Igaz a 2000-es években, de sokszor jártam kinn Erdélyben. Akkori barátnőmék onnan jöttek, úgyhogy vannak sztorik. Gyergyószentmiklóson is voltam. Még akkor is megvoltak a kályhacsövek a panellakásoknál. Az elrepedt erkélyek, amelyeket zártszelvénnyel támogattak alá egészen a földszintről a hasamra csapok 8.-ig. Felette meg mindengyik erkély körbefalazva szobának.Megnyugtatlak. Lehet ilyen, azaz, hogy benzint kell jegyre venni, de úgy sem lesz, csak napos sorbanállással.
Erdélyi barátom mesélte, hogy 1981-ig minden volt a boltokban, a disznóhús csak heti kétszer, de egyéb fullra volt. Aztán egy nap, vasárnapról hétfőre minden eltűnt a boltokból. Az árút beszedték, és már nem tették vissza. Maradt a lecsó és a száraz hal, meg némi konzerv. Aztán jött a napi 2x3 óra áram, majd a 2x2, ami vagy volt vagy nem. Meleg víz heti kétszer, aztán 1985-re az is megszűnt. Fűtés napi pár óra. Volt olyan város (ezt már én is láttam a saját szememmel Gyergyószentmiklóson), hogy a tömbház oldala i volt ütve és ott kandikált ki a kályhacső és a polgár az erkélyen hasogatta a fát (a garázsok fatárolóként fungáltak). Mindennek tetejébe a kaja jegyre volt és még úgysem volt. Órákig kellett sorba állni, míg itthon Kádár népe zabálhatta a rántottcsirkét. Ha így haladunk, megtudjuk mi is milyen volt az 1989 előtti Cseauseszku Romániájában élni. Lesz itt idegbeteg annyi, hogy nyilvántartani is nehéz lesz, ha már nem lesz, vagy csak korlátozottan internyet.
Egy sztori az egyik öreg veteránról, szerintem már akkor közelebb volt a 100, mint a 90 fele... Magyarországon, cirka 2002-ben, családi ebéd után családi híradó nézés. Az öreg néma csendben végignézte a híradót (pedig sokkal lájtosabb volt, mint egy mai... de szegény megboldogult öregapám is azt mondta, hogy az egy mocsok ami lemehet a tv-ben)..
Lement a zárókép, majd egy mondattal nyugtázta:
"Kéne egy új Hitler"

Hát ők így látták. De Trianont sem úgy látják, ahogy itt néhányan.
De hogy On is legyek:
Rubel 54-en van (USD to RUB), elérte a 2014-es szintet. Kíváncsi leszek erősődik-e még.