A cikk a végén tudatosan ferdít ! Nem a NASA nem hosszabbítja meg a szerződés az oroszokkal, mely alapján azok vitték fel az űrhajósaikat, hanem az orosz nem hosszabbítanak!
Űrkutatás
- Téma indítója Luthero
- Indítva
Ez tévedés.
A Szojuz űrhajót 2,5-3 évvel az indítása előtt meg kell rendelni, ugyanis két év legyártani.
A NASA gyakorlatilag már a tavalyi év elején végleg eldöntötte hogy 2019 közepe után nem rendel Szojuzt.
Az előző években évente négy Szojuz épült, ebből kettő NASA pénzből, kettő az orosz állam pénzén.
2019-re már csak egy Szojuz épül NASA pénzből, 2020-ban meg egy sem.
A kieső NASA pénzekkel az orosz űrköltségvetés kb 10%-al fog csökkenni...
Ezekkel a NASA-nak 2020 januárig van lehetősége csúsztatni az első amerikai űrhajóval történő személyzetcserét.
Ez azonban várhatóan ennél hamarabb meg fog történni, mivel a 2019-közepére tervezett első emberes Boeing repülés már biztosan személyzetcserét fog végrehajtani, és ez a lehetőség a 2019 első felére tervezett első emberes SpaceX repülésnél is tárgyalás alatt van.
T
Törölt tag
Guest
A NASA nem hosszabbít mert már leszerződött a SpaceX-el 6 emberes küldetésre a Dragonnal az ISS-re 2024-ig, azután már a saját Orionnal is terveznek emberes küldetéseket.
Nem kockáztathatják tovább az asztronautáik életét a lyukas Szojuzokkal.
Sziasztok!
Lenne hozzátok egy kérdésem.
Az űrlift az mennyire életképes koncepció?
Csak mert vitában vagyok egy jó barátommal és szerintem nem megvalósítható a mai szinten, még szerinte igen.
Érdekelne, hogy a kicsit jobban hozzá értők mit gondolnak erről az egészről!
https://hu.wikipedia.org/wiki/Űrlift#Az_űrlift_fizikája
http://hvg.hu/tudomany/20180906_japan_urlift_urtechnologia
Lenne hozzátok egy kérdésem.
Az űrlift az mennyire életképes koncepció?
Csak mert vitában vagyok egy jó barátommal és szerintem nem megvalósítható a mai szinten, még szerinte igen.
Érdekelne, hogy a kicsit jobban hozzá értők mit gondolnak erről az egészről!
https://hu.wikipedia.org/wiki/Űrlift#Az_űrlift_fizikája
http://hvg.hu/tudomany/20180906_japan_urlift_urtechnologia
M
molnibalage
Guest
Üzenem, hogy be van rúgva. Láthatáron nincsenek azok a szerkezeti anyagok, amik szükségesek. Nem tudjuk fizikailag legyártani azokat. A következő lépés az lenne, hogy emberi áron. Aztán az űrliftnek n+1 egyéb hátránya és korlátja is van. Pályahajlás, pályamagasság, stb.
molnibalage
Ezt azért mondtam nekik, de én hülyébb vagyok mint a Japánok volt a válasz.
Szóval ha van időd és kedved egy kicsit fizikásabb kifejtősebb válasznak is örülnék
Ezt azért mondtam nekik, de én hülyébb vagyok mint a Japánok volt a válasz.
Szóval ha van időd és kedved egy kicsit fizikásabb kifejtősebb válasznak is örülnék
M
molnibalage
Guest
Egész egyszerűen nincs olyan szerkezeti anyag, ami kibírná a kábelen ébredő erőt. Ennyi. Ezt nem túl nehéz megérteni. Az erőt tanulmányokban megtalálja, egy kábelra ható húzófeszültség számítása 2. félév szilárdságtan gépészmérnök képzésen.molnibalage
Ezt azért mondtam nekik, de én hülyébb vagyok mint a Japánok volt a válasz.
Szóval ha van időd és kedved egy kicsit fizikásabb kifejtősebb válasznak is örülnék
A tökéletes szénszerkezetű hibátlan anyagból kéne több tízezer km-et legyártani. Ebből cm-es hossz sem megy...
Ha ehhez nem ért, akkor - már elnézést - akkor talál maradjon csöndbe okoskodás helyett. A sok természettudományos analfabéta talán elkezdhetne gondolkozni és 20-ig számolni, mielőtt nagy hangon véleményt alkot. Vagy felőlem tegye, csak ne csodálkozzon, ha egy átlag mérnök a képébe röhög, hogy mennyire ostoba a lelkem. Tudatlannak lenni egy dolog, de mellette nem hallgatni arra, aki legalább a műszaki 2x2-őt tudja az full kreténség.
Lehet, hogy bennem van a hiba, de az ostobákhoz nekem már sokszor nincs türelmem.
Ha megnézed a világ legmagasabb épületeit, akkor látható, hogy mind felfele elhegyesedő, egyre kisebb keresztmetszerű, kúpszerű élületek. Ez érthető, mert fent a nagy tömeg sokkal jobban megterheli az alapot és a bekötési pontokat, mint lennebb. Egy liftnek viszont pont ez lenne a lényege, hogy felfele is jelentős tömeg kerüljön. Ha ettől eletekintünk, akkoris a jelenlegi rekordtartó Burj Khalifa 828 méteres az antennával a tetején, ez 120x kisebb, mint a világűr szélének számító 100 km, ez kb a minimum, amire még műholdat lehet rakni. Ha lineárisan működik a dolog, akkoris két nagyságrenddel erősebb építőanyagok szükségesek egy ilyenhez, meg egy egészen új mérnöki ág, ami még nem is létezik.
M
molnibalage
Guest
A 200 km alatti műhold pályák élettartama néhány hónap. 150 km alatt napokban mérhető tudtommal.
Az elméleti minimumot írják 100km-re, a gyakorlatit meg 100 mérföldre kb. Nem szakterületem az ilyensmi, de gondolom ott még elég sűrű a légkör ahoz, hogy hamar belassuljon és visszaessen a műhold. De a lényeg abban amit írtam, hogy még ehez a szinthez is két nagyságrenddel erősebb anyagok kellenek meg egy új tudományág. Ez lehet ha 20 év mulva egy nanocső erősítésű acéllal összejön, de jelenleg nincs ilyen anyag és a hagyományos kohászati eljárások nem is teszik lehetővé.
A meglevő szakítószilárdság 100xosa kellene, de dolgoznak rajta. Olyan kötél kellene, ami elbír 5000 kmt saját magából.
A grafénszállal dolgoznak, de nem haladnak. Elakadtak 2mm hossznál úgy tíz éve.
M
molnibalage
Guest
Kb. annyi realitása van ennek jelenleg, mint a csillagközi utazásra. A Marsutazás ehhez képest séta a parkban nehézségű feladatnak látszik.
Beszélsz hülyeségeket. 36E km magasnak kellene lennie, hogy a műhold ne essen le, ha elengeded.
A szakítószilárdság még csak az egyik része a dolognak. A vasbeton pl azért annyira jó anyag, mert a beton a nyomásnak nagyon jól ellenáll, de a húzást nagyon szarúl bírja, viszont a benne levő acél jól bírja a húzást még ha a nyomás hatására egymaga össze is roppanna. A kettő együtt meg kiegészíti a másikat. Ha készítesz is egy kötelet, ami elbírná a saját sólyát 100 km magasan, akkoris mivel alulról van feltámasztva és nem felülről lelógatva, így olyan anyag kell, ami a nyomást bírja és nem a húzást.
Azalatt is vannak műholdak és fent vannak évekig.
Az űrlift lebeg az űrben. Az alját is csak azért kell lekötni, hogy ne fújdogálja a szél.
A 36E km alatti műholdak gyorsabban forognak a Földnél. A fölötte levők - ha lennének ilyenek - lassabban.
Minden sebességhez tartozik egy magasság. A 100 km magas tornyodhoz olyan nagy sebesség tartozna, hogy ugyanakkora rakéta kellene, mint a felszinen.