világűrbe. Országaink érdeke, hogy a nemzetek a világűrben végzett aktivitásukat állítsák bolygónk védelme és az egyetemes emberiség szolgálatába" - zárul a KKM közleménye.
.
Kiderül, mi lesz ebből.... Nekem az a véleményem, hogy a Földön ahol jelentős fizetőképes kereslet van, ott már van jól működő internet, a városiasodott, fejlett (fizetőképes) országokban mindenképpen. Lehet, hogy Csádban vagy Gabonban, vagy az ausztrál sivatagban isten hátamögötti falvakban örülnének a netnek, csak ez kevés lesz. Az olajfúrótornyok párezer? pár tizezer?? fős személyzete sem sok, ez nem fogja megindokolni a több tizezer műhold költségeit, azok folyamatos, évi ezres nagyságrendű pótlásukat, a földi infrastruktúrát. Más lenne a helyzet, ha nem lenne földi net altenativaként, és egész Európa, az USA nagyvárosai mind a Starlinkre várnának, de én pl Észak Európában jól megvagyok a Starlink nélkül. A Starlink jelenlegi költségei, főleg ha a használható teljesitményt is igérő Prémium csomagot nézem:
.
"Starlink Premium will cost $500 a month compared to $99 per month for the standard plan. You'll also pay $2,500 for the antenna and other hardware, compared to $499 for base plan, and will need to leave a $500 deposit to reserve the Premium dish."
.
(a standard nem erős opció, az kis túlzással a betárcsázós nettel van versenyben, ezért a prémiumot nézd)
.
Ezek nagyon durva számok, majd 1 millió Ft beugró, és havi 160 ezer Ft csak netre..... Vagy le tud menni a földi telepitésű net árára, hogy piacot szerezzen, vagy szűk lesz a megcélzottak köre a költségekhez képest.
.
.
A katonai megrendelésekben viszont az a szép, hogy ott ha akarják, akkor repkednek a dollármilliárdok, függetlenül a felhasználók számától.
.
.
.
A starlinkes sztori egy kicsit emlékeztet pl az Iridium szatellit telefonos témára. Ott is ugyanez volt a sztori, hogy távoli helyekre eljuttatni a mobiltelefonálást, sivatagok, hegycsúcsok, olajfúrótornyok, stb. Az ötlet jó volt, de ugyanez volt vele a gond, a költségek nem találkoztak a fizetőképes kereslettel, igy azután csőd lett belőle, és az ezredforduló legnagyobb tech buktájaként maradt meg a köztudatban.
De ismétlem, kiderül....!
A Starlink civileknek szánt ajánlatához még, hogy az igen drága svéd piacon a negyedénél-ötödénél is kevesebb nekünk a havi netes otthoni költség, és nem volt beugró, vagy letét sem a korlátlan nagyongyors netért. A hardware-ért se kellett fizetni, sőt ők ajánlottak a szerződéshez egy ajándék routert is (csak nem kértem, mert az enyém jobb)
Ha a mobilnetünket hozzáadom, családi csomag, 4 fő, mindenkinek korlátlan adatforgalommal, még akkor is harmada az egész a Starlink ajánlatának. És nincs parabola a tetőn, semennyire sem szempont az időjárás, stabilan jó és gyors a minőség.
Ha a mobilnetünket hozzáadom, családi csomag, 4 fő, mindenkinek korlátlan adatforgalommal, még akkor is harmada az egész a Starlink ajánlatának. És nincs parabola a tetőn, semennyire sem szempont az időjárás, stabilan jó és gyors a minőség.
Hát pont nem a viszonylag jól lefedett Európa lesz a legfőbb piac.
Ellenben az USA + Kanada viszont hatalmas, és ebből adódóan nagy területen sokak számára mai napig nincs elérhető net, vagy csak nagyon lassú. Austrália detto, de a fejlődő Afrikai országokat se becsülném alá, hatalmas embertömegből csak egy kis százaléknyi is milliós nagyságrendű. Aztán ott a kereskedelmi hajózási piac, egy nagyobb Cruiser több ezer utast szolgál ki egyszerre, és manapság az emberek a WCre sem mennek internet nélkül.
A $100 standard csomag pedig bőven elég gyors egy háztartásnak.
Megalomán megaprojekt a 70-es évek végéről:
Hatalmas űrrepülőgép, méghatalmasabb űrállomásokkal.
spaceflighthistory.blogspot.com
Hatalmas űrrepülőgép, méghatalmasabb űrállomásokkal.
The Space Plane NASA Wanted to Use to Build Solar Power Plants in Orbit
1970s space dreaming at its finest: The massive Star-Raker space plane would take carry solar power satellites into orbit.
www.vice.com
Star-Raker (1978)
The story of spaceflight told through missions and programs that did not happen - that is, the great majority of them.
spaceflighthistory.blogspot.com