Űrkutatás

Az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia-missziója keretében az ESA és a NASA közös Hubble űrteleszkópjával végzett megfigyelések alapján a tudósok arra jutottak, hogy a Tejútrendszer a galaxis középpontjától mért 129 ezer fényévnyi sugárban 1,5 ezer milliárd naptömeget nyom.

"Szerencsénk volt, hogy ilyen remek adatkombinációval rendelkeztünk. A Gaia 34 gömbhalmazról készített méréseit a Hubble 12 további távoli halmazról feljegyzett adataival kombinálva meg tudtuk határozni a Tejútrendszer tömegét olyan módon, mely a két teleszkóp nélkül lehetetlen lett volna" - mondta Roeland P. van der Marel, az amerikai Space Telescope Science Institute (STScI/Űrcsillagászati Kutatóintézet) munkatársa. A legprecízebb mérésekkel megállapították a sebességet, amellyel a halmazok távolodnak vagy közelednek a Földhöz képest, ez a látótér vonala mentén észlelhető sebesség. Ugyanakkor meg tudták mérni a gömbhalmazok oldalirányú mozgását is, melyből már ki lehetett kalkulálni a teljes sebességet és ebből következően a galaxis tömegét - fejtette ki a tudós.
https://index.hu/techtud/2019/03/08/kiderult_mekkora_a_tejutrendszer_tomege/
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed
Ez volt már? Bevallom nem sokat értek belőle. Mennyire tűnik ez realitásnak ipari szinten? Vagy kb. olyan "realitás", mint az űrlifthez szükséges hibamentes anyagok tömeggyártása?
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: Luthero
Ez volt már? Bevallom nem sokat értek belőle. Mennyire tűnik ez realitásnak ipari szinten? Vagy kb. olyan "realitás", mint az űrlifthez szükséges hibamentes anyagok tömeggyártása?
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Jupiter belső - feltételezett - magja. Fémes hidrogén.
 
Érdekes, hogy milyen modelleket gyártotak régen.

53877597_1234847320013654_8998732555645616128_o.jpg
 
MSz-12 személyzete Bajkonurban

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed
Jupiter belső - feltételezett - magja. Fémes hidrogén.
Ez fizikailag lehetseges volna? Elvileg nem a minel nehezebb elemeknek kellene a gravitacios kozponthoz kozel lennie? Mert ugye a folyekony es szilard hidrogen is csak hetven par kg m3 enkent azthiszem. Ha meg a nyomastol szetesik valahogy protonra es neutronra akkor az megint csak nem hidrogen. Nem vitazni akarok csak nem ertem. A masik hogyha a mag is hidrogen akkor hogy tudott a hidrogen olyan tomegbe osszealni hogy ne szoklyon az alkoto hidrogen mert nagyobb surusegu bolygok eseteben is szokes a vege. Szerintem biztos hogy valami neutroncsillagbol szarmazo vasnal nehezebb elem a jupiter magja./
 
Ez fizikailag lehetseges volna? Elvileg nem a minel nehezebb elemeknek kellene a gravitacios kozponthoz kozel lennie? Mert ugye a folyekony es szilard hidrogen is csak hetven par kg m3 enkent azthiszem. Ha meg a nyomastol szetesik valahogy protonra es neutronra akkor az megint csak nem hidrogen. Nem vitazni akarok csak nem ertem. A masik hogyha a mag is hidrogen akkor hogy tudott a hidrogen olyan tomegbe osszealni hogy ne szoklyon az alkoto hidrogen mert nagyobb surusegu bolygok eseteben is szokes a vege. Szerintem biztos hogy valami neutroncsillagbol szarmazo vasnal nehezebb elem a jupiter magja./
A kötéstávolságok és az elektronok pályája lecsökken, ezért lesz fémes tulajdonságú (elektronfelhő) a hidrogén is. Ha nincs sok nehezebb elem, marad ez, mint mag. Amúgy érdekességképpen; ha a földön élö 7 milliárd ember összes atomjának nulla lenne a kötéstávolsága, elférnénk egy kockacukorban.
 
Ez fizikailag lehetseges volna? Elvileg nem a minel nehezebb elemeknek kellene a gravitacios kozponthoz kozel lennie? Mert ugye a folyekony es szilard hidrogen is csak hetven par kg m3 enkent azthiszem. Ha meg a nyomastol szetesik valahogy protonra es neutronra akkor az megint csak nem hidrogen. Nem vitazni akarok csak nem ertem. A masik hogyha a mag is hidrogen akkor hogy tudott a hidrogen olyan tomegbe osszealni hogy ne szoklyon az alkoto hidrogen mert nagyobb surusegu bolygok eseteben is szokes a vege. Szerintem biztos hogy valami neutroncsillagbol szarmazo vasnal nehezebb elem a jupiter magja./
Volt már gyémánt is.