A teljesseg igénye nelkül:
Szerintem ez az illusztráció, aminek részleteit nem ismerem, olyan mint az állatorvosi ló. Minden negativ jelenseget mutat egy képben, amelyek ( szinte) soha nem léptek egyszerre fel és nem is voltak jellemzői a mindennapi életnek egy Nelson korabeli hadihajón.
Kûlönösen Nelson idejeben a royal navy egy olyan gépezet volt, amelyet magas rangú professzionalizmus jellemzett és ahol nagyrészt tapasztalt tengerészek szolgáltak.
Pressing csak hàborús időkben volt es semmivel nem kegyetlenebb, mint pl a később bevezetett kötelező katonai szolgálat, ami ugyanúgy kényszer.
A navynál jó esélye volt a legénységnek, hogy reszesüljön a zsákmányból, ezert agressziv parancsnokok, ahol a zsákmàny valószinűsege magas volt, nem szenvedtek létszámhiányban. Korbcsolás csak hadi birósàgi itelet alapján volt lehetséges és az ütések száma szabályozott volt. Az ellátmány lenyegesen jobb volt, mint a kereskedelmi flottánál ( ahol az a kapitány kedvd és pénztárcája szerint történt), mert szigorúan szabályozva volt. A navy akkor már tisztában volt azzal, hogy csak rendesen ellátott legénység képes hozni azt a teljesitményt, ami a hajók megfelelő üzemeltetéséhez kellett.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a nelson korabeli navy egy apácazárda volt, de a valóság és filmek, ill. regenyek közt jelentős különbség van és főleg nem szabad a kûlönböző korszakokat összehasonlitani.
Többet ehhez a témàhoz akit erdekel: Brian Lavery, Nelson's Navy, The Ships, Men and Organisation 1793-1815