no problemo, csak valahogy meg kell próbálnunk leírni annak az alapjait amiről páncál, vagy harci jármű struktúrák kapcsán beszélgettek..... különösen Ozy-nak nagy tisztelet, mert olyan tudás anyaggal bír acél területen, ami párját ritkítja !!!!!
hogy adjunk a Magyar szaknyelvnek is, ezt plattírozásnak is hívják, és a kőkorszaki kovács hegesztés modern ipari megfelelője..... Aluminiumnál is van ilyen, amkor meleghengerlés során 3-5 különböző réteget egyesítünk meleg alakítással (általában egy mag réteg, no és 2-4 borító réteg)......
Magyarországon is volt előállítása, a Mosonmagyaróvári Timföldgyárban (Motim), ahol elsődlegesen szerszám lapkákhoz való alapanyagot állítottak elő, fém megmunkáláshoz..... Sz.tem ez a képesség sajna a múlté......Alumínium-oxid kerámia (Al₂O₃) - korund
A nagyon kemény anyagok, mint például a kerámia és az üveg, lényegesen nagyobb ellenállást tanúsítanak a kumulatív sugárral szemben, mint amit a sűrűségük alapján a korábban tárgyalt képlet megad. Ez különösen igaz a szinterezett alumínium-oxidra vagy korundra (Al₂O₃), amelynek szakítószilárdsága körülbelül 200-270 MN/m², és ezért lényegesen erősebb, mint az üveg, és alkalmasabb páncélként való felhasználásra. A korund a gyémánt után a legkeményebb ásvány: a Mohs-féle keménységi skála 9-es fokozat referenciaásványa. A vegyileg tiszta korund színtelen és áttetsző, de szennyeződések hatására elszíneződhet: vörös színű változata a rubin, minden más színű változatai a zafír. A korund sűrűsége 3450 és 3600 kg/m³ között mozog, nagyobb, mint az üvegé, de ennek ellenére jobb a tömeghatásfoka. A kerámiák és az üveg tömeghatásfoka körülbelül 2-3 között változik.
korund
Az korund túl törékeny ahhoz, hogy önmagában használható legyen, ezért acél- vagy alumíniumötvözetekkel kombinálva kell rétegelt vagy kombinált páncélzatot alkotni. Legegyszerűbb formájában az ilyen páncélzat korund golyókból vagy lapokból álló rétegből és acél- vagy alumíniumrétegből áll. Más, kifinomultabb változatokban a kerámia és a fém váltakozó rétegeit tartalmazzák.
öntött acélba ágyazott korund a T-64A tornyában
Mivel acél- vagy alumínium rétegeket tartalmaz, a rétegelt páncélzat tömeghatásfoka nem olyan magas, mint a kerámiáé önmagában, de még mindig lényegesen hatékonyabb a kumulatív töltetek ellen, mint a monolit RHA. Például egy korund rétegből és egy nagyszilárdságú (HHS) acélból készült hátsó rétegből álló kompozit tömeghatékonysága 2. Egy másik, korund, alumíniumötvözet és nagy szilárdságú acél (HHS) rétegekből álló kompozitnak 2.3 a tömeghatékonysága.
Amellett, hogy a korund hatékonyan ellenáll a kumulatív sugarak penetrációjának, súlyához képest nagyon hatékony a kinetikus energiájú lövedékekkel szemben is. Ez összhangban van nagy keménységével, amely a Vickers-féle keménységszámot tekintve 3000, míg a legkeményebb acélpáncélzaté 700 körül, az RHA-é pedig 400 alatt van.
Az Egyesült Államokban az 1960-as években kezdtek el foglalkozni azzal a lehetőséggel, hogy az alumínium vagy erősített műanyagréteggel kombinált kerámiák az acélpáncélokhoz képest lényegesen kisebb tömeggel képesek hasonló védelmet nyújtani, és azóta számos különböző formában használják őket. Az egyik legkönnyebb ezek közül 8 mm vastag korund és 7 mm vastag alumíniumötvözetből készült hátoldali lap kombinációjából áll, amely közelről képes ellenállni a 7,62 mm-es NATO AP lövedékeknek, de területi sűrűsége mindössze 47 kg/m². Ez a korábban említett, 114 kg/m²-es területi sűrűségű RHA-val szemben 2,4-es tömeghatásfokot jelent.
Bór-karbid kerámia (B₄C)
Még jobb eredményeket értek el a bórkarbiddal (B₄C), amelynek keménysége 35%-al magasabb, mint a korundé, sűrűsége pedig csak 2480 kg/m³. Így a korábban említett 7,62 mm-es AP lövedékek kivédhetőek 7,4 mm bórkarbid és egy olyan alumíniumötvözetből készült hátlap kombinációjával, amelynek területi sűrűsége mindössze 36 kg/m², és következésképpen 3.2 tömeghatásfoka van. A bórkarbid magas ára azonban eddig megakadályozta a földi járművekben való alkalmazását.
folytatásban összefoglalás...
Nem biztos: http://www.motim.hu/hu/ec/welcome
@dudi kérdezte, hogy milyen volt az acélipari fejlettség NSZK vs SZU vonalon.
az igazság az, hogy erről vajmi kevés normális adat van, plusz ahogy már korábban írtam, az acél keménysége "csak" egy dolog. Önmagában már régóta nincs monolit acél, mivel a vastagság/anyagminőség szorosan kapcsolódik egymáshoz - erről is írtam korábban.
Nagy különbséget nem tudnék tenni, mert:
- Ami különbség volt, a tervezési filozófia és a gyártási kultúra.
És újra, az acél keménysége "csak" egy dolog, egy acéllap önmagában nem ér semmit. Ha valahol csavaroztak, akkor biztos megvolt rá az okuk az oroszoknak. Ahol tengeralattjáró méretben titánt tudnak hegeszteni meg "eltiltva" a komolyabb számítógépektől meg szerszámgépektől és összehoznak űrrepülőket, valószínűleg tudták, mit csinálnak...
Szerencsére nem kellett (eddig) egymás ellen vizsgázniuk. Maradjon így.
az igazság az, hogy erről vajmi kevés normális adat van, plusz ahogy már korábban írtam, az acél keménysége "csak" egy dolog. Önmagában már régóta nincs monolit acél, mivel a vastagság/anyagminőség szorosan kapcsolódik egymáshoz - erről is írtam korábban.
Nagy különbséget nem tudnék tenni, mert:
- az mind az NSZK-ban, mind a SZU-ban már volt oxigénes konverteres acélgyártás (pl. a magyarországi Lenin Kohászati Művekben is ilyen volt)
- az acélban használt Ni "imádja" a ként, a kén viszont piszkosul rontja a szívóssági jellemzőket. Korábban írtam róla, hogy miért kell a nikkel az acélba. A Ni tartalom növekedésével a konverteres acélgyártásnál a kén kiégése csökken. Ez ismert volt mindkét oldalon, ezért mentek az átolvasztásokra rá.
- az NSZK annyiban volt szerencsésebb helyzetben, hogy ott már a nagyolvasztói betétoldalon csökkentett kéntartalmú acél ment be. A SZU esetében ez nem mindig volt így, de ott a salakos átolvasztás már 60-as évek óta sok helyen teljesen normális volt. Az NSZK-ban elég volt a legtöbb esetben a vákuumos átolvasztás a már említett "igényesebb betétoldalon". A SZU a salakos átolvasztással ugyanolyan vagy még tisztább acélt kapott.
- Amiben az NSZK kétségtelenül előnyben volt, azok a hengerművek és a kohászati gépek. Emiatt kezdett az anyagok ötvözési koncepciója kissé szétválni. NSZK simán tudott a hengersorokon hőkezelni (erről is írtam), illetve nagyobbat alakítani úgy, hogy az acél szemcseszerkezete a kívánt mértékben változzon. A SZU itt a COKOM-lista miatt hátrányban volt. Ezek az újítások nem mentek be, így ötvözési oldalról próbálták ezt megfogni.
- Metallurgiai háttérben mindketten nagyon jól el voltak eresztve. A SZU-ban nagyon komoly egyetemek, üzemek voltak, no meg a Patton Intézet Kijev-ben. Ez a csapat csak hegesztéssel és metallurgiával foglalkozik. A fedettívű hegesztést itt találták fel - és még sok egyéb mást. Az NSZK ugyanígy volt - sőt, az NDK is. Mindkét részen nagyon komolyan foglalkoztak az anyagtudománnyal és ezen belül a hegesztéssel. Itt is van egy komoly hegesztéstechnikai intézmény (tovább nem magasztalom őket, óraadó vagyok, szóval elfogult). A gyártási háttér tehát megvolt. Két nagy durranás mindkét oldalról: SZU titánból épít tengeralattjárót (Líra-ostály), NSZK-ban elkészülnek az első 3000bar-os HDPE-csőreaktorok majd az 5000bar-os. A Leopard-nál 7100bar nyomás van a csőben, majd x lövés után csere. Ezek a reaktorok minimum 20 évre készülnek... (ezeket sem dicsérem tovább, mert ott melózom, szóval elfogult).
- Ami különbség volt, a tervezési filozófia és a gyártási kultúra.
És újra, az acél keménysége "csak" egy dolog, egy acéllap önmagában nem ér semmit. Ha valahol csavaroztak, akkor biztos megvolt rá az okuk az oroszoknak. Ahol tengeralattjáró méretben titánt tudnak hegeszteni meg "eltiltva" a komolyabb számítógépektől meg szerszámgépektől és összehoznak űrrepülőket, valószínűleg tudták, mit csinálnak...
Szerencsére nem kellett (eddig) egymás ellen vizsgázniuk. Maradjon így.
Magyarán megint te beszéltél butaságot és nekem volt igazam!
Ki hitte volna!
Ozy pedig gyönyörűen leírta azt amire én csak hivatkoztam, meg alákérdeztem.
Reméltem utána nézel és leesik miért vagy vakon, de az Ozy írására adott like-ból talán megértetted, hogy miért volt hülyeség amit folyamatosan mantráztál több topikban is!
A páncéllemez csavarozására is megadtam a választ neked, de azt se hitted el...
(Mert ha német valamit máshogy csinál akkor csak az lehet a jó. És ha a másik nem úgy csinálja annak csak az lehet az oka, hogy nem képes arra amire a német. LOL...)
T
Törölt tag
Guest
Magyarán megint te beszéltél butaságot és nekem volt igazam!
Ki hitte volna!
Ozy pedig gyönyörűen leírta azt amire én csak hivatkoztam, meg alákérdeztem.
Reméltem utána nézel és leesik miért vagy vakon, de az Ozy írására adott like-ból talán megértetted, hogy miért volt hülyeség amit folyamatosan mantráztál több topikban is!
A páncéllemez csavarozására is megadtam a választ neked, de azt se hitted el...
(Mert ha német valamit máshogy csinál akkor csak az lehet a jó. És ha a másik nem úgy csinálja annak csak az lehet az oka, hogy nem képes arra amire a német. LOL...)
Most akkor melyik szovjet harckocsi testében mikor váltotta a HHS acél az RHA-t?
T
Törölt tag
Guest
Nos az eddig fordított cikkből, és az amcsi szabványokból kiírtam a páncél anyagok jellemzőit egy táblázatba.
Ha marhaságot láttok benne, jelezzétek.
Ha marhaságot láttok benne, jelezzétek.
M
molnibalage
Guest
Egy évszám hasznos lenne ezek mellé és hogy min alkalmazták, hogy annak evolúciója is látszódjon.Nos az eddig fordított cikkből, és az amcsi szabványokból kiírtam a páncél anyagok jellemzőit egy táblázatba.
Ha marhaságot láttok benne, jelezzétek.
Szóval most már elég jol látszik,hogy mint mondottam volt,önmagában a mm-eken való veszekedésnek semmi értelme.Annyi a változó már csak anyagtechnológiai szempontbol,hogy csak na.Még a látszólag azonos technológiával készült páncélok anyagminősége között is igen jelentős különbségek vannak-és akkor a konstrukciós különbségeket meg sem emlitettük.
Ráadásul azt,hogy milyen technológiát vállasztanak,nem csak a rendelkezésre álló technológia,hanem annak ára és tömeggyárthatósága is befolyásolja.
Hk-k konsrtukciós kialakitásánál is számos és számtalan tényező figyelembevételével történik.A vasuti szállitási lehetőségektöl a várható bevetési körülményeken át a leendő legénységi állomány várható képzettségi szinvonaláig.De legfőképpen az,hogy hol és mire akarják majd használni.Hegyvidéki védelmi harcokban a Leo 1 (valószinüleg,mert a gyakorlatban nem bizonyitotta) jobb,mint az M60.De sikvidéken összfegyvernemi támadó harcban ez már forditva lehet.
A hk harci hatékonyságának legfontosabb tényezője meg a legénység.
Ráadásul azt,hogy milyen technológiát vállasztanak,nem csak a rendelkezésre álló technológia,hanem annak ára és tömeggyárthatósága is befolyásolja.
Hk-k konsrtukciós kialakitásánál is számos és számtalan tényező figyelembevételével történik.A vasuti szállitási lehetőségektöl a várható bevetési körülményeken át a leendő legénységi állomány várható képzettségi szinvonaláig.De legfőképpen az,hogy hol és mire akarják majd használni.Hegyvidéki védelmi harcokban a Leo 1 (valószinüleg,mert a gyakorlatban nem bizonyitotta) jobb,mint az M60.De sikvidéken összfegyvernemi támadó harcban ez már forditva lehet.
A hk harci hatékonyságának legfontosabb tényezője meg a legénység.
T
Törölt tag
Guest
Az adatok alapvetően az amcsi katonai szabványokból lettek kiírva (2. oszlop), a szovjet és a német acélok némileg ezektől eltérhetnek.
Hogy ez az eltérés mondjuk egy szovjet - amcsi - német HHS lap között mechanikailag jelentős lehet-e azt majd @ozymandias kifejti.
Az amcsi M-60-as összes alapváltozata öntött acélból készült, a torony és a test is.
Hogy a szovjetek a harckocsi testén mikor álltak át az RHA-ról a HHS-re azt majd @fip7 megírja.
Sima öntött tornya volt a T-55, T-62 és a T-72, és az export T-72 és a T-72M alap változatnak.
T-64 esetén eleinte alumínium betét, később korund golyók voltak az öntött toronyban.
T-72A és az export T-72M1 szilícium betétes öntött toronnyal rendelkezett.
M1, M1IP, M1A1 és a Leo-2A0..A3 HHS test és alapvetően HHS toronyban Chobham illetve Chobham jellegű betét.
T-72B öntött torony, és Chobham jellegű betét.
T-80 változatainak tornyát majd @dudi meg @fip7 kifejti, amennyiben már konklúzióra jutottak.
M1A1(HA) kapott DU betétet a Chobham páncél mögé, vagy helyett.
T-55AM fém-poliuretán páncél előtét az öntött torony, és az RHA test homlok előtt.
T
Törölt tag
Guest
Melyik típusoknál?
Nem hiszem hogy az Lengyel export T-72M1 1989-ben HHS acél testű lett volna.
Szovjetről van szó. Ők 76-ban a T-72 és T-80 tíuscsaládnál is (ez utóbbi ugye akkor jelent meg) áttértek a HHS-re, tehát 76-tól a T-72 sem RHA acélból keszült. A lengyelek még a +16mm vastag megerősítést is gyengébb acélból tudták csak megoldani mint a szovjetek. Szóval igazából ők abból főztek amiből tudtak, nem amiből akartak.
T
Törölt tag
Guest
Azt nem tudom. Elvileg logikusan igen, hisz az átállásnak biztosan pénzügyi okai voltak. Olcsóbb 1 jobb minőségű acélt gyártani nagy mennyiségben, mint 1 jobb minőségűt kis mennyiségben és egy rosszabb minőségűt nagy mennyiségben.
T
Törölt tag
Guest
76-tól indult csak a T-64B gyártása.
1964-68 1410db T-64 1977-81 -> T-64R
1968-81 4600db T-64A + 780db T-64AK
1976-83 4200db T-64B + 1200db T-64B1
Összesen - 12'190db
A T-64A már kezdettől HHS betétes toronnyal épült, '75-től váltotta ezt a kerámiagolyós megoldás.