[BIZTPOL] Magyarország

 
ha csokolod a nagyvezir segget akor megtanitanak olvasni es irni (gondolkodni mar nem, mert az mar veszelyes a hatalomra)
ha meg nem csokolod neki a ... akor elkuldenek vmi taborba godrot asni amedig elsz, ha jol asol, akor meg katona is lehetsz, az a golyofogo tipusbol.

gyros es hatekony szelekcio. igy kivalasztjak ki a legalkalmasabb hogy belepjen a partba mivel az ott a karrierepites lenyege.
Oktatás Észak-Koreában

Ideteszem csak, hogy legyen valami ellenpont.
 
A hatékonysága meg siralmas. 4-5 óra alvással nem lehet érdemben hosszú távon szellemi munkát végezni, új tudást elsajátítani, de sérült embert gyártani igen.

Kb. össznépi szenvedéssel sikerül egy aránytalanul kis előnyt kicsikarni. Beteg az egész.
A hatékonyságról annyit, hogy soha nem volt annyi távol-keleti diák a top egyetemeken mint manapság. Gyakorlatilag elözönlötték ezeket. Szóval, igen, kizsigereli a gyerekeket + a családokat, de hogy hatékony az biztos.
 
Számomra nagyon tanulságos interjú volt....

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: Tomsan1974
A hatékonyságról annyit, hogy soha nem volt annyi távol-keleti diák a top egyetemeken mint manapság. Gyakorlatilag elözönlötték ezeket. Szóval, igen, kizsigereli a gyerekeket + a családokat, de hogy hatékony az biztos.
Úgy értem, ha egy nyugati ember 8 óra befektetéssel 8 egységnyi munkát képes elvégezni, ezek meg 16 órával 9-10 egységet, az lehet eredményes de nem hatékony. Meg bele is rokkannak agyilag.
 
A hatékonyságról annyit, hogy soha nem volt annyi távol-keleti diák a top egyetemeken mint manapság. Gyakorlatilag elözönlötték ezeket. Szóval, igen, kizsigereli a gyerekeket + a családokat, de hogy hatékony az biztos.
Hatékony? Mit találtak fel Kelet-Ázsiaiak? Lehet, hogy a munkaetikájuk sokkal jobb mint a fehéreké, de én hiányolom belőlük azt az individualizmust, ami végső soron a világ meghódításához vezette a fehéreket. Ott hol vannak a Kolombuszok? A Teslák? Az Einstein félék? Azok, akik kimernek állni a sorból, és végső soron előre viszik a világot?
Ugye úgy elég nehéz fejlődni, ha minden kiálló szöget bevernek...
 
Úgy értem, ha egy nyugati ember 8 óra befektetéssel 8 egységnyi munkát képes elvégezni, ezek meg 16 órával 9-10 egységet, az lehet eredményes de nem hatékony. Meg bele is rokkannak agyilag.
Miből veszed a 9-10 egységet? Nem egészséges amit csinálnak, ez tény, de az egész gyerekkorukban erre dresszírozzák őket. És ez a tanulás mennyiség igazán csak az utolsó évben (esetleg egy-két év plusz, ez függ attól, hogy mit és hova tanul) jellemző.

Koreában (Dél-) hatalmas vívmány volt, hogy mindenki tanulhat. Igazából ez már a Japán hódoltság alatt is valamennyire érvényes volt, de igazán 45 után lett érvényes. Aztán a gazdasági fellendüléssel, nagyjából a hatvanas évek második felétől, kezdődött a felsőoktatás, és vele a többi szint komoly felzárkózása a nyugathoz, amihez már csak egy hatalmas lökés volt 88 után a politikai átalakulás is.

Mivel régen csak a - mondjuk azt - nemesi réteg tanulhatott, ezért ez hatalmas vívmány volt, amiről a mai napig úgy gondolkodnak, hogy ezt nagyon meg kell becsülni és ennek érdekében semmilyen áldozat nem drága. Ehhez jön a nyugdíjrendszer (majdnem) teljes hiánya. (ez a legutóbbi időkig így volt, most valami kicsi változás van), ami azt jelentette, hogy a gyerek(ek) tartották el az időseket. Mondjuk ez messzire vezet, de ezért is volt a legidősebb fiú (ha nem volt más akkor lány) felelőssége, hogy a szülőkkel maradt, a beházasodó feleségnek meg szívás többnyire. Viszont ez meg oda vezetett, hogy a szülők azért akarnak minél jobb végzettséget a gyereknek, és zsigerelik ki magukat is a végletekig, mert a gyerek majd annál jobban tudják eltartani őket.

Ez nagyon leegyszerűsítése a rendszernek, de nagyjából talán érthető belőle, oda -vissza, hogy miért ennyire fontos nekik az oktatás.
 
Hatékony? Mit találtak fel Kelet-Ázsiaiak? Lehet, hogy a munkaetikájuk sokkal jobb mint a fehéreké, de én hiányolom belőlük azt az individualizmust, ami végső soron a világ meghódításához vezette a fehéreket. Ott hol vannak a Kolombuszok? A Teslák? Az Einstein félék? Azok, akik kimernek állni a sorból, és végső soron előre viszik a világot?
Ugye úgy elég nehéz fejlődni, ha minden kiálló szöget bevernek...
Egyrészt olvass utána, másrészt más a szemlélet. Kína speciel elfoglalta gyak Ázsiát, minek ment volna még tovább? (mellesleg mentek, csak ezt itt Európában nem divat tudni. Például a nagy felfedezéseket úgy kellene értelmezni, hogy az Európaiaknak fedezte fel, mert sokszor az arabok, vagy ázsiaiak már kereskedtek velük, mire mi odaértünk. ) A másik meg az innováció... tudod, porcelán, papír, puskapor, nyomtatás (igen az is, csak itt Európában kicsit félreértik, mit is csinált Gutenberg), és még lehetne sorolni. Szóval kicsit kisebb garral azt az európaiak mindenekfelett szöveget. Az, hogy hogyan korlátozták a tudást pont az európai hódítók Ázsiában, na az más kérdés, meg persze az sem használt pl. Koreában, hogy bezárkóztak. Ennek is volt oka, de azt mondani, hogy ők képtelenek innovatívak lenni, hát merész. Tudod a nagy nyugati autógyártók is azt mondták, hogy Japán autó, ahh... aztán pofára estek, aztán jött a koreai autó: ahh az szar, nem kell félnünk, aztán jött a pofára esés. Most ugyan itt vagyunk a kínai autóval. De mondhatnám az elektronikai ipart, a divat ipart... szóval kicsit szerényebben.
 
A hatékonyságról annyit, hogy soha nem volt annyi távol-keleti diák a top egyetemeken mint manapság. Gyakorlatilag elözönlötték ezeket. Szóval, igen, kizsigereli a gyerekeket + a családokat, de hogy hatékony az biztos.
Tudod mit jelent a nagy számok törvénye?
 
Kína speciel elfoglalta gyak Ázsiát, minek ment volna még tovább?
Mármint arra gondolsz, hogy vegzálta Csoszont, Vietnamot, Burmát stb, és néha elindult Szibéria felé, menetelt, amíg nem talált három részeg Mongolt, Tatárt stb, akik visszaverték őket Pekingig?

Európaiaknak fedezte fel, mert sokszor az arabok, vagy ázsiaiak már kereskedtek velük, mire mi odaértünk. )
Kikkel? Az aztékokkal/Inkákkal tuti nem, az aboroginalok, és a fűkunyhós busmanok meg nagyjából azzal voltak elfoglalva, hogy fussanak az oroszlán elől.
Más értelmes, valós kereskedelmi partner meg ugye itt volt Európában, de velünk csak luxuskereskedelem ment a selyemúton. Aztán persze Marco Polo, meg Kelet-Indiai társaságok, de ekkoriban már nem nagyon volt ott más, csak parti hajózásra se nagyon alkalmas dzunkatenger. Szóval hol is van a nagy kincses flotta nyoma? Mert Vörös Erik fiacskájának nyomai megvoltak Amerikában, de a Kincses flottáé nem.

tudod, porcelán, papír, puskapor, nyomtatás
Nem, nem tudom. Kérlek világosíts fel, hogy a Kínában fellelhető kaolinból égetett agyagedény mennyivel nagyobb innováció, mint a tűzzománc pl?
A papirusz mennyivel is gyengébb, vagy a pergamen, mint a kínai papír?
A puskapor feltalálása mennyiben is segítette Kínát, amikor a Csoszoni lövészek elvitték a kínai háborúba az ország teljes puskaporkészletét, kb 5 mázsát az 1550es években, miközben ugyanekkor az egri várban felrobbanó puskapor raktárra Dobó csak annyit reagált, hogy nem kell aggódni, csak 16 tonna.
A nyomtatás meg a guttenbergi elvek alapján történik ma már kínában is.

Szóval örülök, hogy mindent is benyalunk, amit az ázsiaiak hazudnak, de nem kéne.
 
Egyrészt olvass utána, másrészt más a szemlélet. Kína speciel elfoglalta gyak Ázsiát, minek ment volna még tovább?
Például, hogy ők gyarmatosítsák Európát, ne pedig fordítva?
Egyébként félreértesz, én nem nézem le őket, arra szerettem volna rávilágítani, hogy a szorgalom jó ha van, de önmagában az nem elég.
 
Mármint arra gondolsz, hogy vegzálta Csoszont, Vietnamot, Burmát stb, és néha elindult Szibéria felé, menetelt, amíg nem talált három részeg Mongolt, Tatárt stb, akik visszaverték őket Pekingig?


Kikkel? Az aztékokkal/Inkákkal tuti nem, az aboroginalok, és a fűkunyhós busmanok meg nagyjából azzal voltak elfoglalva, hogy fussanak az oroszlán elől.
Más értelmes, valós kereskedelmi partner meg ugye itt volt Európában, de velünk csak luxuskereskedelem ment a selyemúton. Aztán persze Marco Polo, meg Kelet-Indiai társaságok, de ekkoriban már nem nagyon volt ott más, csak parti hajózásra se nagyon alkalmas dzunkatenger. Szóval hol is van a nagy kincses flotta nyoma? Mert Vörös Erik fiacskájának nyomai megvoltak Amerikában, de a Kincses flottáé nem.


Nem, nem tudom. Kérlek világosíts fel, hogy a Kínában fellelhető kaolinból égetett agyagedény mennyivel nagyobb innováció, mint a tűzzománc pl?
A papirusz mennyivel is gyengébb, vagy a pergamen, mint a kínai papír?
A puskapor feltalálása mennyiben is segítette Kínát, amikor a Csoszoni lövészek elvitték a kínai háborúba az ország teljes puskaporkészletét, kb 5 mázsát az 1550es években, miközben ugyanekkor az egri várban felrobbanó puskapor raktárra Dobó csak annyit reagált, hogy nem kell aggódni, csak 16 tonna.
A nyomtatás meg a guttenbergi elvek alapján történik ma már kínában is.

Szóval örülök, hogy mindent is benyalunk, amit az ázsiaiak hazudnak, de nem kéne.
Például, hogy ők gyarmatosítsák Európát, ne pedig fordítva?
Egyébként félreértesz, én nem nézem le őket, arra szerettem volna rávilágítani, hogy a szorgalom jó ha van, de önmagában az nem elég.
Mi lenne, ha kicsit, tényleg csak kicsit, utána is olvasnátok. Nem kínai szerzőket, hanem mondjuk nyugatiakat. Nem akarok belemenni olyanokba, hogy kiket és éppen mikor cseszegetett Kína, kicsit hosszú lenne ide. De iderakok két könyvet, de ha akarod akkor van még pár tucat, aztán ha elolvastad akkor lehet beszélgetni róla. De az, hogy idehordasz egy csomó tényleg baromságot, az nem beszélgetés. John Keay China a history 2008, és Michael J. Seth A history of Korea. Ha ezzel a kettővel megvagytok, akkor lehet az ezek irodalomjegyzékben felsoroltakkal folytatni, nem mind könnyen beszerezhető, de ha kell kölcsönadom. Aztán lehet még keresgélni, van jópár. Ezek jók alapnak. És ezek angol nyelvűek, nem hoztam egyetlen koreai, vagy kínai könyvet sem.
 
mótvá?


japánon meglepődtem. hogy kerültek ebbe a társaságba?
Marc Dillard amerikai ügyvivő meghívására diplomáciai képviseletek vezetőivel találkoztam tegnap Budapesten – írja Facebook-oldalán Márki-Zay Péter.


Ez a fő probléma még mindig az ellenzékkel. Külföldi célok érdekében, külföldről rángatják őket.
 
Én a poroszos nevelés híve vagyok. Minél több izzadság a gyakorlótéren annál kevesebb vér a harctéri. De amit a dél koreaiak csinálnak az már a ló másik oldala, nagyon sokba fog ez még kerülni a társadalomnak már középtávon is. Egyre kevesebb gyerek, elöregedő társadalom, iszonyatos mennyiségű depressziós ember. Nem lesz jó nekik.

Például a középiskolások által elkövetett öngyilkosságok száma amiben világelsők. :(
Valahol az európai és ázsiai oktatás között lenne félúton az igazság.

Egyáltalán nem kívánnám magamnak azt az életet, amit ők élnek. Tiszteletre méltó, amit befektetnek a tanulásba és ahogy dolgoznak, de elég durva árnyoldalai vannak. Én is írtam, hogy vezetnek öngyilkosságok terén. Meg isznak, mint a kefekötő. (Csak ezért nem kiemelkedő egy főre jutó alkohol fogyasztásuk, mert még testtömegre vetítve is rosszabbul bírják az alkoholt, mint mi, ráadásul kisebbek is. De berúgni elég sűrűn szoktak.) Nem állítom, hogy boldogok lennének. Boldogság indexben még mi is megverjük őket, pedig mi aztán igazán pesszimista, búsulós népség vagyunk.

Viszont amit csinálnak az eredményesnek minden kétséget kizáróan eredményes.

Dél-Korea még az 1970-es évek elején is egy szegény, elmaradott ország volt. Mostanra pedig vásárlóerő paritáson, egy főre vetítve megelőzték Japánt, befogták az angolokat, majdnem utolérték a franciákat. Mindezt anélkül hogy dúskálnának ásványkincsekben, energiahordozókban. Ráadásul a koreai GDP nem 80%-ban a magas árakkal és jóléti/luxus szolgáltatásokkal felfújt szolgáltatási szektorból származik, mint az amerikai, az angol, vagy a francia.Nem a csak papíron oda bejegyzett vállalatokból, mint az ír. Nem pénzügyi szolgáltatásokból és közvetítő kereskedelemből, mint a hongkongi, szingapúri, luxemburgi, svájci GDP. A Koreai PPP GDP 40% ipari termelés, szemben mondjuk a németek, vagy japánok 30% körüli ipar arányával. Egy főre jutó, vásárlóerő paritáson számított ipari termelésben lazán verik a németeket és mindenki mást is az EU-ból, meg persze az USA-t is. E téren csak Tajvan van előttük, de Tajvan eleve előnnyel indult Koreához képest.

Ezt egy olyan ország érte el, amelyet a japán megszállást követően a nagyhatalmak játszótérnek használtak és majdnem a földdel tettek egyenlővé.
Koreában nem véletlenül az a megszokott első kérdés találkozáskor, hogy ettél-e már. És nem véletlen, hogy azt tekintik az egyik legnagyobb ajándéknak, ha megvendégelnek valakit és húst esznek. Ott 50-60 éve sokan még éheztek. Erre az idősebbek még emlékeznek. Innen jutottak el a mai csúcstechnológiás ipari hatalom szintig.

Mellesleg a hozzászólásommal arra szerettem volna rámutatni, hogy az oktatásban sem működik az ultraliberális modell. Az a nagyon gazdagok luxusa, de általában pocsék eredményekkel jár. Nem lehet megspórolni a befektetett munkát a tanulás terén sem. Nem lehet alkalmazott tudást fejleszteni erős tárgyi, lexikai tudás és alapok nélkül. Nem lehet kreatívkodni, ha nincsenek meg az alapok.
Ha a gyerekeknek jogaik töménytelenül vannak, de a kötelességeikre nem szoríthatók rá. Ha nem ösztönözhetők, mert gyenge teljesítményűt is ugyanúgy végig rugdalják a rendszeren és ugyanazt a papírt kapja. Ha nem fegyelmezhetők. Ha a lelki világuk ápolása fontosabb, mint a számonkérés. Ha a sík gyógypedás, lusta kölök nem butaságot beszél, csak "egyedi a látásmódja". Ha a tananyag és az iskolai szabályok nem korlátozhatják őket a személyiségük kibontakoztatásában. Akkor az bizony egy objektív mércén mérve siralmas eredményekre fog vezetni.
Ellenben azok, akiknek a belüket kihajtják. Végletekig ösztönözve érzik magukat a teljesítményre. Kemény követelményeknek kell megfelelniük és folyamatosan versenyhelyzetben vannak. Feltétélen tiszteletet kell tanúsítaniuk. Nos ők úgy tűnik, hogy le is tudnak tenni az asztalra objektíven mérhető tudást. Alkalmazottat és lexikait is. Meg feladatmegoldó képességet is. Náluk a kompetencia is megvan. Meg a tényleges tudás is.
 
Egyáltalán nem kívánnám magamnak azt az életet, amit ők élnek. Tiszteletre méltó, amit befektetnek a tanulásba és ahogy dolgoznak, de elég durva árnyoldalai vannak. Én is írtam, hogy vezetnek öngyilkosságok terén. Meg isznak, mint a kefekötő. (Csak ezért nem kiemelkedő egy főre jutó alkohol fogyasztásuk, mert még testtömegre vetítve is rosszabbul bírják az alkoholt, mint mi, ráadásul kisebbek is. De berúgni elég sűrűn szoktak.) Nem állítom, hogy boldogok lennének. Boldogság indexben még mi is megverjük őket, pedig mi aztán igazán pesszimista, búsulós népség vagyunk.

Viszont amit csinálnak az eredményesnek minden kétséget kizáróan eredményes.

Dél-Korea még az 1970-es évek elején is egy szegény, elmaradott ország volt. Mostanra pedig vásárlóerő paritáson, egy főre vetítve megelőzték Japánt, befogták az angolokat, majdnem utolérték a franciákat. Mindezt anélkül hogy dúskálnának ásványkincsekben, energiahordozókban. Ráadásul a koreai GDP nem 80%-ban a magas árakkal és jóléti/luxus szolgáltatásokkal felfújt szolgáltatási szektorból származik, mint az amerikai, az angol, vagy a francia.Nem a csak papíron oda bejegyzett vállalatokból, mint az ír. Nem pénzügyi szolgáltatásokból és közvetítő kereskedelemből, mint a hongkongi, szingapúri, luxemburgi, svájci GDP. A Koreai PPP GDP 40% ipari termelés, szemben mondjuk a németek, vagy japánok 30% körüli ipar arányával. Egy főre jutó, vásárlóerő paritáson számított ipari termelésben lazán verik a németeket és mindenki mást is az EU-ból, meg persze az USA-t is. E téren csak Tajvan van előttük, de Tajvan eleve előnnyel indult Koreához képest.

Ezt egy olyan ország érte el, amelyet a japán megszállást követően a nagyhatalmak játszótérnek használtak és majdnem a földdel tettek egyenlővé.
Koreában nem véletlenül az a megszokott első kérdés találkozáskor, hogy ettél-e már. És nem véletlen, hogy azt tekintik az egyik legnagyobb ajándéknak, ha megvendégelnek valakit és húst esznek. Ott 50-60 éve sokan még éheztek. Erre az idősebbek még emlékeznek. Innen jutottak el a mai csúcstechnológiás ipari hatalom szintig.

Mellesleg a hozzászólásommal arra szerettem volna rámutatni, hogy az oktatásban sem működik az ultraliberális modell. Az a nagyon gazdagok luxusa, de általában pocsék eredményekkel jár. Nem lehet megspórolni a befektetett munkát a tanulás terén sem. Nem lehet alkalmazott tudást fejleszteni erős tárgyi, lexikai tudás és alapok nélkül. Nem lehet kreatívkodni, ha nincsenek meg az alapok.
Ha a gyerekeknek jogaik töménytelenül vannak, de a kötelességeikre nem szoríthatók rá. Ha nem ösztönözhetők, mert gyenge teljesítményűt is ugyanúgy végig rugdalják a rendszeren és ugyanazt a papírt kapja. Ha nem fegyelmezhetők. Ha a lelki világuk ápolása fontosabb, mint a számonkérés. Ha a sík gyógypedás, lusta kölök nem butaságot beszél, csak "egyedi a látásmódja". Ha a tananyag és az iskolai szabályok nem korlátozhatják őket a személyiségük kibontakoztatásában. Akkor az bizony egy objektív mércén mérve siralmas eredményekre fog vezetni.
Ellenben azok, akiknek a belüket kihajtják. Végletekig ösztönözve érzik magukat a teljesítményre. Kemény követelményeknek kell megfelelniük és folyamatosan versenyhelyzetben vannak. Feltétélen tiszteletet kell tanúsítaniuk. Nos ők úgy tűnik, hogy le is tudnak tenni az asztalra objektíven mérhető tudást. Alkalmazottat és lexikait is. Meg feladatmegoldó képességet is. Náluk a kompetencia is megvan. Meg a tényleges tudás is.

Maximálisan egyetértek.

Annyi megjegyzéssel hogy a nyugat elit poroszos magániskolába járatja a saját gyerekeit...
 
OFF

Csak halkan jegyzem meg, hogy Távol-Keleten nem a Herbát-iskolarendszer van. Lehet, hogy jobban hasonlít rá, mint egy Rousseau nevével fémjelzett, vagy Kammméknál a New School modell, de lábjegyzetbe, kötözködésből jelzem, hogy nem ugyan az a két iskola.

Értem az indulatodat és hogy mit szeretnél bírálni. Nem az ellen jegyeztem meg ezt a kis dolgot.



Ebben részben viszont egyáltalán nem értek veled egyet. Amelyik egyházi iskolának a többi iskolával való összehasonlítását tudom, a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatását messze jobban segíti, mint az összes többi. Még az egyetemi bázis iskolákat is leveri ebben a kategóriában.

Egy viccet tudnék ehhez felhozni:

A kis gazsit már az összes állami intézményből kicsapták, már csak az egyházi iskola maradt. Az apja meglepődik, mikor három hét múlva jön az első ötös. Véletlenek is vannak a világon. Jönnek a félév végi dolgozatok és csupa jeles...
-Fiám! Ezík az új tanárok jól magyáráznak, ügye?
-Á, apám! Ugyan olyan szarul, mint az összes többi. Egy valamit érts meg! Bemegyek első nap az iskolába és látom, hogy egy sötít bőrűt felszegeztek a falra, mert nem értett a szóból. Hidd el nekem, ezek ott fasiszták mind!

Ez a videó 9 nappal ezelőtti:

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Persze, ha valaki mást gondol, és szerinte ezek egyéni esetek, lehet hogy tényleg nekik van igazuk és amit én látok statisztikákban meg egy csomó egyéni életútban, az lehet csak egy kis töredék. (És az, hogy szerintem az egyház nagyobb arányban tudja a társadalmi lift szerepét betölteni, az nem jelenti azt, hogy egy értelmiségi család ne nyomná a gyerekét. És egy kőműves gyereke ne indulna már 8 elemi 1. osztályában felfoghatatlan hátrányban nem csak anyagi téren egy középvezető diplomás gyerekével szemben.)
Visszautalva még arra a mondatomra, hogy az én városomban az egyházi iskola még az egyetemi gyakorlógimit is veri, azt úgy kell érteni, hogy az egyetemi gyakorlógimi tipikusan az elit képző. Az értelmiség és a pénzesek pont oda küldik a kölyköt. Az egyházi iskolába vallásos szegények is berakják a gyereküket, de emiatt alacsonyabb szintről jövőket is kell fejleszteniük és csak megközelítik a végtermékben az egyetem középiskoláit. De az ismerőseim között ez sikerült.

ON
Kőmüvesre, vizszerelőre, pincérre stb is szûkseg van a tàrsadalomban.