Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

Milyen akkumulátorban akarsz az egész hálózatnak elég áramot tárolni?
El ne kezd!
Az akkunak rövidtávú pufferként kell működnie.
Nem megkerülhetőek az alaperőművi beruházások, mint ahogy a megújúlók felfuttatása sem.
A hidrogénes technológiák lehetnek majd az akkumulálás nagyobb méretű megoldásai. De persze teljes gazdaságra/hálózatra vonatkoztatva ez nálunk nem működhet.
 
  • Tetszik
Reactions: enzo and Giskard
Milyen akkumulátorban akarsz az egész hálózatnak elég áramot tárolni?
Li-ion, Na-ion.
Jelenleg 40% Paks drótáram, ez ugye éjjel-nappal.
Akkuba csak a megújuló többletet kell tárolni és az áthidalás szépen menne fel 5percről 1-2 nap-ra. Nyilván a téli és nyári különbséget nem lehet akkuval kiegyenlíteni.
Lázálmomba olyan is van, hogy egy észak-déli HVDC, amit északról a leendő lengyel tengerparti szélkerekek délről a görög napelemek táplálnak. Szlovákoknál lehetne egy pár SZET.
De én tökéletesen megvagyok az atomárammal is.
 
Gázzal, de annak hatásfoka magasabb ahhoz, ha minden lakásnak egyedi rendszere lenne vagy a gázkonvektorhoz képest.
A főzés a lényeg, hogy nem gázzal főz az embe, aminek hatásfoka szintén elég szar, hiszen a gázláng elég nagy része nem az edényt melegíti.
Sőt mérgező is, nyomják ezt a faszságot. Próbálj egy rendes baot csinálni gáz nélkül.
 
  • Tetszik
Reactions: Centquri prime
 
  • Szomorú
Reactions: bel and formosa1
A pénz még csak hagyján. De ez a rohadt macera....
Ha nem a kéményseprő által "ajánlott" céggel csinàltatod, " elhúzódik" az engedélyeztetés.
 
Én úgy tudom, ezekre most kétféle megoldás létezik: a "felpumpáljuk a vizet (például) magashegyi víztározókba, hogy utána a vízerőművekben hasznosítsuk, ha kell", illetve az akkumulátortelepek. Tudtommal ezek idehaza vagy földrajzilag nem rentábilisak, vagy úgy egyáltalán, üzemgazdaságilag (=drága).
Legjobb tudomásom szerint ez az egyetlen nagy léptékben működőképes és megfizethető lehetőség.
Szerintem meg ki lehetne dolgozni ezt, mivel a mezőgazdaságnak a klímaváltozás miatt amúgy is kellenének víztározók, és eddig drága kormányunk ezt a szükségletet elhanyagolta, most már a kettőt össze lehetne kötni. Nem biztos, de lehet, hogy a két beruházás együtt olcsóbban megvalósítható, mint külön-külön. Kb 10-15 éve tudjuk, hogy el kellene kezdeni a mezőgazdasági víztározókat építeni, de kapavágás sem történt.
 
  • Tetszik
Reactions: cirqle
Volt már kb 10 évvel ezelőtt is. Szorozd fel.
Ez mostani ár. A szomszédom most cserél kazánt. Alap kazán egy 50nm-es lakáshoz, + rövid kémény bélelés, munkadíjjal.
Komplett fűtésrendszer cseréje esetén ennél kb. egy fel misivel több.
Az új rendszer kiépítése esetén kicsivel több, mert oda még jön a plusz gépészet. Illetve társasházi szerelés esetén az egyes lakásoknál nagyon eltérő árai lehetnek a kémény bélelésnek, mert azt méterre számolják, és a földszintről felmenni 3-4 emeletet nem annyi, mint a tetőtérből kivezetni az égésterméket.
 
Legjobb tudomásom szerint ez az egyetlen nagy léptékben működőképes és megfizethető lehetőség.
Szerintem meg ki lehetne dolgozni ezt, mivel a mezőgazdaságnak a klímaváltozás miatt amúgy is kellenének víztározók, és eddig drága kormányunk ezt a szükségletet elhanyagolta, most már a kettőt össze lehetne kötni. Nem biztos, de lehet, hogy a két beruházás együtt olcsóbban megvalósítható, mint külön-külön. Kb 10-15 éve tudjuk, hogy el kellene kezdeni a mezőgazdasági víztározókat építeni, de kapavágás sem történt.

Most attól tekintsünk el, hogy igen korlátozottak az erre alkalmas területek (mármint az ilyen magassági alapon működő dolgok). Másfelől őrült veszteségekkel működik - vezetékek, szivattyú ami felnyomja, generátor ami visszaeresztéskor áramot termel, elszivárgás/párolgás. Azaz pl. beletolom az őrült drága megújuló áramot - aztán visszakapom a felét (se) mondjuk filléres éjszakai áramként ... Ráadásul őrült drága beruházás - jó nagy természetkárosítással. Másfelől igen korlátozott (kevés) energiát tud tárolni illetve igen korlátozott teljesítménnyel lehet tölteni/meríteni. Ráadásul csak ilyen négyszögjelszerű üzemben tudna működni - azaz ilyen ilyen puffer szerepkörben is csak korlátozottan használható. A hülyének is megéri ... Illetve leginkább csak annak.

Ugye a hegyekben aránylag kevés a termőföld - így az öntözéses részt el is vethetjük. Amennyiben folyókra gondoltál, akkor ott ugye az a gond, hogy vízrajz szempontjából egy lapos tepsi közepén vagyunk. Se nagy vízesésű - se nagy vízhozamú folyónk nincs. Mondjuk ilyen párszáz MW teljesítmény miatt melyik folyónkból csinálnál iszapos tavat illetve pusztítanád ki a maradék élővilágát? Illetve mely település(ek) elárasztását tartanád kívánatosnak? Persze lehet "drága kormány" -ozni - eddig a részig értem ...
 
Ez mostani ár. A szomszédom most cserél kazánt. Alap kazán egy 50nm-es lakáshoz, + rövid kémény bélelés, munkadíjjal.
Komplett fűtésrendszer cseréje esetén ennél kb. egy fel misivel több.
Az új rendszer kiépítése esetén kicsivel több, mert oda még jön a plusz gépészet. Illetve társasházi szerelés esetén az egyes lakásoknál nagyon eltérő árai lehetnek a kémény bélelésnek, mert azt méterre számolják, és a földszintről felmenni 3-4 emeletet nem annyi, mint a tetőtérből kivezetni az égésterméket.
Nekem csak kéményre mondtak ketten többet tíz évvel ezelőtt, persze az földszintről a tetőre kellett menjen.
 
Most attól tekintsünk el, hogy igen korlátozottak az erre alkalmas területek (mármint az ilyen magassági alapon működő dolgok). Másfelől őrült veszteségekkel működik - vezetékek, szivattyú ami felnyomja, generátor ami visszaeresztéskor áramot termel, elszivárgás/párolgás. Azaz pl. beletolom az őrült drága megújuló áramot - aztán visszakapom a felét (se) mondjuk filléres éjszakai áramként ... Ráadásul őrült drága beruházás - jó nagy természetkárosítással. Másfelől igen korlátozott (kevés) energiát tud tárolni illetve igen korlátozott teljesítménnyel lehet tölteni/meríteni. Ráadásul csak ilyen négyszögjelszerű üzemben tudna működni - azaz ilyen ilyen puffer szerepkörben is csak korlátozottan használható. A hülyének is megéri ... Illetve leginkább csak annak.

Ugye a hegyekben aránylag kevés a termőföld - így az öntözéses részt el is vethetjük. Amennyiben folyókra gondoltál, akkor ott ugye az a gond, hogy vízrajz szempontjából egy lapos tepsi közepén vagyunk. Se nagy vízesésű - se nagy vízhozamú folyónk nincs. Mondjuk ilyen párszáz MW teljesítmény miatt melyik folyónkból csinálnál iszapos tavat illetve pusztítanád ki a maradék élővilágát? Illetve mely település(ek) elárasztását tartanád kívánatosnak? Persze lehet "drága kormány" -ozni - eddig a részig értem ...
Ezeket mind tudom, de mégegyszer: Mezőgazdasági célú víztározókat ígyis úgyis kell záros határidőn belül építenünk az éghajlatváltozás miatt (csapadék időbeli eloszlásának megváltozása) és lehet, hogy itt-ott össze lehetne ezt házasítani energiatárolással is - ha nem is olyan mértékben, mint amire te vizionálsz. Igen én is ismerem a földrajzi kihívást, de az energiatároló alsó felét ígyis úgyis meg kell építeni mezőgazdasági céllal.
 
A megfélemlítés és az erőszakos befolyásgyakorlás minden feltétele adott, ami teljességgel elfogadhatatlan egy nukleáris létesítményben.
Mert Pakson szerencsére sosem volt erre példa, békeidőben... Hallottam történeteket bennfentestől, és voltak gáz dolgok ott is, amik kb. hozzák a fenti kitételt.
Ezeket mind tudom, de mégegyszer: Mezőgazdasági célú víztározókat ígyis úgyis kell záros határidőn belül építenünk az éghajlatváltozás miatt (csapadék időbeli eloszlásának megváltozása) és lehet, hogy itt-ott össze lehetne ezt házasítani energiatárolással is - ha nem is olyan mértékben, mint amire te vizionálsz. Igen én is ismerem a földrajzi kihívást, de az energiatároló alsó felét ígyis úgyis meg kell építeni mezőgazdasági céllal.
Vannak más megoldások is a talajvíz pótlására, ha a vízügy nem a gyors vízelvezetést intézné.

Ajánlom ezt a playlistet gondolatébresztőnek.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Mert Pakson szerencsére sosem volt erre példa, békeidőben... Hallottam történeteket bennfentestől, és voltak gáz dolgok ott is, amik kb. hozzák a fenti kitételt.

Vannak más megoldások is a talajvíz pótlására, ha a vízügy nem a gyors vízelvezetést intézné.

Ajánlom ezt a playlistet gondolatébresztőnek.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Nem vagyok vízügyes, gyak az MTA éghajlatváltozási stratégiai dokumentumát olvastam annak a megoldási terveivel. Nyilván egy problémát többféleképpen is meg lehet oldani.
 
Nem vagyok vízügyes, gyak az MTA éghajlatváltozási stratégiai dokumentumát olvastam annak a megoldási terveivel. Nyilván egy problémát többféleképpen is meg lehet oldani.
Itt ötbb évtized infratruktúráján és gyakorlatán kellene változtatni majd, és egyelőre a hozott intézkedések nem jó irányba mutattak, aztán ha van is jó stratégia, el kellene azt tolni, kommunikálni, és pénzelni minden csatornán, de nem nagyon kezeljük helyén.

Lett helyette akkugyár pl. Komáromban, aminek annyi a vízigénye, hogy Tatán a regenerálódásra lezárt kutat újranyitották hozzá...

Nem tudja a balkéz mit csinál a jobb, és ez nagy gond, mert most a műtrágya-ellátás akadozása is mutatja, hogy a modern mezőgazdaság mennyire sérülékeny, és még csak egy vektoron billenti ki erő az egyensúlyából országos léptéken. Komplex megoldások kellenének, amiket nem látok egyelőre, csak pár önkéntest kisérletezni, de az erőforrásaik kicsik a probléma nagyságához, és sürgősségéhez képest.
 
 
  • Hűha
Reactions: formosa1
Tehát 41 mrd m3 a tét. Az európai orosz szállítás 150-160 mrd m3 minimum negyede.

Eleve a háború miatt necces az ukrán tranzit. De nemcaakna közvetlen károsodás, hanem a szakemberek, informatika, karbantartás hiánya, ahogy az ukránok mondják. Őket ugye közvetlenül nem érinti, nem vesznek az oroszoktól. Közvetve igen, mert vesznek mástól orosz, nem orosz gázt.

Az tény, hogy egy megszállás alatt faramuci az oroszoknak tejelni, miközben ők ukrán városokat lőnek szét.

Az oroszoknak is valóban nem egyszerű elzárni a csapot, mert a kitermelés a a folyamatos szállításra van felépítve. Ha nincs hova szállítani, leállítjákna kitermelést, akkor újraindítani nem egyszerű, sőt nem garancia, hogy sikerül, vahy nahy pluszköltségek árán.

Alternatív szállítási útvonal hasonló kapacitásban pedig rövid távon nincs.
 
  • Tetszik
Reactions: bel and formosa1