Űrkutatás

Csájna;
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Már kínai koncepció is van az újrafelhasználható első fokozat kábeles ekapására.
Nekem mondjuk ez sem tűnik megbízhatóbbnak mint a SpaceX tornyos verziója.

Ja és a cargot és személyszállító rakétát leváltó új rakétát 5 éven belülre ígérik.
 
Csájna;
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Már kínai koncepció is van az újrafelhasználható első fokozat kábeles ekapására.
Nekem mondjuk ez sem tűnik megbízhatóbbnak mint a SpaceX tornyos verziója.

Ja és a cargot és személyszállító rakétát leváltó új rakétát 5 éven belülre ígérik.
Ez meg lemaradt...
Ismerős koncepció..
IMG-20220217-190323.jpg
 
Ha a Starship hatékony hajtóművet használ olcsó üzemanyaggal, mérete miatt méretgazdaságos és újrahasznosítható, akkor lényegében eléri a kémiai alapú meghajtás/űrbejutás csúcsát, vagy annak legalábbis a közeli pontját? Tehát miután elkészül, utána már látványos fejlődést nem lehet majd produkálni ezzel a technológiával a jövőben?
 
  • Tetszik
Reactions: enzo
Ha a Starship hatékony hajtóművet használ olcsó üzemanyaggal, mérete miatt méretgazdaságos és újrahasznosítható, akkor lényegében eléri a kémiai alapú meghajtás/űrbejutás csúcsát, vagy annak legalábbis a közeli pontját? Tehát miután elkészül, utána már látványos fejlődést nem lehet majd produkálni ezzel a technológiával a jövőben?
A kémiai meghajtás csúcsa technikailag a hidrogén+oxigén SSTO, vagyis egy fokozatú indító jármű.

A metán könnyebben tárolható, kezelhető és sűrűbb, vagyis kisebb tartály elég azonos hajtóanyag tömeghez. Cserébe SSTO meghajtásra nem optimális, mert annyival rosszabb a hatásfoka.

Ezért az optimális esetében a két fokozat, de ezzel összetettebb jármű jön, hiszen kvázi két függetlenül is működő járműről beszélünk.

A SpaceX ismét egy "sweet point" harcot folytat és úgy tűnik talált egy ideális megoldást a fejlesztési költségek, gyártási költségek, üzemeltetési költségek szent háromságán belül...

Lehetne hidrolox SSTO űrrepülőgép felé elmenni, de esélyesen alul maradna a Starship koncepcióval szemben költségek tekintetében...
 
Ha a Starship hatékony hajtóművet használ olcsó üzemanyaggal, mérete miatt méretgazdaságos és újrahasznosítható, akkor lényegében eléri a kémiai alapú meghajtás/űrbejutás csúcsát, vagy annak legalábbis a közeli pontját? Tehát miután elkészül, utána már látványos fejlődést nem lehet majd produkálni ezzel a technológiával a jövőben?

A használt üzemanyag tekintetében a szilárd hajtóanyagú rakéták egységnyi tolóerejével egy folyékony üzemű sem veszi fel a versenyt, továbbá az újrafelhasználás is megoldott, és megoldhatató lenne egy hibrid rendszer is ami képes lenne aktív leszállást produkálni. Ugyanakkor ha az ár és az "egyszerűbb" használhatóság is szempont, a folyékony üzemanyag jön ki nyertesnek.

A Starship ha a kémiai rakéták "csúcsát" nem is, de egy ideális állapotát valószínűleg elég jól kimaxolja.
 
A használt üzemanyag tekintetében a szilárd hajtóanyagú rakéták egységnyi tolóerejével egy folyékony üzemű sem veszi fel a versenyt, továbbá az újrafelhasználás is megoldott, és megoldhatató lenne egy hibrid rendszer is ami képes lenne aktív leszállást produkálni. Ugyanakkor ha az ár és az "egyszerűbb" használhatóság is szempont, a folyékony üzemanyag jön ki nyertesnek.

A Starship ha a kémiai rakéták "csúcsát" nem is, de egy ideális állapotát valószínűleg elég jól kimaxolja.
Vagy Sea Dragon Petró-oxigén első fokozattal.
 
A használt üzemanyag tekintetében a szilárd hajtóanyagú rakéták egységnyi tolóerejével egy folyékony üzemű sem veszi fel a versenyt, továbbá az újrafelhasználás is megoldott, és megoldhatató lenne egy hibrid rendszer is ami képes lenne aktív leszállást produkálni. Ugyanakkor ha az ár és az "egyszerűbb" használhatóság is szempont, a folyékony üzemanyag jön ki nyertesnek.

Csak adaléknak:

A szilárd hajtóanyag leginkább egyszerűsége miatt népszerű, nagy tolóerő leadásában tényleg nincs párja, ha az R&D és a gyártási költségeket is figyelembe vesszük. A probléma az, hogy a tömegarányos hatásfoka a béka feneke alatt van, most tengerszinten olyan 280 körül van a csúcs, miközben a folyékony kerozin üzemanyagnál 310, a metán üzemanyagnál 330, hidrogénnél 350 körüli az érték. Ahogy emelkedsz, és egyre kisebb a légköri nyomás, az ISP emelkedni kezd, viszont nem egyenlő mértékben, a szilárdnál valahol 300 körül van a vége, kerozinnál 360 körül, metánnál 380, hidrogénnél viszont 460 körül...
 
Rogozin javasolta a Soyuz űrhajó indítását az Európai Kourou kozmodromból
Ezek a csúnya oroszok felajánlották az EU-űrhajósainak, hogy repüljék a Sojuzt Francia Guayanaból.
Mivelhogy ennyi idő után szégyenszemre még mindíg nincs európának saját űrhajója.
Kicsit utána nézve, az ESA már 2006ban megvizsgálta az emberes Szojúz indítás lehetőségét Kourou-ból.
A legnagyobb problémát a hajó vészhelyzeti mentő rendszere és a kapszula maga jelenti, ami nem a Dél-Atlanti vízreszálláshoz lett kitalálva.
Csak adaléknak:

A szilárd hajtóanyag leginkább egyszerűsége miatt népszerű, nagy tolóerő leadásában tényleg nincs párja, ha az R&D és a gyártási költségeket is figyelembe vesszük.
Az "egyszerűség" mint olyan megérdemelt volna egy idézőjelet, mert csak egy azonos képességű folyékony üzemű rakéta bonyolúltságához viszonyítva értelmezhető, és inkább a kisebb boostereknél. Egy komolyabb SRB mint amilyet az űrsikló és az SLS is használ már meglepően komplex szerkezet.

A probléma az, hogy a tömegarányos hatásfoka a béka feneke alatt van, most tengerszinten olyan 280 körül van a csúcs, miközben a folyékony kerozin üzemanyagnál 310, a metán üzemanyagnál 330, hidrogénnél 350 körüli az érték. Ahogy emelkedsz, és egyre kisebb a légköri nyomás, az ISP emelkedni kezd, viszont nem egyenlő mértékben, a szilárdnál valahol 300 körül van a vége, kerozinnál 360 körül, metánnál 380, hidrogénnél viszont 460 körül...
Persze, ezért ideális első (gyorsító-booster) fokozatnak. Egy Liquid rakéta sokkal szofisztikáltabb, a hajtómű maga egy mérnöki remekmű, de ha "need to shit done" az SRB-k nagyon jól ellátJák a feladatot!

Csak fontosnak tartottam megemlíteni a kémiai rakéták csúcsát definiálandó az SRB-et. :)
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55
Az "egyszerűség" mint olyan megérdemelt volna egy idézőjelet, mert csak egy azonos képességű folyékony üzemű rakéta bonyolúltságához viszonyítva értelmezhető, és inkább a kisebb boostereknél. Egy komolyabb SRB mint amilyet az űrsikló és az SLS is használ már meglepően komplex szerkezet.

Az SRB igazából az újrafelhasználás miatt olyan komplex, ha innen nézed, akkor a Falcon 9 újrafelhasználható első fokozatához kell mérni. ;)
 
A kémiai meghajtás csúcsa technikailag a hidrogén+oxigén SSTO, vagyis egy fokozatú indító jármű.

A metán könnyebben tárolható, kezelhető és sűrűbb, vagyis kisebb tartály elég azonos hajtóanyag tömeghez. Cserébe SSTO meghajtásra nem optimális, mert annyival rosszabb a hatásfoka.

Ezért az optimális esetében a két fokozat, de ezzel összetettebb jármű jön, hiszen kvázi két függetlenül is működő járműről beszélünk.

A SpaceX ismét egy "sweet point" harcot folytat és úgy tűnik talált egy ideális megoldást a fejlesztési költségek, gyártási költségek, üzemeltetési költségek szent háromságán belül...

Lehetne hidrolox SSTO űrrepülőgép felé elmenni, de esélyesen alul maradna a Starship koncepcióval szemben költségek tekintetében...
A csúcsmegoldás a Sabre lenne. Évek óta nem hallottunk róla.
 
A Qubiten volt minap ez az ábra:

7i5QceoxMQLVJqJqs.jpeg


.
.
Bar latom a jobb also sarokban a forrast, de a csak a SpaceX raketai felett leve nagy ceges reklamlogo miatt kerdes az objektiv fuggetlenseg.
Illetve nem is feltetlenul igaz, amit allitanak, mert par hete az NROL-87 amerikai kormanyzati muholdat 317 millio (!!) dollarert inditottak, na az biztosan nem 2600 dollar/kg volt. A muhold pontos sulya kerdes, de kb 8 tonna lehetett, akkor a SpaceX Falcon9 utja 40 ezer dollar per kilo arba kerult az amerikai adofizetöknek.
.
A Starship pedig egyelöre csak egy remeny. Anno kezdetben a Shuttle varhato költsegeit es ujrahasznosithatosagat is durvan alulbecsultek.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0
.
.
Bar latom a jobb also sarokban a forrast, de a csak a SpaceX raketai felett leve nagy ceges reklamlogo miatt kerdes az objektiv fuggetlenseg.
Illetve nem is feltetlenul igaz, amit allitanak, mert par hete az NROL-87 amerikai kormanyzati muholdat 317 millio (!!) dollarert inditottak, na az biztosan nem 2600 dollar/kg volt. A muhold pontos sulya kerdes, de kb 8 tonna lehetett, akkor a SpaceX Falcon9 utja 40 ezer dollar per kilo arba kerult az amerikai adofizetöknek.
.
A Starship pedig egyelöre csak egy remeny. Anno kezdetben a Shuttle varhato költsegeit es ujrahasznosithatosagat is durvan alulbecsultek.
" Egyszer majd kérünk valamit öntől Musk elvtárs."
 
"Egy új tanulmány szerint az űrhajósok agya "újrahuzalozza" magát a hosszú távú űrrepülések során, hogy segítsen nekik alkalmazkodni a szokatlan környezethez.

A belga Antwerpeni Egyetem vezette nemzetközi csapat olyan orosz űrhajósok agyát vizsgálta, akik átlagosan 172 napig voltak az űrb en."

 
Közben egy kis Nauka.... Az elektronikai problemak okait tovabbra is keresik, a napokban a Nauka kommunikacios rendszereit ellenöriztek ujra. Ami terv van, hogy a most dokkolt Progressz vitt fel egy sor uj gyartasu, es modositott (pl szigeteles) kabelt, es megprobaljak amit lehet, kicserelni, hatha segit.