Amíg le nem megy 1 millió alá, addig biztosan nem veszek20M $ egy amerikai űrruha.

Amíg le nem megy 1 millió alá, addig biztosan nem veszek20M $ egy amerikai űrruha.

Amíg le nem megy 1 millió alá, addig biztosan nem veszek![]()

Ez már az új bolygókutató cucc.A kinaiaktol biztos lehet szerezni mas markanev alatt olcsobban![]()
Eszerint azért olcsóbb, bár igen drága. Hát nincs is sok belőle.20M $ egy amerikai űrruha.
Ez volt már? Bevallom nem sokat értek belőle. Mennyire tűnik ez realitásnak ipari szinten? Vagy kb. olyan "realitás", mint az űrlifthez szükséges hibamentes anyagok tömeggyártása?
Ez fizikailag lehetseges volna? Elvileg nem a minel nehezebb elemeknek kellene a gravitacios kozponthoz kozel lennie? Mert ugye a folyekony es szilard hidrogen is csak hetven par kg m3 enkent azthiszem. Ha meg a nyomastol szetesik valahogy protonra es neutronra akkor az megint csak nem hidrogen. Nem vitazni akarok csak nem ertem. A masik hogyha a mag is hidrogen akkor hogy tudott a hidrogen olyan tomegbe osszealni hogy ne szoklyon az alkoto hidrogen mert nagyobb surusegu bolygok eseteben is szokes a vege. Szerintem biztos hogy valami neutroncsillagbol szarmazo vasnal nehezebb elem a jupiter magja./Jupiter belső - feltételezett - magja. Fémes hidrogén.
A kötéstávolságok és az elektronok pályája lecsökken, ezért lesz fémes tulajdonságú (elektronfelhő) a hidrogén is. Ha nincs sok nehezebb elem, marad ez, mint mag. Amúgy érdekességképpen; ha a földön élö 7 milliárd ember összes atomjának nulla lenne a kötéstávolsága, elférnénk egy kockacukorban.Ez fizikailag lehetseges volna? Elvileg nem a minel nehezebb elemeknek kellene a gravitacios kozponthoz kozel lennie? Mert ugye a folyekony es szilard hidrogen is csak hetven par kg m3 enkent azthiszem. Ha meg a nyomastol szetesik valahogy protonra es neutronra akkor az megint csak nem hidrogen. Nem vitazni akarok csak nem ertem. A masik hogyha a mag is hidrogen akkor hogy tudott a hidrogen olyan tomegbe osszealni hogy ne szoklyon az alkoto hidrogen mert nagyobb surusegu bolygok eseteben is szokes a vege. Szerintem biztos hogy valami neutroncsillagbol szarmazo vasnal nehezebb elem a jupiter magja./
A "multi-purpose" az lenne MIR, vagy fejlesztenének újat?
Volt már gyémánt is.Ez fizikailag lehetseges volna? Elvileg nem a minel nehezebb elemeknek kellene a gravitacios kozponthoz kozel lennie? Mert ugye a folyekony es szilard hidrogen is csak hetven par kg m3 enkent azthiszem. Ha meg a nyomastol szetesik valahogy protonra es neutronra akkor az megint csak nem hidrogen. Nem vitazni akarok csak nem ertem. A masik hogyha a mag is hidrogen akkor hogy tudott a hidrogen olyan tomegbe osszealni hogy ne szoklyon az alkoto hidrogen mert nagyobb surusegu bolygok eseteben is szokes a vege. Szerintem biztos hogy valami neutroncsillagbol szarmazo vasnal nehezebb elem a jupiter magja./
A működés biztosítása érdekében a fórum alapvető, illetve opcionális sütiket használ..