M
Nem is tudom hányszor néztem végig ezeket
Ha ilyen videókkal tanítanának az iskolákban kiváncsi lennék hogy az átlag gyerek könnyebben jegyezné-e meg a történteket
Ha ilyen videókkal tanítanának az iskolákban kiváncsi lennék hogy az átlag gyerek könnyebben jegyezné-e meg a történteket
Nem kötözködésként, de a waterlooi csatában nem vettek részt oroszok, és a leírt történet a rocroi csatában történt, a spanyol terciókkal.
"A waterlooi csata tulajdonképpen egy Napóleon által indított megelőző csapás eredménye volt. A francia császár ugyanis mindössze egy 70 ezer fős seregre támaszkodhatott, ezért ha életben akarta tartani reményeit, akkor egyenként kellett szétzúznia az ellene szövetkező seregeket, hogy megelőzze azok egyesítését. Az osztrákok 200 ezer főt, az oroszok 150 ezer főt, a poroszok 100 ezer főt, míg a Wellington vezette erők 70 ezer főt számláltak." Közvetlenül a csatában 4 db német-orosz légió vett részt. Most nincs időm megkeresni, abban megkövetlek hogy lehet nem a Waterloo volt, hanem még az orosz hadjárat. Nem szoktam minden bejegyzésemhez átolvasni tizenéve olvasott emlékiratokat. A terzios történet is megvan, de nem arra gondoltam. Csak nem tudom melyik ruszki tábornok emlékirataiban volt ez. Ha lesz erőm, akkor megkeresem, és érdemben válaszolok.
Rászántam egy órát, de nem találom abban a formában, ahogy megjelenítettem.
Talán a Kraszniji csata keveredett bennem, mert ott történt az alábbi:
"Délután 3 órakor Ney marsall III. hadteste beleütközött Miloradovics erőibe. Az orosz tábornok 12 000 embere a dombok közti mély szurdokban állt. A francia marsallnak ekkor 8000 „igazi harcosa” és 8000 „tölteléke” (kóborlója) volt. Abban a hitben, hogy Davout csapatai még Krasznijban, közvetlenül Miloradovics erői mögött tartózkodnak, Ney marsall elutasította az orosz tábornok ajánlatát a „tisztes megadás”-ról, és megpróbálta útját állni az ellenségnek.
A francia csapatoknak sikerült áttörniük az orosz gyalogság első két vonalán, de amikor a harmadik vonalhoz értek, bebizonyosodott, hogy erejük kevés, és az oroszok a döntő pillanatban ellentámadást indítottak. A csata egyik szemtanúja, Robert Wilson brit tábornok visszaemlékezése: „Negyven ágyú ontotta a kartácstüzet, lángot okádva és halált záporozva a francia támadókra.... Az oroszok hurrát kiáltva szuronyrohamot indítottak. Véres, de rövid küzdelem következett, a franciák nem tudták megvetni lábukat a vízmosásban. Mire az orosz fegyverek hegyén megalvadt a vér, a hegy mindkét oldalán haldokló francia sebesültek vonaglottak és véreztek a hóban. A halál megváltás volt a számukra.”
November 18-án délután 3 órakor Ney marsall III. hadteste beleütközött Miloradovics erőibe. Az orosz tábornok 12 000 embere a dombok közti mély szurdokban állt. A francia marsallnak ekkor 8000 „igazi harcosa” és 8000 „tölteléke” (kóborlója) volt. Abban a hitben, hogy Davout csapatai még Krasznijban, közvetlenül Miloradovics erői mögött tartózkodnak, Ney marsall elutasította az orosz tábornok ajánlatát a „tisztes megadás”-ról, és megpróbálta útját állni az ellenségnek.
A III. hadtest rettenetes veresége után a „lovagias” Miloradovics ismét felajánlotta Neynek, adja meg magát. A francia marsall ismét visszautasította, és 2000 emberével átvágta magát az erdőn, és Platov kozákjain. A következő két napban Ney megmaradt erői nyugat felé keresték Napóleon seregeit, bátran szembeszállva a kozákok támadásaival. Legvégül csak 800-an maradtak életben, ők később egyesültek Napóleon erőivel Orsa közelében. Ney hőstettét a teljesen demoralizált francia csapatok egy nagy győzelemmel tekintették egyenértékűnek. Napóleon ekkor ruházta fel tábornokát „a bátrak bátra” jelzővel."
Valószínű hogy a fentieket mostam össze az Öreg gárdához fűződő történettel: La garde meurt et ne se rend pas! (A gárda meghal, de meg nem adja magát). Ez volt a jelszavuk, aztán lett ebből egy mítosz.
Hát ennyi sajnos. Amit irtam nem állja meg a helyét, valószínű hogy én is összemixeltem a régi olvasmányaimat, aztán igy ragadt meg bennem.
Waterloonál Cambronne tábornok annyit mondott, hogy -/a Gárda meghal, de nem adja meg magát!/ Szart!
/legalábbis az elfogadott legenda szerint - az is lehet, hogy akkor már fogságban volt/
The French have it that when the last square of the Old Guard, surrounded at Waterloo, were invited to surrender rather than be annihilated, their commander, General Count Etienne Cambronne shouted back, "La Garde meurt, elle ne se rend pas!" - the heroic, "The Guard dies, it does not surrender!". Of course, the rest of the world thinks he replied, "Merde!" - the much more earthy French expression, "Sh-t!"
Német-orosz légió: a porosz III.hadtestben voltak, von Thielmann vezénylete alatt.
A Waterloo-i csatában nem vettek részt konkrétan, csak Ligny és Wavre -nál.
Egy kis magyarázatot is kaphatunk a képekhez? Mit látunk a képeken, mi a hadtörténeti érdekesség rajta?
Extra nem sok, csak tetszenek
Csak érdekesség jöhet ide egyébként, vagy 'kommersz' is?
Jók ezek, csak legalább annyit írjatok oda, hogy melyik csata vagy milyen esemény vagy kb. melyik évtized.Extra nem sok, csak tetszenek
Csak érdekesség jöhet ide egyébként, vagy 'kommersz' is?
ez vízes ló
nem ? az utolsó képek egész biztos az amikor az oldalszárnyakatt biztosító erődítéseket (megerődített majorságokat) védték az angolok
Tuileriák (ezt sosem tudom leírni
) 1792Napoleon nézi a királyi koronát és palástot, melyet egy haldokló svájci gárdista szorongat
(Napoleon valsz itt ábrándult ki a Forradalomból)
Maurice Realier-Dumas festménye, 1888
1.
'The Flag, Albuhera' (William Barns Wollen festménye)
Az 1811-es Albuhera-i csatában a 3. (East Kent) gy.ezred súlyos veszteségeket szenvedett, miután
francia és lengyel ulánusok vették körbe. Az egyik lobogót elvesztették, a másikat Latham hadnagy megmentette (egyik karja árán)
2.
Ponsonby tábornok halála Waterloo-nál (The Fall of General Ponsonby - Mariusz Kozik festménye)
A 2.lovasdandár támadása után menekülés közben mocsaras területre tévedett, a francia ulánusok beérték,
felszólításra nem adta meg magát. Emberei megpróbálták megmenteni, de nem jártak sikerrel.
3.
'Capture the Eagle, Waterloo' (William Holmes Sullivan festménye)
Styles tizedes és Alexander Kennedy Clarke szds, a Life Guards -tól szerzik meg a francia 105.gy.ezred ezredsasát
4.
1st Lifeguards összecsapása a 4-es vértesekkel, Waterloo (Karl Kopinski festménye)
Nagy buli volt a csata viziloo mellett! Sok jó könyv van róla.
Legutóbb olvastam"Waterloo négy napja", sajnos a szerzö nem ugrik be...
Megint bejött Wellington trükkje, hogy a tartalékot a földre fektette a domb hátán, ahonnan csak akkor álltak fel és adtak le sortüzet a franciákra, amikor azok alig 30 méterre voltak, tömött sorban menetelve. Ez a közeli sortüz megtörte még az Öreg Gárdát is.
Legutóbb olvastam"Waterloo négy napja", sajnos a szerzö nem ugrik be...
Megint bejött Wellington trükkje, hogy a tartalékot a földre fektette a domb hátán, ahonnan csak akkor álltak fel és adtak le sortüzet a franciákra, amikor azok alig 30 méterre voltak, tömött sorban menetelve. Ez a közeli sortüz megtörte még az Öreg Gárdát is.
1.
28th (North Gloucestershire) Regiment of Foot, 1815 Quatre Bras (Elizabeth Thompson festménye)
2.
42nd (Royal Highland) Regt. of Foot - Black Watch, 1815 Quatre Bras
3.
Brewer közlegény (a tréntől), a franciákon átvágva lőszeres fogatával Hougoumont-ban (Waterloo, 1815)
/ezzel vált lehetővé, hogy a nap során megtarthassák a majort/
4.
Scotland Forever! (Lady Butler festménye)
A Royal Scots Grey -s rohama (Ponsonby által vezetett attak részeként), Waterloo
5.
The Crisis at Hougoumont
A franciáknak sikerült betörni a kapun, de a védők mind (egy dobos fiú kivételével) megölték őket
Azért érdekes lett volna, ha akkor találkozik a Két Nagy, amikor Napoleon még önmaga (gyomorproblémák stb-k nélkül).Nagy buli volt a csata viziloo mellett! Sok jó könyv van róla.
Legutóbb olvastam"Waterloo négy napja", sajnos a szerzö nem ugrik be...
Megint bejött Wellington trükkje, hogy a tartalékot a földre fektette a domb hátán, ahonnan csak akkor álltak fel és adtak le sortüzet a franciákra, amikor azok alig 30 méterre voltak, tömött sorban menetelve. Ez a közeli sortüz megtörte még az Öreg Gárdát is.
Meg ha nem Grouchy-t küldi ki a poroszokat feltartani, hanem mondjuk Murat-t...
(persze erősen hipotézis, Murat árulása után el is küldte a pcsába, amikor az jelentkezett nála Elba után)
Charles Ewart őrm.(Royal Scotc Greys) megszeri a franciák egyik zászlóját
Waterloo 1815
Waterloo 1815