Űrkutatás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

beta

Well-Known Member
2011. október 26.
5 824
9 693
113
A Qubiten volt minap ez az ábra:

7i5QceoxMQLVJqJqs.jpeg



Jók kb az adatok benne? Mert ez elég durva árcsökkenés. Nagyon megváltozhat ilyen árak mellett a gazdaság és ipar hozzáállása az űr felhasználásával kapcsolatban.
 

SilvioD

Well-Known Member
2018. december 23.
27 353
96 770
113
Megállapodást írt alá hazánk és az Axiom Space űrvállalat

December 16-án írta alá Takács Szabolcs, Magyarország washingtoni nagykövete azt a megállapodást a houstoni székhelyű Axiom Space űrvállalattal, amelynek célja a kormány döntése értelmében magyar űrhajós feljuttatása a Nemzetközi Űrállomásra. De mit is lehet tudni bővebben arról az amerikai magán-űrvállalkozásról, amely a tervek szerint most február 28-án indítja első saját, négytagú legénységét az ISS-re?

Az Axiom Space űrcéget Michael T. Suffredini, a NASA 2005 és 2015 között a Nemzetközi Űrállomásért felelős, ma már nyugalmazott programmenedzsere, valamint Kam Ghaffarian mérnök, a Stinger Ghaffarian Technologies korábbi alapítója hozta létre azzal a szándékkal, hogy üzleti alapon indítson űrhajósokat a Nemzetközi Űrállomásra. Illetve az amerikai űrkutatási hivatallal kötött szerződés keretében megépítse az ISS első privát, űrhajósok által lakható modulját, melyet a NASA kíván használni 2024-től a Föld körül keringő laboratóriumban. Az erről szóló egyezséget 2020 februárjában írta alá a szervezet a magáncéggel. A NASA célja az, hogy ameddig az ISS működtetése fenntartható marad a Föld körüli pályáján, addig az új egység révén privát cégek, más országok kormányai is igénybe vehessék az űrállomást kutatási és fejlesztési célra az Axiom Space közreműködésével.

A houstoni magánűrvállalat munkatársai elsősorban volt NASA-dolgozók, akik között megtalálható például Charles Bolden, az űrkutatási hivatal korábbi vezetője is, aki tanácsadóként segíti a cég működését. Az Axiom Space partnereinek módjuk nyílik az ISS-re való feljutásra, ahol különféle tudományos kísérleteket végezhetnek, műszaki fejlesztéseket tesztelhetnek mikrogravitációs környezetben, de akár űrturistaként is el-látogathatnak az ISS-re. Továbbá a különböző országok kormányainak is lehetőséget kínálnak arra, hogy a számukra kiképzett asztronauták is tudományos munkát végezhessenek a Nemzetközi Űrállomáson. Egy ilyen megállapodás alapján kezdődik el hamarosan az olasz Walter Villadei repülő ezredes űrhajós kiképzése is. Az olasz légierő pilótája az Axiom űrprogramjának keretében repül majd a világűrbe, hogy tudományos kutatómunkát végezzen az ISS-en. Olaszország már most is szoros kapcsolatot ápol a houstoni űrvállalkozással, ugyanis a Thales Alenia Space cégnél készül annak az első két új űrállomásmodulnak a vázszerkezete, amelyeket az Axiom Space gyárt a NASA számára, hogy a Nemzetközi Űrállomáshoz kapcsolják majd őket. A két új modul azt követően, hogy befejeződnek rajtuk az elsődleges munkálatok Olaszországban, Houstonba kerül, ahol az Axiom Space végzi majd el a belső kialakításukat, elhelyezve bennük mindazokat az eszközöket, felszereléseket és berendezéseket, amelyek az űrhajósok életkörülményeinek fenntartásához és a tudományos kísérletek elvégzéséhez szükségesek. A tervek szerint 2024-ben és 2025-ben juthatnak fel ezek az új egységek az ISS-re.

Az Axiom Space által kiképzett privát űr-hajósok is a SpaceX űrvállalat Falcon–9-es rakétájával feljuttatott Crew Dragon űrhajókkal repülnek majd el a Nemzetközi Űrállomásra. Az elképzelések szerint az első, teljesen civilekből álló ilyen repülés 2022. február 28-án indul, amelynek során négy asztronau-ta utazik majd az ISS-re.

Az AX–1-es számú küldetés személyzetének tagjai Michael López-Alegría parancsnok, egykori NASA-űrhajós, az Axiom Space al-elnöke, az amerikai Larry Connor pilóta, magánvállalkozó, a kanadai Mark Pathy befektető és filantróp, valamint az izraeli Eytan Stibbe filantróp, kutató űrhajós, akik a tervek szerint a nyolcnapos űrutazásuk során számos tudományos kísérletet végeznek az ISS fedélzetén. Többek között orvosbiológiai kutatásokat hajtanak végre kórházak számára, illetve olyan műszaki jellegű fejlesztéseken is dolgoznak a súlytalanságban, amelyek technológiai nagyvállalatok számára fontosak. A három különböző nemzetiségű „axionauta” más és más háttérrel és céllal kíván eljutni a világűrbe és a Nemzetközi Űrállomásra, s valamennyiük számára olyan önálló és közös kutatási platformokat dolgoztak ki az Axiom Space szakemberei, amelyek révén az űrhajósok nemcsak saját hazájuk tudományos életét segíthetik, hanem számos más nemzetközi fejlesztési projektet is támogatni tudnak.

Mindeközben a NASA már azt is bejelentette tavaly november 8-án, hogy engedélyezte az Axiom Space AX–2-es számú küldetésének repülését is, mely várhatóan ez év végén vagy jövő év elején valósulhat meg. Annak az utazásnak a résztvevői immár két hétig vendégeskedhetnek majd az ISS-en. Az AX–2-es személyzetének parancsnoka az a Peggy Whitson asztronauta lesz, aki korábban első nőként lehetett az ISS egyik parancsnoka. A pilótája pedig az a GT autóversenyző, repülőgép-vezető üzletember, John P. Shoffner lesz, aki az emberi test biológiájával kapcsolatos kutatásokkal is foglalkozik napjainkban.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
A Qubiten volt minap ez az ábra:

7i5QceoxMQLVJqJqs.jpeg



Jók kb az adatok benne? Mert ez elég durva árcsökkenés. Nagyon megváltozhat ilyen árak mellett a gazdaság és ipar hozzáállása az űr felhasználásával kapcsolatban.

Nagyon sok minden függ a részletektől. Ha egy Starlink indításnàl szeretnél potyautas lenni egy kisebb műholddal napszinkron pályán, akkor 1 millió dollár per 200kg vagyis 5000$ / kg az ár. De még ez is kedvezőnek mondható.

A Starship ára viszont erős becslés csak. Szóval azt nagyon feltételesen írtam volna oda...

A SpaceX nagyon durván fejbe verte az árakat az újra felhasználható első fokozatokkal, a konkurencia pedig sok éves lemaradásból próbálja utolérni.
A Starship ezen teker még egyet...

De jól jellemzi a helyzetet, hogy kb. mindenki csak másolja a SpaceX-et... Kevés aki új utakon próbálkozik (ilyen kivétel pl. a RocketLab).
 

Nemerson

Well-Known Member
2018. február 17.
9 832
39 305
113
Rogozin javasolta a Soyuz űrhajó indítását az Európai Kourou kozmodromból
Ezek a csúnya oroszok felajánlották az EU-űrhajósainak, hogy repüljék a Sojuzt Francia Guayanaból.
Mivelhogy ennyi idő után szégyenszemre még mindíg nincs európának saját űrhajója.
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 548
16 545
113
Rogozin javasolta a Soyuz űrhajó indítását az Európai Kourou kozmodromból
Ezek a csúnya oroszok felajánlották az EU-űrhajósainak, hogy repüljék a Sojuzt Francia Guayanaból.
Mivelhogy ennyi idő után szégyenszemre még mindíg nincs európának saját űrhajója.
Ez már felmerült néhányszor. De aligha lesz belőle valami, hiszen azzal elkötelezné magát az ESA az oroszok mellett. Az oroszok árai pedig aligha lennének ettől olcsóbbak. Sok értelme nem is lenne, hiszen most is indulhatnak Szojúzon európai űrhajósok, nem tenne hozzá semmit, hogy épp Kourou-ból Bajkonur helyett.
A SpaceX megjelenésével új kapacitások nyíltak, kár lenne pont most ezt ki hagyni, aztán meg ki tudja, ha beválik és olcsó lesz az Ariane6 vagy az újrafelhasználható rakéta fejlesztés beérik, az ESA talán kifejleszt egy személyszállító hajót is.
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 548
16 545
113

beta

Well-Known Member
2011. október 26.
5 824
9 693
113
Ha a Starship hatékony hajtóművet használ olcsó üzemanyaggal, mérete miatt méretgazdaságos és újrahasznosítható, akkor lényegében eléri a kémiai alapú meghajtás/űrbejutás csúcsát, vagy annak legalábbis a közeli pontját? Tehát miután elkészül, utána már látványos fejlődést nem lehet majd produkálni ezzel a technológiával a jövőben?
 
  • Tetszik
Reactions: enzo

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Ha a Starship hatékony hajtóművet használ olcsó üzemanyaggal, mérete miatt méretgazdaságos és újrahasznosítható, akkor lényegében eléri a kémiai alapú meghajtás/űrbejutás csúcsát, vagy annak legalábbis a közeli pontját? Tehát miután elkészül, utána már látványos fejlődést nem lehet majd produkálni ezzel a technológiával a jövőben?
A kémiai meghajtás csúcsa technikailag a hidrogén+oxigén SSTO, vagyis egy fokozatú indító jármű.

A metán könnyebben tárolható, kezelhető és sűrűbb, vagyis kisebb tartály elég azonos hajtóanyag tömeghez. Cserébe SSTO meghajtásra nem optimális, mert annyival rosszabb a hatásfoka.

Ezért az optimális esetében a két fokozat, de ezzel összetettebb jármű jön, hiszen kvázi két függetlenül is működő járműről beszélünk.

A SpaceX ismét egy "sweet point" harcot folytat és úgy tűnik talált egy ideális megoldást a fejlesztési költségek, gyártási költségek, üzemeltetési költségek szent háromságán belül...

Lehetne hidrolox SSTO űrrepülőgép felé elmenni, de esélyesen alul maradna a Starship koncepcióval szemben költségek tekintetében...
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 548
16 545
113
Ha a Starship hatékony hajtóművet használ olcsó üzemanyaggal, mérete miatt méretgazdaságos és újrahasznosítható, akkor lényegében eléri a kémiai alapú meghajtás/űrbejutás csúcsát, vagy annak legalábbis a közeli pontját? Tehát miután elkészül, utána már látványos fejlődést nem lehet majd produkálni ezzel a technológiával a jövőben?

A használt üzemanyag tekintetében a szilárd hajtóanyagú rakéták egységnyi tolóerejével egy folyékony üzemű sem veszi fel a versenyt, továbbá az újrafelhasználás is megoldott, és megoldhatató lenne egy hibrid rendszer is ami képes lenne aktív leszállást produkálni. Ugyanakkor ha az ár és az "egyszerűbb" használhatóság is szempont, a folyékony üzemanyag jön ki nyertesnek.

A Starship ha a kémiai rakéták "csúcsát" nem is, de egy ideális állapotát valószínűleg elég jól kimaxolja.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 641
113
A használt üzemanyag tekintetében a szilárd hajtóanyagú rakéták egységnyi tolóerejével egy folyékony üzemű sem veszi fel a versenyt, továbbá az újrafelhasználás is megoldott, és megoldhatató lenne egy hibrid rendszer is ami képes lenne aktív leszállást produkálni. Ugyanakkor ha az ár és az "egyszerűbb" használhatóság is szempont, a folyékony üzemanyag jön ki nyertesnek.

A Starship ha a kémiai rakéták "csúcsát" nem is, de egy ideális állapotát valószínűleg elég jól kimaxolja.
Vagy Sea Dragon Petró-oxigén első fokozattal.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
A használt üzemanyag tekintetében a szilárd hajtóanyagú rakéták egységnyi tolóerejével egy folyékony üzemű sem veszi fel a versenyt, továbbá az újrafelhasználás is megoldott, és megoldhatató lenne egy hibrid rendszer is ami képes lenne aktív leszállást produkálni. Ugyanakkor ha az ár és az "egyszerűbb" használhatóság is szempont, a folyékony üzemanyag jön ki nyertesnek.

Csak adaléknak:

A szilárd hajtóanyag leginkább egyszerűsége miatt népszerű, nagy tolóerő leadásában tényleg nincs párja, ha az R&D és a gyártási költségeket is figyelembe vesszük. A probléma az, hogy a tömegarányos hatásfoka a béka feneke alatt van, most tengerszinten olyan 280 körül van a csúcs, miközben a folyékony kerozin üzemanyagnál 310, a metán üzemanyagnál 330, hidrogénnél 350 körüli az érték. Ahogy emelkedsz, és egyre kisebb a légköri nyomás, az ISP emelkedni kezd, viszont nem egyenlő mértékben, a szilárdnál valahol 300 körül van a vége, kerozinnál 360 körül, metánnál 380, hidrogénnél viszont 460 körül...
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 548
16 545
113
Rogozin javasolta a Soyuz űrhajó indítását az Európai Kourou kozmodromból
Ezek a csúnya oroszok felajánlották az EU-űrhajósainak, hogy repüljék a Sojuzt Francia Guayanaból.
Mivelhogy ennyi idő után szégyenszemre még mindíg nincs európának saját űrhajója.
Kicsit utána nézve, az ESA már 2006ban megvizsgálta az emberes Szojúz indítás lehetőségét Kourou-ból.
A legnagyobb problémát a hajó vészhelyzeti mentő rendszere és a kapszula maga jelenti, ami nem a Dél-Atlanti vízreszálláshoz lett kitalálva.
Csak adaléknak:

A szilárd hajtóanyag leginkább egyszerűsége miatt népszerű, nagy tolóerő leadásában tényleg nincs párja, ha az R&D és a gyártási költségeket is figyelembe vesszük.
Az "egyszerűség" mint olyan megérdemelt volna egy idézőjelet, mert csak egy azonos képességű folyékony üzemű rakéta bonyolúltságához viszonyítva értelmezhető, és inkább a kisebb boostereknél. Egy komolyabb SRB mint amilyet az űrsikló és az SLS is használ már meglepően komplex szerkezet.

A probléma az, hogy a tömegarányos hatásfoka a béka feneke alatt van, most tengerszinten olyan 280 körül van a csúcs, miközben a folyékony kerozin üzemanyagnál 310, a metán üzemanyagnál 330, hidrogénnél 350 körüli az érték. Ahogy emelkedsz, és egyre kisebb a légköri nyomás, az ISP emelkedni kezd, viszont nem egyenlő mértékben, a szilárdnál valahol 300 körül van a vége, kerozinnál 360 körül, metánnál 380, hidrogénnél viszont 460 körül...
Persze, ezért ideális első (gyorsító-booster) fokozatnak. Egy Liquid rakéta sokkal szofisztikáltabb, a hajtómű maga egy mérnöki remekmű, de ha "need to shit done" az SRB-k nagyon jól ellátJák a feladatot!

Csak fontosnak tartottam megemlíteni a kémiai rakéták csúcsát definiálandó az SRB-et. :)
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Az "egyszerűség" mint olyan megérdemelt volna egy idézőjelet, mert csak egy azonos képességű folyékony üzemű rakéta bonyolúltságához viszonyítva értelmezhető, és inkább a kisebb boostereknél. Egy komolyabb SRB mint amilyet az űrsikló és az SLS is használ már meglepően komplex szerkezet.

Az SRB igazából az újrafelhasználás miatt olyan komplex, ha innen nézed, akkor a Falcon 9 újrafelhasználható első fokozatához kell mérni. ;)
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 641
113
A kémiai meghajtás csúcsa technikailag a hidrogén+oxigén SSTO, vagyis egy fokozatú indító jármű.

A metán könnyebben tárolható, kezelhető és sűrűbb, vagyis kisebb tartály elég azonos hajtóanyag tömeghez. Cserébe SSTO meghajtásra nem optimális, mert annyival rosszabb a hatásfoka.

Ezért az optimális esetében a két fokozat, de ezzel összetettebb jármű jön, hiszen kvázi két függetlenül is működő járműről beszélünk.

A SpaceX ismét egy "sweet point" harcot folytat és úgy tűnik talált egy ideális megoldást a fejlesztési költségek, gyártási költségek, üzemeltetési költségek szent háromságán belül...

Lehetne hidrolox SSTO űrrepülőgép felé elmenni, de esélyesen alul maradna a Starship koncepcióval szemben költségek tekintetében...
A csúcsmegoldás a Sabre lenne. Évek óta nem hallottunk róla.