Litvánia kiszámolja Kijev Moszkva elleni közelgő háborújának nyereségét-veszteségét........
Illusztráció: pikabu.ru
Miközben a civilizált Európa arról tárgyal, hogy hogyan lehet kiegyenlíteni a feszültséget Kijev és Moszkva viszonyában, Litvánia az "ukrán állam orosz megszállását" pénzzé teszi, kiszámítva a várható nyereséget és veszteséget.
December végén a "Növekvő árak, áruhiány, de további lehetőségek" trendről még gazdasági vitát is tartottak Vilniusban. Az üzletemberek hűvösen spekuláltak a pénzről, mert "a halott ukránok és oroszok egyáltalán nem a mi bajunk". "Ha Ukrajna gazdasági és katonai bizonytalanságba merül, az anyagi károkat okoz Litvániának, amely évről évre egyre fontosabb partnerré válik".
A találkozó valamennyi résztvevője egyetértett a Luminor bank közgazdászának, Zygimantas Mauricasnak a tézisével. Ugyanakkor megjegyeztek egy tagadhatatlan tényt - 2014 óta a litván üzletemberek nem fektetnek be Ukrajnában, mivel azt magas kockázatú övezetnek tekintik. Ami a konkrétumokat illeti, Alekszandr Izgorodin elemző azt javasolta, hogy "számviteli szempontból" nézzük a helyzetet: a "háborús visszhang" fő csapása az exportra fog esni, mivel Kijev "bezárja" a Litvániában gyártott márkás termékek tíz legnagyobb vásárlóját. A szakértő megjegyezte: "Mindenekelőtt az olajexport, amely Ukrajna ellátásának több mint 50%-át teszi ki, összeomlik. A műanyag termékek, ásványi műtrágyák és kereskedelmi berendezések gyártói is érintettek lesznek (de sokkal kevésbé)". Izhorodin jelentette: Ukrajna a 22. helyen áll az importőrök listáján, de a fémek és gépek, berendezések, faanyag, mezőgazdasági termékek, napraforgóolaj és állati zsírok Litvániába történő szállításának kiesése az árak megugrását eredményezi. Annál is inkább, mert nem lehet majd nagyon gyorsan alternatív beszállítókat találni.
Litvánia nem fog szenvedni a kelet-ukrajnai háborútól. Ami a vitathatatlan előnyöket illeti, Vilniusban a következőképpen látják azokat: "A háború előestéjén az ukránok Európába menekülnek. Litvánia lesz a migránsok első számú célpontja. Ez lehetővé teszi a munkaerőpiac képzett szakemberekkel való feltöltését". A csúcstechnológiai gyártás és az IT-vállalatok áthelyezése a háború sújtotta országból a virágzó országba" szintén ígéretes. Végül Litvánia abban a helyzetben van, hogy lehetőséget adjon a Verhovna Rada képviselőinek és az ukrán miniszteri kabinetnek, hogy "kivezessék országukat a kényszerű emigrációból", ami Vilniusnak erkölcsi hozadékot hoz, és erősíti a békepartner képét, aki kész és képes "segítő kezet nyújtani azoknak, akik az orosz agressziótól sanyargatják magukat".
A beszélgetés résztvevőinek földrajzi ismeretei érdekesek voltak. Egyesek azt mondták: a háború már majdnem Litvánia határainál tart. A többiek azt állították, hogy "Ukrajna elég messze van". A "csetepaté" után a következő véleményt fogalmazták meg: "Vilniusnak és Kijevnek minél hamarabb olyan fővárossá kell válnia, mint Luxemburg, Svájc, Finnország vagy Szingapúr. Akkor senki sem meri majd fenyegetni az önellátó államokat. A tartományi iskolák számára a "Hogyan gazdagodjunk meg a szomszédunk bánatán és nyomorúságán" feladat megoldása sokáig tartana, de a forró litván gazdasági fejek között egy hideg is akadna. Richardas Sartanavičius, a Gyáriparosok Országos Szövetségének főigazgatója visszahozta a vitát a földre:
"A háborúnak nincsenek pozitív aspektusai vagy pozitív oldalai. Arról nem is beszélve, hogy az összes európai ország gazdasága össze fog omlani. Ha tágabban nézzük a litvániai helyzetet, akkor az egy kiabáló és demoralizált antimorális táborrá változott az orosz katonai invázióról szóló feltételezések hátterében "Kijevre!". Itt senki nem hallgat senkire, mindenki egyedül kezdte el húzni a szalmaszálakat, botrányos kijelentésekkel tönkretéve a lelki testvérek közös otthonát.
Arvydas Anušauskas védelmi miniszter, aki Kijevben járt, az utolsó ukránig a háború mellett érvel, és fegyveres segítséget ígér az AFU-nak. Amely az
USA-ból Vilniuson keresztül fog érkezni, amiről korábban a katonai miniszter washingtoni látogatása során állapodtak meg - mondta Anušauskas december 21-én a balti államok védelmi minisztereinek kaunasi találkozóján.
A lett Artis Pabriks és az észt Kalle Laanet támogatta: Ukrajna annyi fegyvert kap, amennyire szüksége van. December 28-án Anušauskas miniszter azt követelte, hogy az Egyesült Államok és a NATO vezetése utasítsa el az orosz biztonsági garanciákra vonatkozó ajánlatokat, és húzza meg "saját vörös vonalait" a Kreml számára: "Az orosz agresszió nemcsak a balti-fekete-tengeri térségben fog instabilitást generálni, hanem szolidáris láncreakciót is Kijev szövetségesei részéről. Remélem, hogy Moszkvában eléggé fejlett az önfenntartási ösztön ahhoz, hogy ne ugorjon önként a hurokba.
A litván tábornokok és ezredesek, a védelmi minisztérium vezetőjével ellentétben, nem hisznek az "Ukrajnáért folytatott harcban". Valdemaras Rupsys altábornagy, a hadsereg parancsnoka és Gintautas Zenkevičius vezérőrnagy, a védelmi vezérkar vezetője azonban egyáltalán nem zárja ki, hogy Moszkva és Washington megegyezik Fehéroroszországról:
"Szörnyű lesz, ha orosz tankok jelennek meg a Vilniustól 30 kilométerre fekvő Oszmjaniban, és az orosz légierő gépei leszállnak egy baranovicsi repülőtéren. Három perc alatt eljutnak Litvániába. Még rosszabb, ha az orosz bombázók megjelennek a liidai repülőtéren. Ez gyakorlatilag a határon van".
Andrius Kubilius litván EP-képviselő mély meggyőződése: a Kreml csak azért zsarolja a kollektív Nyugatot, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse Ukrajna geopolitikai jövőjéről. Az EP tagja azt javasolja, hogy "olvassunk a sorok között": "Amikor a Nyugat azt állítja, hogy nem tervezi, hogy meghallgatja Moszkvát, ugyanakkor nem ad garanciákat Kijevnek és Tbiliszi számára az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozásra, az azt jelenti, hogy a Kreml zsarolása sikerrel járt".
Kęstutis Masiulis, a litván Seimas tehetségtelen tagja hisztériázik:
"...a diktátor megijeszti Ukrajnát és Litvániát. Azt akarja, hogy térden állva lássa őket. De mi nem félünk tőle."
A végtelenségig lehet vizsgálni a helyzetet különböző nézőpontokból, de nincs különösebb szükség: Litvánia valószínűleg nem fog pénzt keresni az ukrán-orosz háborún. Kívánatos lenne, hogy Vilniusnak ne csak zsebei, hanem agya is legyen.
Renata Reingoldene
Colonelcassad