Űrkutatás
- Téma indítója Luthero
- Indítva
Kló, mikró? Egy ilyen és ekkora hengereset el is dobáltak amikor már kinn voltak az űrben.
Azon filóztam, hol öltöztek ezek át?.
Külső felület napelemekkel borított. Belül vannak az oxigéntartályok, a manőverezőhajtóművek üzemanyagtartályai, akkumulátorok, stb.! Ezt a visszatérésnél leválasztják, onnantól az űrhajó a saját rendszereit, készleteit használja, de ugye az csak a visszatérési manőverekhez kell. Nagyjából ugyan az a szisztéma mint a Szojuznál és az Apollónál is van/volt.
Mindig szeretem nézni ahogy fogadják az ISS-re érkezőket!
M
molnibalage
Guest
Kivel tért vissza akkor a modul? Mert lejött. Akkor ezek szerint személyzet nélkül?
Én azt hittem, csak felmennek, köszönnek és visszajönnek. Valahogy nem nagyon kommunikálták az olvasottabb oldalak, hogy itten a stejsz.
És akkor a nagy kérdés. A következő váltás már Dragonnal fog felmenni és megy le a mostani turnus?
A dragon 2részből áll, ha kicsit vissza görgetsz, láthatod a kettőt egymás mellett, jól érzékelhetően a méretekkel. Nincs külön orbitális modul. A kapszula 7személyes, mìg a Sojuzba 3an is éppen csak elférnek.
T
Törölt tag
Guest
???
2020 februári feltöltésű a videó, ez egy korábbi teherszállító küldetés vége, volt már azokból eddig vagy 20.
Micsoda üdvrivalgás hallatszik a videoban csak mert kinyitotta az ernyőit. Az ürrepülő meg sajat kerekein tert vissza. Visszafele fejlődünk.
Nem nagyon követtem most ezt a Crew Dragon programot -nyilván a kilövést élőben néztem- de ha jól láttam, itt az űrhajósok a futurisztikus kialaklitású kabinban sokat az irányitáshoz nem tettek hozzá - sőt ahogyan néztem a minimalisztikus vezérlő panelt nem is tehettek hozzá -, gyakorlatilag egy teljesen távirányitású modulról beszélünk?
Vagy ma már tényleg egy smartphone-ról lezavarunk egy űrrepülést?
Vagy ma már tényleg egy smartphone-ról lezavarunk egy űrrepülést?
Az Apollo óta az amerikaiak elég tágasra és szélesre építik az űrhajóikat hogy ne legyen szükség plusz orbitális modulra. Az elébb linkelt be valaki egy képet hogy mennyivel szélesebbek a Szojuznál.
Ne legyenek illúzióid. Az űrrepülőgép a saját szárnyain tért vissza, de a kerekein már nem gurult sehova.
Első blikkre valóban elegánsabb volt az összkép, de az egész koncepció egy, az USAF és az NRO által erőltetve elcseszett méregdrága aránytévesztés volt.
Tetszik, vagy sem, ha jót akarsz magadnak, akkor az aerodinamikai fékezést követően ejtőernyővel térsz vissza a földre/vízbe.
Így tudod garantálni, hogy a felbocsátáskor a lehető legkevesebb járulékos (holt) tömeg utazzon veled.
Vagy választasz jóval kisebb szárnyfelületeket az emelőtestedhez és akkor kb annyi siklószámod lesz, mint az X-37B-nek, amivel nem vagy sokkal beljebb. Annak a szerkezetnek a landolási manőverezőképessége kb az ejtőernyőkével egyezik meg. Az űrrepülőgép ehhez képest kb 100 tengeri mérföldnyi kitérésre lehetett képes a siklópályához képest.
Ez valóban nagy előny, ha van rá igény, de ezek az aerodinamikai felületek még kis, párfős kabinnal és komoly tehertér nélkül is kiteszik az orbitális egység méretének a felét, tömegének a harmadát. És csak a visszatéréshez van szerepük.
T
Törölt tag
Guest
És az sem mindegy, hogy fellövés közben a rakéta tetején vagy az oldalán utazik a személyzet.
Sajnos a rakéták (még a több mint 60 éve gyártottak is) mint bármi más, néha elromlanak és ekkor az elrendezésbeli különbség dönthet egy Challenger baleset áldozatai, illetve a számtalan személyzet által megúszott Szojuz baleset, élet vagy halál között.
Jól látod, lényegében már teljesen autómatizált ez az űrhajó, de azért van kézi vezérlés is benne. Ki is próbálták, még az ISS megközelítése során. Olyan kilóméter távolságban direkt elkeztek manőverezni a géppel le-föl, jobbra-balra. Le is nyilatkozták késöbb, hogy jól ment az egész, és olyan az irányítás mint a szimulátorban.Nem nagyon követtem most ezt a Crew Dragon programot -nyilván a kilövést élőben néztem- de ha jól láttam, itt az űrhajósok a futurisztikus kialaklitású kabinban sokat az irányitáshoz nem tettek hozzá - sőt ahogyan néztem a minimalisztikus vezérlő panelt nem is tehettek hozzá -, gyakorlatilag egy teljesen távirányitású modulról beszélünk?
Vagy ma már tényleg egy smartphone-ról lezavarunk egy űrrepülést?
A dokkolás már megint autómatán ment.
Az űrrepülő sosem volt repülő, Space Shuttle - űr sikló, nem véletlenül, mert sosem repült, hanem kontrolláltan zuhant, ahogy a pilóták is "tégla-szárnyakkal" utaltak rá nem egyszer.
Azért ha megnézed a spacex Starship koncepciót az már igencsak előremutató, 100%ban ujrahasználható, landolni képes booster, 100+tonnás hasznos teher, stb.
Ami pedig az üdvrivalgást ílleti. Fellövéskor többezer tonna gyúlékony anyagon ülve, visszatéréskor 27600km/h-ról lassítani, úgy hogy minden jól működjön, szerintem nem meglepő az öröm ha minden jól megy, főleg, hogy sokan egy "egyszerű" mindennapi repülőgépes landolásnál is tapsolnak. Az emberek már csak igy fejezik ki magukat.
Igazad van, méregdrága aránytévesztés volt a Space Shutle, de ez tette lehetővé a Mir felbecsülhetetlen tapasztalatszerzését és az ISS sem így nézne ki, ha kinézne egyaltalán, az ürrepülőgép nélkül.
Meg amit nem tudunk...
Az ürrepülőnek gondolom akkor van értelme, mikor az embereken kívül valami mást, terebélyesebb dolgot is le akarsz hozni.
Rendben van a költségcsökkentés és az is, hogy a magáncégek hatékonyabban használják fel a forrásokat. Mégis megkérdeném: mi az oka annak, hogy rakétával lövik fel az ilyen-olyan kapszulákat, mikor egy légköri hajtóművel felszerelt, űrben is manőverképes űrhajót simán meg lehetne csinálni a mai technológiákkal is. A reptéren meghosszabbítanák a futópályát és annyi..... Felszállna, leszállna..... A visszalépés alatti hőterhelést pedig meg lehetne oldani...