Egy folyamatban levő háborúról ilyen explicit kijelentéseket megállapítani: óriási kudarc.![]()
(Valamiért mindig törlik, ezért beteszem sokadszorra is, mert semmilyen moderációs normát nem sért.)
Pedig igaza van.
Putyin februárban hangoztatott céljaiból semmit nem ért el. Ukrajna nem lett:
- Dekomunizálva (létezik, kormánya helyén, fél éve sikeresen ellenáll a ruszkinak).
- Denacifikálva (még mindig legalább annyi náci van mint náluk).
- Demilitarizálva (ömlenek a fegyverek, hadianyag, több százezer ukrán fegyveresen ellenáll).
- Olyan nagyvárosok mint Harkiv, Odessza, Dnyipro, Zaprozsije Kramatorszk még mindig az ukránoké.
- Meghalt több tízezer orosz katona, elveszett a harckocsik harmada, legalább 1200 tiszt, köztük 10 tábornok. A kezdeményezés egyre inkább kicsúszik a kezükből, újabb területeket már nem igen tud elfoglalni, a megszerzettek megtartására egyre több erejét kell felhasználni, úgy, hogy veszteségei nagy részét nem tudja pótolni, így nincsenek tartalékai.
- Oroszország elszigetelődik a világ fejlett részétől, elveszti gazdasági befolyását Európában, gazdasága hanyatlik, a tudományos-technikai területen lemaradása fokozódni fog.
- Ukrajna ma sokkal veszélyesebb rá nézve, mint korábban bármikor. A NATO önti a korszerű, hatékony fegyvereket, felkészíti, felszereli az ukrán haderőt. A NATO felderítő rendszerei állandó jelleggel határai mentén gyűjtik az információkat.
- Az ukrán népet nemzetté formálta ebben az elhibázott háborúban. Az ukránok identitását több évtizedre az oroszok iránti gyűlölet alapozza meg. Ezzel egy tartós háborús konfliktust hozott létre közte és a fejlett világ között. Területi, ideológiai és katonai értelemben is.
Ha a két fél háború előtti céljaihoz képest vizsgáljuk teljesítményüket, nem hinném, hogy annyira jól áll az orosz. A békekötéshez ugyanis valamit fel kell majd ajánlania. Az ukrán egyelőre még tárgyalni sem hajlandó, így a katonai helyzetben valami radikális változásnak kellene bekövetkeznie, hogy a tárgyalások megkezdődhessenek. Viszont az ukránnak nincs hova hátrálni, nincs miből engedni. Ezt Putyin is tudja, ezért akar minél nagyobb területet megszállni, hogy abból valamit visszaadva, az ukrán elfogadja a Krím, Donbassz elvesztést, lemondjon azokról. Különben nincs béke. Ha nincs béke, maradnak a szankciók. Azzal az oroszok végleg kiszorulnak Európából, az USA pedig jó pozícióba kerül Európában. Ez lenne neki a legrosszabb, nem Donbassz elvesztése.
Az ukrán viszont az egész világ meglepetésére képes megállítani a világ harmadik, negyedik legnagyobb hadseregét, a militarista Oroszország ellen fél éve szívósan védekezik, annak hatalmas veszteségeket okozva arra kényszeríti, hogy lemondjon céljairól.
Ez utóbbi annak fontos, aki ismeri a védelmi harc fogalmát.

Ha minden így marad, Ukrajna felőrli az orosz haderőt. Akkor is, ha az ukrán veszteségek magasabbak. De Putyint nem érdeklik az orosz veszteségek és következményei. Ő akkor adja fel, ha személyes hatalma kerül veszélybe. Ezért lehet a vesztes háború történelmi bukás Oroszország számára. Csak akkor adja fel, ha már az Ő személyes érdekei kerülnek veszélybe, nem akkor amikor az oroszok jövője kerül veszélybe.

Ha az orosz nem éri el célját, akkor kudarcot vall. Az ukrán célja pedig ez.
Ha így nézem, ki milyen messze van céljától, nem biztos, hogy az ukrán esélyei rosszak. Az is igaz, hogy Ukrajna egy működésképtelen állam, diktatórikus berendezkedéssel. Háborúban bármi megtörténhet, az ilyen országokkal is.