Nekem kezd olyan érzésem lenni, hogy aki nem barátkozott meg a Karaj gondolatával, az ezután sem fog. Aki el tudta fogadni, az túl tette magát rajta. De továbbra is azon forgolódunk, amit amúgy nem tudunk.
És lassan egy regényt költöttünk erről a nem tudásról egészen addig, hogy már megvan hol gyártjuk, milyen más UAV-okat milyen hadrendben rakunk mellé... és hogy milyen céggel melyik részét fejlesztjük tovább rajta.
A magam személyes véleménye, hogy Szittya által felvetett lehetőséggel maximálisan együtt tudnék élni és nem dőlnék a kardomba.