A II. világháború (1939 - 1945)

Semmilyen partraszállás nem lett volna, ha egy (azaz 1 !!!) hetet még rászánnak Angliára!!!

...száz feletti vadász mennyiség állt pilótahiány miatt!!! ...az angol vezetés jelezte Churchill-nek, hogy még pár nap és vége az Angliai Csatának: elbukva, angol részről!
...ha az 1.000(+) lengyel és 5-600 francia pilóta nem lett volna, akkor már egy hónappal korábban "letolt-gatya+..."

"Jól" meghálálták --"angol-szászosan"-- utána a lengyeleknek!!!
...Sikorsky balesete, Jaltai- "hála"!


U.I.: ...a történelmi példák ellenére ölelik keblükre az amcsikat, előre fizetve a túlárazott számlákat! ...Hmmmm!
Valószínűleg megnyerhették volna a német a hàborút ha:

1. Az angliai légicsata alatt nem London bombàzasàval hanem a radarok elpusztitasàval a reptérek és a repülőgépgyarak elleni támadásokkal töltik az idejüket. Ha belefért volna 2 naponta teliszórni aknàval a kikötőket. Illetve a tengeralattjárók is segíthettek volna a kikötők környékén.

2. Ha ez nem is jön össze Gibraltár es màlta elfoglalása igen fontos lett volna.

3. Az Afrika Corps ha eljut a szuezi csatornàig akkor nem lett volna vidàm Churchill.

4. Ha nem megy neki az oroszoknak hanem megvárja hogy ők támadjanak. A Lengyel síkságon és a Kárpátokban csúnya vilàg lehetett volna.

5. Ha Angliát kiütik és nincsenek bombázások és azzal a párezer 88 as légvédelmi ágyút elvitték volna a keleti frontra lehet hogy az oroszok hamar elfogytak volna

Az esélyük megvolt. Persze az nagy kérdés hogy nekünk jó lett volna egy német gyözelem?...
 
Valószínűleg megnyerhették volna a német a hàborút ha:

1. Az angliai légicsata alatt nem London bombàzasàval hanem a radarok elpusztitasàval a reptérek és a repülőgépgyarak elleni támadásokkal töltik az idejüket. Ha belefért volna 2 naponta teliszórni aknàval a kikötőket. Illetve a tengeralattjárók is segíthettek volna a kikötők környékén.

2. Ha ez nem is jön össze Gibraltár es màlta elfoglalása igen fontos lett volna.

3. Az Afrika Corps ha eljut a szuezi csatornàig akkor nem lett volna vidàm Churchill.

4. Ha nem megy neki az oroszoknak hanem megvárja hogy ők támadjanak. A Lengyel síkságon és a Kárpátokban csúnya vilàg lehetett volna.

5. Ha Angliát kiütik és nincsenek bombázások és azzal a párezer 88 as légvédelmi ágyút elvitték volna a keleti frontra lehet hogy az oroszok hamar elfogytak volna

Az esélyük megvolt. Persze az nagy kérdés hogy nekünk jó lett volna egy német gyözelem?...
Egészségtelen volt hadat üzenni az amcsiknak. Nyertek volna pár hónapot, míg az amcsik üzennek hadat és az akkor sokat számíthatott volna.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and LMzek 2.0
Érdekes és szerintem jó dolgokat írtatok. Akár egy egész listába is lehetne szedni ezeket a német ballépéseket, amelyek kiküszöbölése esetén nyerhettek volna.
Hozzátenném, hogy a Bismarck helyett mégtöbb tengó logikusabb lehetett volna szerintem. Pluszban a légvédelmi-radar technológia előtérbe helyezése a V-2 program kárára. Esetleg kevesebb harckocsi tipus gyártása.
 
  • Tetszik
Reactions: Catles and aquarell
Valószínűleg a németek megnyerhették volna a háborút ha kiépítik maguknak az ipari kapacitást több százezer teherautó gyártására, felfedeznek még 4-5 romániára való olajat valahol Európában, az egyesült királyság spontán elsüllyed, a világegyetem összes bolygója együtt áll, illetve ha a szovjetek tesznek nekik egy szívességet, és varázsütésre átépítik a vasútvonalaikat az európai nyomtávra.
 
Valószínűleg a németek megnyerhették volna a háborút ha kiépítik maguknak az ipari kapacitást több százezer teherautó gyártására, felfedeznek még 4-5 romániára való olajat valahol Európában, az egyesült királyság spontán elsüllyed, a világegyetem összes bolygója együtt áll, illetve ha a szovjetek tesznek nekik egy szívességet, és varázsütésre átépítik a vasútvonalaikat az európai nyomtávra.
Tetszik nekem a gondolatmeneted. :=
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby
Valószínűleg a németek megnyerhették volna a háborút ha kiépítik maguknak az ipari kapacitást több százezer teherautó gyártására, felfedeznek még 4-5 romániára való olajat valahol Európában, az egyesült királyság spontán elsüllyed, a világegyetem összes bolygója együtt áll, illetve ha a szovjetek tesznek nekik egy szívességet, és varázsütésre átépítik a vasútvonalaikat az európai nyomtávra.
Vagy csak jobb diplomáciával ráveszik az amcsikat, hogy őket tolják meg felszereléssel. :D
 
Néhány érdekes megállapítást kiemelnék:

Az 1941-44 közötti időszakban az AFV-k gyártási különbsége 2-1 volt a szovjetek javára (valamivel nagyobb, ha hozzáadjuk a Lend Lease-t), de a cserearány 3,5-1 volt a németek javára. Ez azt jelenti, hogy ha a németek az összes termelésüket keletre tudták volna küldeni, akkor a szovjetek kifogytak volna tankokból.

Az "olcsó" vagy "drága" fogalmának szerinte nincs értelme parancsgazdaságban. Kisebb mértékben, de érvényes ez a német, az amerikai és a brit hadigazdaságra is. Közvetlen összehasonlításokat így a hivatalos árak alapján nem lehet tenni. Még más mutatók, mint például a munkaórák és a nyersanyagok felhasználása is félrevezető lehet. Példának felhozza, hogy az "olcsó" T-34-esnek alumínium motorblokkja volt. A németek, bár lényegesen nagyobb alumíniumgyártási kapacitással rendelkeztek (a szerző szerint), úgy találták, hogy nem tudják saját tankjaikat alumínium motorral ellátni. Egyszerűen túl drága lett volna. Jobb módszer ugyanazon hadigazdaság termékeinek összehasonlítása. Ezek szerint a T-34 sokkal olcsóbb volt, mint a KV-1 és az IS-2 harckocsik.
Egy amerikai elemzés szerint a T34/85 ára a gyártás idején az USA pénznemére átszámítva több, mint 50.000 dollár lett volna, ugyanannyi volt, mint az M4 Shermané, ami összességében jobb jármű volt, így nem mondható, hogy a T-34 olcsóbb volt, mint a konkurencia. (Viszont a szovjetek ezt tudták gyártani, M4-et vagy PzIV-et nem tudtak volna).
 
Néhány érdekes megállapítást kiemelnék:

Az 1941-44 közötti időszakban az AFV-k gyártási különbsége 2-1 volt a szovjetek javára (valamivel nagyobb, ha hozzáadjuk a Lend Lease-t), de a cserearány 3,5-1 volt a németek javára. Ez azt jelenti, hogy ha a németek az összes termelésüket keletre tudták volna küldeni, akkor a szovjetek kifogytak volna tankokból.

Az "olcsó" vagy "drága" fogalmának szerinte nincs értelme parancsgazdaságban. Kisebb mértékben, de érvényes ez a német, az amerikai és a brit hadigazdaságra is. Közvetlen összehasonlításokat így a hivatalos árak alapján nem lehet tenni. Még más mutatók, mint például a munkaórák és a nyersanyagok felhasználása is félrevezető lehet. Példának felhozza, hogy az "olcsó" T-34-esnek alumínium motorblokkja volt. A németek, bár lényegesen nagyobb alumíniumgyártási kapacitással rendelkeztek (a szerző szerint), úgy találták, hogy nem tudják saját tankjaikat alumínium motorral ellátni. Egyszerűen túl drága lett volna. Jobb módszer ugyanazon hadigazdaság termékeinek összehasonlítása. Ezek szerint a T-34 sokkal olcsóbb volt, mint a KV-1 és az IS-2 harckocsik.
Egy amerikai elemzés szerint a T34/85 ára a gyártás idején az USA pénznemére átszámítva több, mint 50.000 dollár lett volna, ugyanannyi volt, mint az M4 Shermané, ami összességében jobb jármű volt, így nem mondható, hogy a T-34 olcsóbb volt, mint a konkurencia.
off a németek legnagyobb hibája az vóllt hogy alsószinteken ki vólt adva a végsőkig parancs míg fent mindent csináltak de azt nem végsőkig... A stratégiai célok elérése elött mindig elvont a német felsővezetés. vagy lelépett mint rommel... ez már dönkerknél megmutatkozott
 
Néhány érdekes megállapítást kiemelnék:

Az 1941-44 közötti időszakban az AFV-k gyártási különbsége 2-1 volt a szovjetek javára (valamivel nagyobb, ha hozzáadjuk a Lend Lease-t), de a cserearány 3,5-1 volt a németek javára. Ez azt jelenti, hogy ha a németek az összes termelésüket keletre tudták volna küldeni, akkor a szovjetek kifogytak volna tankokból.

Az "olcsó" vagy "drága" fogalmának szerinte nincs értelme parancsgazdaságban. Kisebb mértékben, de érvényes ez a német, az amerikai és a brit hadigazdaságra is. Közvetlen összehasonlításokat így a hivatalos árak alapján nem lehet tenni. Még más mutatók, mint például a munkaórák és a nyersanyagok felhasználása is félrevezető lehet. Példának felhozza, hogy az "olcsó" T-34-esnek alumínium motorblokkja volt. A németek, bár lényegesen nagyobb alumíniumgyártási kapacitással rendelkeztek (a szerző szerint), úgy találták, hogy nem tudják saját tankjaikat alumínium motorral ellátni. Egyszerűen túl drága lett volna. Jobb módszer ugyanazon hadigazdaság termékeinek összehasonlítása. Ezek szerint a T-34 sokkal olcsóbb volt, mint a KV-1 és az IS-2 harckocsik.
Egy amerikai elemzés szerint a T34/85 ára a gyártás idején az USA pénznemére átszámítva több, mint 50.000 dollár lett volna, ugyanannyi volt, mint az M4 Shermané, ami összességében jobb jármű volt, így nem mondható, hogy a T-34 olcsóbb volt, mint a konkurencia. (Viszont a szovjetek ezt tudták gyártani, M4-et vagy PzIV-et nem tudtak volna).
Azt általánosságban ki lehet jelenteni, hogy a SzU-t egyedül a Lend Lease mentette meg. Nélküle esélyük sem lett volna megnyerni a háborút. Ez az amiről az oroszok máig mélyen hallgatnak.
Nem is igazából a haditechnika az ami számított. Hanem egyrészt a több százezer teherautó amit kaptak, másrészt meg a robbanóanyagok. Kevesen tudják, hogy a SzU által felhasznált robbanóanyagoknak több mint az 1/3-a nyugatról származott!
 
Azt általánosságban ki lehet jelenteni, hogy a SzU-t egyedül a Lend Lease mentette meg. Nélküle esélyük sem lett volna megnyerni a háborút. Ez az amiről az oroszok máig mélyen hallgatnak.
Nem is igazából a haditechnika az ami számított. Hanem egyrészt a több százezer teherautó amit kaptak, másrészt meg a robbanóanyagok. Kevesen tudják, hogy a SzU által felhasznált robbanóanyagoknak több mint az 1/3-a nyugatról származott!
A SZU azért gyárthatott annyi tankot amennyit, mert komplett dolgokat nem kellett gyártania, hisz megkapta őket készen. Tehát, ha a háború megnyeréséhez 100 dolog kell, akkor neked mind a 100-at vagy le kell tudnod gyártani, vagy amit nem tudsz legyártani azt mástól kell beszerezned. Na ezutóbbit csinálta a SZU és a nem gyártott dolgok miatt felszabadult kapacitással növelte a gyártott dolgok számát és így sem tudott eleget gyártani pl tankból.
 
Azt általánosságban ki lehet jelenteni, hogy a SzU-t egyedül a Lend Lease mentette meg. Nélküle esélyük sem lett volna megnyerni a háborút. Ez az amiről az oroszok máig mélyen hallgatnak.
Nem is igazából a haditechnika az ami számított. Hanem egyrészt a több százezer teherautó amit kaptak, másrészt meg a robbanóanyagok. Kevesen tudják, hogy a SzU által felhasznált robbanóanyagoknak több mint az 1/3-a nyugatról származott!
A németek a SzU elleni háború megnyerésének lehetőségét már azelőtt elvesztették, hogy a lend lease tényezővé vált volna.
A lend lease hiánya csak nyújtotta volna a mizériát, de a végeredmény ugyanaz lett volna.
 
A németek a SzU elleni háború megnyerésének lehetőségét már azelőtt elvesztették, hogy a lend lease tényezővé vált volna.
A lend lease hiánya csak nyújtotta volna a mizériát, de a végeredmény ugyanaz lett volna.

Sajna nem. Nem lehet teherautók nélkül gépesített egységeket ellátni. Nem lehet kaja nélkül embereket harcoltatni. Nem lehet modern híradóeszközök nélkül modern háborút vívni.