Sok érdekes hsz volt. : ) Próbálok néhányra reagálni.
Ez nem ötlet. Ez egy prognózis. Hogy a kormány semmit nem fog csinálni az éghajlatváltozással ahogy eddig, csak a nagyvárosoknak lesz pénzük arra, hogy csináljanak valamit, mert a sok lakos adója kitermeli a forrást rá. Mert a kormánynak lesz elég pénznyelője az éghajlatváltozás elleni küzdelem nélkül is. Persze dönthetnek máshogy is, de korlátos pénzünk van, és ha csinálunk valami értelmeset az nem lesz olcsó.
A mindenkori kormány lényegében semmit nem tud tenni az éghajlatváltozás ellen, a környezetvédelem érdekében meg lényegében bármit.
Az meg, hogy vidéken mi lesz? Ez:
Mikor jöttem haza egy heti vidéki tartózkodás után bementem a kukorica meg a napraforgóföldekre.... teljesen kiábrándító ami van korábban ragyogó termőterületeken...
Ez egy sokkal bonyolultabb kérdés, és
nem történt érdemi változás az éghajlatunkban.
Van egy ún. PAI. Ez az aszályindex elnevezése. 1931-2010 adatait összesítették ebben a tanulmányban:
Az látható a 3. ábrán, ahol is két 40 éves időszakra bontották ezt a 80 évet átölelő időintervallumot, hogy 1970-ig az aszály index egy csökkenést mutatott, 2010-ben pedig a kiindulópont (1931) feletti értéket kaptunk.
Ez is egy jól adatolt cikk, ajánlom figyelmébe:
2010-hez hasonlóan ismét éves csapadék rekord dőlt meg 2011-ben. Egy évvel ezelőtt arról számoltunk be, hogy 2010-ben az eddigi legcsapadékosabb évet zártuk a múlt század elejétől rögzített megfigyeléseink alapján. Ezzel szemben 2011-ben éppen az ellenkezője történt, 1901 óta ilyen száraz év még...
www.met.hu
Ne haragudj, de Te is kevered a szezon a fazonnal.
Például a műtrágya használatának csökkentéséhez is több út van.
Egyik az nagyobb volumenű állattartás. Több állat többet szarik (mű trágya helyett mú-trágya), több pillangós kell neki.
Másik, a precíziós gazdálkodás.
Illetve ezeknek ötvözete.
Ezen felül az is egy járható lépés, ha újabb fajokat, vagy fajtákat vonunk be a termelésbe; pl. szárazságtűrőeket, vagy fehérjetakarmányokat.
Egyébiránt ha részt tudunk venni ezekben a fejlesztésekben, akár a technológiai oldalról, akár az állat/növény nemesítés oldaláról (illetve szaporító anyag előállításából) elég nagy pénzeket lehetne generálni a gazdaságba.
Teljesen egyetértek.
Ha valóban hatékony vízgazdálkodást szeretnénk folytatni, akkor olyan országokat kell másolnunk, ahogy ebben élenjárnak. Ha ezt a kérdést mindenféle ideológia és politika mentesen akarjuk vizsgálni, akkor ebben a legsikeresebb a II. VH óta Izrael. Akit tényleg érdekel ez a téma, ez egy elég jó beszélgetés erről:
Én úgy látom, hogy alkalmazkodnunk kell, nem csak a változó világ miatt, hanem mert ez az érdekünk, s nem az a lényeg, hogy ki miben hisz, vagy nem hisz a klímaváltozással kapcsolatban.
A másik dolog a város vs falu vita volt, amihez még röviden hozzászólnék.
A városnak számos előnye van a faluval szemben, de melyek azok a hátrányok, amiről ritkán beszélünk?
Alapvetően el szoktuk felejteni, hogy a kiépített infrastruktúrát nem csak megépíteni szükséges, hanem karbantartani is. Ebből alapvetően az következik, hogy minél nagyobb az épített környezet, annak a karbantartási költsége is folyamatosan emelkedik. Csak a különböző hálózatok (víz, gáz, áram) karbantartása és folyamatos monitorozása egy óriási költség, és részint megoldatlan probléma. Például az ország vízhálózatainak vesztesége elég magasnak tekinthető a különböző csőtörések okán.
A hálózati veszteségünk 20% (magyarán minden 5 köbméterből 1 "eltűnik"), a 100 ezer kilométernyi lefektetett vízvezetékünk 45%-a(!) túl van az ún.
műszakilag hasznos élettartamán egy
2018-as tanulmány szerint. Ezen például viszonylag kis befektetéssel, úgy javíthatnánk, hogy a vízhálózatunk folyamatos monitorozása érdekében okos-mérőket helyeznénk el, amelyek által jobban meghatározható lenne egy-egy probléma helye, illetve arra gyorsabban is tudnánk reagálni. Ezt részint akadályozza, hogy egy decentralizált formában működik, s 38 szolgáltatóról beszélhetünk. Egyébként 2019-es adatok szerint, ha ezeket a mérőket, csak az ivóvíz gerincvezetékekben helyeznénk el, akkor is
~70 ezer kilométernyi vezetékről kell beszéljünk.
A másik jelentős gond, hogy az urbanizáció számos egyéb tényező mellett, az egyik fő oka népességfogyásnak. Erről persze lehet vitatkozni, de a különböző országok adatait szemlézve megállapítható, hogy ugyan változó mértékben - mint írtam nem egyedüli kiváltó oka ennek -, de ha népesség minél nagyobb része él városi körülmények között (s itt ismét különbséget lehetne tenni, akár a városok lélekszáma alapján), annál kisebb termékenységi arányszámmal találkozhatunk. Egyébként ebben hazánk sem kivétel, konkrétan Budapesten mélyen 1 alatti az a mutató, aminek 2,1-nek kellene lennie.