Űrkutatás

Lenne egy kérdésem!

Hogyan tervezik a hosszútávú űrutazáshoz kellő hatótáv biztosítását?Teszem azt egy 10 éves úthoz elegendő hajtóanyag marha sok,annyit nyilvánvakóan nem tud elvinni egy űrhajó.Számomra az elektromos áram elég logikusnak tűnik(napelemekkel folyamatosan lehetne áramot termelni) csak azt nem tudom,hogy áramból lehet e meghajtást előidézni mert ugye az űr az egy elég híg dolog így az nem működik,hogy árammal légcsavarokat hajtok meg ami majd húzza vagy tolja az űrhajót.
Szerintem a napelem alkalmazhatóságának vannak korlátai a Naptól való távolság függvényében. Viszont vannak „nukleárlis” megoldások űrbéli áramtermelésre, ha jól tudom (gondolok itt pl. a Voyagerekben használt megoldásra).
Másrészt van ionhajtómű, ami árammal működtethető, viszont a gyorsító ereje kicsi.
 
Az űrben nincs ellenállás. Ha itt meglököd az űrhajót, az elvileg az idők végezetéig haladni fog a lökés irányába. Nem kell 10 évre való üzemanyag, mert csak a gyorsításhoz és a fékezéshez kell. A kettő között halad magától.
 
Lenne egy kérdésem!

Hogyan tervezik a hosszútávú űrutazáshoz kellő hatótáv biztosítását?Teszem azt egy 10 éves úthoz elegendő hajtóanyag marha sok,annyit nyilvánvakóan nem tud elvinni egy űrhajó.Számomra az elektromos áram elég logikusnak tűnik(napelemekkel folyamatosan lehetne áramot termelni) csak azt nem tudom,hogy áramból lehet e meghajtást előidézni mert ugye az űr az egy elég híg dolog így az nem működik,hogy árammal légcsavarokat hajtok meg ami majd húzza vagy tolja az űrhajót.
A Marson túl a napelem alkalmazhatósága 0. A távolság négyzetével csökken az azokból kinyerhető kraft. Már a Jupiter távolságában levő szondák üzemeltetéséhez sincs elég erő. Emberi léptékű felhasználására a Földön alig alkalmasak nemhogy a Marson vagy azon túl.

Jelenleg az RTG-n kívül semmiféle gyakorlatban is bevált hosszútávú áramtermelési mód nincs. A bibi az, hogy "reasonable power density of 0.54 watts per gram". Ez röhejesen kevés bármiféle emberi misszióhoz és ez is csökken.

Persze Musk-ot itt sem zavarta össze pillanatnyira sem a valóság. A CGI és a gyök2 plebs számára elég egy CGI és borul le. A képen látható napelem mennyiséggel kb. teafőzőt lehetne üzemeltetni úgy kb.

maxresdefault.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg
A Marson túl a napelem alkalmazhatósága 0. A távolság négyzetével csökken az azokból kinyerhető kraft. Már a Jupiter távolságában levő szondák üzemeltetéséhez sincs elég erő. Emberi léptékű felhasználására a Földön alig alkalmasak nemhogy a Marson vagy azon túl.

Jelenleg az RTG-n kívül semmiféle gyakorlatban is bevált hosszútávú áramtermelési mód nincs. A bibi az, hogy "reasonable power density of 0.54 watts per gram". Ez röhejesen kevés bármiféle emberi misszióhoz és ez is csökken.

Persze Musk-ot itt sem zavarta össze pillanatnyira sem a valóság. A CGI és a gyök2 plebs számára elég egy CGI és borul le. A képen látható napelem mennyiséggel kb. teafőzőt lehetne üzemeltetni úgy kb.

maxresdefault.jpg

Az RTG az a Radioistope Thermoelectric Generator rövidítése?Ha igen akkor hogyan is lesz az áramból meghajtás az űrben?
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg
Az RTG az a Radioistope Thermoelectric Generator rövidítése?Ha igen akkor hogyan is lesz az áramból meghajtás az űrben?
Gondolom, áramot termelnek és ion hajtóművet hajtanak meg, ami kb egy A4-es papírlap súlyával ér fel.
A másik, az, hogy vízből gőzt állítanak elő.
Ezek egyike se hatékony meghajtás, csak gyorsan feldobtam két lehetséges megoldást.
 
Az RTG az a Radioistope Thermoelectric Generator rövidítése?Ha igen akkor hogyan is lesz az áramból meghajtás az űrben?


RTG-ből sehogy. Az RTG csak az űreszközök elektromos rendszereinek energiaellátásáért felelős. A meghajtáshoz semmi köze.
 
  • Tetszik
Reactions: Loken
Plusz a hutessel thermogenerator elven szinten tudnak elektromos aramaot kinyerni. /kb mint eggyes nem piezokristalyos gazzal gyujto elektromos keszulekeknel./ regen volt olyan petroleum/szesz lampa amibe be volt epitve ilyen thermogenerator es amikor egett a pilacs szolt a radio :D
 
  • Tetszik
Reactions: Loken
A Marson túl a napelem alkalmazhatósága 0. A távolság négyzetével csökken az azokból kinyerhető kraft. Már a Jupiter távolságában levő szondák üzemeltetéséhez sincs elég erő. Emberi léptékű felhasználására a Földön alig alkalmasak nemhogy a Marson vagy azon túl.

Jelenleg az RTG-n kívül semmiféle gyakorlatban is bevált hosszútávú áramtermelési mód nincs. A bibi az, hogy "reasonable power density of 0.54 watts per gram". Ez röhejesen kevés bármiféle emberi misszióhoz és ez is csökken.

Persze Musk-ot itt sem zavarta össze pillanatnyira sem a valóság. A CGI és a gyök2 plebs számára elég egy CGI és borul le. A képen látható napelem mennyiséggel kb. teafőzőt lehetne üzemeltetni úgy kb.

maxresdefault.jpg

A Jupiter távolságába már lehet napelemmel menni.
Ilyen volt a NASA Juno űrszondája, ami 2016 óta működik és túlteljesítette a tervezett élettartamát.
https://www.nasa.gov/mission_pages/juno/spacecraft/index.html

A SpaceXen belül soha senki nem mondott olyat, hogy csak napelemmel lesz felszerelve egy esetleges Jupiterre érkező bármilyen eszköz.
A SpaceX régebben megvizsgálta a saját nukleáris energiaforrás fejlesztésének lehetőségét is, de a túlságosan visszatartó állami szabályozás miatt elvetették és inkább valószínűleg a NASA Kilopower fejlesztésére hagyatkoznak a témában.
 
Lenne egy kérdésem!

Hogyan tervezik a hosszútávú űrutazáshoz kellő hatótáv biztosítását?Teszem azt egy 10 éves úthoz elegendő hajtóanyag marha sok,annyit nyilvánvakóan nem tud elvinni egy űrhajó.Számomra az elektromos áram elég logikusnak tűnik(napelemekkel folyamatosan lehetne áramot termelni) csak azt nem tudom,hogy áramból lehet e meghajtást előidézni mert ugye az űr az egy elég híg dolog így az nem működik,hogy árammal légcsavarokat hajtok meg ami majd húzza vagy tolja az űrhajót.

Léteznek olyan megoldások, amikkel el lehet vinni nagyon hosszú ideig elég hajtóanyagot. Ilyenek az elektromos rakétahajtóművek (ion és plazmahajtóművek), amikkel sok szonda csinál évtizedes küldetéseket. Ezek nagyon kevés hajtóanyagot igényelnek.
Az is megoldott hogy a forgatáshoz használt kis fúvókák hajtóanyagát évtizedekig tárolják.

Olyan hajtás ami csak áramot használ, de hajtóanyagot nem, még nincs.

Olyan módszer viszont se hajtóanyagot, sem elektromos energiát nem kér, kettő is van.
-Az egyik a gravitációs hintamanőver amit előttem már többen is írtak. Bevált, működő megoldás.
-A másik a napvitorla, ami a nap sugárzását használja meghajtásra. Ez fejlesztés alatt van, egy-két demonstrátor repült eddig.
 
Olyan módszer viszont se hajtóanyagot, sem elektromos energiát nem kér, kettő is van.
-Az egyik a gravitációs hintamanőver amit előttem már többen is írtak. Bevált, működő megoldás.
-A másik a napvitorla, ami a nap sugárzását használja meghajtásra. Ez fejlesztés alatt van, egy-két demonstrátor repült eddig.
Sajnos mindkettővel az a baj, hogy csak igen korlátozottan használhatóak és csak szondáknál emberes küldetéseknél nem alternatíva. A napvitorla csak Naprendszerből kifelé utazásnál jó és amennyire tudom annak hatékonysága kb. Mars-Jupiter táján már zéróhoz tart. Ezért akarnak olyan járművet, ami lézerrel tolná meg valamiféle szerkezetet.

A gravitációs hinta manőverrel lehet Naprendszered belül is utazni, de a bolygó együttállások miatt a hajtóanyag spórolás eszméletlen hosszú utazási időre cserélődik emiatt.
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg
Szóval ma még elvi szinten sem létezik hatékony*meghajtási rendszer hosszútávú emberes űrutazáshoz?

*A hatékony alatt a megfelelően gyors(ne majd 1 évig tartson az út a Marsra) és külső tényezőktől független(ne a napenergia,napszéi,hintamanőver stb)meghajtási rendszert értem.
 
dudi

Elvi szinten létezik az atommeghajtás. Kicsi atomrobbanásokat csinálnak a hajó mögött és az löki előre az űrhajót. Elég komoly sebességet lehet így elérni elvi szinten. De részletesen nem ismerem a dolgot.
 
  • Tetszik
Reactions: dudi