“Körülbelül 20 évvel ezelőttig széles körben úgy tartották, hogy a civilizáció körülbelül 7000 évvel ezelőtt a sumérokkal kezdődött. A Szíria és Törökország határán fekvő Göbekli Tepe felfedezése azonban drámai módon megváltoztatta az ókori történelemről alkotott képünket. A Göbekli Tepe legrégebbi maradványai legalább 12 000 éves múltra tekintenek vissza, és több évezreddel kitolják az emberi civilizáció idővonalát. A lelőhelyen található lenyűgöző felfedezések közé tartoznak a csak ágyékkötőbe öltözött embereket ábrázoló monolitok, amelyek sokkal enyhébb éghajlatra utalnak, mint a fiatalabb Dryák jeges körülményei, amely körülbelül 12 000 évvel ezelőtt lehetett.
Göbekli Tepe absztrakt szimbólumokat is tartalmaz, valószínűleg az írás legkorábbi formáját, amely legalább 5000 évvel megelőzte a sumérokat. Ezen kívül Göbekli Tepe építészete figyelemre méltó a fa vagy szalma helyett mészkő felhasználásával, a kőoszlopok egy része akár 20 tonnát is nyomhat. Ezek a bizonyítékok arra utalnak, hogy építői fejlett ismeretekkel rendelkeztek a kőművességről és az építkezésről, ami megkérdőjelezi a korai emberi civilizáció hagyományos idővonalát, és azt mutatja, hogy ezek az emberek már jóval a sumérok előtt rendelkeztek kifinomult készségekkel.
Göbekli Tepe történetének egyik legérdekesebb aspektusa a „daruk sztéléjeként” ismert kőlap. Ez a faragvány a göbekli tepeiek és az égből érkező lények találkozását ábrázolja, amely egybeesik egy üstökös megjelenésével. A lap egy katasztrofális üstökösbombázásra is utal, amely hatalmas pusztítást okozott a Földön. Noha ennek az ősi narratívának a pontossága bizonytalan, lenyűgöző bepillantást enged abba, hogyan értelmezhették ezek a korai emberek koruk kozmikus eseményeit?!”