A pénz világa

Tekintve, h a forint az elmúlt hónapokban egy sávban mozgott néha tüskével, az árfolyam most kevesebbet tett hozzá mint korábban a leértékelődés folyamatában.
HA forint erősödni kezdene jelentősen(most nem látszik, h mitől)az javítana valamit a mérlegen, de önmagában nem oldja meg.

A finanszírozás kulcskérdés lesz.
AKK új állampapírral próbálkozik (nem véletlen, h az új papír bejelentése napján az MNB éppen nem emel kamatot)
és igyekszik több pénzt bevonzani, de azt látni kell, h az új papírok kamatszolgálata egyre magasabb.
“Olcsóbb” papírt kell(ene) drágábbra cserélni annak reményében, h friss többlet forráshoz jut közben.
AKK augusztusi riportja szerint ez nem igazán sikerült eddig.
Ez egy ilyen játék.
Én a feldolgozó, összeszerelő, stb. tevékenységre gondolok, a forint árfolyam kapcsán.
Élelmiszer ipari cégeknél dolgozom/tam, itt hónapokkal előre vannak beszerezve alapanyagok, külföldről is, ezért többször, több hónappal később tapasztaljuk csak a gyengébb forint hátrányát.
Más gyárak raktárkészleteivel kapcsolatban nem vagyok annyira képben.
 
  • Tetszik
Reactions: Kopi2000
Én a feldolgozó, összeszerelő, stb. tevékenységre gondolok, a forint árfolyam kapcsán.
Élelmiszer ipari cégeknél dolgozom/tam, itt hónapokkal előre vannak beszerezve alapanyagok, külföldről is, ezért többször, több hónappal később tapasztaljuk csak a gyengébb forint hátrányát.
Más gyárak raktárkészleteivel kapcsolatban nem vagyok annyira képben.

Értettem hogyan gondoltad, s nem is azt állítottam h ez nem így lenne, csak annyit szerettem volna mondani (ismetelve magam), h az elmúlt hónapokban ez már kisebb súllyal esett latba….
 
Ehh ha ez ilyen eccerű lenne...
Azért bevezetés a közgazdaságtanba könyvből néhányat tessék már elolvasni.
Ugyanis bizonyos gazdasági feltételeknél a gyenge valuta segíti a exportot más esetekben meg simán gazdasági hanyatlást okozhat.
Gondolkozzon azon hogy hogy néz ez ki egy import függő államnál.
Jó reggelt.
Pláne ha a export is import termékeken alapul.

Valami oka van hogy magyarba ami eddig hazaárulás volt eu feltételek egy részének kamu "teljesítése" az ma már a nemzet érdekében van vagy mi...
A bevezetés az értelmező olvasásba könyvből néhányat tessék már elolvasni. Az első kurva mondat így keződik: "Ha gyenge a valutád és exportra termelsz". Tovább meg elmagyaráztam, hogy milyen hatása van, ha a termeléshez import termék is kell, pl energiahordozó. Mielőtt elkezdenél kioktatni másokat abból, amihez nem értesz, legalább próbáld meg értelmezni azt, amit a másik írt.
 
Nemrég hallgattam meg, csak pár megjegyzés.
Szabó László egy okos ember, de mégis mikor arról beszél, hogy az eu évi 500 milliárd köbméteres fogyasztásából ~160 milliárd jön az oroszoktól, s mivel máshonnan is beszerzünk, ezért egy 20-25%-os visszafogásra van szükség, és akkor már meg is oldottuk ezt a kérdést, akkor ez egyszerűen nem igaz, mivel a fogyasztásunk nem egyenletes, se az áramból, se a gázból. Az 500-ból 120-at fordítottunk áramtermelésre elmondása szerint.
Az éves fogyasztásunk úgy jön össze, hogy magától értetődően nyáron alacsonyabb, télen, pedig magasabb (példa áramra, sajnos csak a csúcsterhelésre találtam; példa1, példa2 gázra, nem találtam frissebbet), tehát egész évben egy hullámzást kell elképzelni, olyasmit, mint amit látunk a napon belüli áramfogyasztási ábránkon (példa). A két szélsőség közti különbséget, pedig főként az időjárás szabja meg. A gáz esetén az éves hullámzásunk (bár pontos adatokat nem tudok adni) kb. 400 millió köbméter/hó és ~1,5 milliárd köbméter/hó között oszlik meg. Az időjárás a hazai fogyasztásra éves szinten, akár 1,5-2 milliárd köbméteres különbséget is okozhat "normál" körülmények között, tehát Magyarországra szűkítve ez akár 15-20%-os különbséget is jelenthet, mivel a fogyasztásunk ~10 milliárd köbméter/év.
Visszakanyarodva, főleg a déli államok esetén, a gázt nem fűtésre használják, hanem áramtermelésre+az ipar használja el, ezért volt a kezdetben korai ellenkezés a közös gázfogyasztás csökkentés kapcsán a déli eu-s országokban, ami 15%-ot irányzott elő (a végére mégis csak ketten maradtunk a lengyelekkel), nem 20-25%-ot, mint amiről Szabó László beszélt.

Ezért baj az, hogy ilyenkor ilyen magas gázárakat láthatunk, s lehet mondani, hogy a betárolás okozta, de a betárolási képesség kisebb, mint a téli fogyasztásunk (volt), továbbá nem csak az lng-terminálokat, hanem az lng-tankereket is figyelni kellene (elérhetőségüket, számukat).
A másik dolog, amiben nem tudtam egyetérteni Szabó Lászlóval, hogy szerinte minden nyersanyag pótolható máshonnan. Persze, de milyen áron? És kiktől vesszük el ezeket a nyersanyagokat? Vegyünk egy példát. Miért jó az, hogy az átlagos áraknál 5x drágábban kapható orosz műtrágyával szemben nincs versenyképes európai előállítás? Sőt, nem is lesz versenyképes az eu-s műtrágya soha az orosszal, mert az árak nem fognak "soha" visszatérni a megszokott szintjükhöz.
Vagy éppen 2-3 év múlva majd mikor "normális" gázárakat láthatunk sok szakértő szerint, de kérdem én: mekkora lesz ez az ár? ~100 eur/mwh? Ahhoz képest, hogy az elmúlt bő 10 évben 10-30 eur/mwh-s sávban mozgott. Ez akkor most sok, vagy kevés?

Nyilván alkalmazkodni fog mindenki a kialakult helyzethez, csak akkor ne csapjuk már be sajátmagunkat, mert akkor csak téves megállapítások sorát fogalmazhatjuk meg, szvsz.
 
Az időjárás a hazai fogyasztásra éves szinten, akár 1,5-2 milliárd köbméteres különbséget is okozhat "normál" körülmények között, tehát Magyarországra szűkítve ez akár 15-20%-os különbséget is jelenthet, mivel a fogyasztásunk ~10 milliárd köbméter/év.
Itt lehet félreéthetően fogalmaztam. A tartósan szélsőséges időjárás (nagyon meleg-nagyon hideg) akár ekkora ingadozást is okozhatna (példa), de ez csak a régi árak mellett értelmezhető, ugyanis szinte készpénznek vehető a jelenlegi árak mellett, hogy sokkal kisebb lesz a gázfelhasználásunk, mint az előző években.
 
Hajrá! Ez bennünket semmire nem kötelez.

De maga a cikk tele van csúsztatásokkal. Tudtommal az írek sem nagyon ugráltak örömükben, hogy be szeretnék vezetni ezt. Nem csak rajtunk múlik az EU-ban.
Ezen felül, mi is csak arra várunk, hogy mi lesz az eredménye az amerikai időközinek. Mert a republikánusok nagyon nem támogatnak semmilyen ilyen jellegű erőszakos külső adószabást. Igazság szerint Orbánék is elsősorban a döntés elhalasztását kérték, mert olyan mértékű versenyhátrányt fog jelenteni az EU-nak, ha saját magukat bekorlátozzák, miközben az amerikaiakat semmi nem korlátozza.
Neki ezután elég csak a globál minimum adó alá 3-4℅-kal belőni a saját társasági adójukat, és olyan tőkekiáramlás, és vállalat elvándorlás indul meg az EU-ból, ami a kegyelemdöfés lesz az inflációban, energia, és alapanyag hiányban fuldokló EU-s gazdaságnak.
Hogy mennyire kamu az amerikai pushing ebben az ügyben, azt jól mutatja, hogy ugyebár az USA-n belül sem valósult meg az egységes adózási rendszer.
Az érintett tagországokban valószínűleg nem jelentős változtatást a jelenlegi adószinthez képest, és emiatt nem fog automatikusan beindulni a fentebb említett folyamat.
Az amerikaiaknak akkor van értelme bármin is jelentősen változtatni ha sikerül elérniük az EU-s politikusok egységes öntökönszúrását.
 
Majd ők mást nem szavaznak meg cserébe ami nekünk kéne... ha nem volt alku.
Rossz az ok-okozati viszony.
Jelenleg mi vagyunk folyamatosan kötelezettségszegési eljárások alatt.
És az EU a mi tökünket szorongatja gazdasági eszközökkel.
Többségében indokolatlanul...
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Michael Burry nagy kedvencem, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy óriási short-ban volt 2021 novemberére, amiket abban a hónapban (vagy max dec elején - már nem emlékszem pontosan) fel is adott. Akkor nem egyedüliként elmondta, hogy ami zajlik, az egy őrület.
Ugyanis Burry (nem véletlenül) már egy jó ideje a buborék kipukkanására számít, amivel egyébként én egyet is értek, csak éppen úgy van vele szvsz, ahogy a suprime idején, hogy túl hamar kezdett bele + a háború okán a buborék mérete jelentősen csökkent (pl. az S&P500 közel 20%-al van lejjebb a csúcsához képest), de ettől még számos területen lehet jelentős korrekció (vagy még rosszabb).
Én minimum azt várom, hogy az ingatlanszektor meg fogja szenvedni a következő időszakot, ami ekkora infláció mellett, lehet csak kimerül az ingatlanárak stagnálásában is (sztm ez a legjobb forgatókönyv), de azt se szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az építőanyagok árai nem fognak addig csökenni, amíg ilyen magasak az energiaárak, tehát az új és a használt ingatlanok akár élesen elválhatnak egymástól.
A tévedés jogát fenntartva, de nekem ez a véleményem.

Szerk.:
Hajrá! Ez bennünket semmire nem kötelez.

De maga a cikk tele van csúsztatásokkal. Tudtommal az írek sem nagyon ugráltak örömükben, hogy be szeretnék vezetni ezt. Nem csak rajtunk múlik az EU-ban.
Az észtek ellenezték még. Az írek "okosba" megoldják majd ezt is...:mad:
 
  • Tetszik
Reactions: aquarell
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Anno ezt a csajt linkelték, akkor kb. 50%.a volt igaz még az én tudásomnak, amit mondott vagy nem volt logikai vagy más bukfenc benne.
A videó listáját megnézve úgy látom full populáris clickbaitbe ment át. Mert abban van a zsé..
 
  • Tetszik
Reactions: DTheo and hendrick
Anno ezt a csajt linkelték, akkor kb. 50%.a volt igaz még az én tudásomnak, amit mondott vagy nem volt logikai vagy más bukfenc benne.
A videó listáját megnézve úgy látom full populáris clickbaitbe ment át. Mert abban van a zsé..
Hát, ez egy kibaszott hiteltelen csatornának tűnik...

Tol egy ilyen videót, 6 hónapja...
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Majd egy másik videójában mi a reklám?
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: hendrick
A maginfláció 19%!!!

A maginfláció számításából KSH elvileg kihagyja az üzemanyag, energia stb árváltozását…
S ennek ellenére jött így össze….


Ui.: majd össze lehet hasonlítani más országok adataival. Elemzés szempontjából érdekes lehet….

A szomszédban elkezdett lassulni az infláció(?)


“Augusztusban 15,3 százalék volt a román éves inflációs ráta a júliusban jegyzett 15 százalék után - közölte hétfőn a román országos statisztikai intézet.”
 
A valutaháború tovább fog folyni (erősödő dollár gyengülő euró).
"Az elemzők 8,1%-os inflációs adatra vártak, tehát az inflációs nyomás a vártnál kisebb mértékben csökkent. A havi bázisú infláció ráadásul növekedett 0,1%-kal a júliusi stagnálás után, azaz nem beszélhetünk az infláció markáns mérséklődéséről."

A szerbek már nem bírták:
"Ebben a szerb infláció elszállásának is van szerepe, amely augusztusban már 13,2%-os volt éves alapon, de annak is, hogy a hitelminősítők már figyelmeztették a szerb hatóságokat, illetve a bankrendszert a túl magas devizaadósság arány miatt, amely a válság időszakokban fokozott kockázatokat jelent a törlesztés tekintetében."
 
A szerbek már nem bírták:
"Ebben a szerb infláció elszállásának is van szerepe, amely augusztusban már 13,2%-os volt éves alapon, de annak is, hogy a hitelminősítők már figyelmeztették a szerb hatóságokat, illetve a bankrendszert a túl magas devizaadósság arány miatt, amely a válság időszakokban fokozott kockázatokat jelent a törlesztés tekintetében."


S ez úgy “sikerült” a szerbeknek, h a GDP arányos államadósságuk kisebb(egy harmaddal) mint a magyar….
Bizalom.
Finanszírozhatóság.
 
Adósság kérdés kezeléshez kapcsolódik.
Rövid áttekintés a lakosság adósságpiaci befektetéseinek lehetőségei szempontjából.


So-so.
 
A szerbek már nem bírták:
"Ebben a szerb infláció elszállásának is van szerepe, amely augusztusban már 13,2%-os volt éves alapon, de annak is, hogy a hitelminősítők már figyelmeztették a szerb hatóságokat, illetve a bankrendszert a túl magas devizaadósság arány miatt, amely a válság időszakokban fokozott kockázatokat jelent a törlesztés tekintetében."


S ez úgy “sikerült” a szerbeknek, h a GDP arányos államadósságuk kisebb(egy harmaddal) mint a magyar….
Bizalom.
Finanszírozhatóság.
Amíg célzottan nem nyírnak ki pár fejest a nagy hitelminősítőknél, addig mindent lehet ezeknek. Egyáltalán miért engedik őket még dolgozni a 2008-as válságban játszott szerepük után?!