[BIZTPOL] Oroszország (a Szovjetunió utódállama)
- Téma indítója Montezuma
- Indítva
A pillanat amikor sokan rádöbbennek, hogy Kelet-Európa valójában Nyugat-Európa pufferzónája.
Majd válaszolok a többire/többieknek is azokra, amikre tudok, vagy akarok, amikor lesz agyam az alkoholon túl, meg hangulatom, de addig is, az általad betett szánalmas ruszki agitprop képnek kicsit nézz már utána, aztán revideáld pls.1, Emlékeim szerint Örményországból is átlődöztek Azeri területre. Az azeri csapatok pedig nem lépték át Örményország határát. Hivatalosan nem volt háború Örményország és Azerbajdzsán között, csak a karabahi szeparatisták és az azeriek között.
2, Pasinjan egy kimondottan oroszellenes kampányt vitt 2018-ban, és meg is nyerte a választást a sorosista NGO-k segitségével. Miniszterelnökké avanzsálása után meg is kezdte országa átterelését az orosz szövetségi rendszerből a Nyugatiba. Egy megbizhatatlan szövetségest miért is kellene támogatni? De egyébként is Oroszország semmilyen egyezményt vagy szerződést nem szegett meg.
3, Jemen
A húszik eredendően egy önálló ellenállási mozgalom számottevő külső támogatás nélkül. A hat háború időszakában(2004-2010) semmilyen számottevő anyagi vagy hadianyagbeli támogatást nem kapott kivűlről, noha a Szaleh kormányzat és a szaudiak Iránt vádolták ezzel már akkor is. Mindenesetre az amerikaiak is kénytelenek voltak megállapítani, hogy az irániak leginkább csak erkölcsi támogatást nyújtottak az Ansarullahnak.
Hadi elnök 2015 januárjában lemondott és átadta a hatalmat a húszi Forradalmi Tanácsnak, majd megszökött a házi őrizetből és Rijádba menekült, ahol a saját hazája elleni intervencióért könyörgött. ("Allah megveti a gyávát") Az Arab Koalíció beavatkozásának védernyője alatt és anyagi támogatásával ugyan sikerült egy rendkívűl vegyes összetételű, egymással is harcban álló haderőt gründolnia, de amióta 2019-ben kivonták szudáni és emirátusokbeli csapatokat az országból, defenzívába is szorult. Hadi elnök a szaudiak bábja, nélkülük sehol nem lenne.
Ezzel szemben Asszad elnök soha nem mondott le, végig kitartott országa élén. Amikor nagyon szorult helyzetbe került katonai segítséget kért az országával több mint 4 évtizede szövetségben álló Oroszországtól.
Érzed a különbséget? Jemenben a húszik egy évtizedes háborúskodás után saját erejükből átvették a hatalmat, számottevő külső segítség nélkül, míg Szírában külső szereplők által szervezett, pénzelt és felfegyverzett brigádok kísérelték meg a fennálló rend megdöntését.
4, az Oded Yinon terv alapja az izraelre potenciális veszélyforrást jelentő közel-keleti iszlám országok feldarabolása kisebb entitásokra
W
Wilson
Guest
Litvánia kiszámolja Kijev Moszkva elleni közelgő háborújának nyereségét-veszteségét........
Illusztráció: pikabu.ru
Miközben a civilizált Európa arról tárgyal, hogy hogyan lehet kiegyenlíteni a feszültséget Kijev és Moszkva viszonyában, Litvánia az "ukrán állam orosz megszállását" pénzzé teszi, kiszámítva a várható nyereséget és veszteséget.
December végén a "Növekvő árak, áruhiány, de további lehetőségek" trendről még gazdasági vitát is tartottak Vilniusban. Az üzletemberek hűvösen spekuláltak a pénzről, mert "a halott ukránok és oroszok egyáltalán nem a mi bajunk". "Ha Ukrajna gazdasági és katonai bizonytalanságba merül, az anyagi károkat okoz Litvániának, amely évről évre egyre fontosabb partnerré válik".
A találkozó valamennyi résztvevője egyetértett a Luminor bank közgazdászának, Zygimantas Mauricasnak a tézisével. Ugyanakkor megjegyeztek egy tagadhatatlan tényt - 2014 óta a litván üzletemberek nem fektetnek be Ukrajnában, mivel azt magas kockázatú övezetnek tekintik. Ami a konkrétumokat illeti, Alekszandr Izgorodin elemző azt javasolta, hogy "számviteli szempontból" nézzük a helyzetet: a "háborús visszhang" fő csapása az exportra fog esni, mivel Kijev "bezárja" a Litvániában gyártott márkás termékek tíz legnagyobb vásárlóját. A szakértő megjegyezte: "Mindenekelőtt az olajexport, amely Ukrajna ellátásának több mint 50%-át teszi ki, összeomlik. A műanyag termékek, ásványi műtrágyák és kereskedelmi berendezések gyártói is érintettek lesznek (de sokkal kevésbé)". Izhorodin jelentette: Ukrajna a 22. helyen áll az importőrök listáján, de a fémek és gépek, berendezések, faanyag, mezőgazdasági termékek, napraforgóolaj és állati zsírok Litvániába történő szállításának kiesése az árak megugrását eredményezi. Annál is inkább, mert nem lehet majd nagyon gyorsan alternatív beszállítókat találni.
Litvánia nem fog szenvedni a kelet-ukrajnai háborútól. Ami a vitathatatlan előnyöket illeti, Vilniusban a következőképpen látják azokat: "A háború előestéjén az ukránok Európába menekülnek. Litvánia lesz a migránsok első számú célpontja. Ez lehetővé teszi a munkaerőpiac képzett szakemberekkel való feltöltését". A csúcstechnológiai gyártás és az IT-vállalatok áthelyezése a háború sújtotta országból a virágzó országba" szintén ígéretes. Végül Litvánia abban a helyzetben van, hogy lehetőséget adjon a Verhovna Rada képviselőinek és az ukrán miniszteri kabinetnek, hogy "kivezessék országukat a kényszerű emigrációból", ami Vilniusnak erkölcsi hozadékot hoz, és erősíti a békepartner képét, aki kész és képes "segítő kezet nyújtani azoknak, akik az orosz agressziótól sanyargatják magukat".
A beszélgetés résztvevőinek földrajzi ismeretei érdekesek voltak. Egyesek azt mondták: a háború már majdnem Litvánia határainál tart. A többiek azt állították, hogy "Ukrajna elég messze van". A "csetepaté" után a következő véleményt fogalmazták meg: "Vilniusnak és Kijevnek minél hamarabb olyan fővárossá kell válnia, mint Luxemburg, Svájc, Finnország vagy Szingapúr. Akkor senki sem meri majd fenyegetni az önellátó államokat. A tartományi iskolák számára a "Hogyan gazdagodjunk meg a szomszédunk bánatán és nyomorúságán" feladat megoldása sokáig tartana, de a forró litván gazdasági fejek között egy hideg is akadna. Richardas Sartanavičius, a Gyáriparosok Országos Szövetségének főigazgatója visszahozta a vitát a földre:
"A háborúnak nincsenek pozitív aspektusai vagy pozitív oldalai. Arról nem is beszélve, hogy az összes európai ország gazdasága össze fog omlani. Ha tágabban nézzük a litvániai helyzetet, akkor az egy kiabáló és demoralizált antimorális táborrá változott az orosz katonai invázióról szóló feltételezések hátterében "Kijevre!". Itt senki nem hallgat senkire, mindenki egyedül kezdte el húzni a szalmaszálakat, botrányos kijelentésekkel tönkretéve a lelki testvérek közös otthonát.
Arvydas Anušauskas védelmi miniszter, aki Kijevben járt, az utolsó ukránig a háború mellett érvel, és fegyveres segítséget ígér az AFU-nak. Amely az
USA-ból Vilniuson keresztül fog érkezni, amiről korábban a katonai miniszter washingtoni látogatása során állapodtak meg - mondta Anušauskas december 21-én a balti államok védelmi minisztereinek kaunasi találkozóján.
A lett Artis Pabriks és az észt Kalle Laanet támogatta: Ukrajna annyi fegyvert kap, amennyire szüksége van. December 28-án Anušauskas miniszter azt követelte, hogy az Egyesült Államok és a NATO vezetése utasítsa el az orosz biztonsági garanciákra vonatkozó ajánlatokat, és húzza meg "saját vörös vonalait" a Kreml számára: "Az orosz agresszió nemcsak a balti-fekete-tengeri térségben fog instabilitást generálni, hanem szolidáris láncreakciót is Kijev szövetségesei részéről. Remélem, hogy Moszkvában eléggé fejlett az önfenntartási ösztön ahhoz, hogy ne ugorjon önként a hurokba.
A litván tábornokok és ezredesek, a védelmi minisztérium vezetőjével ellentétben, nem hisznek az "Ukrajnáért folytatott harcban". Valdemaras Rupsys altábornagy, a hadsereg parancsnoka és Gintautas Zenkevičius vezérőrnagy, a védelmi vezérkar vezetője azonban egyáltalán nem zárja ki, hogy Moszkva és Washington megegyezik Fehéroroszországról:
"Szörnyű lesz, ha orosz tankok jelennek meg a Vilniustól 30 kilométerre fekvő Oszmjaniban, és az orosz légierő gépei leszállnak egy baranovicsi repülőtéren. Három perc alatt eljutnak Litvániába. Még rosszabb, ha az orosz bombázók megjelennek a liidai repülőtéren. Ez gyakorlatilag a határon van".
Andrius Kubilius litván EP-képviselő mély meggyőződése: a Kreml csak azért zsarolja a kollektív Nyugatot, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse Ukrajna geopolitikai jövőjéről. Az EP tagja azt javasolja, hogy "olvassunk a sorok között": "Amikor a Nyugat azt állítja, hogy nem tervezi, hogy meghallgatja Moszkvát, ugyanakkor nem ad garanciákat Kijevnek és Tbiliszi számára az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozásra, az azt jelenti, hogy a Kreml zsarolása sikerrel járt".
Kęstutis Masiulis, a litván Seimas tehetségtelen tagja hisztériázik:
"...a diktátor megijeszti Ukrajnát és Litvániát. Azt akarja, hogy térden állva lássa őket. De mi nem félünk tőle."
A végtelenségig lehet vizsgálni a helyzetet különböző nézőpontokból, de nincs különösebb szükség: Litvánia valószínűleg nem fog pénzt keresni az ukrán-orosz háborún. Kívánatos lenne, hogy Vilniusnak ne csak zsebei, hanem agya is legyen.
Renata Reingoldene
Colonelcassad
Illusztráció: pikabu.ru
Miközben a civilizált Európa arról tárgyal, hogy hogyan lehet kiegyenlíteni a feszültséget Kijev és Moszkva viszonyában, Litvánia az "ukrán állam orosz megszállását" pénzzé teszi, kiszámítva a várható nyereséget és veszteséget.
December végén a "Növekvő árak, áruhiány, de további lehetőségek" trendről még gazdasági vitát is tartottak Vilniusban. Az üzletemberek hűvösen spekuláltak a pénzről, mert "a halott ukránok és oroszok egyáltalán nem a mi bajunk". "Ha Ukrajna gazdasági és katonai bizonytalanságba merül, az anyagi károkat okoz Litvániának, amely évről évre egyre fontosabb partnerré válik".
A találkozó valamennyi résztvevője egyetértett a Luminor bank közgazdászának, Zygimantas Mauricasnak a tézisével. Ugyanakkor megjegyeztek egy tagadhatatlan tényt - 2014 óta a litván üzletemberek nem fektetnek be Ukrajnában, mivel azt magas kockázatú övezetnek tekintik. Ami a konkrétumokat illeti, Alekszandr Izgorodin elemző azt javasolta, hogy "számviteli szempontból" nézzük a helyzetet: a "háborús visszhang" fő csapása az exportra fog esni, mivel Kijev "bezárja" a Litvániában gyártott márkás termékek tíz legnagyobb vásárlóját. A szakértő megjegyezte: "Mindenekelőtt az olajexport, amely Ukrajna ellátásának több mint 50%-át teszi ki, összeomlik. A műanyag termékek, ásványi műtrágyák és kereskedelmi berendezések gyártói is érintettek lesznek (de sokkal kevésbé)". Izhorodin jelentette: Ukrajna a 22. helyen áll az importőrök listáján, de a fémek és gépek, berendezések, faanyag, mezőgazdasági termékek, napraforgóolaj és állati zsírok Litvániába történő szállításának kiesése az árak megugrását eredményezi. Annál is inkább, mert nem lehet majd nagyon gyorsan alternatív beszállítókat találni.
Litvánia nem fog szenvedni a kelet-ukrajnai háborútól. Ami a vitathatatlan előnyöket illeti, Vilniusban a következőképpen látják azokat: "A háború előestéjén az ukránok Európába menekülnek. Litvánia lesz a migránsok első számú célpontja. Ez lehetővé teszi a munkaerőpiac képzett szakemberekkel való feltöltését". A csúcstechnológiai gyártás és az IT-vállalatok áthelyezése a háború sújtotta országból a virágzó országba" szintén ígéretes. Végül Litvánia abban a helyzetben van, hogy lehetőséget adjon a Verhovna Rada képviselőinek és az ukrán miniszteri kabinetnek, hogy "kivezessék országukat a kényszerű emigrációból", ami Vilniusnak erkölcsi hozadékot hoz, és erősíti a békepartner képét, aki kész és képes "segítő kezet nyújtani azoknak, akik az orosz agressziótól sanyargatják magukat".
A beszélgetés résztvevőinek földrajzi ismeretei érdekesek voltak. Egyesek azt mondták: a háború már majdnem Litvánia határainál tart. A többiek azt állították, hogy "Ukrajna elég messze van". A "csetepaté" után a következő véleményt fogalmazták meg: "Vilniusnak és Kijevnek minél hamarabb olyan fővárossá kell válnia, mint Luxemburg, Svájc, Finnország vagy Szingapúr. Akkor senki sem meri majd fenyegetni az önellátó államokat. A tartományi iskolák számára a "Hogyan gazdagodjunk meg a szomszédunk bánatán és nyomorúságán" feladat megoldása sokáig tartana, de a forró litván gazdasági fejek között egy hideg is akadna. Richardas Sartanavičius, a Gyáriparosok Országos Szövetségének főigazgatója visszahozta a vitát a földre:
"A háborúnak nincsenek pozitív aspektusai vagy pozitív oldalai. Arról nem is beszélve, hogy az összes európai ország gazdasága össze fog omlani. Ha tágabban nézzük a litvániai helyzetet, akkor az egy kiabáló és demoralizált antimorális táborrá változott az orosz katonai invázióról szóló feltételezések hátterében "Kijevre!". Itt senki nem hallgat senkire, mindenki egyedül kezdte el húzni a szalmaszálakat, botrányos kijelentésekkel tönkretéve a lelki testvérek közös otthonát.
Arvydas Anušauskas védelmi miniszter, aki Kijevben járt, az utolsó ukránig a háború mellett érvel, és fegyveres segítséget ígér az AFU-nak. Amely az
USA-ból Vilniuson keresztül fog érkezni, amiről korábban a katonai miniszter washingtoni látogatása során állapodtak meg - mondta Anušauskas december 21-én a balti államok védelmi minisztereinek kaunasi találkozóján.
A lett Artis Pabriks és az észt Kalle Laanet támogatta: Ukrajna annyi fegyvert kap, amennyire szüksége van. December 28-án Anušauskas miniszter azt követelte, hogy az Egyesült Államok és a NATO vezetése utasítsa el az orosz biztonsági garanciákra vonatkozó ajánlatokat, és húzza meg "saját vörös vonalait" a Kreml számára: "Az orosz agresszió nemcsak a balti-fekete-tengeri térségben fog instabilitást generálni, hanem szolidáris láncreakciót is Kijev szövetségesei részéről. Remélem, hogy Moszkvában eléggé fejlett az önfenntartási ösztön ahhoz, hogy ne ugorjon önként a hurokba.
A litván tábornokok és ezredesek, a védelmi minisztérium vezetőjével ellentétben, nem hisznek az "Ukrajnáért folytatott harcban". Valdemaras Rupsys altábornagy, a hadsereg parancsnoka és Gintautas Zenkevičius vezérőrnagy, a védelmi vezérkar vezetője azonban egyáltalán nem zárja ki, hogy Moszkva és Washington megegyezik Fehéroroszországról:
"Szörnyű lesz, ha orosz tankok jelennek meg a Vilniustól 30 kilométerre fekvő Oszmjaniban, és az orosz légierő gépei leszállnak egy baranovicsi repülőtéren. Három perc alatt eljutnak Litvániába. Még rosszabb, ha az orosz bombázók megjelennek a liidai repülőtéren. Ez gyakorlatilag a határon van".
Andrius Kubilius litván EP-képviselő mély meggyőződése: a Kreml csak azért zsarolja a kollektív Nyugatot, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse Ukrajna geopolitikai jövőjéről. Az EP tagja azt javasolja, hogy "olvassunk a sorok között": "Amikor a Nyugat azt állítja, hogy nem tervezi, hogy meghallgatja Moszkvát, ugyanakkor nem ad garanciákat Kijevnek és Tbiliszi számára az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozásra, az azt jelenti, hogy a Kreml zsarolása sikerrel járt".
Kęstutis Masiulis, a litván Seimas tehetségtelen tagja hisztériázik:
"...a diktátor megijeszti Ukrajnát és Litvániát. Azt akarja, hogy térden állva lássa őket. De mi nem félünk tőle."
A végtelenségig lehet vizsgálni a helyzetet különböző nézőpontokból, de nincs különösebb szükség: Litvánia valószínűleg nem fog pénzt keresni az ukrán-orosz háborún. Kívánatos lenne, hogy Vilniusnak ne csak zsebei, hanem agya is legyen.
Renata Reingoldene
Colonelcassad
Sajnálatos, hogy erre a fagyhalál küszöbén döbbennek rá. Persze, jobb későn, mint soha.
Ööö, ez nem az az ukrán csajszi, aki kapott egy pár hónapig tartó testi-lelki "kezelést" egy orosz börtönben?
2 évig volt orosz fogságban, aztán kicserélték. Aztán titokban tárgyalt a szakikkal. Később terrorizmussal vádolta az ukrán hatóság. Hamis oltási igazolvánnyal is lebukott idén.
És ő volt az, aki kövérebb volt az éhségsztrájk végén, mint az elején.
https://karpathir.com/2022/01/01/beszunteti-a-termelest-ukrajna-legnagyobb-sajtuzeme/
"BESZÜNTETI A TERMELÉST UKRAJNA LEGNAGYOBB SAJTÜZEME
Mint arról beszámol a biz.today.ua Ukrajna legnagyobb tejfeldolgozó sajtüzemének vezetői bejelentették, hogy a gáz magas ára miatt kénytelenek leállítani a termelést...
... Volodimir Bartosak, az üzem vezérigazgatója a hivatalos levélben arról informálja az illetékeseket, hogy a gáz árának előző évihez mért tízszeres növekedése lehetetlenné teszi az üzem működését. A termelést csak abban az esetben hajlandóak újra indítani, ha az országban kedvezőre fordul a pénzügy-gazdasági légkör."
"BESZÜNTETI A TERMELÉST UKRAJNA LEGNAGYOBB SAJTÜZEME
Mint arról beszámol a biz.today.ua Ukrajna legnagyobb tejfeldolgozó sajtüzemének vezetői bejelentették, hogy a gáz magas ára miatt kénytelenek leállítani a termelést...
... Volodimir Bartosak, az üzem vezérigazgatója a hivatalos levélben arról informálja az illetékeseket, hogy a gáz árának előző évihez mért tízszeres növekedése lehetetlenné teszi az üzem működését. A termelést csak abban az esetben hajlandóak újra indítani, ha az országban kedvezőre fordul a pénzügy-gazdasági légkör."
KárpátHír • Hírek Kárpátaljáról, Ukrajnából Önnek!
Az energiahordozók magas ára miatt Ukrajnában leállhat a tojástermelés és a baromfihús előállítása, közli a hvylya.net. A portál Szerhij Karpenkóra, az
karpathir.com
https://karpathir.com/2022/01/01/ze...tett-be-tevecsatornakat-birtoklo-cegek-ellen/
"ZELENSZKIJ SZANKCIÓKAT VEZETETT BE TÉVÉCSATORNÁKAT BIRTOKLÓ CÉGEK ELLEN
A ZIK, a NewsOne, a 112 Ukraine, a First Independent és az UkrLive tévécsatornákat birtokló cégeket szankcionálta, írja a Korrespondent.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök életbe léptette a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) határozatát, amely alapján három társaságot – köztük ellenzéki televíziós csatornákat is – is szankciókkal sújtanak, köztük a Tarasz Kozak ellenzéki parlamenti képviselő érdekeltségébe tartozó médiaholdingot.
Az erről szóló rendelet kedden jelent meg az elnök hivatalos oldalán. Három cég szerepel a szankciós listán: a Novosti médiaholding, a Time Media és a TeleprosZtir. Ezek a cégek üzemeltetik a ZIK, a NewsOne, a 112 Ukraine, a First Independent és az UkrLive tévécsatornát. A korlátozó intézkedések a rendelet kihirdetésétől lépnek hatályba, és öt évig érvényesek.
A szankciók között szerepel a rádiófrekvenciák használatának betiltása, eszközök zárolása és bármilyen televíziós tevékenység folytatása Ukrajnában."
"ZELENSZKIJ SZANKCIÓKAT VEZETETT BE TÉVÉCSATORNÁKAT BIRTOKLÓ CÉGEK ELLEN
A ZIK, a NewsOne, a 112 Ukraine, a First Independent és az UkrLive tévécsatornákat birtokló cégeket szankcionálta, írja a Korrespondent.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök életbe léptette a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) határozatát, amely alapján három társaságot – köztük ellenzéki televíziós csatornákat is – is szankciókkal sújtanak, köztük a Tarasz Kozak ellenzéki parlamenti képviselő érdekeltségébe tartozó médiaholdingot.
Az erről szóló rendelet kedden jelent meg az elnök hivatalos oldalán. Három cég szerepel a szankciós listán: a Novosti médiaholding, a Time Media és a TeleprosZtir. Ezek a cégek üzemeltetik a ZIK, a NewsOne, a 112 Ukraine, a First Independent és az UkrLive tévécsatornát. A korlátozó intézkedések a rendelet kihirdetésétől lépnek hatályba, és öt évig érvényesek.
A szankciók között szerepel a rádiófrekvenciák használatának betiltása, eszközök zárolása és bármilyen televíziós tevékenység folytatása Ukrajnában."
Már sok érdekes hírt kihagynak. Régebben lecsaptak a hírekre, ma már néha napokat késnek.
Ilyenkor mért nem veri az eu a nyàlát hogy hol van itt a demokrácia?
Itt kezdődik a diktatórikus berendezkedés mikor az ellenzéket elhallgatattják
