Űrkutatás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

nekerdez

Well-Known Member
2012. június 3.
2 709
2 362
113
  • Tetszik
Reactions: gergo55

kamov

Well-Known Member
2018. augusztus 17.
242
688
93
A cikk a végén tudatosan ferdít ! Nem a NASA nem hosszabbítja meg a szerződés az oroszokkal, mely alapján azok vitték fel az űrhajósaikat, hanem az orosz nem hosszabbítanak!

Ez tévedés.
A Szojuz űrhajót 2,5-3 évvel az indítása előtt meg kell rendelni, ugyanis két év legyártani.
A NASA gyakorlatilag már a tavalyi év elején végleg eldöntötte hogy 2019 közepe után nem rendel Szojuzt.
Az előző években évente négy Szojuz épült, ebből kettő NASA pénzből, kettő az orosz állam pénzén.
2019-re már csak egy Szojuz épül NASA pénzből, 2020-ban meg egy sem.
A kieső NASA pénzekkel az orosz űrköltségvetés kb 10%-al fog csökkenni...

Ezekkel a NASA-nak 2020 januárig van lehetősége csúsztatni az első amerikai űrhajóval történő személyzetcserét.
Ez azonban várhatóan ennél hamarabb meg fog történni, mivel a 2019-közepére tervezett első emberes Boeing repülés már biztosan személyzetcserét fog végrehajtani, és ez a lehetőség a 2019 első felére tervezett első emberes SpaceX repülésnél is tárgyalás alatt van.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and gacsat
T

Törölt tag 1526

Guest
A cikk a végén tudatosan ferdít ! Nem a NASA nem hosszabbítja meg a szerződés az oroszokkal, mely alapján azok vitték fel az űrhajósaikat, hanem az orosz nem hosszabbítanak!
A NASA nem hosszabbít mert már leszerződött a SpaceX-el 6 emberes küldetésre a Dragonnal az ISS-re 2024-ig, azután már a saját Orionnal is terveznek emberes küldetéseket.

Nem kockáztathatják tovább az asztronautáik életét a lyukas Szojuzokkal.
 
M

molnibalage

Guest
Sziasztok!

Lenne hozzátok egy kérdésem.
Az űrlift az mennyire életképes koncepció?
Csak mert vitában vagyok egy jó barátommal és szerintem nem megvalósítható a mai szinten, még szerinte igen.
Érdekelne, hogy a kicsit jobban hozzá értők mit gondolnak erről az egészről!
https://hu.wikipedia.org/wiki/Űrlift#Az_űrlift_fizikája

http://hvg.hu/tudomany/20180906_japan_urlift_urtechnologia
Üzenem, hogy be van rúgva. Láthatáron nincsenek azok a szerkezeti anyagok, amik szükségesek. Nem tudjuk fizikailag legyártani azokat. A következő lépés az lenne, hogy emberi áron. Aztán az űrliftnek n+1 egyéb hátránya és korlátja is van. Pályahajlás, pályamagasság, stb.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 226
60 276
113
molnibalage

Ezt azért mondtam nekik, de én hülyébb vagyok mint a Japánok volt a válasz.
Szóval ha van időd és kedved egy kicsit fizikásabb kifejtősebb válasznak is örülnék :D
 
M

molnibalage

Guest
molnibalage

Ezt azért mondtam nekik, de én hülyébb vagyok mint a Japánok volt a válasz.
Szóval ha van időd és kedved egy kicsit fizikásabb kifejtősebb válasznak is örülnék :D
Egész egyszerűen nincs olyan szerkezeti anyag, ami kibírná a kábelen ébredő erőt. Ennyi. Ezt nem túl nehéz megérteni. Az erőt tanulmányokban megtalálja, egy kábelra ható húzófeszültség számítása 2. félév szilárdságtan gépészmérnök képzésen.

A tökéletes szénszerkezetű hibátlan anyagból kéne több tízezer km-et legyártani. Ebből cm-es hossz sem megy...

Ha ehhez nem ért, akkor - már elnézést - akkor talál maradjon csöndbe okoskodás helyett. A sok természettudományos analfabéta talán elkezdhetne gondolkozni és 20-ig számolni, mielőtt nagy hangon véleményt alkot. Vagy felőlem tegye, csak ne csodálkozzon, ha egy átlag mérnök a képébe röhög, hogy mennyire ostoba a lelkem. Tudatlannak lenni egy dolog, de mellette nem hallgatni arra, aki legalább a műszaki 2x2-őt tudja az full kreténség.

Lehet, hogy bennem van a hiba, de az ostobákhoz nekem már sokszor nincs türelmem.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
20 796
31 645
113
Ha megnézed a világ legmagasabb épületeit, akkor látható, hogy mind felfele elhegyesedő, egyre kisebb keresztmetszerű, kúpszerű élületek. Ez érthető, mert fent a nagy tömeg sokkal jobban megterheli az alapot és a bekötési pontokat, mint lennebb. Egy liftnek viszont pont ez lenne a lényege, hogy felfele is jelentős tömeg kerüljön. Ha ettől eletekintünk, akkoris a jelenlegi rekordtartó Burj Khalifa 828 méteres az antennával a tetején, ez 120x kisebb, mint a világűr szélének számító 100 km, ez kb a minimum, amire még műholdat lehet rakni. Ha lineárisan működik a dolog, akkoris két nagyságrenddel erősebb építőanyagok szükségesek egy ilyenhez, meg egy egészen új mérnöki ág, ami még nem is létezik.
 

Morishima

Well-Known Member
2017. július 29.
1 450
10 519
113
Teljes amatőrséggel kérdezem akkor már én is a másik ilyen sci-fi szerű dolog ami az űrlifthez hasonló az a launch loop, az jelen technológiánkkal lehetséges vagy soha nem is lehet az?
 
M

molnibalage

Guest
Ha megnézed a világ legmagasabb épületeit, akkor látható, hogy mind felfele elhegyesedő, egyre kisebb keresztmetszerű, kúpszerű élületek. Ez érthető, mert fent a nagy tömeg sokkal jobban megterheli az alapot és a bekötési pontokat, mint lennebb. Egy liftnek viszont pont ez lenne a lényege, hogy felfele is jelentős tömeg kerüljön. Ha ettől eletekintünk, akkoris a jelenlegi rekordtartó Burj Khalifa 828 méteres az antennával a tetején, ez 120x kisebb, mint a világűr szélének számító 100 km, ez kb a minimum, amire még műholdat lehet rakni. Ha lineárisan működik a dolog, akkoris két nagyságrenddel erősebb építőanyagok szükségesek egy ilyenhez, meg egy egészen új mérnöki ág, ami még nem is létezik.
A 200 km alatti műhold pályák élettartama néhány hónap. 150 km alatt napokban mérhető tudtommal.
 

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
20 796
31 645
113
A 200 km alatti műhold pályák élettartama néhány hónap. 150 km alatt napokban mérhető tudtommal.
Az elméleti minimumot írják 100km-re, a gyakorlatit meg 100 mérföldre kb. Nem szakterületem az ilyensmi, de gondolom ott még elég sűrű a légkör ahoz, hogy hamar belassuljon és visszaessen a műhold. De a lényeg abban amit írtam, hogy még ehez a szinthez is két nagyságrenddel erősebb anyagok kellenek meg egy új tudományág. Ez lehet ha 20 év mulva egy nanocső erősítésű acéllal összejön, de jelenleg nincs ilyen anyag és a hagyományos kohászati eljárások nem is teszik lehetővé.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 641
113
Sziasztok!

Lenne hozzátok egy kérdésem.
Az űrlift az mennyire életképes koncepció?
Csak mert vitában vagyok egy jó barátommal és szerintem nem megvalósítható a mai szinten, még szerinte igen.
Érdekelne, hogy a kicsit jobban hozzá értők mit gondolnak erről az egészről!
https://hu.wikipedia.org/wiki/Űrlift#Az_űrlift_fizikája

http://hvg.hu/tudomany/20180906_japan_urlift_urtechnologia
A meglevő szakítószilárdság 100xosa kellene, de dolgoznak rajta. Olyan kötél kellene, ami elbír 5000 kmt saját magából.
A grafénszállal dolgoznak, de nem haladnak. Elakadtak 2mm hossznál úgy tíz éve.
 
M

molnibalage

Guest
A meglevő szakítószilárdság 100xosa kellene, de dolgoznak rajta. Olyan kötél kellene, ami elbír 5000 kmt saját magából.
A grafénszállal dolgoznak, de nem haladnak. Elakadtak 2mm hossznál úgy tíz éve.
Kb. annyi realitása van ennek jelenleg, mint a csillagközi utazásra. A Marsutazás ehhez képest séta a parkban nehézségű feladatnak látszik.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 641
113
Ha megnézed a világ legmagasabb épületeit, akkor látható, hogy mind felfele elhegyesedő, egyre kisebb keresztmetszerű, kúpszerű élületek. Ez érthető, mert fent a nagy tömeg sokkal jobban megterheli az alapot és a bekötési pontokat, mint lennebb. Egy liftnek viszont pont ez lenne a lényege, hogy felfele is jelentős tömeg kerüljön. Ha ettől eletekintünk, akkoris a jelenlegi rekordtartó Burj Khalifa 828 méteres az antennával a tetején, ez 120x kisebb, mint a világűr szélének számító 100 km, ez kb a minimum, amire még műholdat lehet rakni. Ha lineárisan működik a dolog, akkoris két nagyságrenddel erősebb építőanyagok szükségesek egy ilyenhez, meg egy egészen új mérnöki ág, ami még nem is létezik.
Beszélsz hülyeségeket. 36E km magasnak kellene lennie, hogy a műhold ne essen le, ha elengeded.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 641
113
Az elméleti minimumot írják 100km-re, a gyakorlatit meg 100 mérföldre kb. Nem szakterületem az ilyensmi, de gondolom ott még elég sűrű a légkör ahoz, hogy hamar belassuljon és visszaessen a műhold. De a lényeg abban amit írtam, hogy még ehez a szinthez is két nagyságrenddel erősebb anyagok kellenek meg egy új tudományág. Ez lehet ha 20 év mulva egy nanocső erősítésű acéllal összejön, de jelenleg nincs ilyen anyag és a hagyományos kohászati eljárások nem is teszik lehetővé.
A korábbi optikai műholdak 75-90 km között is voltak 1-2 nap élettartammal.
 

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
20 796
31 645
113
A meglevő szakítószilárdság 100xosa kellene, de dolgoznak rajta. Olyan kötél kellene, ami elbír 5000 kmt saját magából.
A grafénszállal dolgoznak, de nem haladnak. Elakadtak 2mm hossznál úgy tíz éve.
A szakítószilárdság még csak az egyik része a dolognak. A vasbeton pl azért annyira jó anyag, mert a beton a nyomásnak nagyon jól ellenáll, de a húzást nagyon szarúl bírja, viszont a benne levő acél jól bírja a húzást még ha a nyomás hatására egymaga össze is roppanna. A kettő együtt meg kiegészíti a másikat. Ha készítesz is egy kötelet, ami elbírná a saját sólyát 100 km magasan, akkoris mivel alulról van feltámasztva és nem felülről lelógatva, így olyan anyag kell, ami a nyomást bírja és nem a húzást.

Beszélsz hülyeségeket. 36E km magasnak kellene lennie, hogy a műhold ne essen le, ha elengeded.
Azalatt is vannak műholdak és fent vannak évekig.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 641
113
Ott se tartunk, hogy egyszer az űrben ki akartak húzni egy 100 méteres kábelt, de az se sikerült. Egy űrlifthez - úgy számoltam - másfél milió t gyémánt kábel kellene.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 641
113
A szakítószilárdság még csak az egyik része a dolognak. A vasbeton pl azért annyira jó anyag, mert a beton a nyomásnak nagyon jól ellenáll, de a húzást nagyon szarúl bírja, viszont a benne levő acél jól bírja a húzást még ha a nyomás hatására egymaga össze is roppanna. A kettő együtt meg kiegészíti a másikat. Ha készítesz is egy kötelet, ami elbírná a saját sólyát 100 km magasan, akkoris mivel alulról van feltámasztva és nem felülről lelógatva, így olyan anyag kell, ami a nyomást bírja és nem a húzást.


Azalatt is vannak műholdak és fent vannak évekig.
Az űrlift lebeg az űrben. Az alját is csak azért kell lekötni, hogy ne fújdogálja a szél.
A 36E km alatti műholdak gyorsabban forognak a Földnél. A fölötte levők - ha lennének ilyenek - lassabban.
Minden sebességhez tartozik egy magasság. A 100 km magas tornyodhoz olyan nagy sebesség tartozna, hogy ugyanakkora rakéta kellene, mint a felszinen.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 641
113
[
QUOTE="joker, post: 484913, member: 684"]


Azalatt is vannak műholdak és fent vannak évekig.[/QUOTE]

Hogy kerülnek a dolgok az űrbe?:
 
  • Tetszik
Reactions: fip7