Űrkutatás
- Téma indítója Luthero
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
M
molnibalage
Guest
1955. Szovjet katonai építők az első karót ütik le a leendő bajkonuri űrközpont építéséhez.
Lehet hogy most hülyeséget kérdezek., de néztem ezt a hírt:
https://www.theverge.com/2018/2/3/16968756/japan-space-agency-jaxa-ss-520-teeny-tiny-rocket
és azon kezdtem el gondolkodni, mennyire van "tele" a Föld körüli űr, és mekkora gondot okoznak a Föld körül keringő darabok, eze-az egy új műhold etc pályára állításában? ++ egyre több ilyen egységet akarnak felküldeni, kereskedelmi alapon is.
https://www.theverge.com/2018/2/3/16968756/japan-space-agency-jaxa-ss-520-teeny-tiny-rocket
és azon kezdtem el gondolkodni, mennyire van "tele" a Föld körüli űr, és mekkora gondot okoznak a Föld körül keringő darabok, eze-az egy új műhold etc pályára állításában? ++ egyre több ilyen egységet akarnak felküldeni, kereskedelmi alapon is.
Sok problémát okoznak, de ahogy kinéz, össznépi megoldás nem lesz rá. Senki sem akarja korlátozni a cubesatokat, tehát nincs jobb ötlet, minthogy minél folyamatosabban és pontosabban követni kell a keringő objektumokat, hogy az értékesebb (és manőverezni képes) műholdak, űrhajók és űrállomások kitérhessenek a veszély útjából...
M
molnibalage
Guest
Esetleg egyes pályákat lehetne tiltani...
Vagy kötelezn ia cubesatotkat tervezés során, hogy valamilyen módon fékezhetőnek kell lenni és légkörbe kell zavarni őket. Hosszútávon ezt tarthatatlan, hogy teleszemetelik a LEO-t.
- Milyen pályákat tiltasz le? LEO pályán kb. 800km-es magasságig a légkör fékező hatásával nem tudsz mit tenni. Hiába tiltod le mondjuk a 400-410km-es magasságot, hogy akkor innentől oda csak emberrel repülő űrállomás "magassága" lesz, ha egy 600km-en keringő Cubesat előbb-utóbb keresztezni fogja ezt a magasságot. Ami ellen nem tehetsz semmit.
- Az 1U méretű Cubesatok cirka 10x10x10cm-es méretűek és 1kg-osak. Ebbe nem nagyon tudsz fékező hajtóművet belepaszírozni az elektronika, napelemek és a váz mellé. Még egy 3U méretű műholdnál is macerás. Márpedig akadnak 0,25 és 0,5U méretűek is. Igen, negyed dekás, 2,5cm vastag műholdak...
- A fő gond rövid távon a LEO, közép- és hosszú távon a MEO / GEO szemét lesz. 1000km felett sacc per kábé stabil a pálya, még az állami műholdaknál is max. a graveyard-orbit, amit tudnak csinálni, oszt csókolom....
Köszi!Katonai projektek lettek elkaszálva sorozatban: Dyna-Soar, Blue Gemini, MOL... az első és az utolsó már kitűzött start időpontokkal, személyzettel, félig-meddig kész rendszerekkel is bírt, mikor el lettek meszelve.
A civil projekteknél is voltak előrehaladott, majd elkaszált megoldások, a leginkább említésre méltó a nukleáris meghajtású űrbárka / Mars-űrhajó elképzelések voltak, a NERVA nukleáris-kémiai hajtómű gyakorlatilag 90%-ban készen volt, mikor szóltak, hogy arról ne álmodjanak, hogy most erre milliárdokat kapnak...
Nem, a következő két poszt a Szaljut-6 lesz, aztán majd a Szaljut-7, és utána az Enyeria / Poljus, végül az orosz űrrepülőgép-program.
Szerintem neked kimaradt az előző rész.
Haladjunk sorban. A NASA azért döntött úgy, ahogy, mert ráébredt, hogy a költségcsökkentés kritikus pontja az, hogy hányszor repül majd az űrrepülőgép egy évben. A földi infrastruktúra, a háttér ugyanannyiba kerül, ha évi 4x repül, mintha 40x. Utóbbi esetén viszont az egy útra vetített költség jóval alacsonyabb lesz. Tehát szó szerint mindent az űrsiklóval szerettek volna megoldani és felvinni. Ezért építették meg az űrsiklót olyanra, amilyenre az USAF / NRO akarta, hogy az ő műholdjaikat is az űrrepülőgép vihesse fel. Emiatt az űrrepülőgépre szerelt hajtómű logikus döntésnek tűnt - ha évi 40 indítás lesz, akkor a drága SSME hajtóműveket meg kellene őrizni és újrafelhasználni. A szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta pedig olcsó megoldásnak tűnt. Utólag már az amerikaiak is rájöttek, hogy a tervük féllábú óriás, ekkor kezdték el a Shuttle-C (C = Cargo, teher) terveket szövögetni, hogy egy tehermodul lesz az űrsikló helyén, a végén 2-3db egyszer használatos SSME hajtóművel.
A Szovjetek már az 1972-es amerikai terveket is fintorral fogadták, lévén náluk egyértelmű volt, hogy nem fognak mindent az űrsiklóval felvinni, plusz értelmét se nagyon látták a teljesen űrrepülőgép-alapú infrastruktúrának. Usztyinov viszont az űrrepülőgép másolatát akarta. Ekkor jött az ötlet, hogy a hajtóműveket szereljék a középső fokozatra, így a rendszer valójában két elemből fog állni, a hordozórakétából és az űrrepülőgépből, és az előbbi az utóbbi nélkül is használható lesz - míg az amerikaiaknál az űrrepülőgép nélkül a gyorsítórakéták és a külső hajtóanyag-tartályok semmit sem érnek...
Mivel pedig Glusko egy nagy méretű hordozórakétát szeretett volna, a Vulkan-t, hogy a Szovjet holdprogram megvalósulhasson, a szovjet űrrepülőgép-program ebbe az irányba mozdult el....
Először is, az üzemanyag elhelyezése sose volt meghatározó kritérium, az oldalsó elhelyezést a szükség szülte, mert így lehetett az SSME hajtóműveket az egész út alatt használni. Erre még két opció lett volna, ha a tartályokat az űrrepülőgép előtt helyezik el (a Lockheednek volt még a Phase A-ban egy ilyen terve, a Star Clipper) vagy az ürrepülőgép mellett, két oldalt (ilyen tervek is voltak több cégtől).
Másodszor a "gyenge" folyékony hajtóanyagú rakéta dolgot nehéz hova rakni magyarázat nélkül. A folyékony hajtóanyagú rakéta mindig sokkal hatékonyabb, mint a szilárd hajtóanyagú. Szilárd hajtóanyaggal a tömeg-arányos hatásfok (ISP) 270-280 másodperc körül tetőzik. A kerozin-alapú megoldások nagyságrendileg 330-350 másodperc körül, a folyékony hidrogén alapúak viszont 420-450-at is tudnak. A probléma az, hogy a folyékony hidrogén-alapú hajtóművekből nehéz nagy teljesítményt kihozni, az SSME a maga tengerszinten 1860 kN tolóerejével nem gyenge, csak éppen ezt egy irgalmatlanul bonyolult és ezért drága megoldásokkal éri el. Hozzá képest a kerozint égető hajtóművek egyszerűbb megoldásokkal és olcsóbban tudnak nagy tolóerőt elérni.
Lockheed Star Clipper
Az SRB esetén a 12 000 kN tolóerőre előszeretettel mondják, hogy hát na, ezt folyékony hajtóanyagú rakéta nem tudja. Nem tudja a frászt. 3db RD-180-as hajtómű pl. képes lenne rá, az F1-ből pedig kettő elég lenne...
De akkor hogyan lehetett volna egy valóban olcsón üzemeltethető STS-t létrehozni?
- hajtóművek (ami hagyomámyosan a legdrágábbak) visszajöttek - bár a Feynman-bizottság gyakori turbinalapát töréseket és egyéb huncutságokat talált
- az üa tartály buta
- a szilárd gyorsító olcsó (pl nem kell hozzá tortát venni, hogy eladhassanak belőle
)- újracsempézést szokták mindig kiemelni költségnövelő tételként
Szóval egy csapottabb szárnnyal (pl Dreamchaser) vagy fenékre leszállással (F9, BFR) meg lehetett volna olcsósítani az állandó külső burkolást?
Vagy a 70-es években ez volt a technológiai-mérnöki maximum és egyszerűen nem lehetett egy ennyire komplex rendszert olcsóbban üzemeltetni?
(ma van CAD, CNC forgacsolás, 3d nyomtatás, szénszálas fonás-szövés, kismillió minőségboztosítási bigyó meg lépegető kutyaf## - ami mind nem lenne az űrprogramok és a repülőgyártás nélkül)
M
molnibalage
Guest
- Akkor a 400 km felettieket. Olcsó a műholdad és szeméthegyetet csinál, mint idelent a PET palack. Akkor büntivel jár. 300 km fölé nem mész.Óccó a műhold? Akkor lősz fel újat. Az nem állapot, hogy a rövidtávú előnyért gyak. a jövőbeli használhatóságát veszélyeztetjük a világűrnek.
- A műholdaknál akkor olyan specifikáció kell, hogy így tessék megcsinálni. Nem fér bele a 10x10x10 cm-be? IJ. Akkor építs akkorát, amibe belefér. Az autók is nehezebbek lettek 40 év alatt, mert az ütközési tesztek előírák. Nem látom, hogy sírnának az emberek emiatt. Most akkor el kell dönteni, hogy 40 vagy 400 vagy 4000 évig akarjuk a LEO pályát használhatóan tartani...
- Nem értem azt, hogy ha idelent mindenki a zöldbalfaszoktól kezdve a valóban okos emberekig a környezettudatosságra való törekvést és fenntarhatóságot fütyörészi, akkor ezt a megközelítést, hogy a búbánatos életbe nem alkalmazzák a világűrre...?
Mert ami most megy, az minden, csak nem fenntartható.
- Akkor a 400 km felettieket. Olcsó a műholdad és szeméthegyetet csinál, mint idelent a PET palack. Akkor büntivel jár. 300 km fölé nem mész.Óccó a műhold? Akkor lősz fel újat. Az nem állapot, hogy a rövidtávú előnyért gyak. a jövőbeli használhatóságát veszélyeztetjük a világűrnek.
- A műholdaknál akkor olyan specifikáció kell, hogy így tessék megcsinálni. Nem fér bele a 10x10x10 cm-be? IJ. Akkor építs akkorát, amibe belefér. Az autók is nehezebbek lettek 40 év alatt, mert az ütközési tesztek előírák. Nem látom, hogy sírnának az emberek emiatt. Most akkor el kell dönteni, hogy 40 vagy 400 vagy 4000 évig akarjuk a LEO pályát használhatóan tartani...
- Nem értem azt, hogy ha idelent mindenki a zöldbalfaszoktól kezdve a valóban okos emberekig a környezettudatosságra való törekvést és fenntarhatóságot fütyörészi, akkor ezt a megközelítést, hogy a búbánatos életbe nem alkalmazzák a világűrre...?
Egész egyszerűen csak azért, mert ha a zöldek felnéznek az égre, az szép kék és eszükbe sem jut, hogy ott is lehet szemetelni. Mindenki bele tud esni a saját szemlélete fogságába.
Ötletelgetések vannak, de hogy ez pld mennyire lenne finanszírozható....
https://www.space.com/40051-space-junk-harpoon-test-success.html
https://www.space.com/40051-space-junk-harpoon-test-success.html
M
molnibalage
Guest
Nem értem ezeket. Nekem a 2000-es évek elején felmerült sokkal szimpibbnek és kivitelezhetőbbnek tűnt. Szilárdtest lézer kell odafent, amivel kis mennység elpárologtatható talán a szemetek többségéből. A kis impuzlustól amit kap a párologtatás miatt az egyik oldalon, a szemét magasságát kezd veszteni. Ennek nekem valahogy nagyobbnak tűnik a hatótávolsága és nagyon sokáig működik és sok cél ellen, ha jó pályán van a lézeres hold.
De a lézer az ŰRBEN az már majdnem Halálcsillag! meg SDI! az meg rossz!!
bocs, de inkább arról van szó, hogy akinek nagyobb a lobbiereje, az tudja átnyomni az illetékes európai hatóságnál az ötletét, bármekkora fából F@szkarika is legyen az?
bocs, de inkább arról van szó, hogy akinek nagyobb a lobbiereje, az tudja átnyomni az illetékes európai hatóságnál az ötletét, bármekkora fából F@szkarika is legyen az?
Köszi!
De akkor hogyan lehetett volna egy valóban olcsón üzemeltethető STS-t létrehozni?
- hajtóművek (ami hagyomámyosan a legdrágábbak) visszajöttek - bár a Feynman-bizottság gyakori turbinalapát töréseket és egyéb huncutságokat talált
- az üa tartály buta
- a szilárd gyorsító olcsó (pl nem kell hozzá tortát venni, hogy eladhassanak belőle
- újracsempézést szokták mindig kiemelni költségnövelő tételként
Az egész koncepció balsors kísérte.
- Hiper-szuper teljesítményű LH2/LOX hajtómű, amitől először azt várták, hogy csak 25 repülésenként kelljen kiszerelni az űrrepülőgépből. Nem jött össze.
- Olyan hővédő pajzs, ami minimális karbantartást igényel, miközben akár 100 repülést kibir. Nem jött össze.
- Az űrrepülőgéptől azt várták, hogy olyan legyen, mint egy Boeing 707. A fentiek miatt ez messze nem jött össze.
Lehetett volna sikeres is, de több előkészítés kellett volna, amit nem tudtak / akartak bevállalni.
Paradox, hogy később az X-33 program esetén ebből okulva akartak olcsóbb és egyszerűbb megoldást (az X-33 feladata lett volna az új technológiák tesztelése). Az a program pedig azért lett elkaszálva, mert egy adott tétel (kompozit LH2 tartály) nem valósult meg....
Olykor a túl sok merészségen veszítettek rajta, olykor a túlzott óvatosságon...
A kisebb szárny kisebb cross-range-t (siklótávot) jelent, amivel nem tudtak volna megfelelni az USAF elvárásainak.
Voltak egyszerűbb, logikusabb, okosabb, innovatívabb ötletek, de akkor és ott nem voltak elég vonzóak.
Már csak a szilikáttégla alapú hővédelmet elhagyva is teljesen más vége lehetett volna az űrrepülőgép-programnak. De hát ezek ilyen döntések. Siker vagy kudarc az eredményük.
Lehetni lehet. De úgy kell megtervezni...
- Akkor a 400 km felettieket. Olcsó a műholdad és szeméthegyetet csinál, mint idelent a PET palack. Akkor büntivel jár. 300 km fölé nem mész.Óccó a műhold? Akkor lősz fel újat. Az nem állapot, hogy a rövidtávú előnyért gyak. a jövőbeli használhatóságát veszélyeztetjük a világűrnek.
- A műholdaknál akkor olyan specifikáció kell, hogy így tessék megcsinálni. Nem fér bele a 10x10x10 cm-be? IJ. Akkor építs akkorát, amibe belefér. Az autók is nehezebbek lettek 40 év alatt, mert az ütközési tesztek előírák. Nem látom, hogy sírnának az emberek emiatt. Most akkor el kell dönteni, hogy 40 vagy 400 vagy 4000 évig akarjuk a LEO pályát használhatóan tartani...
- Nem értem azt, hogy ha idelent mindenki a zöldbalfaszoktól kezdve a valóban okos emberekig a környezettudatosságra való törekvést és fenntarhatóságot fütyörészi, akkor ezt a megközelítést, hogy a búbánatos életbe nem alkalmazzák a világűrre...?
Autóknál megteheted, hogy nem adsz neki forgalomba kerülési engedélyt, ha nem felel meg az előírásoknak (de még ezen is lehet vitatkozni, hiába nem felel meg egy csomó BKV busz a környezetvédelmi előírásoknak, attól még mehetnek, mert menniük kell...). A világűrbe az indító ország és/vagy az adott műhold tulaj cégét felügyelő állami szerv kezébe lehetne ilyen jogosítványokat adni.
Ehhez viszont még nincs meg a kialakult jogi háttér.
Az autós hasonlattal élve a biztonsági öv elterjedéséhez is évtizedekre volt szükség. Egyik napról a másikra ez sem fog menni.
T
Törölt tag 1526
Guest
Őrült Mike kilőtte magát a saját készítésű rakétájával, hogy bebizonyítsa a föld lapos és a NASA hazudik nekünk.
T
Törölt tag 1526
Guest
Itt a teljes videó amin látszik, hogy mi lett Mike-al. Elég rosszul nézett ki, a becsapódás olyan lehetett mint egy frontális karambol. Azt még nem tudni, hogy meglátta-e a lapos földet, bár be volt zárva a rakétába ahonnan nem láthatott ki és a sokk miatt lehet nem is emlékszik mi történt.
Cirka 500 méter magasra jutott fel. Ha felszáll egy utasszállító repülőgépre, alapból 13-14km magasról nézhetne le a Földre.
Szóval akkor mi értelme volt ennek az egésznek azon túl, hogy médiahecc volt az egész?
Több menthost kellett volna dobnia a kólába. A szponzor tényleg ciki, de hát Von Braun se lehetett túl válogatós anno. Mondjuk picivel több ernyőt is rakhattak volna rá.Cirka 500 méter magasra jutott fel. Ha felszáll egy utasszállító repülőgépre, alapból 13-14km magasról nézhetne le a Földre.
Szóval akkor mi értelme volt ennek az egésznek azon túl, hogy médiahecc volt az egész?